Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-14 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. évfolyam, 44. ipám 1974. február 14., afütöftök Ara: SO fillér \ VíÍV Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Senki sem születik olvasónak Olvasom a statisztikában, a magyar munkásság 4 száza­léka érettségizett, 51 százaléka elvégezte, 45 százaléka pedig nem fejezte be a nyolc általá­nost. Azt hiszem, ez az arány nem megnyugtató. A művel­tebb, a világot, a társadalmat tudatosabban ismerő ember jobb munkás, többre képes, többet tud adni a közös cél, a szocialista társadalom kiteljesí­téséhez. Ezek alapigazságok, és fel­ismerésük vezethet csak oda, hogy a munkásművelődés lé­nyegéről és szükségességéről elmondott szavaink, javaslata­ink, határozataink teremtő va­lósággá váljanak. A felmérések szerint 1965- ben a munkásháztartásokban egy családtagra 630, 1972-ben pedig 883 forint kulturális ki­adás jutott. Mondhatja valaki: a 253 fo­rintos emelkedés kitűnői Mások meg igen kevésnek tarthatják. Az igazság talán az, hogy az emelkedés nem nagy ugyan, de a munkásművelődés gyorsuló és bővülő folyamatát tükrözi. Ha ellenben azt vizsgáljuk, hogy miből adódik a hét esztendő 253 forintos emelkedése, már nem juthatunk egyértelmű eredményre. Egyrészt: az 1965 óta eltelt időszakban megdrá­gultak a kultúrálódással kap­csolatos szolgáltatások, s drá­gultak a könyvek is (bár szeb­bek, mint voltak). Másrészt az is kérdés, hogy a szóban for­gó 253 forintban milyen arány­ban szerepelnek a kultúra olyan határterületei, amelyek csak közvetve járulnak hozzá a művelődéshez. Érdekes adat, hogy 1971- ben átlag 60 forintot költött egy munkás könyvek vásárlá­sára! Átlagban igen kis ösz- szeg ez, két-három közepes áru könyv mindössze, mégis meg kell jégyezni, hogy ezzel e hatvan forinttal a munkás­ság az értelmiség és a pa­rasztság között helyezkedik el! Ha csak ebből az egyetlen tényből, ebből a hatvan fo­rintból indulunk ki, akkor is egyre bonyolultabb és sokat­mondó felfedezésekre jutha­tunk. A hatvan forint tíz év alatt is csak húszköfetes házi­könyvtárat eredményez. De mi­lyen könyvtárat? S miiyen könyvekből? Nyilván — és erre ,is számos felmérés válaszolt már — szépirodalomból, köny- nyű szépirodalomból elsősor­ban. Sőt — és hogy lássuk mi­ről van szó, és mi a teendő! ■— túlnyomórészt giccses, se­lejtes müvekből. Csak a köny­vesboltok forgalmát kell fi- gyo'nünk: az érzelgős „csoda­szép” művészregények, a fe­lületen fecsegő útleírások, a krimik és más egyebek viszik el a pálmát. Hangsúlyozni szükséges: ha ezt nem látjuk, évekre konzerváljuk a rosszat, a kétségtelen változó-bővülő érdeklődés sokszor még min­dig meghatározó vadhajtásait. Arról nem is beszélve, hogy szakmai ismereteket bővítő könyvet alig vásárolnak az em­berek. Egyrészt, mert az igény még erre nem érlelődött meg általánosan, másfészt mert Tó­szerével nem is kapnak ilyene­ket. Ha pedig nincs elegendő népszerűén, közérthetően meg­írt szakmai könyv, akkor hiába a felismerés, hogy a munkás­ság általános műveltségével együtt szakmái műveltségét is bővíteni kell. A különböző tan­folyamok, továbbképzések er­ne nem elegendőék. Senki sem születik olvasó­nak. Senki sem, tudja eleve: olvasás és művelődés össze­függő fogalmak, egyik nem létezik a másik nélkül. A köny­vekhez már az általános isko­lában el kell vezetni a gyer­meket, és aztán végig erősíte­ni ezt a kapcsolatot a közép­iskolán át, tovább és állan­dóan. Hatásos könyvpropagan­dára és sók, jól összeváloga­tott állománnyal rendelkező könyvtárra is szükség van, hogy csak ezt a két fontos ösz- szetevőt említsük. Nem véletlen, hogy közmű­velődésünk irányítói és magas szintű szervezői annyi gondot fordítanak az iskolai könyvtá­rak bővítésére. Mert általában nem funkcionálnak megfele­lően! Hogy miért, külön vizs­gálódás tárgya lenne. Az sem véletlen, sőt művelődéspoliti­kánk jellemzője, hogy külön­böző mozgalmak szerveződ­nek, melyeknek egyetlen cél­juk; az olvasó ember, és ezál­tal a műveltebb ember. Az sem véletlen, hogy új könyv­tárak épülnek. De látni kell, hogy még sokkal többre van szükség, és a meglevők kap­csolata sem a legjobb az em­berékkel, akikért létrejöttek. Hogy miért nem az? Mert ke­vés a könyvtáros, és munkaide­jük nagy részét a mechanikus kölcsönzés foglalja le! Hol van ettől az az elképzelés, hogy a könyvtáros — kis könyvtárak­ban is — olvasói tanácsadója legyen, hogy jusson szellemi­fizikai ereje új olvasók szer­vezésére (a szervezést valami tartalmasabb fogalomként ér­telmezve). Ez bizony még rit­kán, elvétve valósul csak meg. Ezt megállapítani azonban nem elég, állandóan keres­nünk és kutatnunk kell az új lehetőségeket és felhasználni a meglevőket. A munkásról, és a munkás­művelődésről volt szó, arról, hogy mennyi a sürgető tenni­való, hogy tíz- és százezer munkás, olvasó emberré válva, művelt emberré legyen. Mert a műveltebb munkás nemcsak a közös cél. a szocialista társa­dalom kiteljesitéséhez ad töb bet: egyéni haszna, egyéni öröme is több, magánélete is boldogabb, tartalmasabb! Sass Ervin A TARTALOMBÓL Sör hazai alapanyagból Háziasszony közéleti funkcióban Úiszerű falbontás Pécsett Kilencmillió múzeumlátogató Ma még kivehetők a régi utcasorok a Veres Péter, Honvéd és Ifjúság útja által határolt területen, de néhány hét múlva már eltűnnek a régi házak. Helyükre új épületeket emelnek, ezzel megváltozik a környék arculata is. — Szokolai felv. — Tárgya/ az arab kis-csúcsértekezlet A közel-keleti rendezés károm döntő kérdése a napirenden Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Szádot egyiptomi. Asszad szíriai, Bumedien algé­riai államfő és Fejszal szaud- arábiai király szerdán kezdődött szűkkörű algíri csúcstalálkozója döntő hatással lehet a közel- keleti események alakulására) A kuvaiti emír, aki Mobutu zairei elnök látogatása miatt nem vehet részt az értekezleten, telefonbeszélgetésben biztosítot­ta Szódat elnököt, hogy i támo­gatni fogja a négyes csúcs min­den határozatát.- , A Journal D’Egypte című kai­rói lap szerint a következő kér­dések szerepelnek az előrelát­hatólag két napig tartó szűk- körű arab csúcsértekezlet napi­rendjén: 1. Az egyiptomi—izraeli csa­patszétválasztási megállapodás végrehajtását követő időszak feladatai. Elfogadható bérajánlat az NSZK közalkalmazottaknak 2. A sziriai fronton esedékes csapatszétválasztás és a genfi békeértekezlet második szaka­szának kérdése, illetve az ezek­kel kapcsolatos szíriai álláspont megvitatása. 3. Az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott olajembar­gó kérdése. Miután .szerdán újabb jelen­tős terület került az egyiptomi hadsereg ellenőrzése alá a Szuezi-csatorna nyugati partján, megkezdődött az egyiptomi— izraeli csapatszétválasztás kö­vetkező, sorrendben negyedik szakasza, amelynek végeztével február 21-én befejeződik a Szuezi-csatorna nyugati partjára behatolt izraeli erők kivonása. Waldheim Genfben Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára szerdán 24 órás látoga­tásra Génibe érkezett. Találko­zik Ensio Siilasvuo tábornokkal, az ENSZ közel-keleti rendkívüli erőinek főparancsnokával és Movaffak Allaf nagykövettel, Szíria állandó genfi képviselő- ; jével. A főtitkár nyilatkozott a saj­tónak. Egyebek között azt mon- dótta, hiszi, hogy az 1973 de­cemberében Genfben megkez­dett közel-keleti békekonferen­cia később folytatódni fog, de előzőleg még számos kérdést — így Szíria részvételének kér­dését — kell tisztázni. TSbb szemléltetőeszközt kapnak az általános iskolák Willy Brandt kancellár elnök­letével szerdán ismét összeült a nyugatnémet kormány, hogy tár­gyaljon o szakszervezetek elé terjesztendő új béremelési ja­vaslatról. A bértárgyalások kedden ké­sőn este eredménytelenül sza­kadtak félbe, mert a szakszer­vezetek érthetően kevesellték a | felkínált 10.5 százalékos bér­emelést. Szerdán délelőtt olyan hírek terjedtek el, hogy a kormány — amely a közalkalmazottak munkáltatója —. engedett és hajlandó 11 százalékos bér­emelést adni, sőt ezt azzal egé­szítette ki, hogy a béremelés legalacsonyabb összege leg alább 170 márka lesz. Ez átla­gosan 12,3 százalékos béreme­lésnek felelne meg. Mintegy 110 féle szemléltető taneszköz hiányzik Pécs általá­nos iskoláiból. Értékük két és fél millió forint — állapítja meg az 1972. december 31-i helyzetet , rögzítő kimutatás. Ám valódi értékük felbecsülhetetlen, hi- | szén a tudós, az ismeretszerzés | segítői lehetnének. Az akkori felmérés szerint pél­dául kellene még a modern ta­nításhoz 258 darab főzőpohár, 238 önálló lombik, 224 mü- anyagkód, 161 elektromos csen­gő Az audió-vizuális technikai eszközök kategóriájában pedig 201 hiányzó vetítő ernyőről, és 104 diavetítőről is olvashatunk. A környezetismeret és az olva- ' sás oktatásához szükséges dia- pozitív-sorozatokat, több mint százat, nélkülöznek egyes II. és IV. osztályok. Diapozitív soroza­tokat vár jónéhány történelmet és élővilágot tanító pedagógus. Folytathatnánk a sort: alsós számtan—mértan applikációs képei, a felsőtagozat applikáci­ós történelmi képsorozatai, fali betútartók elsősöknek, térképek az óköri Görögországról és a XIX. század második felének Európájáról... A kedvezőtlen állapot felszá­molását még tavaly megkezd­ték. A Művelődésügyi Miniszté­rium, amely a felmérést végez­tette, 400 ezer forintot biztosí­tott központi keretből Pécs ré­Segít a Művelődésügyi Minisztérium Tanért-bolt nyílik Pécsett szere. A városi művelődésügyi osztály pedig szemléltető esz­köz beszerzésére 200 ezer forin­tot adott. A több mint félmillió forint értékű taneszközt köz­pontilag rendelték meg az Or­szágos Tanszergyórtó és Értéke­sítő Vállalattól, amely az esz­közök többségét 1973-ban szál­lította. Csupán néhány az ér­kezett eszközök közül: 60 bioló­giai, 10 kémiai egység-csomag, fizikai kísérleti eszközöket tar­talmazó úgynevezett Volta II. csomagból 20 darab, tíz idegen nyelvű hangszalag, három epi­diaszkóp, ezen kívül magneto­fon, televízió, dobbantó, kapu­háló, labda ... Idén várják a matematika-oktatás színesrúd- készleteit, a gyakorlati tantárgy szerelőkészleteit, varrógépeket és motorkerékpárokat, bordás­falat, kézi súlyzót, különféle labdákat a testneveléshez. Az idei igénylések között szerepel még többek között diavetítő, magnó, lemezjátszó, diapozitív­sorozat és a különféle kísérleti eszközök úgynevezett egység- csomagja. A szemléltetőeszköz-hiány megszüntetésére, a Művelődés- ügyi Minisztérium erre az évre is többszázezer forintot bizto­sít Valószínűleg a beszerzési gondokon enyhít majd a Pé­csett, a Szalai András úton már épülő és a tervek szerint jövőre megnyíló TANÉRT-bolt Koszorúzási ünnepség Kutnio, szilvas; várairól Erb Jfett taháfTtln Budapest felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából szer­dán a Gellérthegyen megkoszo­rúzták a szovjet hősök emlék­művét. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a hála, a tisztelet és a megemlékezés koszorúját helyezte el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Bu­dapesti Bizottsága nevében Né­meth Károly az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titká­ra, továbbá Katona Imre, Somo­gyi Sándor és Nagy Richárd, a pártbizottság titkárai. A hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoksága nevé­ben B. P. Ivanov vezérezredes, F, K, Iscsenko repülőaltábor- nagy és a Budapest nevét vi­selő alakulat paranesnokságá. nak képviselői, a fővárosi ta­nács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnöke Koimmen Útját áU talános elnökhelyettes és Zatu- reczky Tibor, a fővárosi tanács pártbizottságának titkára; a budapesti fegyveres testületek nevében Farkas Mihály ezredes, budapesti helyőrségparancsnok, dr. Vörös Balogh István ezredes, a budapesti rendórfőkapitány- ság helyettes vezetője, Ruzs- batzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka; a Ha­zafias Népfront budapesti Bi­zottsága nevében dr. Trautmann Rezső elnök és dr. Pesta László alelnök, Turóczi Bertalan titkár­helyettes; a KISZ budapesti Bi. zottsága nevében Csillik András első titkár, továbbá dr. Altöl-- di Árpád, Bíró lózsei és Dér­falvi István titkárok koszorúztok. A koszorúzási ünnepségen részt vett V, J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, D. J. Oszadcslj vezérőrnagy, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének katonai és légügyi crtto-

Next

/
Thumbnails
Contents