Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-12 / 11. szám
T97*. január 12, DUNANTŰÍI NAPLÖ Milyen meghatározó folyamatokra gondolunk? Mindenekelőtt a társadalom szocialista forradalmi átalakulásának folyamatara, arra, hogy a kapitalizmusból az osztálynélküli társadalomba való átmenet időszakában élünk. Kisebb-nagyobb késéssel, de alapvetően ezzel párhuzamosan megy végbe a gazdaságilag fejlett országokban a tudományos-technikai forradalomnak a termelőerőket soha nem látott színvonalra emelő folyamata. Ennek igazi értéke azonban csak a szocialista forradalmi átalakulással összekapcsolódva bontakozhat ki, a kettő csak együttesen segítheti elő, hogy az ember valóban urává váljon saját sorsának, társadalmi méretben kiteljesíthesse önmagát. Igazolja ezt a mai fejtett tőkésországok példája, ahol a tudományos-technikai forradalom térhódítása már kitapintható, de ez nem szolgálja a tömegek valóságos felszabadulását. Ellenkezőleg, az egyoldalú „fogyasztói szemlélet” elfordít a közügyektől. csökkenti a részvétel és beleszólás igényét, a modern tömegkommunikációs eszközök pedig megsokszorozzák a burzsoázia lehetőségeit a tömegek figyelmének elvonására, gondolkodásuk manipulálására. Tükröződik ez a polgári ideológiában, a társadalom- tudományokban is. Az uralkodó csoportok ugyan megkísérlik a polgári demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazva elhitetni a „laikus részvétel” lehetőségét, ennek látszatjeile- gét azonban maguk a polgári teoretikusok is mindjobban elismerik. Azzal indokolva ezt, hogy az ember immár csak bábja, mechcnikus kiszolgálója, játékszere a technika „ördögi erőinek” ma már a „menedzserek”, a szakemberek uralma következett be, s emiatt nem szólhatnak bele a tömegek érdemben a gazdasági, politikai, kulturális folyamatok irányításába. Ez a „magyarázat” természetesen éppoly kevéssé tükrözi a tényleges összefüggéseket, mint a polgári demokrácia valóságos népuralomként történő ábrázolása. Bonyo'uitabb összefüggések Egészen másképp áll a helyiét a szocialista országokban, ahol együttesen megy végbe a szocialista forradalom és a tudományos-technikai forradalom folyamata. A szocialista forradalom lehetővé teszi a dolgozó tömegek, az egyének beleszólását, tudatos részvételét a gazdasági, politikai, kulturális folyamatokba. Ezt a tudományos- technikai forradalom jelentkezése is sok tekintetben megkönnyíti, például a tájékoztatás új eszközeivel, a televízióval stb. Am az is igaz, hogy a tudományos-technikai fejlődéssel kétségtelenül nagyobb fontosságot kap a szakmai hozzáértés, növekszik a kérdések eldöntésében és megoldásában a „szakszerűség” jelentősége. Ehhez járul, hogy a gazdaságitársadalmi fejlődéssel kitágulnak a termelőmunka és általában a mindennapi tevékenység szervezeti keretei, mind nagyobb termelőegységek, üzemek jönnek létre s a nagyobb méretek, a bonyolultabb összefüggések következtében az egyén az „egészet” mind nehezebben képes folyamatosan áttekinteni. Mind jobban kitapintható annak a marxi előrelátásnak a teljesülése, hogy minél jobban A BARANYA MEGYE! TANACS KORHAZA több hónapos időtartamra helyettes könyvelőt KERES FELVÉTELRE. Könyvelésben jártas nyugdíjas is jelentkezhet Jelentkezés: a Megyei Kórház főkönyvelőjénél. Pécs, Rákóczi út 2. szám. Telefon; 12-666, 15-666. Korunkban egyetlen társadalmi kérdés sem értelmezhető helyesen, ha nem vesszük figyelembe az alapvető, meghatározó folyamatokat, összefüggéseket. Igaz ez a demokrácia, a társadalmi ügyek eldöntésében való közvetlen és közvetett részvétel gyakran vitatott témakörére is. előrehalad a gazdasági-társadalmi fejlődés, annál inkább jelenik meg az egyén, . .. a termelő egyén is, önállótla- nul, egy magasabb egészhez tartozónak". Ezek a tendenciák tehát megnehezítik, bonyolultabbá, áttételesebbé teszik a közvetlen „laikus részvételt”. j A szocialista demokratizmus fejlesztése ' nem más. mint az \ előbbi ellentmondásnak — l amely élő, állandóan megújuló : — a folyamatos megoldása. Ez pedig nem történhet másként, mint a szocialista demokrácia közvetlert és közvetett elemeinek, eszközeinek, formáinak együttes felhasználása, kombinálása révén. Á tömegek bevonása A „közvetlen” és a „közvetett” kifejezések az egyén, a közösség munkáját, életét meghatározó, befolyásoló döntések előkészítésében, meghozatalában való részvételre vonatkoznak. Ha a dolgozók munkásgyűlésen üzemük egy-egy problémájáról véleményt mondanak, vitáznak, s mindezt észrevéte- teleiknek, javaslataiknak megfelelő döntések követik, akkor a közvetlen demokratikus részvétel egyik példáját említettük. Természetesen egy-egy nagyobb közösség (pl. nagyvállalat) bonyolult és rugalmas tevékenysége, gazdálkodása nem teszi lehetővé minden egyes döntésnél a kollektíva összes tagjának előzetes, közvetlen meghallgatását. Ezt a dolgozók érdekeit, véleményét kifejező és érvénye- ; sítő „képviselet", „testület” (pl. brigádvezetők értekezlete, szak- szervezeti bizottság) döntések ■ előkészítésébe, meghozatalába I való bevonása helyettesíti. Al- j taluk tehát — most eltekintünk a mulasztásoktól, torzulásoktól — minden dolgozó közvetve részt vesz ezekben a döntésekben. A közvetlen részvétel lehetőségét nyújtják az állampolgárok számára például a falugyűlések, de közvetett a részvételük a tanácsi döntésekben, amelyeket az általuk megválasztott — és vissza is hívható — tanácstagok hoznak. A szocialista demokratizmus fejlesztése a dolgozók, a tömegek egyre nagyobb arányú, mind intenzívebb bevonását jelenti a termelés, □ politikai élet, az államélet stb. irányításába, vezetésébe. Ez azonban nem történhet az ókori kis közösségek életében alkalmazott módszerekkel. Már a XVIII. században Rousseau is úgy foglalt állást Társadalmi szerződés című művében, hogy a modern államokban a nagy tömegek közvetlen és állandó részvétele az állami ügyek végzésében megoldhatatlan, tehát lehetetlen, Különösen így van ez napjainkban. A szocialista demokrácia, mint a közügyek intézésének társadalmasítása. nem fejlődhet a közvetett eszközök, módszerek megkerülésével. Hiszen a közvetítés megjelenése és kibontakoztatása, a közvetettség gazdagodása a társadalmi fejlődésnek szükségszerű velejárója. Maga az ember első „történelmi tette” Is, a szerszámkészités azt jelentette, hogy önmaga és a természet közé egy közvetítő elemet állított; a munkaeszközt, amellyel a társadalom és természet közötti kölcsönös kapcsolatot megvalósította. Ez o kapcsolat a közvetítő elemekkel, tehát a munkaeszközökkel együtt fejlődött, s fejlődik. Részvétel < a elöntésekben A társadalom és az egyen kapcsolatát vizsgálva ez érvé- j nyes a szocialista demokráciára ; is, -amelynek fejlődése mindé- í nekelőtt a dolgozók, a tömegek érdekeit kifejező és érvényesítő közvetítő fórumok, elemek, eszközök (a párt, a tömegszervezetek stb. különböző képviseleti szervei, választott testületéi) gazdagodása, mind jobb funkcionálása révén történik. A szocialista demokrácia közvetítő elemeket tartalmazó rendszere azonban egyre jobban átszövődik egyúttal a közvetlenség elemei által. A közvetett mögött ott húzódik a közvetlen is: a testületi, vagy egyszemélyi döntés például akkor a legjobb, ha a döntést hozó (vagy hozók) ismeri az adott kollektíva véleményét. Szép fejlődés A szocialista demokratizmus fejlődése tehát, a közvetett módszerek tökéletesítése mellett, feltételezi a közvetlen elemek élő funkcionálását és gyarapodását is. Akaz, a dolgozók, a munkások részt vesznek és véleményt mondanak a fórumokon, értekezleteken, összejöveteleken, arányuk nő a párt, az állam, a tömegszervezetek különböző testületéiben, itt aktívan részt vállalnak a döntésekben és kedvezően formálódnak önmaguk is. A dolgozók — q munkások — ilyen értelmű közvetlen részvétele hazánkban minden területen fejlődik, különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése óta. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy tovább erősödnek, fejlődnek szocialista termelési viszonyaink. Mert a szocialista viszonyok erősödése és a néptömegek, a munkásosztály fokozódó részvétele, szerepe a társadalmi életben — végeredményben egyet jelent. utcai óvoda korszerűsítéséi A befejezéséhez közeledik c Geisler utcai óvoda korszerű- tése, amelynek tervezését és kivitelezését teljes egészében a Pécsi Pollack Mihály Műszak: Főiskola vállalta. Az óvoda megsegítéséről egyetlen hivatalos szerződés nem készült, nem fekszenek kilószámra akták az íróasztalokon, sőt még a papírra vetett tervrajzok is hevenyészettnek tűnnek. Nos, az eredmény mégis: januárban, a munka első szakaszaként átadják a két új foglalkoztatót, a mosdóhelyiségeket és a korszerűsített konyhát. * — Első látogatásunk után, úgy távoztunk az óvodából, hogy ha törik, ha szakad, segítenünk kell valami módon! — mondja Módos Ferenc, az Építészeti Kar igazgatója. — Éppen délutáni csendespihenőjük volt a csöppségeknek. Csaknem negyvenen szuszogtak minden egyes, teremnek alig nevezhető helyiségben. Szerintem ekkor született meg az elhatározás, hogy nemcsak a terveket készítjük el, hanem a kivitelezést is magunkra vállaljuk. így kezdődött. Az anyagköltségvetést és a beszerzések megszervezését Tamkó Gyula, az Épületszerkezeti Tanszék műhelyfőnöke végezte. — Sokan dolgoztunk a megvalósításon. A Gépészeti Karról is több munkatárs felajánlotta , segítségét. A hallgatók pedig a bontásban ■ segédkeztek, valamint a rutinmunkákban vettek részt. Részünkről minden simán ment volna, de sajnos az anyagbeszerzésnél komoly gondjaink voltak, Töb: ben tréfásan megjegyezték, ' hogy időnként még az ördöggel j is cimboráltunk. Pillanatnyilag | is csupán két-háromezer forint ‘ értékű PVC és azbeszt-cement í lefolyócső, illetve nyolc tábla j farostlemez hiánya késlelteti ! az átadást. Mi karácsonyi ! ajándéknak szántuk az óvodásoknak. Nem rajtunk múlott, hogy másként történt. Módos Ferenc azt is elmondta, hogy ezzel korántsem fejeződött be a főiskola segítség- nyújtása. — Csupán az első szakasszal készültünk el. Ugyan most már harminc gyerekkel többet fogadhat az óvoda, de ezek számára az étkeztetés még nem megoldott. Már most úgy végezzük a munkálatokat, hogv a következő időszakban további korszerűsítéseket végezhessünk. Jelenleg az újonnan átalakított foglalkoztató helyiségek és a konyha között még két magánlakás helyezkedik el. Fia a lakók kiköltözése megoldódik, úgy ezeket is az óvoda céljaira építjük ót. Készítünk majd egy olyan liftet is, amety- lyel az étel az emeletre szállítható. A továbbiakban pedig — persze ez egyelőre csak távlati terv — intézetünk elvégzi a központi fűtés beszerelését is. Az anyagiakról szinte szó sem esett. Elhallgatják azt is, hogy amíg nem állt rendelkezésükre az anyag költsége, addig a főiskola kölcsönözte a szükséges pénzt. Nem beszéltek arról sem, hogy több esetben a saját személygépkocsijukon fuvarozták a WC kagylókat. Ebben a segítségben, szinte minden rendhagyó. Ha vizes volt a fapnyag . , . kicserélték o saját raktárukból, ha nem volt fuvaros .. megtette a maszek is. Kamarás Istvánná, a Geisler utcai óvoda vezető-óvónője másodállásban akár anyag- -szakértőnek és beszerzőnek is elmehetne: — Tégla, cement, csaptelep — ezek voltak az utóbbi időkben a leggyakrabban használt szavaim. Utaztam teherautóval, sőt rakodtam is. De megérte. A Műszaki Főiskola olyan segítséget nyújtott, amely ha véglegesen elkészül, több mint félmillió forint értékű lesz. Nem hiszem, hogy ezzel minden kiegyenlítődne, de csupán annyit mondhatok: Köszönet érte! Uj kultúrház, új lehetőségek A hímzés, a szövés mesterei Berkesd községben századokra nyúlik vissza a hímzés és a szövés művészete. A mesterien elkészített színes, mintagazdag teritőket és szőnyegeket azonban a heti, s kirakodó vásárokon fillérekért eladták, helyette pedig — még a legutóbbi időkben is — nyomott és festett mintás teritőket vásároltak. 1963-ban harminchat asz- sony, Maqy Ferencné tanítónő vezetésével úgynevezett díszítő- művészeti szakkört alakított. Ma is ő irányítja a munkát. — Tiz évvel ezelőtt azért hoztuk létre a szakkört, hogy bebizonyítsuk, az itt készüli, helyi hagyományokat őrző hímzés és szövés valódi érték, s hogy a művészi igénnyel megalkotott munkák nemcsak a szekrények álló darabjai, hanem a mindennapi élet használati tárgyai is lehetnek. Nemrégiben avatták fel Berkesd új művelődési házának klubját és könyvtárát. A megnyitó tiszteletére az előcsarnokban pazar színösszeállítású berkesdi, buzsáki, sárközi, kalocsai mintákat őrző hímzéseket állítottak ki. Az életlen neonvilágítás mellett is a piros, sárga és c zöld színek változata olvadt tökéletes harmóniába a rózsák, tulipánok, levelek és más mintákban, — Valóban, ma már nemcsak a helyben fellelhető mintákat használjuk fel. Több táj- egyséq jellegzetes formavilágának felhasználásával is kísérletezünk. A hozzáértők szerint, nem is rosszul. Akik ’ megnézték munkánkat, mindenkinek nagyon tetszett. Nagy Ferencne sorolja az asszonyok neveit, akikkel együtt, alapították annak idején a szakkört. Legtöbbje még ma is lelkes tag. Az úi kultúrház új lehetőségeket kínál. A tiz éves múltra visszatekintő szakkör már odaképzeli terveit, amelynek megvalósításához helyben minden segítséget megkapnak. Művészeti díjasok fotókiállítása — Valóban szeretnénk bővíteni más népszokások gyűjtésével eddigi hagyományőrző munkánkat. Heti foglalkozásainkat ezentúl eredeti fonói hangulatban és környezetben tart- i juk. Kukoricát pattogatunk, tököt sütünk, helyi népdalokat énekelünk, meséket mondunk. Nem valami ál nosztalgia él bennünk, hanem Így akarjuk bemutatni a fiataloknak a korabeli környezetet, és nem utolsósorban valamiféle ihletet adni az asszonyoknak. Naqy Ferencné büszkén mondta, hogy megyeszerte az ő hatásukra alakultak egymás után Baranyában a díszítő szakkörök. Volt olyan is, hogy eqy nap a megye három különböző helyén mutatlak be munkáikat. Ma már országszerte ismertek a berkesdi hímzések, szövések, de több darab eliutott már az NSZK-ba, sőt Dél-Amerikába is. Füzes János Kaposvári fotósok kamaraki- állitósát láthatjuk ezekben a hetekben a Mecseki Fotóklub helyiségében, a Doktor Sándor Művelődési Központban. A három kiállító Kaposvár város Művészeti díjával kitüntetett — első közös, gyűjteményes kiállításukat az elmúlt ősszel Kaposvárott, a centenáriumi ünnepségsorozat keretében rendezték. A szomszédvár jórievű fotósainak pécsi bemutatkozása őszinte örömöt, igazi műélvezetet szerez. Péter Jánosnak, mint a Mecseki Fotóklub tagiának képeivel pécsi kamarakiállításon is találkoztunk már, Jávori Béla és Nagy László több fotója országos kiállításokról, kiadva^ nyokból vált ismertté. Péter Jánosnak szinte minden szeme elé kerülő témában van mondandója. A valóság tárgyait, jelenségeit tudatos komponálással rendezi képpé. S a valóságba tudatosan — új tartalmi, vagy formai jegyekkel — beavatkozik, ha szükségesnek látja, vitatható retusálással szorítja háttérbe a zavaró motívumot, vagy újakkal gazdagítja a meg látottakat. Újszerűek és értékesek szimmetrikus kompozíciói — a Lapát, az Alma (tükrös akttal), s a Híd. Egyelőre azonban túl sok húron, túl sok műfajban játszik. Nagy Lászlónál a természeti képek kompozíciói a legszebbek, de hasonló készséget, fotós erényeket csillogtat riportjaiban, s egyéni hangvételű portréiban is. Az emberművelte somogyi dombos táj objektív- jén keresztül a rendet, s a költői séctet sugározza — a térbeli valóság élménytadó síkbeli átfogalmazása a Téli grafika, CiA VASAS! TSZ SZABOLCS! MAJORJÁBAN AZ ALABBI gyökeres szőloolfrány- f aj fák — korlátozott mennyiségben — a termelők rendelkezésére állnak: OLASZRIZLfNG, RIZLINGSZILVÁNI, FURMINT, CHARDONNAY, TRAM'NI. CARDINAL ÉS PANNÓNIA KINCSE, Üzemórák naponta: 8—16 óráig. Még időben szerezze be szükségletét. j garettaszünet, s az Utakon című ; kép. í Jávori Béla minden fotójának ' főszereplője az ember. Képei i egységesek, emellett igen sok- | oldalúak, s a legkiérleltebbek- ként hatnak. Kifejező portréi mellett is külön tanulmányozásra érdemes a Tolsztoj illusztrációja: női fej és petróleumlámpa tárgyi kapcsolatát kemény fekete-fehér tónusokba ágyazza. A Nincs vég, se folytatás című felvételén a városi elöljárók népes csoportját látjuk hivatalos tevékenységük után, de annak teljes tüzében. S a Gyakorlat után című képen a katonai menet a sisakok tömegének, a mozaikszemcsékre felbontott technikának szimbolikus erejével hat. A pécsi kiállítás után térjünk vissza Kaposvárra, arra az ihlető, alkotó környezetre, ahol ezek a fotók születtek, S ahol először tárnak széles kaput közönségükhöz. Hiszen az új Somogyi Képtár — más művészetek mellett — a művészi fotókat is bemutatja. Egy hajdani bank eklektikus stílusú helyiségeiben, a főutca legforgalmasabb helyég tárulkozik o közönség elé egy tágas, világos, reprezentatív kiképzésű kiállítóteremben. — Képzeliünk el hasonlót itthon, például a Kossuth Lajos utca legforgalmasabb helyén, a valahai Tausz-féle bankházban. az utcai szinten és a Pécsett eqyetlen mezzalin táoas térségében (félemeleten). Ott; ahol ma — nem a legtapintatosabb elhelyezéssel — éopen a j Zálogház működik feleslegesen reprezentatív és nyilvános kör- j nyezetben. — S hasonlóan figye- ! lemre méltó Kaposvárott o vá- I ros menbecsüléséért, a város- ! hoz kötődő munkásságot magas színvonalon, elismerésreméltóan kifeitő művészek — képzőművészek, építő-, ipar-, nép és táncművészek, irodalmi' és' színházi művészetben alkotók — értékelésének Művészeti díiban is ki- feiezett elismerése. Ezt a díjat 1973-ban negyedik alkalommal osrtdtták ki. s ma már Gyertyás Lászlót és Torma Ákost is — ez- ideig öt fotóst - üdvözölhetünk Kaposvár Művészeti díjasai sorában. Varga Gyű!« Á szocialista demokrácia és a részvétel formái Rövidesen befejezik a Geisier Eta
