Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-12 / 42. szám

ÖUNANTOll NAPLÓ <974. február 12. HOGYAN LESZ A NYERESÉGBŐL Szükség esetén a tarfa éka'apiiá! lehet „kö&seni kérni“ Kíemeike i insiaHáér kiegészítés adható Csökkenteni, ntepow csak fegyelmi eljárássá, ehet Érdemes tanulmányom! a: o! aktit szerződést 13. HAVI BORÍTÉK? A. vállalatoknál még nagy csend van, de a folyosói be­szélgetések már egyre inkább akörül forognak: milyen vastag lesi a tizenharmadik havi bo­ríték? Természetesen, az már a múlt év december 31-én él­dőlt, melyik-melyik vállalat mennyire sikeres esztendőt zárt, nagyjából tudjuk, hogy mire, többre-e vagy kevesebbre szá­míthatunk, ám c főkönyvelők addig nem szívesen nyilatkoz­nak, amíg túl nem Jutottak a mérlecj szerinti nyereség meg­lehetősem bonyolult és fárasz­tó műveletén. Mik voltak ax elvek? Hogyan is osztják fel a gaz- dóságban a vállalati nyeresé­get? Hetedik éve éljük a refor­mot, azzal tehát nagyjából tisztában van közvéleményünk, hogy a vállalatok nyereségük­ből különböző alapokat képez­nek és adót fizetnek az állam­nak, A vállalatok egyrészt fej­lesztési alapot képeznek, ebből pénzelhetik aztán beruházásai-* kot és a műszaki fejlesztést. A tartalékalap, amelynek szintjét az állam . kötelezően előírja, a kockázatok fedezésére szol­gál. A részesedési alap a jó munkára való ösztönzés és az egész évi jó munkának az elis­merése, természetesen nemcsak a tizenharmadik havi borítékot, tehát pénzbeni részesedést je­lent, de sok más juttatást — az étkezési hozzájárulástól a segélyekig, az üdültetéstől a művelődésig — élvezhetnek eb- /bő! az alapból a dolgozók. At állam, amikor eszközeit egy-egy vállalati kollektívára bízza, természetesen elvárja, hogy & is részesedjék a nyere­ségből, mégpedig a különböző adók útján. Ez a költségvetés bevétele. Egyrészt megadóztat­ják a fejlesztési alapot, mégpe­dig olyan elvet követve, hogy a nyereség növekedésével ará­nyosan a vállalatok többet tud­janak beruházásokra, műszaki fejlesztésre fordítani, s így a jobban dolgozó vállalatok gyor­sabban fejlődjenek. Másrészt megadóztatják az anyagi ösz­tönzés t szolgáló nyereségrészt, mégpedig progressiven, tehát a nyereség növekedésével emel­kedő mértékben. Itt az volt az elv, hogy csökkenteni keli a vál­lalatok közötti olyan különbsé­geket, amelyek nem a jobb gazdálkodásból, hanem a válla­lattól független forrásokból, például az eltérő műszaki fel­szereltségből, az eltérő közgaz­dasági környezetből adódtak, s hogy elejét vegyék annak, hogy azonos szakmában és munkakörben az egyik gyárban aránytalanul többet keressenek, mint a másikban. Érdekesség­ként megjegyezzük, amennyiben a vállalat átcsoportosítaná a részesedési nyereségrész tetszés szerinti nyereséghányadát a fej­lesztési nyereségrészbe, adó- kedvezményben részesül, . az átcsoportosítás eredményeként nagyobb alapot képezhet a nyereségből. A könyv? I6k nehéz .mrp'ai Mindez így egyszerűen hang­zik, amint azonban említettük, a részesedés felosztása megle­hetősen bonyolult és hossza— dotmos művelet, ilyenkor év ele­i jén csöppet sem irigylésre méi- j tó a számviteli dolgozók élete, | szinte rabszolgaként köti őket ez íróasztal és a számítógép. Műveletek sokaságán keli át­esniük,, mire a főkönyvelő kiad­hatja az utasítást a pénztáros­nak, mehetünk a pénzünkért a bankba. Csak fel kell lapozni a Figyelő legutóbbi számát. Gazdasági hetilapunk minden évben mellékletben hozza a részesedés felosztásának forga­tókönyvét. Ez a melléklet öt tel­jes oldali Most ezt a forgató- könyvet és a kézikönyveket hív­juk segítségül és megpróbáljuk nagyvonalakban nyomon kö­vetni, hogyan is történik az j 1973, évi részesedés felosztása, j A kiindulási alop a mérleg I szerint! nyereség, Ebből először | levonják a városi és községi I hozzájárulást — a vállalatoknál ez a nyereség 6, a szövetkeze­teknél a bruttó jövedelem 1 százaléka —, s így kapják az adóköteles nyereséget, Ezt oszt­ják aztán két részre, mégpedig a vállalat eszközeinek és a ki­fizetett béreknek az arányában» bizonyos szorzókulcsok segítsé­gével, s ekkor jelenik meg áz „F "és az „R" nyereségrész, amelyekből azonban még le kell vonni a különböző adókat. Milyen adókról van szó? Az állam az „F” nyereségrésznek 1 általában a 60 százalékát el- | vonja. Vannak kivételek, ahol | ennél magasabb vagy alacso- j nyabb az adózási kulcs, sőt, bl- | zonyos tevékenységet (például javítást-szolgáltatást) végző j vállalatok adómentességet él­veznek. Az „F” alapból tarta­lékalapot is kötelező képezni, ami 12,5 százalék. Ami ezután marad, az lesz a felhasználható vállalatfejlesztési alap. Az s bizonyos mutató Ugyancsak megadóztatja az állam az-„R” nyereségrésrt. Itt sávosan progresszív az adó, at­tól függően, hogy az „R" nye­reségrész hány százaléka a vál­lalat összes bérköltségének. Ha például az ún. R/B nem éri el a 6 százalékot, akkor általában 40 százalék a nyereségadó, az utolsó sávban viszont már az ,,R'' nyereségrész 70 százalékát kell befizetni! Amint az „F” résznél, az „R” rész adóztatá­sánál is lehetnek kivételek, a vállalatok jellegétől függően, tehát lehet alacsonyabb és ma­gasabb az adókulcs. Ugyan­csak kötelező itt is tartalékala­pot képezni, ez pediq az „R" nyereségrész nyereségadóval csökkentett összegének 12,5 százaléka. A harmadik levonás az „R” nyereségrészből a bérfejlesztési befizetés. Ennél érdemes egy kicsit elidőzni. Ismerkedjünk meg az egy főre jutó bér és nyereség mutatóval: Bér + nyereség----,,---------. Ezt a muta­let szarh tót meglehetősen hosszadalmas számítgatások után kapják meg, a vállalatoknak tenger­nyi rendeletet kell figyelembe venniük: kik tartoznak bele a „létszám" fogalmába és kik nem, mi számít bele a bérkölt­ségbe és ml nem? A lényeg az, hogy amikor kiszámították a mutatót, a tárgyévi bérszínvo­nalat összevetik a bázis bér­színvonallal, és az ahhoz méri növekedés után kel! aztán egy­szeri bérfejlesztési befizetést -teljesíteni. A bérfejlesztési adó kedvezményes, ha az átlagbér a bérfejlesztési mutató változá. sóval összhangban emelkedik. Ám erőteljesen progresszív a befizetési kötelezettség, ha az ■ átlagbér a Bérfejlesztési mutató változásával összefüggő kedvez­ményt meghaladóan emelkedik. Sok részre oszlik a részesedési alap Az „R” nyereségrészből le­jött a nyereségadó, a tartalék- alap és a bérfejlesztési adó, ami marad, az a felhasználha­tó (nettó) részesedési alap. El­érkeztünk a dolgozókat legin­kább foglalkoztató kérdéshez, a részesedés elosztásához és kifizetéséhez. A részesedési ala­pot a vállalat a következő cé- [ lókra használhatja fel: 1. Köz- ; vetlen anyagi ösztönzés címén j prémiumot, jutalmat, nyereség- , prémiumot, nyereségjutalmat, év végi részesedést (vagyis a ■ 13, havi borítéko*), újítási dí­jat és a kiemelkedő műszaki teljesítményekért juttatást ed' hat. 2. A vállalat meghatáro­; zott rendeltetésű pénzbeni jut- | tatásokat odhat, mégpedig át- j vállalhatja a dolgozó hozzájá- j rulásának egy részét a lakás- j építő akcióban, vagy azt meg- ; előlegezheti, adhat tanulmánvi j ösztöndíjat, segélyt; az építő- ! és az építőanyaqiparban fagy­szünet idejére bért. Amint látiuk, g felhasználha- 1 fő részesedési alao nem egyen- I lő azzal, amit a dolgozók a 13. | havi borítékban kapnak, g ren­deleteknek és a kollektív szer­ződésnek megfelelően a fel­használható részesedési alao- bál nanvgg sok címen lehet fi­zetni. Megjegyeznénk még, a vóMalatok szükséq esetén a tar­talékalapjukba is belenyúlhat­nak, a rendelet ugyanis est mondja: a tartalékalaaból a részesedési alap kiegészíthető, ha a vállalat — a tartalékalap­ba helyezett hányaddal csök­kentett — adózott „R” nyere­ségének bérköltségéhez viszo­nyított aránya a tárgyévben nem éri e! az előző évi szintet. Ezt később természetesen kőte­lező visszapótolni a tartalék- alapba. Kik iogosuitak? Lássuk etekuián az év végi részesedést, kik jogosultak, és miyen címen jogosultak a tizen- ha'madik havi borítékra? Ezt mindenkor a központi rendelő­tök és a kollektív szerződések szabályozzák, ez tehát egyértel­műen meghatározott, Mit vesz­nek alapul? A dolgozó részese­dését a munkabérére és a vál­lalatnál munkaviszonyban töltött idejére való tekintettel kell megállapítani. Az így megálla­pított összegen felül o dolgozó kiemelkedő munkájára és pél­damutató magatartására való tekintettel a vállalat vezetője a részére biztosított keretből ki­egészítést adhat. Munkabérként a tárgyév folyamán a bérköltség terhére kifizetett összegeket kell figyelembe venni. Ennél azon­ban az újítási díjat és a bányá­szatban a hűségjutalmat figyel­men kívül kell hagyni. A vállalatnál eltöltött időn.ek kell figyelembe -venni az áthe­lyezett dolgozónak gz előző vál­lalatnál munkaviszonyban töl­tött idejét is. A kollektiv szerző­dés előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és nehéz fizikai mun- j kában vagy egyéb, az átlagos- 1 nál kedvezőtlenebb munkakörül­mények között (például több műszak, változó munkahely) el­töltött időt, valamint a törzsgár- daszabályzat szerinti törzsgárda- tagként elismert éveket fokozot­tabb mértékben kell figyelembe venni, Illetve az egyéb időtarta­mokat (például a szakmában másutt töltött idő) is a vállalat­nál töltött időnek kell tekinte­ni, Mikor lehet csökkenteni? Az általánostól eltérő, kedve­zőtlen munkakörökbe^ eltöltött idő nagyobb súllyal való figye­lembe, vétele történhet úgy is, hogy minden öt évet hat évnek tekintenek, vagy az évek elisme­rését úgy oldják meg, hogy a vetítési alapul szolgáló keresetet az évek függvényében megálla­pított szorzóval felemelik. A törzsgárdatagként elismert éve­ket a többi munkaviszonyban töltött időnél fokozottabban, 3— 5-szörösen célszerű az év végi részesedés összegének megha­tározásánál figyelembe venni. Ilyen és hasonló megoldások al­kalmasak a vállalati törzsgárda megtartására. Áz év végi részesedés kiegé­szítésénél elsősorban a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságút és minőségét, illetve fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni. A kollektív szerződés erre további elveket is meghatározhat. A dolgozó év végi részesedését ugyanakkor fegyelmi felelősség keretén kívül csökkenteni vagy megvonni nem szabad. Erre csak fegyelmi eljá­rás során, vagy fegyelmi eljárás mellőzésével büntetés útján ke- rülhet sor. Akiket áthelyeztek Azoknak a dolgozóknak, akik a munkából átmenetileg távol vannak (például betegek, szülé­si szabadságon leyők), az év végi részesedésre való jogosult­ságát és a részesedés számítá­sának alapját a kollektív szer­ződés állapítja meg, Meg kell jegyezni, hogy az év végi része­sedés és jutalom után táppénz csak akkor folyósítható, ha a dolgozó keresőképtelensége megszakítás nélkül, 30 napnál hosszabb ideig tart. Ezért a megszakítás nélküli 30 napot meg nem haladó keresőképte­lenség időtartamát az év végi részesedés szempontjából olyan­nak kel! tekinteni, mintha a dol­gozó ez idő alatt is munkát vég­zett volna. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a dolgozó év­közben kétszer vagy többször volt egyfolytában 30 napot el nem érő keresőképtelen. A kollektív szerződés határoz­za meg, hogy azok a dolgozók, akik nem álltak egész évben a vállalattal munkaviszonyban, jo­gosultak-e, és milyen feltételek mellett, illetve milyen arányban ! az év végi részesedésre. Az év j közben más vállalathoz áthe- i lyezett dolgozó részére az év vé- j gi részesedés a két vállalattól időarányosan jár. A vállalathoz év közben belépők, illetve az onnan kilépők jogosultságának rendezésénél különös tekintettel kell lenni arra, hogy a kollektív szerződés előírásai seaitsék elő az indokolatlan munkcerővón- dorlás megelőzését. A kollektív szerződés azt is előírhatja, hogy a dolgozónak az év végi része­sedés kifizetésének napján is munkaviszonyban kell állnia a vállalattal, különben arra igé­nyét elveszti. A nyugdíjasok I* A vállalat a vele munkavi­szonyban nem álló, de rendsze­resen nála dolgozók — például c szakmunkástanulók, szakokta­tók, üzemi orvosok, üzemi lapok szerkesztői stb. — részére a kol­lektív szerződésben meghatáro­zott szabályok szerint év végi ré­szesedést adhat. Ha a dolgozó más helyen munkaviszonyban (tanulóviszonyban) áll, az év végi részesedés kifizetése előtt ki kell kérni a szerv hozzájáru­lását. A kollektív szerződés ter­mészetesen a nyugdíjasokat is ev végi részesedésre jogosul­takká nyilváníthatja. A magasabb vezető állású dolgozókat az év végi részese­dés a vállalat többi dolgozójá­hoz hasonlóan megilleti. .Az év végi részesedés kifizetése eiőtt a kiemelkedő munkára és a pél­damutató magatartásra tekin­tettel azonban nem emelhető fel, miután e tényezőket a nye- reségprémium megállapításánál veszik figyelembe. A magasabb vezető állású dolgozó részére a felügyeleti szerv jutalmat adhat a Vörös Vándorzászló és a Ki­váló Vállalat kitüntetése eseten a részesedési alap terhére, to­vábbá kivételesen — a vállalat bérköltsége terhére a bérszabá­lyozás szerinti bérszínvonalba, illetve bértömegbe be nem szó- mítóan — a vállalat tárgyévi eredményeiben nem jelentkező távlati feladatok érdekében vég- . zett munkáért és a műszaki fej­lesztés terén kiemelkedő ered­ményekért. Ennyit az 1973. évi részesedés felosztásáról, persze csak nagy vonalakban, hiszen minden rész­letkérdésre tízszer ennyi hely sem lenne elegendő. Egy biztos, a dolgozókat semmiképpen nem lehet megrövidíteni, hiszen — a központi rendelkezések útmuta­tásai alapján készült — kollek­tív szerződésben minden részle­tesen megtalálható, a vitás ese­tekben ez a mérvadó. SZÍNHÁZ % Nemzeti Színház: Faust-szimfónio. — Két arckép (du. 3 órakor). Ady-bérlet. Az áldozat hegyén (este 7 órakör). Törzs-bérlet. Kamaraszínház: Ludas Matyi (du. 3 órakor). HANGVERSENY Szigetvár: Bérleti hangverseny 09.30 órakor). MOZI fark: Pókháló (4. i, ti). Petőfi: Macbeth (f4, 6. Í9). Kossuth: A Magy Medve fiai (10, 12, f3, f5). Messze van az ég (f7, f9). Fekete Gyémánt: Elátkozottak (6). 16- szerencséi: A csendőr nősül (5, 7), Rákóczi: Érintés (5, 7), Kodály Ko.: Álljon meg a menet . . . (6)', Május 1.: Az élethez túi sok (íó), Komlój Má­jus 1.; Régi idők focija (4, ó, 8), Komló, Zrínyi: Dél csillaga (4, 6), Boly: A csendőr nyugdíjba megy (7), Harkány: Estély habfürdővel (f7). Mohács: Csínom Palkó (6, 8), Pécs- várad: Petőfi (f3), Sellye: Chato földje (7), Siklós: Aa Anderson mag­nószalagok (7), Szigetvár: Jelszó: A puszták angyala (ó), öljétek meg a fekete bárányt (8). RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7.59: Jó reggelt { A Kossuth Rádió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. A gyógyító jóqcról. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Műsoris­mertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Gyulai Gaál János: Rapszódia. 8.29: Harson a kürtszói A Gyermekródió műsora. 9.04: Erkel: Bánk bán. Háromfelvo- násos opera. Közben: 10.00: Hírek, Időjárás. 10.05: Iskoiaródió. Énekóra ez élt. iskolások 1. osztályosainak. 10.15-—10.30: Starti Orosz társalgás az ált. isk. 5. osztályosainak. 11.16—- 11.25: Az Or küszöbén. Csorba Győző vernek 12.00: Déli krónika 12.20: KI nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódia- koktél. 13.44: Törvénykönyv. Óvást je­lentek be . . . Dr. Lévai Tiborral, a Legfőbb ügyészség főosztó lyvezetőjé- vei beszélget Kapás Irén. 13.59: Móra Ferenc műveiből. A legkisebb királyfi. Mesejáték. 14.49: Énekló ifjú­ság. A hajdúszobosziói Hőgyes Endre Gimnázium kamara- és nagykórusa énekel. 15.24: Rádióiskola. A bioló­gia nagy pillanatai. Művészeti kis­lexikon. 15.59: Hallgatóink figyelmé­be! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Az élő népdal. JászkGrajenő. ! 16.15: Dalok a békéről.. 16.21: Fúvós­zene tóneritmusban. 16*34: Megjele­nés előtt. Szavakkal nő a gyász. Szabó Lőrinc verseskőtetének ismer­tetése. 17.00: Hírek, időjárás, 17.05: Régine Crespin és Kurt Böhme éne­kel. 17.40: Az agykéreg titkai' nyomé­ban. III. Dr. Eke Károly utibeszárno- lója a Szovjetunió orvostudományi j akadémiájának álictkísérleti intézeté* ; bői. 18.00: Köti ári Olga és ' Béres i Ferenc népdalokat énekel, Keszthelyi I Pái furulyázik. 18.19: Bemutatjuk új j felvételünket. 18.30: A Szabó család. ! 19.00: Esti krónika. 19.25: örökzöld j dallamok 20.25: Az öregember dió­fája. Emil űhirleenu eíbe-zélése. 20.58: Hírek. 21.01: óencsy Sári és í Radnai Györay nótákat énekel. 21.26: j A Magyar Állami Hangversenyzenekar ! Mozart-hanqversenye az Erkel Szín­házban. Közben: 22.00: Hírek, időjá­rás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20- 22.30: Tíz pnre külpolitika. 23.3Ö: Pe­ter Nero és Sergio Mendes eqvüíLesé­nek műsorából. 2v.00: Hírek, időjárás. 0.10—1.25: Elena Polanska háríázik. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—T.J9: A P.tófl Rádió /eBu«Ü zenés műsora. Közben: 7.40: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 8.00: Hírek, idóiérá-s. 8.05: Csem­balóművek — vokális művek. 9.00: Hírek. 9.03: Néodclesokar. 9.45: Me­netelés c halhatatlansáaba. A 100 éve született Shackleron dé'sarkl utazóra emlékezik Pataki Béla Pál. 10.00: A ze-e hullámhosszán. Köbben: 10.30— 10.35: B-'h'iszervir. 11.*0-11.05: Hí­rek Időjáré«. 11.53: Könwek, tóink, emberek. 1?.00: 7enekari m"r*ika. Körben: n 00—13.03; Hírek. Id*lórás. 13.45: időjárás- és vízáná-l**,e*'+é*. 1*00: Kettőtől hátúi ... A Petőfi Rá­dió zenés déúrténja. Közben: 14.45, 15.30, ló.», 17.30: Hírek. 18.00: Hí­rek, időjárás. 18.10: Párizsi pillana­tok. 18.40: Caruso, a nép énekese. Carelli Gábor összeállítása. I. rész. Az Ifjúsági Rádió műsora (ism.), 19.15: Zoltán Aladár: Köröndi táncok. 19.28: Sztravinszkij: A menyegző. 19.45: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti krónika. II, 20.25: Új könyvek. 20.28: A rock mesterei. XVI. rész. 20.58: Schumann/ g-moll trió. 21.25: „Be­tyár vagyok, betyárnak születtem . . Híres dunántúli betyárok. 22.10: Mi­hály András: Szállj költemény — kantáta * József Aitilc-versekre. 22.29: A Rádió dalszínháza. Az asszony és az Igazság. Komolytalan zenedráma egy felvonásban. 23.00: Hírek, időjá­rás. 23.15: Muzeális felvételeinkből. 23.29: íOidipusz. Részletek Enescu operájából. 24.00—0.10* Hírek, idő­járás. HARMADIK MOSOK 18.00: Hírek, Időjárás. 18.10: ísko- larádió. Orosz társalgás kezdőknek (ism.). 18.25: Ú| lemezeinkből. 19.32: Rádiószínház. Dokumentum játék-szem­le. A fivérem. 20.32: Hírek. 20 35: Korunk ooeracslliaqci. Beverly Sills. 21.30: Kurfcóah Györqy; Vonósnéaves. 21.44: Az Association PC együttes játszik. 22.10: Zenélő nagyvilág. 23,00 —23.15: Hírek, időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Maqyar nvelvű műsor. — Mű­sorismertetés. hírek, így Is tetszik, úgy Is tetszik. 17.35: 18.00: 13.15: 18.30: 18.45: 20.00 Réqi falu — új emberek. — Szentlőrinc. Várnai Ferenc népdalfeldolgo­zásaiból., Dél-dunántúli híradó. ■* Az Express-együttes felvételei­ből. Szerb-horvót nyelvű műsor. — Az ifjúság hullámhosszán. — Lctoqatés a budapesti Horvát- szerb Gimnáziumban. — Nép­szerű tcncdalok. — Hírek. Német nvelvű műsor. — Hírek, események, tudósítások. — Tu­dósítóink Je'sntik. — Kommen­tár. — Újdonságok innen- onnan. — Hallgatóink kéré­sére. . Műsorrá ró*. MAGYAR TV S.Ú5—11.40: Iskolatévé. 8.03—8,35: Matematika (ált. Isk. fii oszt.) 9.00—9.05: Énekeljünk együtt! (álfc isk. 1—4. oszt.) 9.05—9.30: Környezetismeret (óit. isk. 2. oszt.) 9.55—10.15: Fizika (ált. Isk. ó. oszt.) 11.05—11.40: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) 13.35— 17.00: iskolatévé. 13.25— 14.05: Matematika (ism.) 14.30—14,35: Énekeljünk együtt! (ism.) 14.35— 15.00: Környezetismeret (ism.) 15.25— 15.45: Fizika (!sm.) 16.25— 17,00; Történelem (ism.) 17.00: Műsorismertetés. , 17.01: Képes Sport jégkerong-kupa. FTC—Akademik Szófia. A mér­kőzés ^ !!. és ül. harmadának közvetítése a Kisstadionból. 13.20: őszi verőfényben. 18.50: Játék a betűkkel, i 19.15: Esti mese. í 19.30: Tv-híradó. j 20.00: Bartókíána. Dokumentumjáték két részben. A Thál iá Színház előadása, felvételről. 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás 2. MŰSOR j 20.00: Műsorismertetés. 20.01: Etióoia-Afrikc. Olasz dokumen- tumfilm-sorozat. Hl rész. Egy király, akit Oroszlánnak nevez­nek. 20.35: Tv-híradó — 1. kiadás (Ism.). 21.05: ,,Bo!doa békeidők.“ Beszélge­tések Budapest születéséről. 3. rész. ! 21,35—22.25: Harlem! d^sesszfeszzivál. JUGOSZLÁV TV 17.15: Magyar nyelvű Tv-napSÓ. 17.45: A fshór kő — filmsorozat ayer* mekeknek. 18.30: Az elveszett dallam nyomában. 19.00: Tudományos stúdió. 20.30: Belpolitikai tárca. 21.15: Co­lombo — filmsorozat. 22.25: Mese a zenéről. 2. MŰSOR 20.20: Szórekorcctó műsor. 21.30$ Hamlet a pincében, (ism.). f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents