Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-13 / 12. szám
Vffáe of»-fa?, t Dunántúli napio XXXI. évfolyam, 12. szám 1974, január 13., vasárnap Ára: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A szocialista vezető jellemvonásairól A jellem az ember állandó tulajdonságai közé tartozik, azért akinek jól ismerjük a jellemét, arról többnyire előre meg tudjuk mondani azt is, hogy adott helyzetben mit, hogyan fog tenni. A jellem életünk során a társadalmi környezet és a nevelés hatására fejlődik ki. Téves az a hiedelem, hogy bárki születésétől fogva jellemes vagy jellemtelen. Ellenkezőleg, a jellemet és azt alkotó jellemvonásokat fejleszteni, erősíteni, továbbfejleite- ni lehet. A vezetők iránt támasztott Igények — amelyek a párt hármas követelményében jutnak kifejezésre — hordoznak magukban a jellemmel kapcsolatos elvárásokat is. Mind a szakmai, mind a politikai és a vezetői alkalmasság az egyén pozitív jellemvonásaira, akaratszilárdságára épül. Gondoljunk csak arra, hogy például a következetesség — oly fontos — jellemvonása egyaránt szükséges a politikai életben, a szakmdi munkában, a vezetői gyakorlatban. Ugyanezt mondhatjuk a becsületességről, az igazságosságról és sok más tulajdonságról is. Természetesen ezeket nemcsak a vezetőktől, hanem mindenkitől elvárjuk. Vannak azonban olyan jellemvonások, amelyek elsősorban a vezetői magatartásban, viselkedésben, cselekvésben jutnak kifejezésre. Olyan pozitív emberi tulajdonságok ezek, ,amelyek jó, ha másokban is megvannak, de a vezetők semmiképpen nem nélkülözhetik. Af élet számtalan példává! bizonyítja, hogy csak az lehet Jó vezető, aki elutasítja a hízelgést, távoltartja magától a talpnyaló, alázatoskodó, szolgalelkű embereket. Aki képes önmaga helyes értékelésére, annak nincs szüksége hízelgőkre. A hízelgés olyan hatást gyakorol rá, mint a kábítószer: szépnek, rózsaszínűnek látja a világot, s nem jut el hozzá a bíráló szó. A „hódolat illet és nem a bírálat" gyakorlata irreális világot teremt, ahol a cselekedetek, intézkedések is Irreálisakká válnak. Az illető csalhatatlannak, tökéletesnek képzeli magát, énnek folytán elvész az önkontroll, s ez gyakran súlyos hibákhoz, nemegyszer jóvátehetetlen vétséghez vezet. A szocialista vezető elengedhetetlen jellemvonása a fejlett kritikai érzék, az önkritikusság, c bírálat iránti fogékonyság. Többnyire azok reagálnak rosz- szul a bírálatra, akik nem biztosak a dolgukban. Maguk is érzik, hogy nincs rpinden rendben körülöttük, de nem tudnak, vagy nem akarnak szembenézni a hibákkal, kényelmi okokból, illetve mert nincs erejük hozzá, képtelenek azok felszámolására. Az önkritikái érzék szorosan összefügg — a fentebb már említett — józan, reális önértékeléssel. Az önző, az énközpon- tú emberek, akik „maguk körül forgatják a világot”, általában túlértékelik magukat, s emiatt sajat hibáikkal szemben elnézőek. A vezetői munkában tehát az önkritikái képesség hiánya nem csekély nehézséget okoz, már csak azért is, mert gyakorta együtt jár vele az önteltség, önhittség, beképzeltség, a saját személyiség túlértékelése. A reális önértékelés szerénységre késztet, amely a viselkedésben, a dolgozókkal való bánásmódban is megnyilvánul. Sokan azt tartják, ha a vezető szerény, nem elég nagystílű, akkor utasításait kevésbé tartja be, kevésbé van tekintélye. A szerénység azonban meg senki tekintélyét nem ásta alá, mint ahogy nem is szerzett senki tekintélyt dölyfösséggel, fenn- héjázással. Egy vezető csak megfelelő tudóssal, hozzáértéssel, pozitív emberi tulajdonságaival képes valóságos tekintélyt kivívni. A nagystílűség önmagában semmit nem ér, ha nincs mögötte széles látókör, áttekintőképesség, lényeglátás. Tekintélyt nem lehet „felülről” adni senkinek, és nem lehet senki tekintélyét elvenni, ha az illetőt az emberek tisztelik, becsülik, saját tapasztalataik alapján ismerik jellemét, tudását és meggyőződtek vezetői rátermettségéről. Kicsit átformálva a régi közmondást, elmondhatjuk; „minden vezető a maga tekintélyének kovácsa”. A jó vezető nemcsak a saját véleményét tartja fontosnak, hanem meghallgatja a beosztottjait is, sőt kéri véleményüket. Nem diplomáciai okokból, nem azért, mert így illik, hanem mert tényleg érdekli a munkatársainak a véleménye, mi»el tudja, hogy mindenkitől, még a legkisebb beosztású, a kevésbé művelt embertől is lehet tanulni. E felfogás az emberek tiszteletén, mások megbecslésén alapszik. Régi igazság, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten", vagyis ha a vezető tiszteletben tartja beosztottjait, elvárhatja annak viszonzását, de ellenkezőjét éri el, ha lekezelően, durván, tiszteletlenül bánik, tapintatlan módon viselkedik velük. A szocialista vezetőben fejlett a szociális érzés, a szocialista humanitás jellemvonása. Akik a dolgozók megbecsülését élvezik, akik sikeresen, hatékonyan vezetnek, általában rendelkeznek e pozitív sajátossággal. Nemcsak kiadják a munkát, hanem a munkát végző ember gondjaira, nehézségeire is felfigyelnek és adott esetben orvoslást is nyújtanak. Mindezt tapintatosan, nem tolakodóan teszik. Nem könnyű megtalálni a józan arányokat abban, hogy melyek azok az egyéni problémák, amelyekbe nem szabad, és mi az, amibe illetékesek, sőt kötelesek beavatkozni és segíteni. Gondolni kell arra is, hogy olykor egyesek kihasználják a vezető szociális érzékét, humanitását, segíteni akarását és egyéni problémáikra hivatkozva, munkával meg nem érdemelt előnyös helyzetet vívnak ki maguknak a többi dolgozóval szemben, ami azokból indokolt ellenérzést vált ki. A szocialista humanitás is megköveteli, hogy a vezető a munka kiadásával egyidejűleg mérlegelje, hogy a megterhelés reális-e, a feltételek adottak-e, nincs-e túlterhelve a dolgozó, tudja-e egészsége károsodása nélkül a kiadott munkát ellátni. A szocialista társadalom emberközpontú, minden emberi Cselekedetnek az embert kell szolgálnia. A vezetői humanitáshoz tartozik, hogy a vezető védje meg beosztottjait, álljon ki értük, ha szükséges, képviselje igazukat. A vezetőre hárul, hogy a környezetében nyílt, őszinte légkört teremtsen, ahol nem lehet helye a besúgósnak, egymás elleni áskálódósnak, pletykának, intrikának. A jó vezetőnek nincsenek kedvencei, tanácsadói, úgynevezett „emberei”, nem hallgatja meg a „jólértesült" közléseket. Csak így lehet a munkahelyi klíma egészséges, s alakulhat ott ki igaz emberi kollektíva, takács Gyorgyné A TARTALOMBÓL A BCM-»ől. léfkoznap nangon ♦ Mohács rendezési terve # lanoncbó középiskolát’ ♦ Hogyan növelhető a tanulás hatékonysága1 1974-ben több mint 10 millió Ft értékben gyárta nak a Pécsi Porcelángyárban 100 kV-os készülékszigetelőket, részben a tavaly bevezetett egy tő mbből való faragással, részben a hagyományos ragasztásos eljárással. Képű nkön a kézi gyártósor egy részlete. Benkő Antal felv. Földközeiben a Kohoutek A Kohoutek üstökös szerdán lesz a legközelebb - 120 millió kilométernyire - földünkhöz mondotta szombaton Lubos Kohoutek cseh csillagász a chi. lei La Silla csillagvizsgáló intézetben megtartott sajtóértekezleten. Kohoutek, az üstökös felfedezője kijelentette: nagyon nehéz előre pontosan megmondani, hogy az üstökös milyen fényes lesz, amikor elhalad majd a nap mellett. Fényessége összetételétől is függ. A csillagász véleménye szerint a nemzetközi sajtó túlbecsülte a jelenséget, amikor a „század üstökösének" nevezte el. Mint mondotta, az üstökös kevésbé fényes, amint azt várták, de fényessége éppúgy növekszik, mint 1969-ben a Bray üstökösé. A tanév második | B!lÉsziií az ,974'es urosram felének menetrendje Legfőbb feladat: az Iskoláztatás alapos előkészítése —- Tavaszi szünet — április 5- 13-lg Módosul az egyetemi felvételre való jelentkezés rendjji Az érvényben levő rendelkezések szerint az idén az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart. (A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 15.). A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondoskodását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógus felügyelettel folyik a szakszerű foglalkozás. Az eddigiektől eltérően alakul az érettségizők számára a tanév végének „menetrendje”. A középiskolák negyedik évfolyamain az utolsó tanítási nap (és ezzel együtt a ballagás napja): május második szombatja. Ez az idén május 11-re esik. A középiskolákban az érettségi írásbeli vizsgákat május 18-a és 24-e között tartják. Ebben a tanévben május 20-án (hétfőn) magyar nyelv és irodalomból, május 21-én (kedden) matematikából, május 22-től 24-ig (szerdától—péntekig), a többi tantárgyból lesz az írásbeli érettségi vizsga. A szóbeli érettségi vizsga a június 10—26-a közötti munkanapokra tűzhető ki. A tanév második felének egyik legfontosabb teendője az iskoláztatási munka alapos előkészítése, gondos végrehajtása. Újdonság az általános iskolákban; hogy a korábbiakkal ellentétben egy hónappal később, március 20-ig továbbítják a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe, valamint a gép- és gyorsíró iskolákba. Egyes iskolatípusokban szükség szerint felvételi beszélgetéseket tartanak, ezeket április 15-ig bonyolítják le. A szakközépiskolákba pályázó fiatalok felvételének elbírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba, illetőleg a szakközép- iskolákba első helyen Jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépíróiskolák- bet fe! men# nrett tanulók Jelentkezési lapját május 8-ig (a fővárosban május 15-ig) juttatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Módosul a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés rendje is. A nappali tagozatra pályázók kérelmét a középiskolák nem március 1-től, hanem február 1-től 15-ig fogadják ei. Hasonlóképpen előbbre kerül a jelentkezés határideje valamennyi tagozaton maguknál a felsőoktatási intézményeknél is, ahová a jelentkezési lapokat — esti, levelező és nappali tagozatokra egyaránt — március 30-ig lehet benyújtani. Hatszázmillió forint értékű munka Pakson űz épitömunkásolc szociális ellátása a legégetőbb gond Az ország közvéleménye az elmúlt hetekben több alkalommal is . hallhatott, olvashatott arról, hogy zöld utat kapott a paksi atomerőmű építése, amelynek ’ helyét, a Mezőség déli részén, a Duna mellett, még 1967-ben kijelölték. A magyar—szovjet államközi megállapodáson alapuló nagyszabású program egyszerre imponáló, ugyanakkor rendkívüli erőfeszítésekre késztető feladat már most, az indulásnál. A helyszínen nagyon is „hétköznapi” problémák sokasodnak, ezekkel meg kell birkózni, hogy az 1974-re tervezett 600 millió forint értékű munka elkészüljön. Ez feltétele annak, hogy a továbbiakban ugrásszerűen növekvő feladatok a kívánt ütemben megvalósuljanak és a népgazdaság igényéhez mérten, 1980-ban a paksi atomerőmű Szombat esti gyorshír: Tunézia és Líbia egyesül Egyesült Tunézia és Líbia. Az egyesülést bejelentő nyilatko. zatból, amelyet Maszmudi tunéziai külügyminiszter ismertetett a rádióban, nem tűnik ki, hogy tulajdonképpen miről is rendeznek népszavazást, mikor lép életbe az egyesítés, milyen eljárással választják meg az új állam elnökét. Burgiba tunéziai elnök szombaton este visszatért Tuniszba és lelkesülten méltatta a két ország egyesítéséről szóló döntést. Kijelentette, hont félévszázados harc megkoronázása ez a „történelmi nap”. Hangot adott annak o reményének, hogy az új államalakulathoz később « többi Maghreb-ersiég; Algéria, Marokkó és Mauritánia is csatlakozik. Egyiptomi részről elsőnek Abdel Kader Hotem miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a két állam bejelentett , egyesüléséről. Mint mondotta, Szódat elnök többször is hangsúlyozta Kadhafinak, hogy Egyiptom hisz az arab egységben és támogatja bármely két arab ország ilyen törekvését. Mint ismeretes, Líbia és Egyiptom tavaly szeptember 1-én kötött megállapodást az egyesülés fokozatos megvalósulásáról, a legutóbbi időben áronban romlottak a kei ország kapcsolatai. első egysége megkezdje «a energiatermelést, A 250 hektár kiterjedésű üzemi területen a durva tereprendezéshez idén 1 millió köbméter földet kell megmozgatni. KI kell építeni a fő közlekedési utakat, a vasútat, az utak mentén a fő közműveket Sürgősek a felvonulási épületek, raktárak, műhelyek, irodák a kivitelező vállalatok elhelyezésére, csak úgy, mint az üzemi területen, a bejáró dolgozókat kiszolgáló öltöző, fürdő, étkezőhelyiség. Ezekhez a munkákhoz a tervek megvannak, illetve a még hiányzókat áprilistól augusztusig adják át a hazai vállalatok. A generáltervező az ERŐTERV, de altervezőként tucatnyi más intézet vállalt részt Budapesttől Szekszárdig. A feladat jellegétől függően kapott megbízást többek között a MÉLYÉPTERV, az UVATERV, a VIZITERV, o Tolna megyei tanácsi tervező vállalat stb, A tervezők részéről minden hét korábbi teljesítés nagy jelentő, ségű, értékes időnyereség a kivitelezőknek. Az építkezésre nagy appará. tus vonul fel, sok-sok gépre, egyre több emberre van szükség. Már most is háromszázam dolgoznak a helyszínen, de amint beköszönt a jó idő, se- regestől érkeznek a munkások az energiabázissá fejlődő községbe. A tervek szerint ez év végén 1800, rá egy esztendőre pedig már 2500 fő dolgozik az első magyar atomerőmű építkezésén. A legégetőbb gond a munkások élelmezése, elhelyezése, amihez pillanatnyilag a legszerényebb feltételek is hiányoznak Pakson. A hatalmas beruházás „úttörőitől" nagy áldozatot kíván, hogy a kezdetben nem tudják számukra biztosítani azokat a szociális normákat, ami egyébként ma már elvárható és kóteiességsxetú is.
