Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-12 / 42. szám

Vífás proletárja!, egyesüljetek? Dunántúli ngpto XXXI. évfolyam, 42. szám 1974. február 12., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szemlélet és bukfenc Atzél György elvtárs Pécsett Látogatás a poreelángyári kézi festészetben. Az előtérben, balról; elvtársak. Volt ám nekünk tomater- oiOnk, a királyfié sem volt kü­lönb! Mennyezete a kék ég, a bordásfal a diófa, a nyújtó egy törtvégű, erős’ faág. Sportpá­lyánk is volt: futottunk a réten, mint a nyúlok, és távolba ug­rottunk át a patakon. Kalapá­csot is fabrikáltunk magunk­nak, emlékszem, hogy Siklósi tanító úr megdicsért érte ben­nünket: kétkilós követ drótko­sárba fogtunk, kapott egy nye­let és máris lehetett hajigálni. Oszni is tanultunk a Gerje-pa- takban, egy kiöblösödő részen .— a tanító úr belehajigált ben­nünket a vízbe, hej, de jókat szórakoztunk, amíg megtanul- tuk.a kutya-úszást! És nem volt jobb ösztökélő erő a többieknél . Hiszen, aki nem tudott tízszer húzódzkodni a faágon, az nem is volt em­ber, annak lehúzták a klottga- tyáját azonnal. De ilyen alig volt közöttünk, boldogan puf­fantunk produkciónk után a földre: megúsztuk a szégyent! És muszáj volt legalább három métert ugrani távolba, már ti-' zenkét éves korunkban, külön­ben béletoccsantunk volna o patakba, s lett volna röhögés! S aki nem bizonyult eléggé erősnek, bizonyíthatta ügyessé­gét: az nagyobbat ugrott. Min­denki megtalálta a neki leg­jobban megfelelő mozgást, ahol sikerekhez jutott, elisme­rést aratott. És ez volt a fontos. Nincs ma helyi, vagy orszá­gos fórum, ahol ne akadna leg­alább három felszólaló, inter­pelláló pedagógus, aki legelő­ször is számadatokra hivatko­zik. Elmondja, hogy a legújabb vizsgálatok szerint e fiatotok mellbősége csökken, a vitái* kapacitás szintén. Elmondja őzt is, hogy a sorozásnál testi gyen­geség miatt hányán „buknak meg”, meg azt, hogy miféle ki­hatásokkal van ez a későbbi munkavégzésre, a fizikai álla­potra, a testi és szellemi erő­feszítésekre. És felszólalásuk után — a teremtő legyen min­denkinek irgalmas — kimond­ják a Nagy Igazságot: mind­ez azért van, mert nincs elég tornaterem. Itt sincs, ott sincs. Követelik, hogy az új is­kolák építésekor az érvényben levő normák szerint építsenek tornatermet is... Miből? Kér­dezi később a helyi vagy orszá­gos vezető. oki rámutat, hogy... szóval nincs egy va­sunk sem, és hogy nem épül több és korszerűbb tornaterem, mint ahányat eleve enged ffl „takaró...” Az az érzésem, hogy hova­tovább mór nem lehet bukfen­cet vetni távfűtött, hideg-meleg fürdővel, fekete-fehér öltözővel, pihenővel ellátott, tágas, vilá­gos és korszerű tornaterem nél­kül. Mert nem az a baj, hogy nincs tornaterem, hanem az, hogy nélküle meg nem csinál­nak semmit sem. Nincs tornate­rem? Nincs bukfenc sem. Nincs semmi. Fára mászni? Patakot átugrani? Futóversenyt rendezni a mezőn? Ki hallott már ilyet? Hallom az ellenérveket, hogy tantervi előírások vannak, meg egyebeket. Ez igaz. De ha a »égcélt tekintjük fontosnak, ■törpédig aligha •wfeathctfe hát­ki, hogy nem az a fontos, ak­kor itt nyugodtan érvénybe lép­hetne a „cél szentesíti az esz­közt” mondása. Ki tagadja, hogy a testi nevelés nem a küzdeni tudás, oz akarat, az összpontosítás, a feladatok mi­nél jobb megoldásainak meg­kereséséhez való képesség fej­lesztését jelenti? Az újabb és újabb erőfeszítéseket, a győzni és veszíteni tudást, a kitartó, még sikert nem jelentő előké­születeket, a versengés lázát és a győzelem kimondhatatlan boldogságát jelenti. És ki ta­gadja, hogy később, a munka­pad, íróasztal mellett nincs szükségünk oz újabb és újabb erőfeszítésekre, a sikerek és kudarcok átélésére és elviselé­sére, a kitartó, későbbi sikere­ket hozó, türelmes munkára? De ha nincs tornaterem — és ilyen meg’ 'amolyan torna­terem —, akkor nincs bukfenc. Nincs futás, nincs kapaszkodás, nincs mászás, nincs fekvőtá- masz-verseny, nincs az égvilá­gon semmi. Megkockáztatom: nem is lesznek újabb és újabb erőfeszítések, lanyha rezignáció lesz, a siker elbízakodottá teszi e győzteseket, a kudarc örökre visszaveti a vesztest. A versen­gés nem hozza majd lázba a fiatalokat, de a középkorúakat sem, csömör és beteges nyög- décselés fesz úrrá mindenen. Mindez azért, mert nincs tor­naterem? Tényeket szeretnék most el­mondani: ' kisgyerek fejjel lát­tam ott falun, hogy abban a házban, ahol a szovjet katonák laktak, az eperfa alatt áll egy tornaszer, egy korlát. A fáról lelógott a gyűrű, A katonák minden áldott reggel egy szál gatyában kifutottak o kertbe, s ott tótágast álltak a korláton, és olyan keresztet csináltak a gyűrűn, hogy még ma is bele­sárgulok az irigységbe, ha visz- szagondolok rá... Izmosak vol­tak, nekünk, tízéves srácoknak szinte félistenek. Nevetve tettek fel egyszer a gyűrűre, s én bol­dogan hintáztam két méter ma­gasban. Mindennapos vendé­gek voltunk ott, megtomásztat- tok bennünket, megsodorták kukorica bajuszból készült ciga­rettáinkat Igen jő barátok vol­tunk. De tornatermük nekik sem volt Csak ez a két szer, s ha beleuntak, birkóztak «6 végte­lenségig. Nem az a baj, hogy nincs tornaterem, hanem az, hogy van helyette egy nagyon rossz szem­lélet Neveztesen az. hogy jobb a sült galambra várni, mintsem utána röpülni. Ennek a nem­törődömségnek, ennek a hibás szemléletnek meg kell szűnnie, s akkor még van remény arra, hogy a felnövekvő gyermekek testben és lélekben erősebbek legyenek, mint most Bukfencet egészen kis helyen lehet vetni. Nem igaz, hogy az utca, vagy az udvar nem ad alkalmat a futásra, nem igaz, hogy elérhe­tetlenek a fák, a patakok, a ré­tek. Nem igaz, hogy nincs egy kötél, amire mászhatnának a gyerekek. Nem igaz, hogy nem szívesen bukfenceznek a füvön. Vessen bukfencet hát a rossz szemlélet «swpfe Pét» Országgyűlési képviselői fo­gadóórát tartott hétfőn délelőtt Pécsett Aczél György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­ja, a KB titkára, Pécs 1-es szó mú választókerület országgyű­lési képviselője. Meszesen, a Mecseki Szénbányák Vállalat központi műszaki klubjában ez­úttal 34 választó kérte a képvi­selő segítségét közérdekű és magánjellegű probléma megol­dásához. Az országgyűlési képviselő fo­gadóóráján részt vettek a város és a bányászkerület gazdái: A hét végén Angliában meg­szűnt a széntermelés. Az ország 270 000 bányásza két éven belül másodszor próbálja rákénysze­ríteni a kormányt sztrájkkal ar­ra, hogy tegye lehetővé a kol­lektív bérharcot. Hétfőn délre a sztrájkőrségek teljes létszám­ban vonultak ki a bányák kapu­jához, az erőművek bejáratához és a dokkokba. A sztrájkőrségek meg akarják akadályozni, hogy o kormány hosszú, elhúzódó sztrájkra kény­szerítse a bányászokat és csa­ládjaikat. Angliában az erőmű­vek a három napos munkahét és egyéb előzetes takarékosko­dás! intézkedések miatt a bá­nyászok három hónapos túlóra­bojkottja ellenére is 13 és fél millió tonna széntartalékkal ren­delkeznek. Ugyanennyi szén van felhalmozva az államosított bá­nyaipar telepein. A szenet sztrájkőrségek őrzik. Dél-Walesben a bányászok megegyeztek a vasasokkal qrról, hogy az olvasztókemencék ép­ségének fenntartásához szüksé­ges szenet az acélművek fel­használhatják, de a kitermelt acélt nem szállítják el a gyár területéről. A szállítómunkások szakszer­vezete és a mozdonyvezetők szakmai szervezete — az utóbbi maga is bérharcban áll — elő­zőleg már megkérte tagságát, hogy akadályodra meg a szén vasúti és közúti szállítását or­szágszerte. A bányászok nagy segítséget kaptok hétfőn az or­szág taraMdUii tegsvsgyobfe Ambrus fenő, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára. Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke, dr. Bánki Nándor, a Me­cseki Szénbányák Vállalat párt­bizottsága első titkára. Ezt követően Aczél György elvtárs dr, Bondor József építési és városfejlesztési miniszter és Habuda Adóm, a Finomkerá­miai Művek vezérigazgatója tár­saságában látogatást tett a Pé­csi Porcelángyárban. A vendé­geket elkísérték dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, Bocz szakszervezetétől, amely @ gép­gyári munkások nagy részét tö­möríti és sok erőművi dolgozó is hozzá tartozik. Ez felkérte tagságát arra, hogy ne nyúljon az erőműveknek szállított szén­hez és olajhoz. & Hétfőn hajnalban az NSZK- ban megkezdődött a közalkal­mazottak általános sztrájkja, öt nyugatnémet szakszervezet fel­hívására százezrek maradtak távol munkahelyükről. Az NSZK valamennyi nagyvá­rosában leállt a villamos- és az autóbuszforgalom, milliók csak késve érkeztek meg munkahe­lyükre. Az autóbuszgarázsok és villamos végállomások előtt sztrájkőrségek állnak. Több tar­tományban a helyiérdekű vas­utak dolgozói is távol maradtak munkahelyükről, az autóutakon pedig — a magángépkocsik iránt megnyilvánuló nagy keres­let miatt — közlekedési dugók támadtak. A repülőterek nagyrészének kisegítő személyzete szintén sztrájkol, s emiatt több belföldi és nemzetközi légijáratot leállí­tottak. A szövetségi fővárosban, .Bonnban a minisztériumok mű­szaki személyzete (telexesek, hi­vatalsegédek, telefonközpont stb.) áílt le. A hivatalnokok vi­szont dolqoznak, mert nekik nincs sztrájkjoguk. Az országos sztrájk leqiobban az NSZK leqlparosodöttabb tar­tományát, Észok-.Rajna-Vesztfá- fiát sújtja. Aczél György és Bondor József Erb János felvétele József, o Megyei Pártbizottság titkára és Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára. Bos- rryák János, a gyár i igazgatója és vezető munkatársai fogadták a vendégeket, majd az igazgató beszámolt a gyárban folyó re- konstrució helyzetéről, a Porce­lángyár elmúlt esztendei ered­ményeiről. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a gyá­rat, elbeszélgettek a munkások­kal, és megismerkedtek az ott dolgozó Gádor István Kossuth- dfjas keramikusművész készülő alkotásaival is. A munkabeszüntetéseket: at tette szükségessé, hogy a mun­káltatók nem voltak hajlandók teljesíteni a közszolgálati dol­gozók, a vasutasok, postások és a rendőrök bérköveteléseit és a kért 15 százalékos bér­emelés helyett csupán 9,5 szá­zalék megadására mutattak hajlandóságot A munkáltatók és a szakszer­vezetek megbízottai hétfőn dél­után kezdték meg megbeszélé­seiket A TARTALOMBÓL Az 1973-as ígéretek nyomában Bef utott a pécsi hőrkonfekció Előkerültek Altinum romjai Hogyan lesz a nyereségből 13. havi boríték1 Tájékoztató a nyereség- részesedés képzésének, elosztásának elveiről, sok fontos tudnivalóval la­punk 6. oldalán. hazánkba Érkezik loszip Broz Tito A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának: és a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának meghívására Josrp Broz Tito, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság elnö­ke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felese ge a közeli napokban baráti látogatásra a Magyar Népköz- társaságba érkezik. Olajvállalatok államosítása Líbiában Beiruti keltezésű jelentések szerint a tripoli rádió közölte, hogy Líbia hétfőn teljesen álla­mosította három amerikai olaj­vállalat, a Texaco, az Asiom of California és a Libyan Ameri­can társaság érdekeltségeit, Bernit! politikai körökben fel­hívják e figyelmet ar.a, hogy a* államosítást a washingtoni energia értekezlet «eegnyitásans időzítették. Tűzharc az Irak—lréü határon Az Iraki vezérkar hétfőn beje­lentette, hogy iráni csapatok megtámadták az iraki határőr« ség posztjait Mint a közlemény rámutat február 10-én iráni csapatok tüzérségi és páncélos alakulatok támogatásával tárna« dóst intéztek Irak területe ellen. A fegyveres összecsapásoknak halottjai és sebesültjei vannak. Ugyanerről az eseményről Te­heránban katonai közleményt hoztak nyilvánosságra. A közle­mény szerint az iráni határőrség alakulatai visszaverték az iráni határt megsértő iraki csapató« kát. Mindkét fél veszteségeket szenvedett, tCS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Angliában tart a bányász-sztrájk. Képűnkön; megerősített rend*, és készültség e londoni Battersea erőmű közéjében. Bányászsztrájk Angliában Az NSZK-ban a közalkalmazottak sztrájkolnak

Next

/
Thumbnails
Contents