Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-15 / 45. szám

WM február 13, DUNÄNTOLI NAPLÖ s Tgvasi Baranya építőiparában Szigetvár, Radovan tér. Napsütésben, langyos esőben Az elmúlt napokban tava- sziasan sütött a nap, és Bara­nyában sokezer munkás dol­gozott Szigetváron, Mohácson, Kertvárosban ... Az építők a megye valamennyi beruházá­sán függetlenítették magukat a naptártól. , Pécsett o szigeti városrész északi felén az apró házak tu­catjait bontják. Vasárnap dél­előtt úgy tűnt Baranya egész cigánylakossága részt vesz a szanálásban. Hétfőn .a Pálya utcában akkoro volt a nyüzs­gés, mintha várost építenének: oz új nyomdo földmunkáin, a vízelvezetésen, a felvonulási utakon gépek serénykedtek, a felvonulási épületek belső mun­káin dolgoztak. A sportcsarnok óllványerdejében úgyszintén nagy vált a mozgás, a megye falvain végigszaladva; szinte valamennyi ősszel leállt csalá­di ház építkezésén kidobták, az első őszi fagykor nagyhirte- ten nyílásokba rakott ideigle­nes téglafalat. Szigetváron Szigetváron, o Radovan té­ren o Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat talán negyven munkása dolgo­zik, vakolnak. tereprendezési munkákat végeznek. A városon kívülről is jól látszik Szigetvár legmagasabb lakóháza, a Ra- dován téri hétemeletes. Mel­lette állványerdő borítja az öt­szintes épületeket. A „torony­házról” már lebontották az áll­ványzatot, s az enyhe télnek köszönhetően áprilisra a többi ház majdani lakói is számít­hatnak o költözésre. Talán ad­digra az útépítés is megkez­dődhet, talán előre is halad­hat ... A felvonulási utak ugyan szárazok voltak, de az építők sokat panaszkodnak, hogy a rossz altaloj miatt többször is fel kellett tölteni, hogy közlekedni lehessen. Ha­vas. lucskos, esős időben itt csak a legnagyobb nehézsé­gek közepette törhettek előre a járművek , ., Kertvárosban Kertvárosban tenyérnyi he lyen maradt meg a múltheti esc okozta sár — a ZIL kere­ke' néhány pillanatig mégis üvötve táncolnak. Az ideigle­nes úton most csaknem min- *■ - 'itt por van, az előbbi ap- megcsúszástól eltekintve uqodtan közlekedhetnek a “rszállító járművek. Esőben, 'bari tapogatni kell az utat, ledöccennek a betonról ha képesek segítség nélkül >' íS.akapaszkodni. Dehát Kert- ”•> isban most nem ez a té­rne ■ mintegy 600 munkás 700 In’ csen nyári ütemben dolgo­zik. Igaz fagyban, rossz időben sem kellene senkinek sem fagy-szabadságra mennie, most azonban az építők fele a sza­badban dolgozik.- Amikor kell, rti'.Jd elbúj­nak — mondja Meazeczki An­tal építésverető —, most azon­ban a külső munkákra helyer- t.ük erőinket :— Tulajdonképpen minden enyhe, napsütéses nap — mint ez a mai is — nyereség: nem kell hóeltakarítással kezdeni reggel, az emberek nem fázó­san, kedvetlenül, összegörnyed- ! ve, a tüzek mellől csak unszo- 1 lásra elmozdulva dolgoznak. Az anyagszállítás fennakadás nélkül megy, a munka minősé­ge sokkal jobb, mint a hideg­ben. Hiába fütünk, a festés például soha nem lehet olyan, > mint ilyenkor, amikor süt a nap. a lakásokon átömlik a le­vegő. Aztán nem kell a hölég- fúvókat működtetni, óriási megtakarítás, nem kell oz ösz­I szefagyott homokot felcsárá- nyozni. A „Kertváros-keleten" most éppen 10 emeletes épü­letek alapjait csináljuk. Hídeg­. ben a betont gőzölni kellerte. A másik tízemeleteseken festés folyik — hóviharban szó sem lehetne erről, mint ahogy o pa­nelszerelést is kénytelenek len­nénk abbahagyni . . . Három toronydaru gémje olyan sűrűn fordul, hogy lent­ről felnézve szinte beleszédül az ember. Az ötszintes épüle- i ten műkövezők dolgoznak. Az új iskola még el nem ké­szült szárnyán talán három tu­II catnál is több ember dolgozik: készül a második nyolc tante­rem, és a tornaterem. Az őszi iskolanyitásra birtokba vehetik o gyerekek. Kertvárosban 1609 lakost át­adtak, 1910-et összeszereltek, háromszáz lakásban festők, vil­lanyszerelők, víz- és gázsze e- lók dolgoznak. Kertvárosban, az új Kertvárosban 43 épület áll, az építők reggel 8-tól dél­után 4-ig dolgoznak, ómig a naptár utál nem éri a korán jött tavaszt. Mohácson i Mohácson az épitöszóvetke- zet mintegy 120—140 munkása teljes erővel dolgozik a Liszt Ferenc utca egyik 70 lakásos tömbjén. Az egyik épület maj­dani kapubejárójában rendez­ték be a? ideiglenes betonköz­pontot, a daruk két jopáner- ben emelik a magasba .az anyagot, amott eternitcsöveket illesztenek össze, másutt vés­nek — legalábbis úgy tűnik a házból kiszűrődő zajból. A nyí­lásokat a legtöbb helyen fóliá­vá! fedték, de mint Heirich Pé­ter ács mondja: talán egész télen egy órát sem estek ki a munkából, nem volt megállás. — Gondolom jónéhány ke mény telet is átélt o szakmá­ban? — Hát.. s ötvenkettőben itt a mohácsi építőszövetkeretben szereztem a szakmát, akkor fiatalon kerestem a jobbat, meg tanulni is akartam. Artán ötvenkilencben visszajöttem, azóta itt dolgozom Volt olyan tél, talán hatvankettőben lehe­tett, hogy egy hónapig fagy szabadságon voltunk. Az egyik épületen három kő­műves az ötödik szintet húzza, egyikük ingben dolgozik, ami­kor lehajol meztelen dereka el­árulja, hogy trikót sem hord Langyos, tavaszi eső, amolyan 1 kisebb, egyperces zápor zúdul ránk, eszébe sem jut senkinek abbahagyni a munkát. A Liszt Ferenc utca déli fe­lén mély árok fut végig, az épülő szennyvízcsatorna ágya. A POCLAIN serényen dolgozik. A másik, az üt nyugati felén viszont már temetik az árkot, motoros döngölő táncol a szá­raz földön. Nyugatabbra a Tolna megyei Állami Építőipa­ri Vállalat sárga ruhás munká­sai dolgoznak az egyik epület betonvázán. Itt is háromszáz lakás épül — tavaszi tempó­ban. Bekapcsolták az 'nótái csúcserőművet Csütörtökre virradó éjszo- ka bekapcsolták az országos hálózatba az új inotaí csúcserőművet, amely ener­giaiparunk egyik legjelentő­sebb beruházása. Több mint két órán át már villamos- energiát termelt o 100 me­gawattos szovjet gyártmányú turbina, omely a maga ne­mében egyedülálló. Az éj­szakai bekapcsolással meg­kezdődött a kísérleti üzem, ezt követi majd a próbaüze­meltetés, amelynek sikeres befejezése utón az erőmű a villamosenergia-fogyasztás csúcsidején segiti majd energia-gazdálkodásunkat. Az ú| erőmű óriási előnye a hagyományos erőművekkel szemben, hogy a bekapcso­lást követő 45 percen belül már áramot szolgáltat. Az utóbbi napokban több mint 200 mérnök, technikus és műszaki szakember állt készenlétben a műszaki megoldásaiban egyedülálló új inotai erőmű berendezései mellett. A leningrádi gép­gyár 44 szakembere, köztük 22 mérnök mellett az.Erőmű Beruházási Vállalat, a Ma­gyar Hajó és Darugyár, va­lamint az Inotai Erőmű szak­emberei megfeszített munká­val készítették elő a turbinát és annak kisegítő berende­zéseit a legnagyobb próbára, a villamosenergia-termelésre. A szakemberek érdeklő­dését és a munka felelőssé­gét növeli, hogy teljesen új konstrukciójú erőmű vizsgá­zik Inotán. Krasznodárbon működik a prototípusa. Hogyan közlekedünk 2000-be n? Elkészült az ország távlati közlekedési prognózisa Vidékre költöző varoslakók, j elővárosi gyorsvasutak, mozgó- I járdák, többszintes alul- és fe- j lüljárók, magas vezetésű autó- J pályák, és töméntelen mennyi­ségű gépkocsi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kötetből álló tanul­mánynak a szerzői, akik az ez­redfordulóig készítettek prognó­zist közlekedésünk várható fej­lődéséről. Hárommillió gépkocsi A legdöntőbb változást az elkövefk-ező 25—30 évben a gépkocsik számának fantosz- tikus ütemű növekedésétől vár­ják a szakemberek: 2000-ben — a tanulmány szerint — a je­lenlegi 400 000 személyautóval szemben csaknem 3 millió hazai gépkocsi közlekedik majd út­jainkon, S minél több autónk lesz, annál ritkábban és annál kevesebbet utazunk velük. A személygépkocsik számának ilyen elképesztő növekedése minden bizonnyal nagy fejtörést okoz majd a városfejlesztési szakembereknek. Háztömböket, utcákat kell lebontani, hogy parkoló autóink a városokban elférjenek. 2000-ben ugyanis nem az lesz o legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk, hanem az. hogy hol hagyjuk a parkoló kocsikat. A legpraktikusabb megoldás- j nak a többszintes garázstöm­Negyven esztendő tapasztalaté flz emberre vigyázni keli Mert sojót magára nem ké­pes vigyázni. Elképzelni sem tudom, hogy a tenyérnyi föl­dön — 400 négyszögöl — mit lehet égész nap szöszmötölni. A lánya azt mondta Komlón, az újtelepi kis házban, hogy már kora reggel kiment a „bir­tokra". A nap éppen lebukni készül Mánfa felett a Mecsek mögé, a tv-torony már csak alig látszik a megszürkült égen. A „kertváros" elnépte­lenedett, becsukták valameny- nyi kis meseház ajtaját, csak Békefi János vizsgálgatja ta­lán ezredszer is a nemrégiben ültetett gyümölcsfákat. A teiek frissen felósva, még bekerítet- len. Ház sincs — talán idén összetákolja az öreg bányász — mondom elképzelni sem tu­dom, mit lehetett csinálni Itt egész nap — A megmaradt egészsé­gemre vigyázok. A bányásztü­dőnek ez kell. A nap ma már I jó erősen sütött. Negyven esz- ! tendőt dolgoztam o Föld alatt, ! porban, melegben, sötétben. Most pótolni akarok mindent. Az elmúlt esztendő utolsó munkanapján 2obók-bányón dolgozta le utolsó műszakját. ! 1934-ben Kossuth-aknón je­lentkezett felvételre. Apja 44 esztendeig szolgálta a bányát, o gyerekek között azonban csak ó maradt hűséges a szek- I mához. Négy Békefi gyerek vá- j lasztotta élethivatásának a föld alatti munkát, egyik öcs- l cse most orvos Pécsett, a mó- ! sik órás Amerikában, a harma­dik a komlói bányagépnél dol- : gozik. Tizenkétezer munkanap - | szűkén számítva is negyven- ; “zer tonna szenet termelt. 6z i első műszakon a csákányon, ! fejszén, lapáton kívül más szer- I számot nemigen látott. Most ! azt mondja kár is lenne ismé­telgetni, mennyit változott a | bánya, annyiszor elmondta ezt már mindenki.. . . I — Hanem a csákányt még ; most sem szabad eldobni. Az- zol a kis finom hegyével, azzal benyúlni, óvatosan, precízen a tűzésnél, qkkor nincs hiba, ak­kor nem kell félni. Az ám a legfontosabb, hogy az ember óvatos legyen. Negyvenhét óta munkavédelmi őr vagyok, il­letve hát voltam, de azt na gyón kitapasztaltam, hogy az emberre vigyázni kell. Az em­ber adja a szenet, a tonnát. Látja maga is azt számolgatta az előbb, hogy negyven esz­tendő alatt hány vagon szenet dönthettem ki, pedig nem az a legfontosabb... Én amikor frontmester voltom, s azt lát­tam, hogy veszélyes a helyzet valahol, akkor egész nap ott álltam az emberem mellett. De nem sürgettem, nem ordítot­tam .. . Akik csak kiabálnak az ember mögött, s nem gondol­nak arra, hogy milyen a lelkűk, milyen aznap az idegállapo­tuk, hogy a derekuk éppen nem marháskodik-e, azok sem­mit sem érnek, azoknak soha nem dolgozik az ember szíve­sen, s azoknál van a legtöbb baleset. Nálam amíg front- mester voltam még csonttörés sem volt. Persze, szerencse is kell. Talán emlékszik 1964 augusztus 4-re. Mert Zobákon az mindenkinek emlékezetes. Szóval akkor éppen nem vol­tom egy csapatra sem beoszt­va. artán csak latolgattam, hogy a Kollár briaáddol men­jek, vagy a Kiss Sanyival. Vé­gül mondom: Sanyi, ma elme gyek veled. Este fél hat körül éppen a gyómlyukot csináltam, amikor egyszer csak egy lö­kést érzek, a gyámlyuk meg telesrórádott szénporral. Még ki sem mérgelődtem magam, hallom óm, hogy kiabálnak: meneküljetek, meneküljetek! No, ha a gyerek közelében va gyök, nem engedem meg. hogy a kapcsolót áram alatt javít sa, De ha meg nem veszem észre, akkor én is ott marad tam volna. Nagyon ‘‘sok omlás­nál segítettem menteni, sokan elmentek, sokan a saját hibá­jukból. De voltak, akik életben maradhattak volna, ha veze­tőik vigyáznak rájuk. Később pezsze a halottat okolták . . . — Nemrégiben találkoztam egy volt magas beosztású fő­nökömmel. most mór Ő 's bök, és földalatti parkológará zsok építése ígérkeznék. Ezen létesítése azonban jelenleg a legköltségesebb ’ beruházások közé tartozik. Ezért valószínűleg nem marad más hátra: a gép kocsiforgalmat előbb-utóbb ki kell tiltani a belvárosokból. Mindez azonban elképzelhetet len a városi tömegközlekedés korszerűsítése nélkül, amelyben a gyorsvasutak építésének jut a legdöntőbb szerep. Nemzet­közi tapasztalatok alapján a városi forgalom viszonylag zök kenőmentes lebonyolításának már a 600 000-es lélekszámú városokban is nélkülözhetetlen feltétele a gyorsvasút. Vissza a faluba? A városi utak zsúfoltságát azonban jó ideig nemcsak a gépkocsik számának növekedé­se fokozza. Magyarországon o becslések szerint még legalább 10—15 éven át számolni kell a városiasodás következményeivel is. A városok,, közöttük elsősor­ban Budapest vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek vége, 9Ó-es évek eleje kö­rül csökken. A tanulmány készí­tői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, amikor a lakos­ság városokba áramlása meg fordul, és az urbánus életmód egyre kellemetlenebb kísérő je­lenségei — a zaj, a füst és a zsúfoltság — miatt mind töb­ben költöznek vidékre. Lazább szerkezetű elő- és kertvárosok épülnek majd ki a nagyobb vá­rosok több tízkilométeres kör zekében. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyorsabb, automa­tizáltabb változatban — to vábbra is a vasút lesz az ország közlekedési rendszerének leg fontosabb része. A vasútnál azonban sokkal figyelemre méltóbb változások várhatók a közúthálózatunk fej­lődésében. Közúti járműpar­kunk rohamos növekedése egyre sürgetőbben veti fel az ország nagyforgalmú autópálya-háló­zatának kiépítését. Ezek a gyors­forgalmi autóutak elkerülik majd a lakott településeket Csak így biztosítható a városok közötti forgalom zavartalan­sága. Az autópályákat és a városo kát külön bevezető autóutakka! kötik majd össze. Ezeken a he­lyenként magas vezetésű pó lyákon lehet majd elérni a vá­rosi utak gerinc-vonalait és o többszintes alul-, illetve felül­járókkal ellátott városi közleke­dési csomópontokat nyugdíjas, aztán kérdezi, hogy I Békefi miért nem köszönnek a i volt bányászaim? Tudja Békefi a 35 év nem volt olyan nehéz, j mint az, hogy nem köszönnek... : Hót csak gondolkodjon rajta , mondtam neki. A kiabálás meg a tonna nem minden ám! Az úton autók rohannak, a kanyarban csikorognak. Két hajtükanyor öleli itt Mánfa és Komló között Békefi János be- ‘ keritetlen kicsi kertjét. Gumi­csizma, kiskabát, svájcisapka j az. öltözéke — így járnak a bá­nyászok műszakra évtizedek óta. A levegő estére nagyon j lehűlt, ö art mondja: harapni } tudom ezt a levegőt. M.ég a megbecsülésről kérdem. Négy I ven esztendő bányamunka után ! hogyan bocsátottak útjára. Em- j berségesen. A pénz is meg- | lesz. Oklevél, érem, kitüntetés j tucatnyi van otthon o szek- I rényben. A kis földön meg ; már gyökeret vertek a gyü- : mölcsfacsemeték. Szerinte majd j csak a gyerekei élvezik a gyü­mölcsöt, mert hogy azért o negyven esztendő nyomot hc- I gyott Árkon, bokron, meredek par­ton szaladunk le az útra, Bé­kefi János utánunk kiált: vi­gyázzanak, mert a kanyar mö­gül előbukkanhat egy autó... Lombos! Jetté Többszintes utak A korszerű várost úthálózat kialakításának azonban határt szab a népgazdaság anyagi helyzete. Budapesten például még napjainkban is több mint száz helyen szintben keresztezi a vasút a közutakat. Ezekben a kereszteződésekben egytől egyig meg kell építeni pz alui- és felüljárókat. A belvárosi cso­mópontokat oz elkövetkező 25—30 évben sorra többszintes kereszteződésekké kell átalakí­tani. Az aluljárók ezeken a he­lyeken mozgólépcsőket kopnak, és a metró-átszállók környékén — ahol a legnpgyobb tömegű gyalogos és járműforgalom ta­lálkozik — valósrinűleg már az ezredforduló éveiben szüksé­gessé válik az első mozgójár­dák építése is. A belvárosi be­vásárló negyed nagy ürlethá- zainak áruellátása — a tanul­mány szerint — 2000 táján már szükségessé teszi o többszintes utak építését is. Ezek egyik szintjét a jármű-, másik szintjét a gyalogos forgalom számára alakítják Iri. az áruellátáshoz pedig felszín alatti áruszállító alagutokat kel! majd tervezni. autószerviz BECS. MEGYERI ÚT 25. Tel.«- 13-290

Next

/
Thumbnails
Contents