Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-17 / 47. szám

Korszerűsödő családjog Elkészült a módosított családjogi töivény tervezete Mikor előlegezi az állam a tartásdíjat? A közös vagyon új rendezése Milyen lesz a módosított új családjogi törvény? — erről nyi­latkozott lapunknak dr. Pap Ti­bor professzor, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Kara családi jogi tan­székének vezetője, aki részt vett a törvénymódosítás előkészítő munkáiban. Jelentős változások- A népesedéspolitikai hatá­rozathoz kapcsolódik, ha csak távolabbról is az igazságügyi kormányzatnak az a törekvése, hogy a házasságról, családról, és a gyámságról szóló törvényt a társadalmunkban bekövetke­zett változásokhoz idomítsa. Hi­szen a több, mint 20 éve alkal­mazott törvény keletkezése óta fejlődtek a társadalmi viszo­nyaink. Hogy mást ne mondjak, ma másképpen alakul a nők helyzete Magyarországon, mint a törvény születésekor. Ezért vált indokolttá, az egyébként jól be­vált törvény bizonyos módosítá­sa. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa is kezdeményezett egy vizsgálatot, amely a nők hely­zetét általában értékelte. Ezen belül vizsgálta azt is, hogy a nákre vonatkozó jogszabályok mennyire felelnek meg a teljes egyenjogúsításra való törekvés­nek. Ä Nőtanács előterjesztése találkozott az Igazságügyi Mi­nisztérium törekvéseivel is. így alakult ki egy tervezet, amely a családjogi törvényt módosítani hivatott.- A módosítás fő célja: a há­zasság fokozottabb védelme, a családi kapcsolatok — ezen be­lül a nők családi helyzetének — erősítése és harmadikként a gyermek érdekeinek az eddigi­nél fokozottabb védelme. 9 Elejét venni... Szeretnénk elejét venni o könnyelmű meggondolatlan há­zasságkötéseknek. A statisztikai adatok vizsgálata után ugyanis szükségesnek látszott a házas­ságkötések megszigorítása, hogy a házasulandókat fokozottabb meggondolásra késztessük és így ezzel is csökkentsük a bon­tóperek számát. A tervezet ezért 30 napos minimális gondolko­dási időt iktat be a házasságkö­tési szándék bejelentése és a házasságnak az anyakönyweze- tő előtti tényleges megkötése közé. Nem lehet tehát az első szerelmi bódulatban anyakönyv­vezetőhöz menni. Ért segíti elő az Egészségügyi Minisztérium mór életbelépett rendelkezése is, a házasságkötés előtti orvosi vizsgálatról. Nálunk viszonylag kevés esetben kötöttek igen fia­talon házasságot, főleg a nők voltak fiatalok. Ez nem egész­séges, mert a biológiai fejlett­ség nem mindig jár együtt a gondolkodásbeli, pszichikai fej­lettséggel. De még biológiailag sem kívánatos, hogy egy 14 éves nő mindjárt anya is legyen, Ezért a férfiak részére csak 16, nőknek pedig csak 14 éves kor­tól kezdve kívánjuk engedélyez­ni a házasságkötést, hangsúlyo­zottan csak kivételes esetekben, így is nagyon liberálisak va­gyunk, mert a többi szocialista ország ennél szigorúbb megol­dást választott, van ahol csak 17 éves korban adnak erre en­gedélyt. Végül a házasság fel­bontása tárgykörében az úgy­nevezett „hármas irányelv" be­kerül majd a törvénybe. E sze­rint komoly és alapos ok eseté­ben, ha a gyermekelhelyezés­ben, a gyermektartásban, a la­kás sorsában megegyeztek és mindketten kívánják a házas- , ság felbontását, akkor anélkül, hogy 0 „szennyest teregetnék", vagyis hosszabb kellemetlen el­járás nélkül, a bíróság ezt a há­zasságot felbontja. Nehogy ép­pen a bontóperben vesszenek még jobban össze a házastár­sak, mert annak is a gyerek issza a levét — Országosan is elég széles­körű vitát váltott ki a nők név­viselése, bár nem ez a törvény­nek a legjelentősebb rendelke­zése. Egyébként az előkészítés­ben nyelvészek is részt vettek, hiszen tulajdonképpen az okoz­za a gondot, hogy a magyar névszokásokban két betű, a »né" hozzáragasztásával fejez­zük ki az asszonyi voltot Ebben o házasság felbontása után je­lentkezik á gond. Különböző elképzelések vannak. Amiben teljes az egyetértés: a férj még érdemtelenség esetén sem kér­heti a bíróságtól, hogy volt fe­leségét eltiltsa az asszonynév viselésétől. ® Különálló egyéniségek — Aztán a házastársi vagyon­közösség alakításában két irá­nyú az elképzelés. Egyrészt job­ban ki akarjuk domborítani a házastársdk különálló egyénisé­gét azzal, hogy a szokásos mennyiséget, vagy mértéket meg nem haladó tárgyak tartoznak bele a vagyonközösségbe, ha csupán az egyik házastárs cél­jait szolgálják. Tehát a férj ru- hóját, amely eddig elvileg fele részben a férjé, fele részben a feleségé volt, s a feleségtől a férj tulajdonképpen megválthat­ta a többlet ruháját, a vagyon­megosztás során. Persze ha mondjuk a férjnek, vagy a fele­ségnek három bundája van, há­zastársának pedig csak egy szél- lelbélelt felöltője, vagyis a bun­dák mennyisége meghaladja a szokásos mértéket, akkor to­vábbra is meg kell osztani az értéküket. Aztán azok a vagyon­tárgyak. amelyek eddig nem vitásan külön vagyonnak számí­tottak — például a házasságba behozott, legénykorban vett motorkerékpár — most a vagyon­közösségbe tartoznak majd, ha a házasság legalább 15 éve fennáll. Persze csak az ingósá­gok, amelyek a mindennapi kö­zös életvitelt szolgálják. Egy te­lek, vagy egy üdülő, vagy annak az ára persze továbbra is külön vagyon marad. — Megváltozik az a sok bosz- szúságot okozó jogszabály is, amely szerint minden gyereknek, mindenáron apót kell szerezni. Ezentúl csupán a vér szerint bi­zonyítható apa kötelezhető tar­tásdíjra. Aztán eddig egy férfi csak akkor támadhatta meg az ő apaságának a vélelmét, vagyis csak akkor fordulhatott a bíró­sághoz, hogy állapítsa meg: ő nem apja a gyereknek, hogy ha egy évnél nem réqebben szer­zett tudomást arról, valóban nem ő az apja. Ha ezt az egy évet elmulasztotta, akkor élete végéig nem szabadulhatott meg ettől a gyerektől, és a gyerek sem ótőle. A jövőben az ügyész indíthat eljárást, hogy állapítsa meg: ez a férfi nem apja a gye­reknek, s ezt az eddigi egy év­nél később is lehet kérni. To­vábbá az állam előlegezi a tar­tásdíjat, olyan esetekben, ami­kor az apa bujkál, addig amíg az állami szervek fel nem ku­tatják.- A gyermek érdekeinek vé­delméről még két javaslat szól. Az egyik: a bíróság pótol­hatja a szülő hozzájárulásának indokolatlan megtagadását, hogyha például a gyermekét el­hanyagoló volt férj nem engedi meq, hogy feleségének második férje örökbefogadja a gyerme­ket. Továbbá ha olyan szülőktől kell állami gondozásba vinni a gyermeket, aki vétlen abban, hoqy nem tudja őt ellátni, mert például szegény, vagy beteg, akkor — szemben az eddigi sza­bályozással — szülői jogai nem szűnnek meg akkor sem, ha a gyermek állami gondozásba ke­rül. i # Gondoskodás a gyermekről — Az itt felsorolt módosítások természetesen csak a leglénye­gesebbek. a családjogi törvény több egyéb kérdésben is az ed­digitől eltérő szabályokat tartal­maz. A módosítást követően csa­ládjogi törvényünk felzárkózik az európai szocialista országok sza­bályrendszeréhez, sőt néhány vonatkozásban azok élenjáró megoldásait is magáévá teszi. Ezek között utalok a gyermek­tartásdíj megelőlegezésére, a házasság felbontásának rend­szerére, de mindenek előtt a gyermekről való gondoskodás igen széleskörű és humánus ki­építésére. Földessy Dénes A Mecseki Fotóklub albumából Kőrtvélyesi László: Felfelé, lefelé A bírósági gyakorlatban gyakran találkozhatunk olyan perekkel, amikor különböző indítékból el kell dönteni a kérdést: ki az apa? A gyer­mek érdeke — mind erkölcsi, mind anyagi okokból — nyil­vánvalóan az, hogy a bíró­ság megállapítsa az apaság tényét, ugyanakkor azonban vigyázni kell az apaság té­ves megállapítására. Az ilyen ügyekben a bíróság elrendeli az antropológiai vizsgálatot, tehát a tudo­mányhoz fordul segítségért A dolog azonban nem egy­szerű, ugyanis ma még a tudo­mány sem rendelkezik olyan esz­A táplálkozás és intelligencia Vajon táplálkozással befofyó- solhatjuk-e az intelligenciát? Ventimigliában a világ minden tájáról összegyűlt szakemberek nemzetközi konferencia kereté­ben igennel válaszoltak a kér­désre. Megállapításukat azonban természetesen óvatosan kell ke­zelnünk. Hiszen nincsen még „intelligenciát fokozó étel", mint ahogy nem létezik olyan tablet­ta sem, amely a szellemi fogya­tékosokból értelmes embereket formál, vagy lehetővé teszi, hogy a diákok egyszeri elolvasásra megtanulják mindazt, aminek elsajátítására hosszú, kemény munkára van szükség. Az mindenesetre igaz, hogy megfelelő táplálkozással el le­het érni, hogy o gyermek agya a lehető legszabólyosabban fej­lődjék. Ugyancsak megfelelő táplálkozással olyan állapotba lehet hozni az agyat, hogy az ember élete végéig teljes kapa­citással dolgozzék. Megfigyelték például, hogy ha az anya proteinben szegény táplálékot fogyaszt, az újszülött agya jóval kisebb, mind súlyát mind volumenét tekintve. E. Van Marthens. Los Angeles-i mikrobiológus vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy ha nőstény egereknek a terhességük első heteiben feltűnően proteinsze­gény táplálékot adnak, az új­szülött egerek testsúlya és agyá­nak súlya jelentős mértékben csökken. Ha azután a proteint teljes egészében megvonják, ag­gasztó mértékben felszökik a halvaszületések száma. Miután Rosso professzor a New York-i Columbia Egyetem tanára elmondotta, hogy a rosz- szultápláltság nemcsak az agy­sejtek számát, hanem méreteit is befolyásolja, elmagyarázta: sokkal nagyobb a veszély, ha a terhesség időszaka alatti rosz- szultápláltságtól már amúgy is legyengült újszülött élete első hetében is hiányos táplálékot kap. Ha a rosszultóplóltság csu­pán a születés utón kezdődik, az agy 15 százalékkal kevesebb agysejttel rendelkezik, ha azon­ban a születés utáni rosszultáp- láltságot terhesség alatti rosszul- tápláltság előzi meg, az agysej­tek csökkentése elérheti a 60 százalékot is. Tallózás a válóperek krónikáiban A statisztikai ada­tok szerint hazánk­ban évente átlagosan százezren mondják ki a boldogító „igent"-t az anyakönyvvezetá előtt, s több mint húszezren veszik meg­könnyebbülten tudo­másul a bíró záró­mondatát: „ Házassá­gukat felbontottnak nyilvánítom". Az „igen"-ek zö­me októbertől de­cemberig hangzik el, s a férfiak többsége 20—29, a hölgyek zö­me 20—24 év között evez be a házasság révébe. A válóperek­nél már jóval na­gyobb az életkor sze­rinti szóródás. A lér- liak rendszerint 25—: 49 érv között határoz­zák el házasságuk felbontását, a gyen­gébb nem 20 és 34 év között. A leggya­koribb válóok a félté­kenység, a hűtlenség, a tett/egesség, a há­zastársi kötelesség el­hanyagolása és az, amit a meggondolat­lan párválasztás után egy-két évvel így fe­jeznek ki: „rájöttünk, nem vagyunk egy­máshoz valók". A válóperek csak­nem 20 százalékát olyan fiatal házasok nyújtják be, akik — mivel lakásuk nin :s — valamelyik szülő­nél húzódnak meg. A zsúfolt lakás, a gene­rációs ellentétek sok­szor a válóperes bí­róhoz vezetnek. A válóperek króni­káinak persze vannak humoros lapjai is. íme, néhány idézet ezekről: Korosodó férfi osz- szonyt vitt a házhoz. Egy délután korábban tért haza. s idegen férfit talált a hitvesi ágyban. A tárgyalá­son a menyecske az­zal védekezett, hogy lérjurával csak há­rom-négy hónapon­ként találkozott. A férj elismerte a tényt, de ékesszólóan ecse­telte a mértékletesség egészségügyi fontos­ságát, mint a hosz- szú élet titkát. A me­nyecske tömören vá­laszolt a védőbeszéd­re: „Hát akkor éljen hosszú életet, de nél­külem I" Egy csinos fiatal lány aktiv sportotót választott férjül. A harmonikusnak indult házasságot azonban alaposan megzavarta, hogy a férj hol edzé­sen, hol versenyen, hol rejtekhelyen, hol meg edzőtáborban volt. — Elegem volt a térjem sportszerű éle­téből — jelentette ki dühösen az asszony­ka a tárgyaláson. Mégiscsak képtelen­ség, hogy jobban iga­zodik az edzőhöz, mint hozzám. Legjob­ban tenné, ha elven­né r— az edzőt... közökkel és módszerekkel, ome- Ivekkel egyértelműen bizonyít­hatná az aposágot A legtöbb esetben a szakvélemény csak azt dönti el, hogy ki nem lehet a kérdéses gyermek apja, min­den más kérdésre csak valószí­nűsítő választ ad. Egy csepp vér Az apasági vizsgálatok leg­biztosabb és leggyakoribb mód­szere a vércsoport-vizsgálat. Közismert, hogy az ember véré­ben bizonyos különbségek létez­nek, amelyeket főleg a sebé­szetben, vértranszfúzióknál no- gyon is figyelembe kell venni. Ezen az ún. ABO-rendszeren kívül a vérnek más sajátságai is vonnak, amelyeket a minden­napi orvosi gyakorlatban mór nem kell oly szigorúan megkü­lönböztetni. Ilyenek pl. az At— Aj alcsoportok, az MN- és P- vércsoportrendszerek, az Rh- faktor stb. összesen 28 vércso­port-rendszert ismer a tudo­mány, és ezek közül a vitás származás eldöntésére kb. 11 — 14 alkalmas, mivel a vércsoport- tulajdonságok sajátságos mó­don öröklődnek. A vércsoport-vizsgálatok a vitás származás tisztázására csak azóta alkalmasak, amióta bizonyos törvényszerűségek két­ségtelen bizonyítást nyertek. Ezek a következóek: — Minden ember meghatá­rozott, jellemző biokémiai saját­ságokkal rendelkezik, amelyek őt másoktól megkülönböztetik. Ezek közül a legegyszerűbben a vércsoport-tulajdonságok hatá­rozhatók meg. — A magzati életben vagy a szülés utáni első hónapokban kialakult egyedi vércsoport- tulajdonságok az élet folyamán változatlanok maradnak; azo­kat külső körülmények nem be­folyásolják. — A vércsoport-tulajdonsá­gok kialakulása örökletesen meghatározott, megjelenésüket megfelelő törvényszerűségek szabályozzák. A vércsoport-vizsgálatok al­kalmazását a vitás apaság tisz­tázására az az öröklési szabály teszi lehetővé, hogy nem lehet jelen egy gyermekben olyan vércsoport-tulajdonság, amellyel szüleinek legalább az egyike nem rendelkezik. Ha megálla­pítható, hogy a gyermek vére rendelkezik olyan tulajdonsá­gokkal, amelyik sem anyjában, sem a vélt apában nincs jelen, okkor |— ha az anya személyét illetően kétség nem merül fel — az apa személye körül „nincs valami rendben", vagyis más valaki a természetes apa. Az az eset is előfordulhat, amikor a gyermek egy vércsoport-tulaj­donságot „kettős" adagban tar­talmaz; ilyenkor mindkét szülő­nek rendelkeznie kellett ezzel a tulajdonsággal. Ha a vélt apa nem tartalmazza ezt a tu­lajdonságot, a gyermek nem származhat tőle. A vércsoportok öröklési sza­bályaiból következik, hogy a vizsgálatok eredményei a vélel­mezett apa apaságát csak ki­zárhatják. Természetesen adott esetben az apaságkizárás pozi­tív közvetett bizonyítékként is értékelhető az apaság mellett. ha pl. az ügyben két vagy több férfi szerepel vélelmezett apa­ként, és a vizsgálat egy kivé­telével a többi apaságát kizár­ta. Egy példa Az egyik vidéki bíróságon apasági keresetet indítottak egv magas közéleti állást betöltő, nős és családos férfi ellen, A férfi a leányanya családjával jó barátságban volt, házukban sok­szor megfordult, és így valószí­nűnek lehetett tartani a leány­anya állítását, hogy vele nemi kapcsolatban volt Á férfi azon­ban ezt tagadta és a gyermeket sem volt hajlandó magáénak el­ismerni. A szülőknek — biztosaié lévén gyermekük őszinteségében — nem volt kétségük az iránt; hogy leányuk gyermekének a család barátja az apja, azon­ban a bíróság által elrendelt vércsoport-vizsgálat a férfi apa­ságát kizárta. Az eredmény tra­gikus fejleményektől mentette meg a férfit ha ugyanis a vizs­gálat nem zárja lu az apaságát a bíróság biztosan elmarasztalta volna, aminek következtében ál­lásából elmozdítják. De a per a család életét is feldúlta: fele­sége otthagyta, gyermekei el­ítélték „ballépése" miatt, de a kedvező bírói ítélet után családi élete rendeződött. Érdekes fejle­mény volt, hogy a leányanya oz ítélet hatására bevallotta, hogy valótlant állított. Magatartását azzal indokolta, hogy úgy gon­dolta: szülei nem fogják annyi­ra rossz néven venni az esetet, és arra számított, hogy a férfi — félve a per számára várha­tóan hátrányos következményei­től — önként vállalni fogja oz apaságot, ha a diszkréciót biz­tosítják. Midőn a tárgyaláson a leányt az igazi apa személye felől kérdezték, elmondta, hogy nem tudja, ki a gyermeke apja, mert egy házibulin történt a „dolog": oz ott jelenlévő fiúkat azelőtt nem ismerte, azóta sem találkozott velük, és azt sem ’ tudja, hogy közülük melyik lehet a gyermek apja. A „nyomozás“ során azután előkerültek a le­hetséges apák, és a vércsoport- vizsgálat segítségével sikerült is a gyermek valódi apját kivá­lasztani. Bizonyítható! Az újabb kísérletek alapján a vércsoport-vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az apaság bizo­nyítható is, nem csak kizárható. Bizonyos esetekben mór igen értékes valószínűségi bizonyíté­kot szolgáltathat a vércsoport- vizsgálat az apaság mellett, ha ritkábban előforduló jellegek találhatók a gyermeknél, és ugyanakkor a vélelmezett apá­nál is, de az anyánál nem. Az új vizsgálati módszerrel például — a vizsgálati értékek matema­tikai elemzése segítségével — vélemény nyilvánítható az apa­ság tekintetében olyan esetek­ben is, amelyekben a vércsoport- vizsgálat nem vezetett ered­ményre az apaság kizárásához. H. J. nn Emunn afu Hm Ki az apa?

Next

/
Thumbnails
Contents