Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-13 / 43. szám
é DUNÁNTÚLI NAPLÓ m*. február tC Visszanyertük éhség által. 285 évvel e?e!ótf szabadult )■©• Szigetvá' a fölött uralom alól 1566 szeptember 7-e szomorú gyásznap Szigetvár történetében. Zrínyi Miklós és hős társai mártírhalálával ezen a napon esett el a vár, és kezdődött meg a hosszú török uralom. A város felszabadítására több kísérlet is történt, ezek közül a figyelemreméltóbb a költő Zrínyi Miklósé, aki éppen 290 évvel ezelőtt ezekben a napokban fejezte be zseniális fegyvertényét, híres téli hadjáratát. Bár a hadjáratnak közvetlen célja nem Szigetvár felszabadítása volt, hanem felderítés, a török katonai erők nyugtalaní- tósa és az eszéki hadi híd felégetése, Zrínyi két alkalommal 5$ (1óó4. január 2ő-án és február 9-én) elvezette hadseregét Szigetvár alá. Stratégiai megfontolások alapján nem vesztegethetett hosszabb időt a szigeti vár megostromlására. Szigetvár végülis két éves ki- éheztetéssei 1689-ben szabadult íe! a török uralom alól. 1939- ben volt e 250. évfordulója annak, hogy az utolsó törökök a több mint 122 évig tartó megszállás után kitakarodtak Szigetvárból. E nevezetes évforduló alkalmával a város lakói emléktáblát helyeztek e! a városháza főhomlokzatán, amelyet azóta — Vörösmarty szavaival élve — „a bús feledékenység koszorútlcn alakja" lebegett körül. Érdekes és elgondolkodtató, hogy Szigetváron a város eles- tének a napja városi ünneppé vált, szabadsága visszanyerésének időpontjáról pedig annyira megfeledkeztek, hogy még az éve, napja is elbizonytalanodott. Szigetvár főterén áll Ali pasa dzsámija, amelynek török kupoláját az európai hírű Dorfmeister Istvánnak hatalmas barokk freskója díszíti. A művész a kupola nyugati oldalán azt a jelenetet örökítette meg, amikor az utolsó szigetvári bég a várat ostromzár alatt tartó Veechi Gábor ezredes előtt térdre boBogykapeterdi falukép. rulvo átadja a vár kulcsait. A jelenet alatt a következő kro- nosztichon olvasható: reVInDICata faMe jVre Veter! eXVLtaVerat Magyar fordításban: ősi jogon az éhség által visszanyert (város) örvendezett. A kiemelt betűk római szánt jegyértéküknek megfelelő ösz- szegezésben 1688-at adnak, a város visszavételének az évszámát. (5 + 1 + 500 + 1 -f 100 + 1000 + 5 + 5 4- 1 + 10 +' 5 + 50 + 5 = 1688) Ezek szerint Szigetvár 1688- ban szabadult fel a török uralom alól. Az elmúlt hónapban a Kossuth rádió is megemlékezett erről a jelentős évfordulóról. Kársai Elek szerint Szigetvár 1689. január 26-án szabadult meg a törököktől. A városháza falában elhelyezett emléktábla szerint: 1689. Szüret a szőlőhegyen február 13-án adta fel a várat utolsó török bégje, Hasszán. Az biztos, hogy Dorfmeister kronosztichonja pár hónapot téved a város felszabadításának időpontjában. Tény, hogy Lipót császár Bécsben 1689. január 26-án írta alá a kiéheztetett Szigetvár átadásaról-átvételérő! szóló jegyzőkönyvet, amelyben feltűnően humánus feltételeket szabott a vár török őrségének. Valószínűnek látszik tehát, hogy a február 13-i dátum a török tényleges kivonulásának az időpontja, ezért került ez a dátum az emléktáblára. A Szigetvári Várbaráti Kör az 1939-ben elhelyezett emléktáblát, amelynek a szövege már olvashatatlan volt, társadalmi munkával renováltatta, és február 13-án, déli 12 órakor, a töröktől való felszabadulás 285. évfordulóján meghitt ünnepség keretei között megkoszorúzta. Molnár Imre Erb János felvételi. Berba, prelo, busa — Szüret, fonó, busó Uj életre kelnek a népszokások Mohácson Asszonyt árulnak kilónként — Ördögűzés a tűz körül Bemutató a busóiarás napiár« A régi hagyományok, a hajdani népszokások tárháza szinte kimeríthetetlen. A délszláv népi kultúra gazdagsága egyenesen ámulatba ejtő. Számos ősi haqyomány és népszokás — a mohácsi délszláv klub tagjainak hallatlan lelkesedése és szorgalma folytán — ma is él, sőt mondhatni azt, hogy reneszánszát éli. A szunnyadó, az éppen pislákoló, vagy az elfelejtettnek vélt népszokások, az ehhez párosuló tréfás játékok, a vért pezsdítő tambura zene., a fergeteges táncok, a vidám dalok most újra életre kelnek, felelevenednek. Egy az egyben úgy, ahogyan azt ötven vagy száz évvel ezelőtt csinálták. Pa- | zárnák ígérkező közel két órát betöltő új műsort mutat be a mohácsi délszláv klub a busójárás napján, február 24-én este a Bartók Béla művelődési központban. Ak| keres, kutat, az lel! Az új műsor összeállítását lázas j gyűjtőmunka előzte meg. Ház- ' ról házra járva a város területén és a szigeten. Kérdések az ismerősökhöz, a rokonokhoz, közülük is elsősorban az öregekhez, a nagyszülőkhöz. És ők meséltek. Elmesélték, hogy ber- ba (szüret) ideién milyen szokásokkal tették vidámmá a munkát. Mivel, hogyan töltötték el idejüket a „preio"-ban (fonóban). És hogy hogyan játszottak. mókáztak a maszkos buse (busók) pokiada idején, azaz farsangkor, Berba — preló — buse, erre épül tehát a színpompás, Változatokban és meglepetésekben bővelkedő nagy műsor, ügyesen megfogalmazott, törés nélküli, sima áthajlásókkal megoldott összekötő szöveget mond a mű- —rközlő: Rafaiiovics Níkolc Megszakítás nélkül pereq a műsor, néhányszor változik a szín, 'de ezt a néző észre sem veszi. . . .veselu proslost . . .veselu berbu . . . omiljeno prelo i vese- lije pokládé... a közönséghez többek között .ezekkel a szavakkal szól bevezetőjében a műsorközlő. Magyarul, arról beszél, hogy a mai estén mit szándékoznak bemutatni ... a nagyon vidám hagyományokat ... a vidám szüretet ... a kedves fonókat és az ónnál i$ vidámabb fctrsangot. Nők a porondon Nemsokára újabb vendégek érkeznek. Legények. Nosza megy a csipkelődés, a tréfálkozás é' a csalogató. A házigazda biztatására az ének táncba csap át. hiszen amúgy is már bizseregtek a talpak a tamburaszó hallatán. Es pörög a pöndő, dobbant a láb... tánc. Leány- táncot járnak a lányok, a legények pedig a késes iffneot ropják. Eleget táncoltunk, szó! a‘ hózi- gezda, játsszatok el valami jó tréfát! Ezután egy igazán szívderítő, kacagtató tréfás jelenet következik. Lényege az, hogy az egyik gazda elhatározza: bármilyen áron is, de ő világot akar látni. Éjihez persze sok pénz kell. Meg' is lesz, ha eladja kutyáját, tehenét no és szemrévaló, szép feleségét. Hamar kap is vevőt egy agglegény személyében. A termetes menyecske ára kilónként 4 dinár. Folyik az alku. Végül 500 dinárért elkel az asszony, aki mit sem sejt ura álnokságáról. Perpatvar kerekedik, mert hát a vevő vinné a „portékát”. A férj már bánja tettét. De az asszony hűségével és nem kevés fur- fangjával kihúzza a csávóból. Marad az asszony és marad a pénz is. Hót kell ennél jobb csattanó? Buse Műlovarnő A műlovarnő tökéletes mutatványaival ámított el bennünket, de amikor ugrásai már az ötödik percben is tökéletesek és magabiztosan precízek voltak: lóról le, lóra fel, úgy találtuk, hogy amit láttunk, természetes. A lónak körbe kell szaladnia, azért cirkuszi ló, és ezért kapja a dupla abrakot A műlovarnőnek pedig, nos, ő egyébként valószínűleg így született, ilyen szép, arányos testűnek és ügyesnek. Egy szép dupla szaltó a ló hátán, de ebben nincs semmi vicc, olyan egyszerű, én is meg tudnám csinálni. — Leesett a néni! — kiáltja a fiam. Valóban, a ló rosszul mozdult és egy kiszámított, talán évekig gyakorolt mozdulat nem sikerült A „néni".a szép fiatal lány, nem ütötte meg magát, csak egyszerűen kijött a tökéletes ritmusból. Ez az újságírásban: sajtóhiba: baki. Az aréna, persze, hallgat együttérez, szemet huny. A lány korrigál. Bizonyít, hogy amit csinál, az semmi, csupán könnyed játék. Az aréna viszont már tudja, hirtelen megtanulta: amit lót, az nehéz munka, a dupla szaltó valóban kunszt Unfel'rr,ann Az untermonn — alsóember. Az, aki a legerősebb, aki tartja társait vagy aki fenn a magasban a lengő trapézról elkapja a légtornászt. Mert ő, ugye nem légtornász, ő csak alsóember, untermann. Kijött a porondra két nő Bocsánat: kilíbbent Azaz, hogy az egyik habkönnyű tüll ruhájában valóban kilibbent. Mosolygó arc, a karok gració- zus, hattyú mozgása. Alakja tökéletes, ilyenről álmodik a kamasz. A másik nő rendes, mindent takaró, fekete selyemruhában.— jön. Meglehetősen vaskos, ő is tesz egy mozdulatot a nagyérdemű publikum felé. A taps halkabb. Kulcscsontja fölé, valahol a nyak és a váll találkozásánál elhelyez egy tízméteres alumínium rudat. A tüll- ruhás pillanatok alatt a tetejére kúszik. Fent csinál egy „zászlót”, és ismét kezének finom mozgatásával jelzi, hogy ezzel a mutatvánnyal kész. Bejön a vastaps! Már tíz perce dolgozik fenn. Visz- szafoitott lélegzettel figyeljük. Csodálatos! — Hány kiló lehet a néni? Nem érdemes ezzel a gyerekkel sehova menni! Az ám, hány kiló lehet? ötven-ötven- het? Nézem a tartó nőt, mosolyog. És figyel, apró jelekkel irányít. Már tíz perce tartja és mosolyog. És én a hétéves fiamat, ha valahol elalszik, alig tudom hazavinni. És nem is mosolygok. — Voila! — mondja finoman a tüllruhás és keze ismét hullámzik. Vastaps. Mindketten meghajolnak. A tornászná csókot hint, az untermann szerényen, egy lépéssel hátrább áll és a fiatal nőre mutat: 6 érdemli a tapsot. Orosz'ánok Néma csend. A szemekben félelemmel .vegyes csodálat. A porondon vasrács, belülről állatok, medvék és oroszlánok. És egy szép, nyúlánk, fekete nő. Ő az idomár. Nehezebbnél nehezebb, veszélyesebb mutatványok. Az állatszelídítő felbosszantja az oroszlánokat, azután a dühös állat ordító szájába teszi a kezét, majd rófekszik a dögre. Az aréna felszisszen. Ez már sok! De még ezután jön a java, a tüzes karika. És az oroszlánok ugrálnak. Pattog a háromméteres ostor, s arti- kulátlan bőgéssel ugrik az oroszlán. Az idegfeszítő produkció után szünet következik. Ott hátul, a két cirkuszi kocsi között elszívok egy cigarettát. Közben veszekedésre leszek figyelmes. Egy szót sem értek. Románul beszélnek, de látom, érzem — veszekednek.^ Egy nő és egy férfi. Az áílctszelí- dítő nő még előbbi kosztümjében és egy artista férfi. A nő nyelve pereg, a fiú megunja. vállat rándít, s otthagy ja! Szájéban hanyagul lóg a cigaretta. Vigyorog. Végtére ő nem oroszlán, akit szelídíteni lehet Suha Andor Berba Jönnek a busók! Zsivaj, lárma, Már itt is vannak az „előhírnökök", Bort, pálinkát készítsenek. kiáltják a házigazdának. A busók már elindultak a szomszédházból. Betyárác dalokat énekelnek, kurjongatással, be- kiáitásokkal fűszerezve. Előtop- oan egy félelmetes maszkos busó: Zapivajte momci cure, kako néma nigde, a bandasi zasvirajte pokládé su stigle. A vers arra biztatja a lányokat és a legényeket, hogy úgy énekeljenek, mulassanak, ahogyan azt sehol máshői nem teszik, a zenészek pedig pengessék hangszereiket, mert megérkezett a farsang. Fergeteges tánc következik, a valpovo. S miután kimulatták magukat a farsangolók, a térre vonulnat ahol már lobog a nagy tábortűz. Riadalom támad a tűz körül. Megjelent a vilel A lányok az ördög eiől fehér lepedőbe rej- (tik magukat A vilevezető seprűjével próbálja elhessegetni az ördögöt. De az szedi áldozatait. A busók „közelharcot” vívnak minden egyes lányért az ördöggel. A közönséget ez a jelenet bizonyára harsány kacagásra ingerli majd. És végül diadalt aratnak a busók. Elűzik a gonosz ördögöt. A győzelem örömét pazar kóló váltja fel. Etzel a tánccal pattanásig feszül a légkör. Ferge- teges zárás... Miklósváry TRh* A színen egy jellegzetes szőlőhegyi szüreti kép jelenik meg. Vidám ieánysereg szedi a szőlőt. A szó szoros értelmében. Mert valódi szőlőtőkék állnak majd sorjában a pódiumon, . aszalt szőiőfürtökkel. Puttonyos [ legények vegyülnek el c lányok között. Incselkednek. Eközben a nézőre akarva, j akaratlanul igazi szüreti ban- 1 gúlát „ragad”, A szedők dala- 1 tál hangos q „táj”. A leányok 1 nyelve csípős. A legények vála- ; szül ugratnak, tréfálkoznak. A j környezetből nem hiányoznak a szürethez szükséges kellékek és eszközök sem, a daráló, á prés, a hordók és a dézsák. A dallal és táncjátékokkal tarkított szüreti jelenet a szedéstől a kóstoláson át egészen a művelésig azaz a kapálásig tart ...planina se smirila vrijeme je za prelo... hallatszik ismét a műsorközlő hangja. Lefordítva: a szőlőhegy elcsendesedett, elérkezett a fonó ideje ... Patikamúzeum ? Anyag van bőven! Pécsvaradon r©lt az el$© Prelo Egy pillanat és máris a fonóban vagyunk. Sokáé ízlés szerint berendezett nagy szoba, szembeötlő búboskemencével. A lórokon félkörben ülnek a fonó vendégei A lányok tűt forgatnak. A pöndőre varrják a csipkét Pörög a rokka orsója, fonjak a gyapjúfonalat. A legények Is . foglalatoskodnak, vesszőből fonják a kosarakat. Persze a dal 'nnen sem hiányzik. És miről is szólhat a lányok dala, ha nem I e szerelemről. Ki hitte volna, hogy őseinknek a honfoglalás után alig 150 esztendővel arra is volt gondjuk, hogy megalapítsák a Kárpát-medence első gyógyszer- tárát, Külön érdekesség, hogy ez a patika éppen Pécsvára- don működött az 10j30-as években. E kuriózum szamba menő tényt a készülő baranyai és pécsi gyógyszerészi és gyógyszertár történetéből ragadtuk ki. A közelmúltban országos mozgalom indult a magyar gyógyszerészeti hagyományok felkutatására. Ä többi megyéhez hasonlóan Pécsett és Baranyában is néhány histórikus hajlamú és kedvű gyógyszerész, így többek között Bárányéi Aurél és Larencz László, pécsi gyógyszerészek láttak e munkához. Úttörő jellegű feladatot jelent-e történeti feldolgozása a gyógyszerészeinek, hisz történeti közlemény alig jelent meg e tárgykörben. Az anyog gyűjtése aprólékos levéltári kutatást igényel, azok feldolgozása pedig beható történeti ismereteket feltételez az íróktól. Nem véletlen, hogy Larencz László elvégezte a közelmúltban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum rendezte történeti szaktanfolyamot. Van mit kutatniuk a pécs- baranyai gyógyszerészet historikusainak, mert ezen a tá|on komoly hagyományokká,' renI delkezik * szakma és tudó | mány. Mint említettük már a i 1030-as években volt patikák i Pécsváradnak. Az eddig feltál dokumentumok szerint az els< dél-dunántúli nyilvános páti kát Pécseit alapították mei 1697-ben. Ez a patika még mi is fennáll a Geisler Eta utci sarkán: Szerecsen, vagy Si pőtz patika néven Ismert. ' Si pőtz, a későbbi tulajdonos i gyógyszertár fennállásána 200 éves jubileuma alkalma bál újította fel ezt a felbecsül hetedem értékű gyógyszertárai A második pécsi gyógyszertá az 1700-as években nyílt meg ez volt az Arany Sas. A har módik 1793-ban, a Grónáta! mához címzetű patika az !r galmasoké, a Széchenyi tér é a Munkácsy Mihály utca ke reszteződésében. Az első mo hácsi gyógyszertárat II. Lajos ról nevezték el, mely valaha c mai Török presszótól nyugat« eső épületben volt A ^ gyógyszerészek történet kutató munkája párosul eg' pécsi gyógyszerészeti múzeurr létrehozásával, hisz a Janu: Pannonius Múzeum raktárai, ban számos olyan egyedüláüc gyógyszerész-könyvtári, páti. ka-berendezési anyag van, amely megérné, hogy köz- kinccsé tegyék. A legalkalma. sabb helynek erre a Sipőtj patika kínálkozna. ■ (ÍMéejí) C .-j
