Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-11 / 10. szám

1974. január 11. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Felvételi esélyek, felvételi prognózis I Televíziós játékok Hitelt vesz fel a Városi Tanács Új vízmű Szigetváron Katasztrofális ivóvízhiány volt néhány hónapja Szigetvá­ron. November 27-én az egyik kutat magas metángáz tártál- | ma miatt le kellett zárni, A j másik két kút napi 662 köbmé­teres teljesítménye csak a leg­minimálisabb igényeket tudta kielégíteni, A vízgondokon a konzervgyár segített. Ma már beszerelték a gáztalanító be­rendezést, s a kutat ismét rá­kapcsolták a városi hálózatra. Sajnos, továbbra sem ad jó­minőségű ivóvizet a nagy költ­séggel létrehozott két kút, mert az egyik gázos, a másiknak magas a klorid tartalma. Az ivóvízgondok, a megfele­lő közmüvek hiánya gátolja a város fejlődését. E problémán mielőbb segíteni kell, még olyan áron is, hogy a város hi­telt vesz fel. — Erről döntött tegnap délelőtti ülésén Sziget­vár Város Tanácsa. A város az elmúlt esztendők- ben a helyi és megosztott be­vételeinek több mint a felét közművesítésre fordította, de méq ez sem biztosította a fej­lődést. A város — mint azt megál­lapították az ülés résztvevői — kinőtte az immár félévszóza- dos törpevízműves vízellátási rendszert, ezért új vízmüvet szükséges építeni. A tények azt bizonyítják, hogy a városkör­nyéki kutak egy része gázos, s «z új kutak fúrásakor is szá­mítani kell erre. Épp ezért gáz- talanító berendezéseket kell beszerezni, A város ivóvíz szük­séglete 1976-ban eléri naponta c 3 ezer köbmétert — jelen­legi ivóvíz szükséglet nyáron 2106 köbméter — ezért már most meg kell teremteni a szükséges pénzügyi alapot a fejlesztéshez. 1976-ig 18 millió forintot kell biztosítani kútfú­rásra, gáztalanításro, vízmű és vízvezeték építésére. Ennyi pén­ze azonban nincs a tanácsnak, ezért az ülés résztvevői úgy határoztak, hogy az idén öt millió forint középlejáratú hi­telt vesz igénybe a tanács. A határozat kimondja azt is, hogy a tanács kéri a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy támogassa o szigetváriak kérését, mely sze­rint a 16 millió forint célcso­portos lakásberuházási keretet is közműépítésre használhas­sák fel. • • Ötvenkétezer érettségiző pályaválasztási szándéka AZ ARANYBORJÚ >.« Csaknem ötvenkétezer idén érettségiző diákot kérdeztek meg az egyetemi számítóköz­pont szakemberei pályaválasz­tási szándékukról. Az érettségi­zők közül mintegy 15 300-an tanulhatnak a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatain. Az összegezésből kiderül: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28 197-en szeretnének továbbtanulni vala­milyen felsőoktatási intézmény­ben. Figyelembevéve, hogy az 'Imáit évben érettségizettek is pályáznak a nappali tagozatok­ra, ez azt jelenti: minden száz felsőoktatási intézménybe ké­szülő diók közül harminc-negy­venet vehetnek fel évente az egyetemek, főiskolák. Az előze­tes orientációk szerint a diákok a társadalomtudományi terület iránt általában ismét jobban érdeklődnek, mint a természet­tudományi-műszaki terület iránt. Éppen ezért várhatóan a társa­dalomtudományi szakokon ma­gasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon — pszi­chológiára például tizenhárom­szoros, a művészeti fakultásokra pedig hét-tízszeres a táljelent­kezés. A sokakat érdeklő humán-ta­nári szakokon elég nagy a szó­rás. A magyar szaktárgyaknál együttesen a táljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szak­tárgynál együttesen 406 száza­lék; a magyar-történelem sza­kon még tizenöt-tizennyolcszo­ros egyes helyeken a táljelent­kezés (Egri Tanárképző, Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az idegen nyelvvel kapcsolódó sza­kokra a táljelentkezés 286 szá­zalék. A pedagógia, ezen belül a tanító- és óvónőképzők együt­tesen „csak" 182 százaléknyi jelöltet vonzanak a rendelkezés- reállá helyekre. A rajztanári he­lyekre 173 százalék, a zeneta­nári lehetőségekre 119 száza­lék a pályázó: ezzel szemben a testnevelő tanári pályán 420 százalék lesz várhatóan a tál­jelentkezés. A nagyrészt iskolán kívül művelendő népművelő és könyvtáros szakokra négyszáz százaléknyi pályázó készül. Az állam- és jogtudományi karok 401 százalék, o közgazdaság­tudományt művelő intézmények azonban csak 206 százalék arányban várhatnak felvételiző­ket 1974-ben. Az agrórpályákra 140 százalék a táljelentkezés, a műszaki területre összességében csak százhász százalék jelent­kező jut. A műszaki pólyákon belül vannak olyanok is, ame­lyekre az „aluljelentkezés" jel­lemző: vagyis, annyian sem pá­lyáznak, amennyi a keretszám. Az építés területére csak 88 szá­zalék, a gépészeti szakokra 94 százalék, speciális szakokra ösz- szességében 90 százalék érett­ségiző pályázik. A műszaki ta­nárképzők iránt a helyekhez ké­pest csak 86 százalék érdeklő­dik. Matematikára alig 125 százalékos lesz a táljelentkezés aránya. Nem megnyugtató a helyzet a tanári szakokon. A DOMBÓVÁRI tjnii/epzál SZÖVETKEZET DOMBÓVÁR Fő u.2#olt AKÖV lelep magánosok, kozületek részére E 400-AS univerzai esztergapadra munkát vállal rövid hotáridővel. Ügyintéző: Boroczki Imre, Telefon: 12-03. fizikát 120 százalékos, a bioló­giát 327 százalékos, a földraj­zot 458 százalékos jelentkezési arányszámok jellemzik, de mind­három területen szinte üresek egyes tanári szakok. Az orvostudományi egyeteme­ken (beleértve a gyógyszerésze­ket is) 247 százalék a táljelent­kezés, az Allatorvostudományi Egyetemen pedig 341 százalék. „A Szándék és valóság" című, most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egyes karo­kon, szakokon várható táljelent­kezés mértékét, tájékozódhatnak a várható minimális pontszám­ról. A számítóközpont összege­zését ötvenezer példányban je­lentették meg, a középiskolák pedagógusai, diákjai hamaro­san megkapják, s így részleteit a jelentkezési lopok kitöltése előtt megismerheti valamennyi érdekelt. A következő hetekben, hó­napokban jónéhóny új tv-já- ték kerül a képernyőre. Illyés Gyula Ötórai példa cimű drá­májából Kardos Ferenc, az is­mert rendező készített filmet. A történet 1848, szeptember vé­gén játszódik az ozorai szőlő­hegyen, amikor az itt szüretelő parasztok megfutamították Roth császári tábornok seregét, — szüreti mozsarakkal, üstök­kel, kondérokkal. Az anekdo- tikus cselekménymaq mögött korszerű mondanivaló húzódik meg. Meg öli-e Vitok Pál Cserepes Margitot? Az izgalmas ‘kérdés kapcsán Fejes Endre drámája természetesen másról és több­ről is beszél; a mű az író ars poeticájának drámai megfo­galmazása. A rendező Szőnyi G. Sándor. A szereplők: Men- sáros László, Csomós Mari, Bessenyei Ferenc, Harsányi Gábor, Tomanek Nándor, Su­lyok Mária. Drahota Andrea, Koncz Gábor, A bemutatók között szerepel Lövik Károly Feje lölött holló című tv-játéka, amely az író több novellájából készült, A Dömölky János által feldolgo­zott írások a múlt század végi Magyarország nemeseinek éle­tébe adnak bepillantást. A közreműködők között van Ko­zák András, Páger Antal, Sze­mes Mari, Öze Lajos és Dra­hota Andrea. llf és Petrov ötlete nyomán készült Az aranyborjú cimű há­romrészes film. Gyurkó László ebben egy olyan kedves gaz­ember portréját és kalandjait festi meg, aki kihasználja az emberi butaságot ahhoz, hogy milliomossá váljék. A produk­ciót Szinetár Miklós rendezi, a főbb szerepekben Darvas Ivánnal, Harkányi Endrével, Ki- bédi Ervinnel, Major Tamással és Bánhídi Lászlóval. Egy ipartelep jellegzetes fi­guráit mutatja be Baráth La­jos Átmenő forgalom című já­téka. A rendező Gaál Albert, az operatőr pedig Szilágyi Vir- gil. SZÜLETTEK Mines veszélyben a pécsi ivóvíz! Fotó: Gottvald Károly Pakura a Dunában Négyszáz ember hősi küzdelme a jéghideg habokban Gerdái Gyula, Oláh Antal, Szepesi Andrea, Tarkó László, Szabó Szilvia, Lábán Péter, Horváth Gyöngyi, Ko­vács Rudolf, Mömmer Vilmos, Sor Béla, Késik Viktória, Márk Sarolta, Fejes István, Sütő Adrienn, Zádori Monika, Marton Tamás, Matkovics Mónika, Nagy Norbert, Schmidt And­rea, Czimmermann Gábor, Zóka Emese, Farkas Szilárd, Réfi Rita, Münszter Edina, Tóth Lívia, Katona Attila, Joós Krisztina, Pap Agnes, Horváth Erzsébet, Matyók Adóm, Vi­lágos János, Bozsér János, Czeglédi Lukács Beán, Kordás Erhard, CupDon Hajnalka* Pánovics András, Ferencit Zsolt, Gerdelics Gabriella, Rozs Szilvia, Jaqy Valér, Bogdán Imre, Sipos Fatima, Dallmann Krisz­tián, Kallós Aranka, Szokol Andrea, Hegedűs Tibor, Szabó János, Avcrosi Henriette. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Varga József és Fink Júlia, Wies* ner János és Tost Éva, Horváth László és Varga Ibolya, Dániel László és Kolonovits Teréz, Varga András és Hoilendei Zsuzsanna, Tátrai Fe­renc és Cseke Zsuzsanna, Takács István és Ivók Valéria, Orsós Ferenc és Kühtreiber Katalin, Orf József és Szalai Teréz. MEGHALTAK Major Gyula, Jung Jánosné Pap* pert Julianna, Bibor Géza, Békés Ferenc, Alekker Józsefné Mészöly Ju­lianna, Horváth István, Doni Són* dorné Stiege Erzsébet, Gothár Fc- renc, Jung Nándor, Jozipovics Ig­nác, Molnár Zoltánná Lovász Mária, Biszak Lajosné Balogh Anna, Molnár Flórián, Horváth Márta, Boldog Jó­zsef, Jenei Ferencné Balázs Anna, Balogh Sándor, Hudecz Károly, Szá- razkuti Jánosné Marton Eva, Telő János, Takács János, Nagy Lászláné Triebnig Stefánia, Hajnal György, Szrimácz Anikó, Eger Fülöpné Birken- Hq-h f ’"ál János, Tóth Kálmánná Farkas Mária, Majorlaki Gyuláné Bíró Rózsa, Bágyi Istvánná Schvarcz Katalin. KOMLO SZÜLETTEK Vincze Katalin, Szegi Sándor, Far­kas Gábor, Kis Margit, Berencsi Ka­talin Mária, Tóth Lívia, Pukszler Kor­nél, Fink Júlia, Orsós Renáta, Osz- tertag Zoltán, Kiss Anett Éva, Túrt Péter, Csobot Brigitta, Pataki Tamás, Radvánvi Ildikó, Sallai Mónika An­géla, Orosz Péter Pál, Batta Edit, Nagv Brinitta, Cs!k Gabriella, Reith Erzsébet Andrea, Bálint Tamás, Mol­nár Zsolt, Szili Norbert, Palotás Ar­túr, Máté Agnes, Gyémánt Ferenc, Füzesi Gabriella, Vízaknai Aranka Adrienn, Gombócz Szilvia Csilla, Anda Béla Zsolt, Csonka Miklós László, Gyuricza Ákos, Herendi Niko­letta, László Zoltán, Nagy József, Fodor Zoltán, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Juries Tamás és lóka Magdolna, Orsós Ferenc és Orsós Katalin, Da­rabos Zoltán cs Kusz Anna, Gédert Tivadar és Takács Éva, Szetpóli Fe* i renc és Zsila Mária, Rede János és Kékesi Anna, Bertaccini Francesco • "in­, dór és Englóner Klára, Homoki Vince és Nagy Katalin, Kollár Emil és Talált ezresek Kétségbeesett panaszos tett bejelentést szerdán dél­után a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság ügye­letén. Nagypál Józsefné ko- zórmislenyi lakos pénztár­cája — a benne lévő 22 5C0 forinttal — bevásárlás köz­ben elveszett. Az asszony férjével és fiával utazott Pécsre bevásárolni, s mi­közben o Kossuth Lajos ut­cai rövidáru szaküzletbcn a fonalakat nézegette, a pultra tette a pénztárcát. Csak jóval később vette észre, hogy a jelentős ősz- szeg elveszett. Csütörtökön egy — magát megnevezni nem kívánó — asszony jelentkezett a ta­nácson hiánytalanul átadja az összeget. Mint elmon­dotta: szerdán a rövidáru boltban vásárolt, s hazafelé menet vette észre, hogy be­vásárló táskájában idegen pénztárca van. A pult szélén hagyott pénztárcát — felte­hetően — belesodorta vala­ki a széles szájú, nyitott be- vásárlószotyorba. A becsületes ismeretlen nem tartott igényt jutalom­ra, így a Nagypál család még csak köszönetét se fe­jezhette ki a megtalálónak. (Kiküldött tudósítónktól) Dunaújvárosban, o Duna? Vasmű egyik tartályából—ed­dig pontosan meg nem állapított okból — szerdán 2800 köbméter pakura ömlött a Dunába. A fűtőolaj azonnal megdermedt; előbb táblákban, majd kisebb- nagyobb — helyenként hatal­mas tömbökben indult lefelé a folyamon. Magyarország hat vízügyi igazgatóságának vízügyi szolgálata vette fel a küzdel­met a folyam szennyeződése el­len. Tegnap délelőtt a dunaföld- vórj MAHART-óllomás épületé­ben sereglettek össze o sajná­latos esemény hírére az újság­írók. A vízügyi szolgálat kitűnő szervezettségének egy apró je­leként mór készenlétben állt a sajtóelőadó: Kőszeghy Tamás, a helyi védelemvezető helyettese. — Kérem mindannyiukat, hangsúlyozzák nyomatékosan azt az örvendetes tényt, hogy a fűtőolaj kiömlése semmi közvet­len veszéllyel, nem fenyeget, — mondotta Kőszeghy Tamás. — A szennyeződés közelébe sem juthat Mohácsnak, ahonnan Pécs városa a vizet kapja. Itt a falon önök előtt a Duna térké­pe Budapesttől az országhatár­ig. A zászlócskák a pakura út­ját, valamint azokat a pontokat jelzik, ahol a szennyeződés ki­sodródott a partra, ahol meg­akadt a zátonyokon. A bajoi, o budapesti, a szé­kesfehérvári és a szolnoki víz­ügyi igazgatóság összesen négyszáz embere lendült mun­kába. öt uszály, hatvan ladik, huszonöt rohamcsónak segíti az embereket. Amilyen gyorsan le­het, olyan gyorsan távolítják el a partra kihordott pakura-hal­mokat. Hideg szél süvít a Duna fe­lett, hópelyheket sodor. A raga­dós, súlyos anyag nehezen vá­lik el a villától, lapáttól. A se­kély vízben süpped az iszap a kézi saroglyát hordozó embe­rek gumicsizmája alatt. A par­ton itt-ott tűzrakás gályákból. Kerül rá — persze — a pakurá­ból is. Sötét, fojtó a füst; nem igazi öröm a melegedés a mág­lyák mellett. Többet ér a forró tea... A munkások leleménye- sebbje a víz szélén hűti az át­melegedett műanyag bögréket, úgy hörpöli az italt. Meleg étellel a Dunai Vasmű látja el a védekezésben részt­vevőket. Kétszázötvenen közülük a munkásszálláson pihenhetik ki fáradalmaikat; másokat Sol­ton, a művelődési házban, is­mét másokat Dunaföldváron, magánházaknál helyeztek el. több szerencsés körülmény járul ahhoz, hogy a balszeren­cse ne járjon még nagyobb kárral. Nincs jég a Dunán, ami elképzelhetetlenül megnehezí­tené a védekezést; előrelátha­tólag legalább egy hétig nem emelkedik a folyam szintje. A lassú viz nem sodorja szét a szennyeződést. Hazánkban eddig sohasem került egyszerre ennyi szennye­ző anyag a Dunába. A vízügyi szolgálat szakembereinek lele­ményességét dicséri, hogy a pakura kifogásához több pon- -ton „csapdát” állítottak. A parthoz és bójához erősített, úgynevezett gerenda merülő fal a part közelébe sodorja a pa­kura tömböket Azt mondják, hogy a vízügyi dolgozók két hét alatt megtisz­títják a Dunát a kiömlött paku­rától. (Borváró) Vati Erzsébet Zsuzsanna, Bera István és Deli Márta, Varga József Károly és Horti-Naqy Mária, Gálik Imre és Trencsényi Irén, Simonfai János és Kusz Matild, Vida Sándor és Tóth- Mátyás Mária. cioos István László és Timár Ágnes, Kirch János és Gerde» m ÁS Kovács Teré- Tía, Koczab József és Halog Mária Éva. MEGHALTAK Végh József, Mayer György, Be? reczki Lajosné Pod Erzsébet, Béres Istvánná Sziláayi Eszter, Kladiva Jó- zsef, Vörös Gyula József, Acs Jó­zsefné Pál Katalin, Gálffy Gyula, Csenreqi István, Jáner Ferenc, Bors Mihályné Wetrl Magdolna, Orsós Katalin, Prech Mátyás, Kistóth József,, Pöcz György. MOHÁCS SZÜLETTEK Baumholczer Mónika, Kovács Esz* j tér, Tóth Etele, Sümegi Ildikó, Varga Imre, Ferenczi József, Loveseher Nor^ bért, Mókái Csaba, Jakab János, Berecki István, Bártfai Beatrix, Reis; Mónika, Szekeres László, MEGHALTAK 4 Kunovrski János, Nagy István, Ta» mn* Istvánná VMn Borbála, Kovács Oáborné Kovács Moadolna, dr. Papp László, Koller Márton. SZIGETVAR SZÜLETTEK Herendi Ágota, Horváth Anikó, Molnár Krisztina, Kecsuber Zsolt, Ke» v")“' Frick József, Kánya Éva, 7 ohán. Alvics Zsolt, Kárney Anikó, Sarkadi-Naqy János, Robey Norbert, Csem-i tér, Kiefer Mer Endre Zso'#. ^-*ó* Mónika, P'aff Ner’-ert, Benesik Erika, Bencsik József, Németh Tibor, CzéJi Csaba, Bánki Éva. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kollár László és Szíjártó Erisébe* Rózsa, Lukács István és Orsós Anna, Kocsis István és Horváth Katalin. Kiss László és Horváth Margit Erzsé- Nemes Lajos és Rác Gizella Mária, MEGHALTAK HeqedDs Gvu!áné Kong Mar«!#. Szabó Józsefné Szabó TőTfc “‘álr István, Radamcs Ferenc, Sajaó Józsefné Bene Gizella, Fisti Pálné Tóth Erzsé­bet, Hercsak Istvánná Jakab Erisébe^ Pintér Imre, Sasréti János.

Next

/
Thumbnails
Contents