Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-19 / 49. szám

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter ötnapos hivatalos látoga­tásra Olaszországba érkezett, Képünkön: Gromiko (balról) Aldo Moro olasz külügyminiszterrel megérkezése után a római repülő­téren. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter franciaországi lá­togatása során megállapodás született, amelynek értelmében — a korábbi meghívásnak megfelelően — Georges Pompi­dou francia köztársasági elnök márciusban, lehetőleg még a hónap elején látogatást tesz a Szovjetunióban, hogy találkoz­zék Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával. Gromiko Rómába utazása előtt sajtóértekezletet tartott a párizsi szovjet nagykövetségen. Hangsúlyozta, nagyon elége­dett a tárgyalásokkal, amelyek során kitűnt, hogy a Szovjetunió és Franciaország „közös nyel­vet” használ több fontos nem­zetközi problémával kapcsolat­ban. A Szovjetunió és Franciaor­szág elő akarja mozdítani az enyhülés ügyét az európai kon­tinensen, s ebben fontos sze­repet hivatott játszani az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet. A szovjet külügyminiszter ki­jelentette, hogy a közel-keleti kérdésben is közel áll egymás­hoz a két ország álláspontja. Megállapodtak, hogy a két kor­mány szoros kapcsolatot tart fenn és konzultál egymással e problémával kapcsolatban. A megbeszéléseken szó esett az energia-problémákról is. A szovjet kormánynak az állás­pontja, — akárcsak a francia kormánynak, — hogy valameny- nyi érdekelt országgal együtt olyan megoldásokat kell keres­ni, amelyek megfelelnek annak a célnak, hogy egészségesebbé tegyék a nemzetközi légkört, s világszerte méltányos és kölcsö­nösen előnyös együttműködést teremtsenek. Az újságírók számos kérdést intéztek o szovjet külügyminisz­terhez. Egy kérdésre válaszolva Andrej Gromiko kijelentette, a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulósa a nemzetközi hely­zet pozitív eleme, amely lehető­vé teszi a nemzetközi együttmű­ködés továbbfejlesztését. Rámu­tatott arra, hogy a tavaly nyá­ron kötött szovjet-amerikai megállapodások nem csorbítják a francia—szovjet kapcsolato­kat. Kijelentette: „Nincs szó ar­ról, hogy nekünk kétfajta politi­kánk lenne, az egyik zsebünk­ben egy politika Franciaország iránt, a másik zsebünkben egy politika az Egyesült Államok iránt. A mi politikánk egységes egészet alkot, mint azt az SZKP 24. kongresszusa meghatároz­ta”. A közel-keleti problémával kapcsolatban a szovjet külügy­miniszter hangsúlyozta: minden megoldásnak az alapja az, hogy az izraeli haderőket von­ják ki a megszállt arab terüle­tekről, így természetesen a Szí­riái területekről is. Egy kérdés­re válaszolva hozzátette, helye­selné Szíria részvételét a genfi béke-konferencián. Vietnammal összefüggésben a szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy teljes mérték­ben és lelkiismeretesen be kell tartani a tavaly kötött párizsi megállapodásokat. A Dél-Viet- namban kialakult jelenlegi hely­zetért a saigoni kormányt terhe­li a felelősség. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter Rómába érkezett, hogy megbeszéléseket folytas­son olasz vezető személyiségek­kel. Mint a szovjet diplomácia vezetője Rómába érkezésekor kijelentette: országa állást foglal amellett, hogy a Szovjetunió és Olaszország között még jobban megerősödjék az együttműkö­dés a békéért vívott harc és különösen az európai biztonság kérdéseiben. Huszonhat évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a Szov- J jetunió és a Magyar Népköztársaság Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződését. A történelmi évfordulóról hétfőn barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg az Aluminiumgyár kultúrtermében. Az ünnepi nagygyűlés elnök­ségében foglalt helyet Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, Nogy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára, továbbá a zuglói párt-, tanács- és tömegszerve­zetek vezetői, a kerületi válla­latok képviselői, szociaiista bri- gádv^zetők, munkások. Az el­nökség tagja volt B. D. Sevi- kin, a budapesti szovjet nagy­követség követ-tanácsosa, va­lamint a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. A magyar és a szovjet him­nusz--^ hangjai után Regős Gábor, az MSZBT titkára mon­dott ünnepi beszédet. Magyar pártküldöttség látogatása Laoszban A Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára február 9. és 16. között látogatást tett Laosz felszabadí­tott övezetében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsége Borbándi Jánosnak, a KB tagjá­nak vezetésével. A látogatásról kiadott közle­mény elmondja, hogy a küldött­ség látogatást tett a hazafias semleges erők szövetsége bi­zottságánál, résztvett nagygyű­léseken, meglátogatott katonai egységeket, gazdasági és kultu­rális létesítményeket. Eszmecse­rét folytatott a Laosz és a Ma­gyar Népköztársaság helyzeté­ről, a két nép közötti barátság és testvéri együttműködésről, valamint a feleket kölcsönösen érintő egyéb kérdésekről. A magyar küldöttség látoga­tása fontos lépés a laoszi és a magyar nép közötti baráti kap­csolatok fejlesztésében. A felek a jövőben is szükségesnek tart­ják a küldöttségcserét — han­goztatja a laoszi—magyar köz­lemény. A magyar pártküldöttség Ha­noiba utazott. — Több mint negyedszázad" távlatából mondhatjuk — hangsúlyozta —, hogy a ma­gyar—szovjet barátság és együttműködés — amely kez­dettől a marxizmus—leniniz- musra, a szocialista interna­cionalizmusra, a teljes egyet­értésre és a kölcsönös meg­értésre épül — megfelel a magyar és a szovjet nép alap­vető érdekeinek, s támasza a Magyar Népköztársaságnak. Az élet minden területén hoz­zájárul szocialista építőmun­kánk programjának eredmé­nyes végrehajtásához. A ma­gyar—szovjet barátság népi hatalmunk lényegéből fakad, egyik biztosítéka volt és ma­rad hazánk, fejlődésének, Szö- vítségürtk ■ gaJWBSBSf; ■'Politikai és elvi jelentőségét növeli, le­hetőségeinket fokozza, hogy együttműködésünk o mind erősebbé váló szocialista kö­zösség életének szerves része. E közösség szervezete a KGST, amelynek barátsági szerződé­sünk megkötése után egy évvel hazánk és a Szovjetunió is ala­pító tagja volt. — Gazdasági-tudományos életűnk színvonalát jól lemér­hetjük épp a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésében. Nemcsak nekünk, hanem ba­rátainknak is jó érzés, hogy d magyar népgazdaság a Szov­jetunió erős partnerévé fejlő­dött, hozzájárulva a két nép életszínvonalának emeléséhez, továbbá ahhoz, hogy a szocia­lista világrendszer egésze anyagiakban, politikai és vé­delmi erejében alapvető té­nyezője legyen földünk életé­ne L Új bölcsőde és óvoda épül Siklóson Clj bölcsődét és óvodái építenek Siklóson a BCM-lakótelepen, A negyven-negyven személyes lé­tesítményeket a tervek szerint ez év nyarán adják át a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat dolgozói. — Szokolai felv. — A továbbiakban méltatta 9 Szovjetunió, a szovjet nép sze­repét a napjainkban végbe­menő nemzetközi enyhülési fo­lyamatban. Ebben a világméretű harc­ban a Szovjetunió oldalán a magyar társadalom teljes oda­adással, mindennapos alkotó tevékenységgel vesz részt. Né­pünk jól tudja, hogy a szovjet dolgozóktól e sokoldalú fel­adat — a béke megőrzése, a haladó erők támogatása, és a mind hatalmasabb méretű épí­tőmunka — napjainkban is nagy erőfeszítéseket kíván. Pártunk, kormányunk célkitűzé­seiben, minden politikai meg­nyilvánulásában azonos elve­ket vall a Szovjetunió iemnj pártjával, a világ első kom­munizmust építő országának kormányával. Internacionalista kötelességének tartja minder* eszközzel támogatni a szovjet dolgozók áldozatos munkáját. E munkában ott találjuk an­nak a mozgalomnak u. lione- vőit is, amely évek óta egyre szélesedő körben, s mind gazdagabb tartalommal első­rendű feladatként vállalja es magyar—szovjet barátság ápo­lását. E mozgalom a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, ho­zónk közéletének jelentős té­nyezője. A Magyar—Szovjet BoréÖ Társaság több mint 900 tagcso­portja, üzemek, termelőszövet­kezetek, iskolák kollektívái min­dennapi munkájukban elősegí­tik a két nép életének, ered­ményeinek kölcsönös megismer­tetését, tudatosítják a Szovjet­unióval való együttműködés je­lentőségét, Ezt követően B. D. Sevíkin, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének követtanácsosa lé­pett a mikrofonhoz. B. D. Sevíkin hangoztatta! Az egyezmény, amely megfelelt a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, fontos szerepet játszott a szovjet—ma­gyar kapcsolatok fejlesztésé­ben, országaink és az egész szocialista közösség erősítésé­ben. Az elmúlt negyedszázad alatt gyökeres változások men­tek végbe a szocializmus épí­tésének útját választó népek életében. Megfeszített, hősies munkájuk biztosította a szocia­lista rendszer győzelmét. Az 1967 szeptemberébe» megújított szovjet—magyar ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási egyez­mény új, minőségileg mago­sabb szintet határozott meg az országaink közötti testvéri kap­csolatok fejlesztésében. Ebben az egyezményben tükröződnek népeink sikerei a szociaiista é% kommunista építőmunkóban, kifejeződnek a szovjet és a magyar nép testvéri barátsá­gának, sokoldalú együttműkö­désének fejlődése során össze­gyűlt tapasztalatok. B. D, Sevíkin végül az évfor­duló alkalmából sok sikert kr-í vánt a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a szovjet és a magyar nép közötti örök, megbonthatatlan barátság to­vábbfejlesztéséért folytatott to. vóbbi munkához. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Vífá^ ©peíetárjaf, egyesüljetek'! Dunántúli napio r XXXI. évfolyam, 49. szóm 1974. február 19., kedd Ara; 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gr©miko Párizsból Rómába érkezett PompidouBrezsnyev találkozó márciusban Az érdekegyeztetés és s szociaiists demokrácia (3. old.) Robbantás fotyodékléxerre/ (3. old.) Halál és tűz Dunaföldváron (4. old.) Pedagőgusnap Siklóson (5. old.) Tanácsadás, anyasági segély, munkajogi védettség (6. old.) Huszonhat éves együttműködési* kölcsönös segélynyújtási egyezményünk Barátsági nagygyűlés Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents