Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-02 / 32. szám
é DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. február?. A HŐSTŐL A FENNKOLTIG Naptárnévtár Február 2. KAROLINA. A Károly női megfelelője, amelynek az ógermán nyelvben „hős", „hős ember” volt az értelme. Február 3. BALÁZS. A név eredeti görög alakja a Blasius, Bosilius volt, ami nyugat-európai nyelvekben a Biagö (olasz), Blaise (francia), Biase (angol) tormákat vette fel s csak németben tartotta meg az eredeti, Blasius alakot. Görög nyelvből vett jelentése: „királyi", Február 5. AGOTA. A görög nyelvből ' származik, melyben alapját az „agathos": „jó” értelmű szó képezte és Agathe, Agatha volt az eredeti formája. Február 6. DOROTTYA. A „doron” görög szó „ajándék”- ot jelent, míg a „theos” az istenség fogalmát fedi, így a Dorothea alapformának a jelentése annyi, mint „isten ajándéka”. Február 7. TODOR. A „Theo- doros” görög névből származik és ebben a névben ugyanazon szavak bújnak meg, mint a tegnapi Dorottyában: a „doron”: „ajándék” és a „theos”: „isten”, így ennek is a jelentése fedi a Dorottyáét, azaz „Isten ajándéka ’. Nyelvünk a Tódor helyett szívesebben használja a Tivadart. . Február 8. ARANKA, >zig- vérig magyar név és benne az „aranyos” becézőnevünk rejtőzik. a múlt századtól ezt használták az Aurea és az Aurelia idegen neveink helyett is. Február 9. ABIGÉL. Ez a név először 1967-ben kapott helyet a naptárban. Ősi héber alakja „Abigail” volt, ebben a szóban oz „ab” „atyá"-t, a „gila” pedig .ajándékot” jelent, így a név az apa örömét fejezi ki az újszülött leánya láttán. Nyelvünkbe Arany János: Tetemre- hívás című balladája Kund Abigélje révén költözött bö. Február 10. ELVIRA. Gót‘eredetű név, a mai spanygl nyelvben alapszava az „alvare": „fennkölt” jelentésű. Február 12. LIDIA. A?, ókori virágzó kísázsiai állam nevéből keletkezett, az innen származó római rabszolganőket csak eqy-. szerűen Lídiáknak, azaz „lid nők”-nek hívták. Február 13. ELLA. Ez a kedves nevünk a Gabriella rövidítéseként vált önálló névvé, ami viszont a Gábor női formája. Az óhéber nyelvben a „geber” szó: „férfi" jelentésű, az „él” pedig oz istenség fogalmát fedte. így a név jelentése „úr- \ nő, isteni nő” lenne. \ Február 14. BÁLINT. A latin Valentiusból származik és ennek „egészséges, erős" a jelentése. A latin népi nyelv azonban szívesebben használta a „Ba- lentius" alakot és a név mai alakja ebből fejlődött ki. Roger Bacon: „Olyan kocsikat lehet készíteni, amelyeket nem hűz állat...” ijMÄK» Á gépkocsi őstörténete Kezdetben volt az utópia. Roger Bacon, az egyetemes angol zseni, a kísérleti tudomány és a matematikai fizika megalapítója, 1257-ben ezt írta: „Olyan kocsikat lehet készíteni, amelyeket nem húz állat, mégis hihetetlen sebességgel száguldanak." Az angol tudós rajzókat, vázlatokat nem hagyott hátra — megmaradt a látomásnál. Más eset Leonardo da Vinci, e még nagyobb ofasz egyetemes zseni, aki megelőzte a XIX. és a XX. század technikai találmányait Műszaki rajzainak óriási mappájában megtalálható egy rugóerővel működő önjáró kocsi terve. „A mozgás könyve", amely talán bővebb tájékoztatást nyújthatna, azonban sajnos, elkallódott. A memmingeni krónika beszámol az emberiség 1447. január 2-án rövid időre már-már megvalósultnak látszott álmáról: „Az új évet követő hétfőn egy valódi kocsi gördült be a kapun egészen a piactérig, majd onnan ki, ló, ökör és emberek nélkül, de a mester, aki készítette, benne ült.” Feltehetőén ugyanolyan járműről volt szó, mint amelyet Joanés Faontana már 1420-bon tervezett hadiszekérnek: a benne ülő ember a görgőkön átvetett kötéllel hozta mozgásba. Az olasz Roberto Valturio 1772 táján megjelentetett műszaki kézikönyvféléjében olyan rohamkocsi látható, amelynek meghajtása szélkerekekkel történik. János Frigyes szász választó-, fejedelem 1543-ban olyan kocsin utazott, amelynek hajtóereje a szél volt — omolyán szárazföldi vitorláshajó-féléken. Egyértelműen bebizonyították, hogy 1599-ben Simon S^evin németalföldi matematikus* Orá- niai Móric herceggel, aki a járművet megrendelte, vitorlás kocsin a tengerparton óránként 34 km-es sebességet ért el. A lépés sebességével A technika iránt erősen érdeklődő Albrecht Dürer, Miksa császár 1519-re tervezett diadalmenetéhez már 9, ló nélküli kocsit tervez, kézikerékkel, taposókerékkel, hajtó-forgattyúkarral és csigával. Johqnn Hautsch magáévá teszi a gondolatot, és 1649-ben bemutatja az ámuldozó közönségnek „műkocsiját”, amelyet a belsejében ülő fiú hajtókerékkel mozgat. A kocsinak már kürtje is van, mégpedig pufók arcú angyal kürtöl. Gusztáv Károly svéd trónörökös a birodalmi városban tett látogatása alkalmával megvásárolja a kocsit, amely óránként 2000 lépést (1,4 km-t) tesz meg — 500 birodalmi tallérért. A nürnbergi Berthold Holzsehuhe^ 1560-ban, Stephan „ Farffler altsdorfi órás 1685-ben fejleszt ki kéziforgattyúk hajtotta jármüvet — ezek a rokkantaknak századunkban is használt, kézihajtású betegkocsijának előfu-. tárai. Izomerővel működött az a ió nélküli kocsi is, amellyel a Ré- szigeti Elie Richard orvos 1690 körül ezeken át bámulatba ejtette Párizs lakosságát: itt a kocsi hátsó hágcsóján álló lakáj szolgáltatta a vairógép 'elve szerint a „taposóerőt". Ez a jármű, melyet később sokszor utánoztak, a XVIII. század elején az euíópai nagyvárosokban o társaság elitjének kedvelt kocsijává válik. Ferdinand Verbíest flamand jezsuita, a pekingi obszervatórium igazgatója, 1678-ban gőzturbinához hasonló motort szerkeszt, amellyel kis kocsit akar hajtani Az 1637-ben a Duna menti Dillingenben megjelent „Astronomia Europaea” című könyvében leírja/a gépet és először szerepel nála a „motor” fogalma. Ismeretlen azonban az automobil, azaz önmozgó szerzőjének neve. Amikor James Watt, a glas- go/v-i egyetem ipechanikusa megéoíti az első használható gőzgépet, lehetőség nyílik arra, hogy az emberi hajtóerőt vagy A gőzzel hajtott Peugeot 1. Készült 1889-ben. göziejlesztés céljából megállnia, és óránként mintegy 5 km-t tehetett meg. Az első próbaút alkalmából azonban falnak ütközött. Ez a kocsi ma is megtekinthető a párizsi „Technológia és Szabadalmi Hivatalban.’ Richard Trevithik angol mérnök gőzkocsit épít, amelyet azonban nein lehet megállítani, így pánikot kelt és betiltják. Szerencsésebb volt az a kollégája, aki 1801 karácsony estéjén egy tonna súlyú, maga építette gőzkocsijával, amelyen hét, kurjongató barátja ült, végighajtott a cornwaili Camborne utcáin. 1829 ben ugyan a Goldsworthy Guerney építette A Péugeot 104. a megbízhatatlan szelet másféle energiával helyettesítsék. 1774. április 28-án Watt egy gőzerővel hajtott kocsi elvéről ad hírt. Az első, efféle járművet azonban Nicolas Joseph Cugnot francia hadmérnök építette. 1765-ben a szász választófejedelem segítségével, már kis vontatógépet konstruált. 1770-ben 4,5 tonna súlyú, .háromkerekes gőzkocsit készített, amelyet lö- vegek vontatására szánt. Ennek a járműnek körülbelül 12 percig kellett volna haladnia, azután "I Komolytalan fOyat Hogyan lehet megfúrni a beosztottat? gőzkocsit o felizgatott tömeg Melkshamben megtámadta és súlyosan megrongálta, 1830-ban azonban Londonban és közvetlen környékén már 25 nagy gőzkocsi közlekedett. Miután egy parlamenti bizottság megállapítja, hogy ezek a kocsik országúton, 16 km-es óránkénti átlagsebességgel, 14 személy szállítására alkalmasak, az alsóház kedvező törvényt hoz.' Gőzautó- busz-vonalak nyílnak, a járművek sebessége eléri a 30 km-t. Ez már szálka a hagyományos, lovakat használó, szállítási vállalatok érdekközössége, valamint a most keletkező vasútvonalak tulajdonosai szemében. Az 1865. évi második „mozdony- törvény” óránkénti 4 km-es maximális sebességet állapit meg a közúti gőzautóbuszok Eddig a szakkönyvek csak azzal vesződtek, hogyan lehet megfúrni a főnököt Én legalább olyan fontosnak tartom a beosztott elintézését, főleg a fontos beosztottét. A beosztottból lesz ugyanis a főnök. Ezt kell megakadályozni. Ez a valóban szép feladat. Ennek kétféle módszere van: a) hagyományos, vagy klasszikus, b) modern. Vesződjünk először a klasz- szikussal! Agyondicsérni: Zseni! Ilyen még nem termett! Minden állást be tudna tölteni! A legmelegebben ajánljuk! Az ilyentől úgy menekülnek, mint a kolerától. A vezetőben fölmerül, hogyha minden állást be tudna tölteni, akkor nyilván az övét is. Remek ember, de rossz társaságba keveredett: (Gyanúsak: humoristák, kritikusok, újságírók, festők, népművelők stb.) Nem engedni tanulni: Terád most itt van égető szükség. Nélküled megállna #a munka. Terveink vannak veled. Te vagy a jobbkezem. . A pasas azt veszi észre, hogy együtt megy nyugdíjba a főnökével, vagy a főnök tervei beváltak és lenn találja magát a portán. Csak olyan iskolába beíratni, aminek semmi köze a szakmához. (Légó, tűzoltó tanfolyam, nyári szabadegyetem, zenei tábor.) Ezek nagyon mutatnak az életrajzban, de nagyon kpll vigyázni, hogy ne legyen köztük egyetlen szakmai sem! Mire az ipse körülnéz, rendkívül érdekes műveltségre tesz szert és szintén a portán köt ki. Holt nyelveket taníttatni vele: Ó-görög, szanszkrit, 'kaldeus. Lehet, hogy ezekkei is tud valamit kezdeni, de nem nálunk! Egyébként a nyugdíj-korhatárig kell taníttatni a veszélyes beosztottat, mert a jó beosztott holtig tanul ! Ezek a hagyományos módszerek. Az új módszerek közül megemlítek négyet: Elhíresztelni, hogy atraszk. Ezt senki sem érti, de hasonlít az absztrakthoz, ezért gyanús. Az ember összeesküvésfélét sejt mögötte. Legrosz- szabb esetben olyan kémféle. Rengeteg munkát adunk neki, amennyit nem képes elvégezni. Akkor elhíreszteljük, hogy impotens. Ha mégis elvégzi, akkor azért dolgozik' annyira, hogy fúrjon bennünket, tehát stréber. Ha helyettünk dolgozik, a mi munkánkat végzi el, akkor elhíreszteljük róla, hogy hatáskörünket magáénak vindikálja. Szóval olyan ember, . aki képtelen megmaradni a maga területén. Gondolom, nemcsak ennyi módszer van, akad még több is. De ennyi is elégnek látszik, hogy együtt meniünk nyugdíjba a beosztottunkkal. Szöllősy Kálmán Visszatér a sí ülőszék? Míg- a természeti népek asz- szonyai a szülés órájában többnyire guggoló helyzetet részesítenek előnyben, más népeknél ma a háton fekvés az általános. Ez nerri mindig volt így: a XIX. század elejéig szülőszéken folyt le a szülés. Ügy tűnik, hogy a hajdan közismert, de feledésbe merült bútordarab új reneszánszát éli: mind több nőgyógyász tartja fiziológiailag helytelennek a szülőanya háton fekvő helyzetét. Dr, Tucho Perrusi, Buenos Aires-i oivos mintegy nyolc év óta szintén ezt a szülési módot javasolja. Dr. M. C. Motka, délafrikai orvos is beizámo! a guggoló helyzet előnyeiről, amelyet 26 000 bantu néger asz- szonyon figyelt meg; Öle Suhr-Jesson doktor, dán orvos lelkesülten ír a Selecta c. ©rvosf topban or ülve szülésről. számára; a jármű előtt egy embernek kell halódnia, piros zászlóval. Ezzel a gőzautóbuszt gazdaságilag tönkretették. Hatüléses gőzkocsi Franciaországban, ahol 1835- ben már szintén gőzkocsit állítottak be a Párizs és Versailles közti rendszeres forgalomba, Amadéé Bollée „L’obéissante" („Az engedelmes”) nevű, 4 tonna súlyú kocsijával óránként 40 km-es sebességet ér el, 1881- ben, javított modelljével pedig már 60 km-t. Egy esztendővel előbb hatüléses gőzkocsijával, valóságos diadalmenetben tette meg o Párizs—Berlin utat. Léon Suypollut francia kerékpárversenyző 1902-ben, háromkerekű gőzkerékpárjával már 120.8 km-t ér el a nizzai oarti sétányon, míg a belsőégésű motoros járművek csúcssebessége még csak óránként 111 km. De már újabb konkurrencia is megjelent. 1882-ben az angol Ayrton megépíti az első elektromos meghajtású járművet. 1898- ban a francia Chasseloup- Laubat elektromos kocsija óránkénti 63 km-es sebességet ér el, 1899- ben a belga Camille Je- nqtzky „La Jamais Contente” (,/Sohasem elégedett”) nevű villanykocsijával pedig új, 105.8 km-es világrekordot állít fel. Addig egyetlen gépjármű sem haladt ilyen gyorsan. De o villanyautót is kiszorítja a benzinmotoros kocsi. Kiszorult viszont annak emléke is, hogy Isaac de Rivasz svájci őrnagy már 1807-ben szabadalmat kapott egy belsőégésű motorral felszerelt utcai kocsira ... hogy 1823-ban az angol Samuel Brown világítógáz-motorral működő kocsiban utazott... hogy honfitársa, William Cecil már 1820-ban hidrogén-motort szerkesztett. A mecklenburgi Siegfried Marcusnak, aki már 1868-ban, vagyis 17 évvel Daimler előtt, maga szerkesztette „benzinkocsiban” járt, még a neve is feledésbe ment. A belr- sőégésű benzinmotor feltalálásával — így látszott a XX. század fordulóján -— a régi utópia már alig tökéletesíthető valósággá vált. amihez saját maga tervezett szülőszéket. A fekvő helyzet — érvel — akadályozza a szülés lefolyását, ülve azonban a nehézségi erő természetesen segíti. Ez a tágulási és kitolási szakaszban szinte annak az erőnek felel meg, amelyet a vákuumos kiszívatássai érnek el (a gyermek fejének kisegítésére alkalmazzák és messzemenően háttérbe szorította a fogó alkalmazását). Dr. Christman Ehrström stockholmi nőgyógyász, aki szintén az ősrégi szülési módszer felülvizsgálatára szánta el magát, több mint 40 szülés körülményeinek tanúságát abban összegezte, hogy ülve gyorsabban folynak le a szülések, mint fekve, ritkábban fordulnak elő komplikációk és — az anyák így a születés pillanatában megláthatják gyermeküket Kitaibe! Pál Baranyában „Sokoldalú megfigyelőké- képessége, a rendszerető hajlama, céltudatossága, fantáziája a korát messze megeiőző természettudományi meglátások és megsejtések zsenialitássá összege- zcdve, őt a magyar flórakutatás elsó klasszikusává es Európa egyik legszámottevőbb természettudósává ma. gosztosítják". Jávorka Sándor flórakuta- tó, akadémikus, Kossuth-dí- jas , ezekkel o szavakkal jellemezte tömören Kitaibel Pált. a múlt század legnagyobb magyar természetkutatóját, aki 1757, február 3- an Naqymartonban született és 1817. december 13-ón halt mea. Amikor először járt Baranyában. 42 éves volt. Utazásai során Magyarorszá- | gon 20 000 kilométert tett j meg. Ebből több, mint féi- i ezer kilométer a Mecsekre ‘ és a baranyai síkságra es'k. Itt 46 napig folytatott botanikai kutatómunkát, 530 nö- | vényfajt jegyzett fel és 1600 | növénylelőhelyet közölt úti- j naplójában. A naplóból kitűnik, hogy Kitaibel Pál Szigetvártól Nagyharsányig, Abaligettől Caindolig, a Jakabhegytől és a Mecsektől Siklósig, Pel- lérdtől Gyűdig megfordult minden Olyan jelentősebb területen, ahol a baranyai növényvilág kincseire akadhatott. Ö - írta le elsőnek a bazsarózsát, amelyre Hosz- szúhetény és Pécsvárad között bukkant, Ugyancsak ő szedte elsőnek az arany ba- rabolyt, a Mecsek árnyékosabb helyein. Ó akadt rá elsőként a rozsdás gyűszűvirágra Beremenden. A Mecsek és a Nagyhar- sányi-hegy között lévő területről közölt adatai azért érdekesek és értékesek, mert ő előtte addig senki sem közölt innen növényeket. Több baranyai táj növényzetét írta le, ahol azelőtt nem kutattak, mint például a beremcndi hegyét. Hagyatékából eddig 100 növényfajt közöltek Baranya megye területéről, ö vezette be a tudományba az illatos hunyort is. Legkitűnőbb munkáia „Magyarország ritka növényei írásban és képben" című 3 kötetes könyve, amelyet 1802—12-ben pártfogója: T. Waidstein prágai főnemessel közösen adott ki, i Ebben mint új fajt írta le a kacuros estikét és a Spirae okhnglo'iát” Baranvóből, j illetve Pécsről, a Mecsek mészköves vidékeiről. Gyűjteményét az 1817. december 13-án . bekövetkezett halála után, a nádor vette meg és azt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta,5Ez a páratlanul álló, értékes növénygyűjteménye 14 702 számozott oldalból áll. Ki- tcibel Pált nemcsak a botanika érdekelte, az általa bejárt területen az ásványi kincseket, az ásványvizeket és a földrajzi sajátosságokat is vizsgálta. Ö fedezte fej a Börzsöny-hegységben előforduló ezüstére eqy akkor még ismeretlen fémét, amely tel- lurt is tartalmaz. A Mecsekben felkereste az akkor még alig ismert kőszén-előfordulásokat is. Tomcsányi Adómmal együtt pedig ő írta az első magyar földrengéstani monográfiát az 1800-as Fejér meqyei földrengésről. Halálakor a mai napilapok őse, a „Hazai 's Külföldi Tudósítások" Így írt róla: „Ismét egy érdemes tagot vesztett el a Pesti Universitas. Tek. Tudós Kitaibel Pál Or, orvos doktor a Botanikus kertnek egykori Prae- tektusa, a Göttingai, Regensburg/, Jénai tudós Társaságok tagja Dec. 13-án meghalt és 15-én oily tisztelettel temettetett cl, melly megbizonyitotta, hogy őket nemtsak a Tudósok: hanem számos Fő Urasának is naqyra betsülték". Sírián a róla elnevezett K'taibelia vi- tifolia (KitaibM füve) bokrai nagyra betsülték". Pusztai József