Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-14 / 44. szám
DUNÄNTÜL! NAPIÓ *974. február t«. Visszanyertük éhség által, j 285 évvel ezelőtt szabadult tel Szígetvá' a török uralom alól 1566. szeptember 7-e szomorú gyásznap Szigetvár történetében. Zrínyi Miklós és hőt társai mártírhalálával ezen a napon esett e| a vár, és kezdődött meg a hosszú török uralom. A város felszabadítására több kísérlet is történt, ezek közül a figyelemreméltóbb a költő Zrínyi Miklósé, aki éppen 290 évvel ezelőtt ezekben a napokban fejezte be zseniális fegyvertényét, híres téli hajdjáratót. Bár o hadjáratnak közvetlen célja nem Szigetvár felszabadítása volt, hanem felderítés, a török katonai erők nyugtalaní- tása és az eszéki hadi híd felégetése, Zrínyi két alkalommal is (1664. január 26-án és február 9-én) elvezette hadseregét Szigetvár alá. Stratégiai megfontolások alapján nem vesztegethetett hosszabb időt a szigeti vár megostromlására. Szigetvár végülis két éves kí- éheztetéssel 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. 1939- ben volt a,< 250. évfordulója annak, hogy az utolsó törökök a több mint 122 évig tartó megszállás utón kitakarodtak Sri-' getvárbóil. E nevezetes évforduló alkalmával a város lakói emléktáblát helyeztek el a városháza főhomlokzatán, amelyet azóta — Vörösmarty szavaival élve — „a bús feledékenység koszorútlan alakja” lebegett körül. Érdekes és elgondolkodtató, hogy Szigetváron a város eles- tének a napja városi ünneppé vált, szabadsága visszanyerésé nek időpontjáról pedig annyi ra megfeledkeztek, hogy még az éve, napja is elbizonytalanodott. Szigetvár főterén áll Ali pasa dzsámija, amelynek török kupoláját az európai hírű Dorf- melster Istvánnak hatalmas ba- roWr freskója díszíti. A művész a kupáid nyugati oldalán azt a jelenetet örökítette meg. amikor az utolsó szigetvári bég a várat ostromzór alatt tartó Vecchl Gábor ezredes előtt térdre boBogykapeteidi falukép. * I Erb János felvétele. Szüret, fonó, busó Új életre kelnek a népszokások Mohácson i * régi hagyományok, a hajI doni népszokások tárháza szín- j te kimeríthetetlen. A délszláv j népi kultúra gazdagsága egye- | nesen ámulatba ejtő. Számos | ősi haqyomány és népszokás — i a mohácsi délszláv klub tagjo- ! Inak hallatlan lelkesedése és szorgalma folytán — ma is él, í sőt mondhatni azt, hogy rene- ! szanszát éli. A szunnyadó, az j éppen pislákoló, vagy az elfelejtettnek vélt népszokások, az j ehhez párosuló tréfás játékok, a vért pezsdító tambura zene, a fergeteges táncok, a vidám dalok most újra életre kelnek, felelevenednek. Egy az egyben úgy, ahogyan azt ötven vagy száz évvel ezelőtt csinálták. Pazarnak ígérkező közel két órát betöltő új műsort mutat be a mohácsi délszláv klub o busójá. rás napján, február 24-én este a Bartók Béla -művelődési központban. Aki keres, kutat, oz lel! Az új műsor összeállítását lázas rulva átadja a vár kulcsait. J jelenet alatt a következő kro nosztichon olvasható: reVInDICata faMe jVre Ve téri eXVLtaVerat Magyar fordításban, ősi jogoi az éhség által visszanyert (vá ros) örvendezett. A kiemelt betűk római szám jegyértéküknek megfelelő ősz szegezésben 1688-at adnak, c város visszavételének az évszá mát. (5 + 1 + 500 + 1 + 100 + 100< +'5+5+1-1-10+5+ 50 + = 1688) Ezek szerint Szigetvár 1688 bon szabadult fel a török uralom alól. Az elmúlt hónapbar a Kossuth rádió is megemlékezett erről a jelentős évfordulóról. Karsai Elek szerint Szigetvái 1689. január 26-ón szabadul: meg a törököktől. A városháza falában elhelyezett emléktábla szerint: 1689 február 13-án adta fel a várai utolsó török bégje, Hasszán. Az biztos, hogy Dorfmeístei kronosztichonja pár hónapot téved a város felszabadításának időpontjában. Tény, hogy Lipól császár Bécsben 1689. január 26-án írta aló a kiéheztetett Szigetvár átadásáról-átvételéről szóló jegyzőkönyvet, amelyben feltűnően humánus feltételeket szabott a vár török őrségének. Valószínűnek látszik tehát, hogy a február 13-i dátum a török tényleges kivonulásának az időpontja, ezért, került ez a dátum az emléktáblára. A Szigetvári Várbaráti Kör az 1939-ben elhelyezett emléktáblát, amelynek a szövege már olvashatatlan volt, társadalmi munkával renováltatta, és február 13-án, détl 12 órakor, a töröktől való felszabadulás 285. évfordulóján meghitt ünnepség keretei között megkoszorúzta. Molnár Imre Nők a porondon Mútavarnő A műlovarnő tökéletes mutatványaival ámított el bennünket, de amikor ugrásai már az ötödik percben is tökéletesek és magabiztosan precízek voltak: lóról le, lóra fel, úgy találtuk, hogy amit láttunk, természetes. A lónak körbe kell szaladnia, azért cirkuszi Iá, és ezért kapja o dupla abrakot A műlovarnőnek pedig, nos, ő egyébként valószínűleg így született ilyen szép, arányos testűnek és ügyesnek. Egy szép dupla szaltó a ló hátán, de ebben nincs semmi vicc, olyan egyszerű, én is meg tudnám csinálni. — Leesett a néni! — kiáltja a fiam. Valóban, a Iá rosszul mozdult és egy kiszámított, tolón évekig gyakorolt mozdulat nem sikerült A „néni" a szép fiatal lány,: nem ütötte meg magát, csak egyszerűen kijött a tökéletes ritmusból. Ez az újságírásban: sajtóhiba: baki. Az aréna, persze, hallgat együttérez, szemet huny. A lány korrigál. Bizonyít hogy amit csinál, az semmi, csupán könnyed játék. Az aréna viszont már tudja, hirtelen megtanulta: amit lót, az nehéz munka, a dupla szaltó valóban kunszt Un^rmann Az Untermann — alsóember. Az, aki a legerősebb, aki tartja társait vagy aki fenn a magasban a lengő trapézról elkapja a légtornászt. Mert ó, ugye nem légtornász, ó csak alsóember, Untermann. Kijött a porondra két nő. Bocsánat: kilibbent. Azaz, hogy az egyik habkönnyű tüll ruhájában valóban kilibbent. Mosolygó arc, a karok gració- zus, hattyú mozgása. Alakja tökéletes, ilyenről álmodik a kamasz. A másik nő rendes, mindent takaró, fekete selyemruhában — jön. Meglehetősen vaskos, 6 Is tesz egy mozdulatot a nagyérdemű publikum felé. A taps halkabb. Kulcscsontja fölé, valahol a nyak és a váll találkozásánál elhelyez egy tízméteres alumínium rudat. A tüll- ruhós pillanatok alatt a tete jére kúszik. Fent csinál egy „zászlót”, és Ismét kezének finom mozgatásával jelzi, hogy ezzel a mutatvánnyal kész. Bejön a vastapsi Már tíz perce dolgozik fenn. Visz- szafoitott lélegzettel figyeljük. Csodálatos! — Hány kiló lehet a néni? Nem érdemes ezzel a gyerekkel sehova menni! Az ám, hány kiló lehet? ötven-ötven- hat? Nézem a tartó nőt, mosolyog. És figyel, apró jelekkel Irányít Már tíz perce tartja és mosolyog. És én a hétéves fiamat, ha valahol elalszik, alig tudom hazavinni. És nem Is mosolygok. — Voilal — mondja finoman a tüllruhás és keze Ismét hullámzik. Vastops. Mindketten méghaiolnak. A tornászná csókot hint, az Untermann szerényen, egy lépéssel hátrább áll .és a fiatal nőre mutat: 6 érdemli a tapsot. Oroszának ról házra járva a város területén és c szigeten. Kérdések az ismerősökhöz, a rokonokhoz, közülük is elsősorban az öregekhez, a nagyszülőkhöz. És ők meséltek. Elmesélték, hogy ber- bq (szüret) idején milyen szokásokkal tették vidámmá a munkát. Mivel, hogyan töltötték e| idejüket a „prelo”-ban (fonóban). És hogy hogyan játszottak, mókáztak a maszkos buse (busók) poklada Idején, azaz farsangkor. Berba — preló — buse, erre épül tehát a színpompós, változatokban és meglepetésekben bővelkedő nagy műsor, ügyesen megfogalmazott, törés nélküli, sima áthajtásokkal megoldott összekötő szöveget mond a műsorközlő: Rafailovics Nikola. Megszakítás nélkül pereg a műsor. néhányszor változik a szín, de ezt a néző észre sem veszi. .. .veselu proslost .. .veselu berbu ... omiljeno prelo I vese- lile pokládé... a közönséghez többek között ezekkel a szavakkal szól bevezetőjében a műsorközlő. Mogyorul, arról beszél, hogy a mai estén mit szándékoznak bemutatni... a nagyon vidám hagyományokat ... g vidám szüretet ... a kedves fonókat és az annál ig vidámabb farsangot. Nemsokára újabb vendégek | érkeznek. Legények.. Nosza j megy a csipkelődés, a trófólko- ! Z''s é' a csalogató. A házigazda 1 biztatására az ének táncba csap át hiszen amúgy Is már bizseregtek a talpak a tamburaszó hallatán. Es pörög a pöndő, dobbant a láb... tánc. Leánytáncot járnak a lányok, a legények pedig a kecses táncot ropják. Eleget táncoltunk, szó! a házigazda, játsszatok el valami Jó tréfát! Ezután egy igazán szívderítő, kacagtató tréfás jelenet következik. Lényege az, hogy az egyik gazda elhatározza: bármilyen áron is, de ő világot akar látni. Fj.hez persze sok pénz kell. Meg is lesz, ha eladja kutyáját, tehenét no és szemrevaló, szép feleségét. Hamar kap is vevőt egy agglegény személyében. A termetes menyecske ára kilónként 4 dinár. Folyik az alku. Végül 500 dinárért el Vél az asszony, aki mit sem sejt ura álnokságáról. Perpatvar kerekedik, mert hát a vevő vinné a „portékát”. A férj már bánja tettét. De az asszony hűségével és nem kevés fur- fangjával kihúzza a csávából. Marad az asszony és marad d pénz is. Hát kell ennél jobb csattanó? Buse Jönnek a busók! Zsivaj, lárma. Mór itt is vannak az „előhírnökök”. Bort, pálinkát készítsenek. kiáltják a házigazdának. A busók már elindultak a szom- szedházból. Betyárác dalokat énekelnek, kurjongatással, beváltásokkal fűszerezve. Előtop- Dan egy félelmetes maszkos ! busó: Zapivajte momcí cure, kaka néma nigde, a bandasi zasvirajte pokládé su stigle. A vers arra biztatja a lányokat és a legényeket, hogy úgy énekeljenek, mulassanak, ahogyan azt sehol máshol nem teszik, a zenészek pedig pengessék hangszereiket, mert megérkezett a farsang. Fergeteges tánc következik, a valpovo. S miután kimulatták magukat a farsangolók, a térre vonulnak, ahol már lobog a nagy tábortűz. Riadalom támad a tűz körül. Megjelent a vilel A lányok az ördög elől fehér lepedőbe rejtik magukat A vilevezetó seprűjével próbálja elhessegetni az ördögöt De az szedi áldozatait A busók „közelharcot" vívnak minden egyes lányért az ördöggel. A közönséget ez a Jelenet bizonyára harsány kacagásra ingerli majd. És végül diadalt aratnak a busák. Elűzik a gonosz ördögöt A győzelem örömét pazar kóló váltja fel. Ezzel a tánccal pattanásig feszül a légkör. Fergeteges zárás... Mikfósvéry Tibor Néma csend. A szemekben félelemmel vegyes csodálat A porondon vasrács; belülről állatok, medvék és oroszlánok. És egy szép, nyúlánk, fekete nő. Ű az idomár. Nehezebbnél nehezebb, veszélye- ’ sebb mutatványok. Az állatszelídítő felbosszantja az oroszlánokat, azután a dühös állat ordító szájába teszi a kezét, majd ráfekszik a dögre. Az aréna felszisszen. Ez már sok! De még ezután jön a java, a tüzes karika. És az oroszlánok ugrálnak. Pattog a háromméteres oítor, s arti- kulátlan bőgőssel ugrik az oroszlán. Az idegfeszítő produkció után szünet következik. Ott hátul, a két cirkuszi kocsi között elszívok egy cigarettát. Közben veszekedésre leszek figyelmes. Egy szót sem értek. Románul beszélnek, de látom érzem —- veszekednek. Egy nő és egy férfi. Az állatszelídítő >tő még előbbi kosztüm jében és egy artista férfi. A nő nyelve pereg, a fiú megunja. vál'at rándít, s otthagy jal Szátában hanyagul lóq a cigaretta. Viqyorog. Végtére, ő nem oroszlán, akit szelídíteni lehet. Suha Andor Berba A színen egy jellegzetes szőlőhegyi szüreti kép jelenik meg. Vidám leánysereg szedi a szőlőt. A szó szoros értelmében. Mert valódi szőlőtőkék állnak majd sorjában a pódiumon, aszalt szőlőfürtökkel. Puttonyos legények vegyülnek el a lányok között. Incselkednek. Eközben a nézőre akarva, akaratlanul igazi szüreti hangulat „ragad”. A szedők dalától hangos a ..táj”, A leányok nyelve csípős. A legények válaszul ugratnak, tréfálkoznak. A környezetből nem hiányoznak a szürethez szükséges kellékek és eszközök sem. a daráló, a prés, a hordók és a dézsák. A dallal és táncjátékokkal tarkított szüreti jelenet a szedéstől a kóstoláson át egészen a művelésig azaz a kapálásig tart ...planlna se smlrilo vrljeme je za prelo ... hallatszik ismét a műsorközlő hangja. Lefordítva: a szőlőhegy elcsendesedett, elérkezett a fonó ideje ... : Patikamúzeum ? Anyag van bőven * Pécsváradon volt az e/s© Prelo i i Egy pillanat és máris a fonóban vagyunk. Sokcc ízlés szerint berendezett nagy szoba, szembeötlő búboskemencével. A lócákon félkörben ülnek a fonó vendégei A lányok tűt forgatnak. A pöndőre varrják a csipkéi. Pörög a rokka orsója, fonjak a gyapjúfonalat. A legénvek is foglalatoskodnak, vesszőből fonják a kosarakat. Persze á dal 'rnen sem hiányzik. És miről is szólhat o lányok dala, ha nem c szerelemről. Ki hitte volna, hogy őseinknek a honfoglalás után alig 150 esztendővel arra is volt gondjuk, hogy megalapítsák a Kárpát-medence első gyógyszertárát. Külön érd^kesséq, hogy ez a patiko éppen Pécsváradon működött az 1030-as években. E kuriózum szómba menő tényt a készülő baranyai és pécsi gyógyszerészi és gyógyszertár történetéből rágódtuk ki. A közelmúltban országos mozgalom indult a magyar gyógyszerészeti hagyományok felkutatására. A többi megyéhez hasonlóan Pécsett és Baranyában is néhány historikus hajlamú és kedvű gyógyszerész, fgy többek között Baranyai Aurél és Larencz László, pécsi gyógyszerészek láttok e munkához. Úttörő jellegű feladatot jelent-e történeti fel- dolgozása a gvógyszerészet- nek, hisz történeti közlemény alig jelent meg e tárgykörben. Az anyag gyűjtése aprólékos levéltári kutatást igényei, azok feldolgozása pedig beható történeti ismereteket feltételez az íróktól. Nem véletlen, hogy Larencz László elvégezte a közelmúltban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum rendezte történeti szaktanfolyamot. Van mit kutatniuk a pécs- baranyal gyógyszerészet historikusainak. mert ezen a tálon komoly hagyományokkal rendelkezik e szakma és tud»- mány. Mint említettük már az 1030-as években volt patikája Pécsváradnak. Az eddig feltárt dokumentumok szerint az első dél-dunántúli nyilvános patikát Pécsett alapították meg 1697-ben. Ez a patika még ma is fennáll a Geisler Eta utca sarkán: Szerecsen, vagy Si- pőtz patika néven isméét Si- pőtz, a későbbi tulajdonos a gyógyszertár fennállásának 200 éves Jubileuma alkalmából újította fel ezt a felbecsülhetetlen értékű gyógyszertárat A második pécsi gyógyszertár az 1700-as években nyílt meg, ez volt az Arany Sas. A harmadik 1793-ban, a Gránátalmához címzetű patika az !r- galmcsoké,'a Széchenyi tér és a Munkácsy Mihály utca kereszteződésében. Az első mohácsi gyógyszertárat H. Lajosról nevezték el, mely valaha a mai Török presszótól nyugatra eső épületben volt A gyógyszerészek történeti kutató munkája párosul egy pécsi gyógyszerészeti múzeum létrehozásával, hisz a Janus Pannonius Múzeum raktáraiban számos olyan egyedülálló gyógyszerész-könyvtári, patika-berendezési anyag van, amely megérné, hogy köz- kinccsé tegyék. A legalkalmasabb helynek erre a Sipőtz patika kínálkozna. (Mécs.) I (Szüret a szőlőhegyen —* Asszonyt árulnak .. kilónként — Ördögűzés a tűz körül Bemutató a busóiarás napián Berba, prelo, buse