Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-12 / 11. szám

\

Í974. Január 12.

DUNANTOll NAPLÓ

5

Negyvenhétmilliárd forint az idén szociális és egészségügyi kiadásokra

A kormány szociálpolitikai és népesedéspolitikai intézkedései nyomán az állam fokozotton segíti a lakosság jelentős rétegeit, mindenekelőtt a gyermekes családok helyzetének javítását. A szociális és egészségügyi célokra szánt idei összegekről, az ellátás várható fejlődéséről a következő tájékoztatást adták az illetékes szervek.

Az állami költségvetésből

1974-ben — a felújítási és beruházási kiadásokat nem számítva — 47 milliárd forintot költenek szociális és egészségügyi célokra, 10,8 százalékkal vagyis 4,6 milliárd forinttal többet, mint tavaly. Ezen belül o társadalombiztosítási kiadások összege eléri a 35,4 milliárd, az egészségügyi és szociális célokra szánt összegek pedig o

11.6 milliárd forintot.

A társadalombiztosítási kiadások 3,8 milliárd forinttal lesznek magasabbak, mint tavaly, e többletnek majdnem a fele a szociálpolitikai és' népesedéspolitikai intézkedésekkel járó többletkiadásokat fedezi, a további része pedig a társadalombiztosítási szolgáltatások színvonalának emelkedését, „automatikus" bővülését szolgálja.

Az állami nyugdíjak összege például 1,8 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal emelkedik és oz idén már túlhaladja a 18,2 milliárd forintot. Ezen felül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti, a kisipari szövetkezeti tagok, az ügyvédek, továbbá a kisiparosok és magánkereskedők önálló nyugdíjalapjaiból, mintegy 600 ezren kapnak nyugdijat és járadékot, 4,4 milliárd forintot. Az év folyamán tehát nyugdijakra és járadékokra összesen 22,6 milliárd forintot fizetnek ki.

A népesedéspolitikai intézkedések nyomán a tavalyi 6,7 mil- liórdról oz idén 8,3 milliárd forintra emelkednek az anyáknak, g gyermekes családoknak nyújtott készpénztámogatások, A kétgyermekesek családi pótlékának — június elsején életbe lépő — emelkedése egymaga 550 millió, a gyermekgondozási segély növelése 460 millió, az anyasági segély és a csecsemő- kelengye-juttotás növelése 250 millió, a gyermekápolási táppénz feltételeinek javulása 100 millió forint többlethez juttatja o családokat. Az idén kereken

1.6 millió gyermek után folyósítanak családi pótlékot, ennek összege túlhaladja a 4,7 milliárd forintot. A gyermekgondozási segélyt várhatóan 200 ezer anya, a korábbinál 10—15 ezerrel több veszi majd igénybe.

Ami oz egészségügyi ellátás fejlesztésének egyéb kérdéseit illeti, az egészségügyi törvény alapelveivel összhangban az idén is központi feladat a fekvőbeteg gyógyintézeti hálózat bővítése és az ellátás színvonalának emelése. Annak ellenére,

hogy az idén 500 kórházi ágyat szanálnak, az ágyak száma 1600-zal növekszik, s eléri a 88 000-et. Ez egyben őzt is jelenti, hogy a fekvőbetegellátást idén nagyobb mértékben fejlesztik, mint az előző esztendőben. A kiemelt feladatok közé tartozik a kórházakban, klinikákon a fejlett gyógyászati eljárások fokozott alkalmazása, a szívsebészet, a művese-ellátás és az intenzív osztályok fejlesztése.

A népesedési helyzet javítása is egész sor újszerű feladat ellátását követeli meg az egészségügyi apparátustól. A költségvetésből 43 millió forintot biztosit az állam a család-, a

nővédelmi tanácsadás és gondozás szélesebbkörü megszervezésére, az oktató-felvilágosító munka hatékonyságának növelésére, a művi terhességmegszakítást elbíráló bizottságok működésére. Ugyancsak a népesedéspolitikai célok megvalósítását segíti a gyermekintézmények hálózatának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése. Az idén újabb 2400 hellyel gyarapszik a bölcsődék befogadóképessége, s így a negyedik ötéves tervidőszakra előirányzott 8—9 ezer többletféröhelyből 7400 már 1974 végére megvalósul.

Figyelembévéve, hogy a gyermekgondozási segély lehetőségeivel az idén már 200 000-en élnek, a csecsemőotthonokban 5000 gyermeket helyezhetnek el, a bölcsődéskorúaknak mintegy ötvenöt százaléka intézeti elhelyezéssel, vagy külön pénzbeni támogatással most már ellátottnak tekinthető.

Kikeltek az első csibék

A Baranya megyei Baromfi Feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat pécsi, Xavér utcai keltetőüzeme az idei esztendőben több mint ötmillió naposcsibét ad Baranya és Somogy megyék háztáji gazdaságainak. A háztáji üzemek soha nem látott igényt támasztottak a keltetővel szemben. Januárban félmillió, februárban pedig egymillió csibét kérnek a vállalat

pécsi keltetőüzemétől: az igényeket természetesen a vállalat ki is elégíti. A Xavér utcai üzemben az első csibék január hetedikén keltek ki, az ötezres tétel már a háztáji gazdaságokban van. Azóta harmincötezer csibe látott napvilágot a pécsi keltetőüzemben. A rekordot a tegnapi nap hozta meg, ugyanis január 11-én tizenötezer csibe törte fel a tojáshéjat.

!

I

í

1

{

I

j

I

K

t

Egy elfelejtett szlavisztikus;

Hodinka Antal

Most van 110 éve annak, hogy Hodinka Antal neves történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1864, január 13-án az Erdős-Kárpátok alján: Ladomé- ron született. Akkoriban sem szülei, sem ő nem sejthette, hogy 59 éves korában a sors a Mecsek alján elterülő történelmi városba; Pécsre sodorja majd.

Apja kárpátorosz görögkatolikus esperes volt. Családi környezete így erős befolyással volt rá. A fiatal Hodinka Antal üng- váron, majd Budapesten beiratkozott a teológiára. De nem lépett az egyház szolgálatába, mert a dogmák helyett, akkor már az orosz történelmi témakör érdekelte.

1888-ban a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába, egy év múlva pedig ösztöndíjjal Bécsbe, az Osztrák Történeti Intézetbe került, ahol behatóan foglalkozott a szláv filológiai kérdésekkel. A továbbképzés területén itt nagy segítségére volt az uqvancsak szláv kérdésekkel foglalkozó Thallóczy Lajos levéltári igazgató. 1892— 1906. között a császári és királyi hitbizományi könyvtár őre lett. E mellett P.óméban is kutatott. Ennek eredményeként két kötetes munkát írt az „örök város" könyvtárairól és levéltárairól«A naptár 1905-öt mutatott, amikor Hodinka Adtai a budapesti tudományegyetemen „magyar és szláv érintkezések" tárgykörben magántanári képesítést nyert. 1906-ban a pozsonyi jogakadémia művelődéstörténeti tanszékére nevezték ki, 1914- ben pedig mór a pozsonyi tudományegyetem tanára lett és c jogi karon történelmet tanított, majd a bölcsészeti karon kapott katedrát.

Hodinka Antal 1923.ban került Pécsre, ahol 12 évig, 1935- ig, egészen nyugdijbavonulásáig volt az egyetem tanára, 1923— 33-ban pedig annak rektora. Érdeklődésének középpontjában mindenkor Magyarországnak a szláv népekkel való kapcsolata állott. Főleg orosz és délszláv források magyar vonatkozásaival foglalkozott.

Mór 1889-ben megjelent: „A szerb iejedelemscg viszonya Magyarországhoz" című műve, 1909-ben pedig: „A munkácsi görög katolikus püspökség története” c. munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának felkérésére írt. Két év múlva látott napvilágot: „A munkácsi görög szertartási! püspökség okmánytára." Ű gyűjtötte össze és fordította magyarra az orosz évkönyvek magyar vonatkozású részeit is 1916-ban, ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának megbízásából.

1918-ban Budapesten jelent meg: „Adalékok az ungvári vár és tartomány Ungvár város történetéhez", 1923-ban pedig:-,,A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk" c. műve, Thallóczy Lajossal együtt készítette el a „Magyarország melléktartományainak oklevéltára" címen tervezett sorozat első kötetét 1903-ban. Ez a horvát véghelyekre vonatkozó dokumentumokat tartalmazza az 1490—1526 közötti években. A kötet bevezető tanulmányát is ő írta. Foglalkozott az egyház küzdelmével a bosnyák bogumil eretnekekkel, továbbá a szerb történet forrásaival, valamint 'a bosnyók-djakovári püspökség egyes kérdéseivel is.

Az Erdős-Kárpátok aljáról ej Mecsek alján elterülő városba került Hodinka Antal — aki addig főleg orosz és délszláv források magyar vonatkozásaival foglalkozott — pécsi egyetemi tanársága idején már dunántúli

A természeti és mesterséges formák szerkezeti összefüggéseiről:

Kiállítás

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg tegnap délután a Természet — látás — alkotás című didaktikai kiállitássorozat második része. A kiállítás helyszíne: a Városi Tanács Déryné utca 9, szám alatti kiállítóhelyi s&gei.

Pécsett bizonyára sokan emlékeznek Oz 1972 őszén megnyitott hasonló kiállításra, amely a fenti sorozat első része volt. Munkatársunk akkor úgy jellemezte 0 kiállítás anyagát, mint egy fontos tankönyv első fejezetét, mely a vizuális nevelés széleskörű megvalósítása céljából „íródott’'. A kiállítás első része az általános jelképrendszerhez (betű,' szám, szín, hangjegy stb.) hasonlóan a színek és a formák világában kívánt eligazítást adni a mai embernek. Hangsúlyozta a sorozat első része, hogy az ember vizuális tevékenysége elsajátítható, s ehhez kíván a Természet — látás — alkotás című ötrészes kiállitássorozat vizuális abc-t nyújtani. Az abc megismerésével a vizuális nyelven való olvasás feladatát szeretné megvalósítani a sorozat rendezője Lantos Ferenc festőművész, a Pollack Mihály Mű-' szaki Főiskola adjunktusa.

Az első rész lényeqe az v°lt. hogy o dolgok között rokonságot tudunk tolálni közös formai elemeik révén; minden elemekből és azok meghatározott csoportjaiból áll. Ezen

túl jelen voltak az ötrészes kiállítássorozat további négy részének indító elemei is, (a mostani szerkezet, továbbá a szín, tér. és az analógiák indító elemei is). Az első rész tehát bevezető rész volt.

A kiállitássorozat mostani, második része a természeti és mesterséges formák különböző szerkezeti összefüggéseit villantja fel. Három részre tagozódik. Az első a formaelem- zés útját, ennek néhány lehetőségét mutatja be, a konkrét látványból kiindulva, a mélyebb összefüggésekig, természeti és művészettörténeti példákon, A szemléltető példák segítségével a látványból a felületen nem látható összefüggésekig juthatunk el, egészen a legkisebb elemig, a pontig, A második rész (a jobboldali szo- bábatj) a síkon való vizuális

formaépítés útját szemlélteti. Ennek a „visszaépítésnek" a folyamatában magához a mű- höz jutunk el. ,

A kiállítás harmadik része — középen — egy „műhely". Itt a kapott (kivágható) papírelemekkel bizonyos kompozíciós készséget fejlesztő egyszerű gyakorlatokat végezhet el a közönség.

A kiállítás idején Johann Sebastian Bach A tuga művészete című sorozata szólal meg a hangszórókon stílusos és hatásos, — a kiállítás jellegéhez kapcsolódó — kísérőzeneként,

A kiállítás február 10-iq látható délelőtt 10-től 18 óráig. Ez időszakban rendszeresen tárlatvezetéseket tart a kiállítás rendezője, Lantos Ferenc, aki a tegnapi megnyitón g kiállítássorozat második részét bevezette.

Százhúsz nő jelentkezett munkára

Kézműipar teiepiii Szentiőrincre

I------------------- ---i

El

ítélték a gondatlan oktatókat

Taxaly májusban Halálos kimo■ neteíű baleset történt Debrecen- ben, at ÉVM nehézgépkezelö1 iskola toronydarús tagozatánál.

’ Az oktató a gyakorlati vizsga . anyagát képező gémbillenést akarta gyakoroltatni a Hallgatókkal, és Lévai Zsigmondot jelölte ki „felelésre". A munka közben a tartókötél elszakadt, a gém lezuhant, a végén lévé aeélhorog ' becsapódott az irányító fülke ablakán és fejbe sújtotta Lévai ; Zsigmondot, aki azonnal meg- ; holt.

! A Debreceni Járásbíróság «

: tárgyalás során megállapította;

: 1ŐÍ.9. óta elmulasztották a daru j előirt karbantartását, nem gyö- I zödtek meg a doru állapotáról, s a drótkötél — nmely nagyfokú I roTsdósodásnak van kitéve — a

■ minimális terhelést sem bírta él.

} A bíróság Német Istvánt, ax is- í kola oktatási v—etöiét env évi

és hat hónapi, Gyö-nörei Istvánt, az iskola igazgatóiét egv évi iza- badságvesztésre ítélte. A bí-óság ítéletét atral indokolta, hogy a munkavédelmi, balesetelhárítási és egészségvédő óvőrendszabá- lyoknnk az iskola vezetői nem tettek eleget.

Az elitéttek felmentésért fel- . lebbeztek.

1

___

és pécsi témák felé orientálódott. Egyre kevesebbet foglalkozott szláv vonatkozású kérdésekkel, de annál több tanulmányával szolgálta Pécs város és Baranya megye történeti irodalmát. Főleg a mohácsi csata és Pécs sorsa, helyzete, benépesülése a török kiűzése utáni időkben kerül érdeklődésének középpontjába.

Igen sok értekezés jelent meg tanulmánykötetekben, évkönyvekben és folyóiratokban. Sók munkája még ma is kiadatlan. Ilyen például: a horvát véghelyek okjevéltárának két kéziratos kötete, a munkácsi püspökségre vonatkozó 3 kötetnyi oklevél-gyűjtése, a magyarországi szláv nyomdászat, valamint a tokaji vár és a tokaji görög katolikus egyház története.

Tanítványai közül még ma !s számosán élnek, akik a tóié kopott történelmi tudást mint levéltárosok, történelemtanárok, vagy tudományos kutatókiként hasznosítják, kamatoztatják az országban. Születésének 110. évfordulóján, egykori pécsi tanítványai szeretettel emlékeznek meg Hodinka Antalról, egykori | professzorukról, oki már az el- ! múlt történelmi korszakban felhívta figyelmüket a magyar- szláv kapcsolatok kutatásának jelentőségére. És a Történelem és az Idő azóta is Hodinka Antalt, az egykori pécsi professzort igazolta..

Fsi&rtai léise?

Üj ipar telepszik meg Szent- lőrincen. Baranya megye második legnagyobb községe kitűnő fejlesztési adottságokkal rendelkezik, sok lakást tudnak biztosítani, munkaalkalmat viszont már kevésbé. Nagy örömmel fogadták hát a Fővárosi Kézműipari Vállalat kezdeményezését, azt, hogy Szentlőrincen egy új üzemet hoznak létre.

A 4500 lakosú nagyközségben tizenöt éve megoldatlan probléma a nők foglalkoztatása. Naponta több, mint hít- százan járnak el Pécsre, Szigetvárra, vagy az állami gazdaságokba dolgozni. Sok asszony a gyermeknevelés és o háztartás miatt nem vállalhatja, hogy utazgasson a munkahelyébe. Remélhetőleg hamarosan ők is kedvező lehetőséget találnak, mert nemcsak az üzemben kaphatnak munkát, hanem a vállalat meg akarja oldani a bedolgozók foglalkoztatását is.

A községi tanács vezetői tegnap Budapesten, o Kézműipari Vállalat központjában tárgyaltak az üzemtelepítés részletkérdéseiről. Csekeő Lajos, a vállalat műszaki főmérnöke elmondta, hogy rendkívül jó a kapcsolat a község és a vállalat között. Kölcsönösen segítik

egymást a közös cél eléréséért, vagyis, hogy minél előbb megindulhasson az üzem.

Egy kétszáz négyzetméter összalapterületű épületet sajátított ki a tanács. A fejlesztési lehetőséget a házhoz tartozó 1069 négyszögölnyi terület biztosítja. Az épület átalakítási munkáit a községi tanács költségvetési üzeme végzi. Ezek a munkálatok már elkezdődtek. Hátravan még a szociális létesítmények kialakítása, ehhez tartozik a csatornázás elkészítése. Az átalakítás és a bővítés viszonylag olcsó, mintegy más- félmillió forintba kerül. A berendezés és a gépi felszerelés 1,2 millió forint, ezt csakúgy, mint az építési költségeket, a Fővárosi Kézműipari Vállalat biztosítja.

Az új munkalehetőség iránt már most nagy az érdeklődés. Eddig százhúsz nő jelentkezett, körülbelül annyi, mint a kezdetre tervezett létszám. A tervek szerint az új üzemben munkavédelmi kesztyűket készítenek, részben hazai, részben exportmegrendelésre. Ha megvalósulnak az elképzelések — és miért ne? — akkor tavasz végén már kesztyűket készíthetnek a szentlőrinci asszonyok, lányok.