Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-08 / 7. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. jonuór 8. Szemünk fénye a Téli madéfvíilslsm Az odút farönkön kívül készít­hetjük deszkából is. A deszka vastagsága 2.0—2,5 cm legyen. Mint a farönkodúnál, itt is a belsejét hagyjuk rücskösen, hogy a madarak kapaszkodni tudja­nak. A sarkokat legjobb facsa­varral rögzíteni, hogy meg ne vetemedjék. Belül, a röptyuk alá rovátkákat vágunk, vagy lécdarabkákat szögezünk. ODÚK KIHELYEZÉSE: Az odút a kertben lehetőleg nagy fák, vagy azok közelébe helyezzük el, ahol a madarak jobban érzik magukat. A macska a madarak örök ellensége. Ha az odút fa­oszlopra helyezzük el, az osz­lopra tövises ágcsomót kössünk, hogy o feljutást megakadályoz­za. Még inkább biztosított ez odú és lakói, ha tetejére és a nyílás köré hegyes szögeket ve­rünk be, mert így a macska a másik fáról sem tud sikeresen átugrani. Faoszlopos kihelyezés­nél a vascső jobb, mert ezen sem tud a macska felkúszni. Az odút úgy tájoljuk, hogy az észa­ki széltől védett legyen. MADARAK TÉLI ETETÉSE: A téli etetés aranyszabálya, hogy az etetés folyamatos le­gyen. Ellenkező esetben az oda­szokott madarak kóborolni kez­denek és elpusztulnak. Az ete­tőnek olyannak kell lennie, hogy télen a legzordabb időben is biztosítani lehessen a mada­rak szabad mozgását és védel­mét is. Az etetőket úgy kell ki­képezni, hogy a verebek ne tudják megközelíteni. Nagyobb kertekben a dúcete­tőt tudjuk ajánlani. Teteje só- torszerű (piramisalak), a hó könnyen lecsúszik róla. Oldata üveg, és alul juthatnak be oz erre kiképzett nyíláson éhes medaraink. Főleg cinkék, csúsz­kák, harkályok kedvelik. Kisebb kertekben, o ház kö­rül az alulnyiló ablaketetö o legmegfelelőbb. Az ablak üve­kiskert gére helyezhetjük, így a . lakás- j bál is figyelemmel kísérhetjük a madarak megnyilvánulását. A kifelé néző o'dala is üveg. A | madarak az eleséaet alulról tud- ' ják megközelíteni. A verebek I távoltartására kiválóan alkaimas j az alulnyíló függőetető. Az alsó [ 20x20 cm-es nyílást fonállal ke- | resztbefeszítjük, amin keresztül : csak az. aprótestü madarak tud­nak bejutni. MIVEL ETESSÜNK? A zsíros I, magvak, így a napraforgó, tök­mag, dinnyemag, köles, megma­radt dióbéltöredék a madarak kedvenc csemegéje. A veréb a napraforgót fel tudja törni, de a tökmagot nem, ezért ha sok a veréb, arra is legyünk figye­lemmel. A faggyú, szalonnabőr a cinkék kedvenc tápláléka. A verebek inkább a gabonafélé­ket eszik szívesen. Kelta Gábor | Anyasági segély (2500,— forint) Az elmúlt hetekben mór többször foglalkoztunk a népesedés­politikai intézkedésekkel. Most részleiesen ismertetjük olvasóinkkal a megjelent jogszabályi rendelkezéseket. Elsőnek az anyasági se­gélyre való jogosultságról adunk tájékoztatást, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozástól az 1974. január 1. után életbelépett rendelkezések lényegesen eltérnek. A 3/1973 (XII. 23.) SZOT szabályzat. 4. §-a szerint anya­sági segélyben részesül az a szülő nő, aki BETEGSÉGI BIZ­TOSÍTÁS KERETEBEN ORVOSI GYÓGYKEZELÉSRE JOGOSULT és TERHESSÉGÉNEK IDEJE ALATT TERHESSÉGI ORVOSI VIZSGÁLATON RÉSZT VETT. A most ismertetett új rendel­kezés lényege, hogy az anya­sági segélyre jogosultak körét bővítette és újszerűén határozta meg. Egyben megszüntette az eddig fizetett 400 forintos ke- lengyesegéfyt. Ezt az összeget beépítette az anyasági segély összegébe. Míg 1974. előtt az anyasági segélyre csak c dolgozó nő, a dolgozó férfi felesége (élettár­sa) volt jogosult, addig ez év­től kezdve a jogosultak köre bő­vült. Ma már mások is igény- bevehetik az anyasági segélyt, így például a családtag leány- gyermek is. A rendelet új megfogalmazá­sa szerint lényeges az, hegy ez évtől a betegségi biztosítás ke­retében történő orvosi gyógy­kezelésre jogosuttság határozza meg a jogosultak körét. Ez lé­nyegesen tógabb, mint amit a korábbi rendelkezések biztosí­tottak. Az életbelépett rendel­kezések megszüntették 1974. január 1. napjától kezdődően az előzetes biztosítási időt (270 napot), de csak az anyasági se­gélyre jogosultság esetében. Az új rendelkezések a jogo­sultság feltételeként a már el­mondottakon túl TERHESSÉGI ORVOSI VIZSGALATON VALÓ RÉSZVÉTELT ÍRNAK ELŐ. A jogszabály — életbelépésé­re tekintettel - 1974. június 30-ig terjedő időben másként határozza meg az orvosi vizsgá­lat mértékét', mint 1974. július 1. napja után. A) , A 2500,— Ft összegű anyasági segélyre jogosult 1974. január 1. és 1974. június 30-a közti szülés esetén a szülő nő, ha terhességének ideje alatt BÁR­MIKOR HÁROMSZORI - kora- szülés esetén EGYSZERI - TER­HESSÉGI ORVOSI VIZSGALA­TON RÉSZT VETT. B) Abban az esetben, ha ez anya a fenti időszak alatt TER­HESSÉGI ORVOSI VIZSGALA­TON NEM vett részt HÁROM­SZOR — koraszülés esetén EGY­SZER —, vagy egyáltalán nem volt terhességi orvosi vizsgála­ton, gyermekenként 1000,— Ft összegű anyasági segélyre jo­gosult. Az anyasági segélyre való jogcsbitság 1974. július 1-től annyiban változik, hogy a TER­HESSÉGI ORVOSI VIZSGÁLA­TON való részvétel már nem mellőzhető. C) 1974, július 1. napjától kez­dődően a 2500,— Ft anyasági segélyre való jogosultság akkor következik be, ha a) a nő terhességének ideje alatt NÉGYSZERI, koraszülés esetén EGYSZERI, terhességi orvosi vizsgálaton vett részt és az b) ELSŐ illetve kora'rülés esetén az EGYSZERI TERHES­SÉGI ORVOSI VIZSGALAT a terhesség KEZDETÉTŐL számí­tott 140 napon (20 héten) BE­LŐL VOLT. 1974. július 1. napjától 1000,— Ft az anyasági segély összege, ha a szülő nő a fen­tebb ismertetett feltételeknek nem felel meg, de legalább EGYSZER részt vett TERHESSÉGI ORVOS! VIZSGALATON. Aki a terhesség ideje alatt NEM VETT RÉSZT terhességi orvosi vizs­gálaton, az anyasági segélyre NEM jogosult. Amint az eddigi ismertetés­ből kitűnik csak 1974, június 30, napjáig van arra lehető­ség, hogy a szülő nő NÉGY­NÉL kevesebb orvosi vizsgálat esetén is kaphasson anyasági segélyt. Ezután erre ninés lehe­tőség. Ezért felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a nő és csa­ládvédelmi szempontok és sa­ját jól felfogott érdekük fi­gyelembevételével a ^ TERHES­SÉGI ORVOSI VIZSGALATON vegyenek részt. Júliustól . kezdve már azt is előírja a jogsza­bály, hogy az ELSŐ vizsgála­ton a terhesség kezdetétől szá­mított 140 napon -belül kell részt venni. Az új rendelkezés lehetősé­get ad arra is, hogy az OR­VOSI GYÓGYKEZELÉSRE NEM JOGOSULT nőnek — ha ter­hességi orvosi vizsgálaton RESZT VETT — különös mél­tánylást érdemlő esetben (szo­ciális helyzet, sok gyermek stb.) — KÉRELMÉRE — a lak­helye szerint illetékes városi (városi kerületi) tanács végre­hajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazga­tási szervének (megyei városi kerületi hivatalnak), illetőleg a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigaz­gatási szervének javaslatára a Társadalombiztosítási Igazga­tóság a már ismertetettek sze­rinti anyasági segélyt folyósítsa. összegezve az .eddig ismer­tetetteket: anyasági segélyre jogosult az a szülő nő. aki a) betegségi biztosítás köré­ben orvosi gyógykezelésre jo­gosult, és b) terhessége alatt az elő­írt terhességi orvosi vizsgála­tokon oz előírásoknak megfe­lelően részt vett. Ez év június 30, napjáig le­hetőség van arra, hogy négy­nél kevesebb orvosi . vizsgálat esetén is a teljes összegű agyasági segélyt kapja meg a szülő nő. ínyencek találkozója Mátyás király udvarában l&fentés a vasárnapi autóvásárokiói Az érdeklődők között egy vevő sem akadt a Polski Fiatra, A híres Fekete Sereg alabár- [ dós őrei állják útját a hivat- j lan vendégnek a boltíves bejá- I rat előtt. Mögöttük a címer: j fekete holló, csőrében az aranygyűrű. Belépés csak meg­hívóval, amelyet az udvari kan­cellária deákja tüzetesen meg­vizsgál, Érthető az eiővigyáza- | tosság, hiszen „Az nagy Má­tyás királynak az ó udvarába inyencz estvére” vagyunk hiva­talosak, A meghívó méíj azt is elárulja, hogy „csepűrágók ad­ják elő nyolez óra után kirá­lyunk színes történettyeit lan­ton és énekszóban”. Az ínyenc klubban vagyunk. Színhely: a Vendéglátóipari Főiskola menzája, amelyre ez alkalommal aligha lehet ráis­merni. A falakon párduc-, med­vebőrök, szarvasagancsok, vadkanfejek, kitömött fácán- kakasok, vadnyuiak, a hosszú asztaloknál a vendégek kupá­ból isszák a bort, halk lant- . szó hallatszik. Budapesten sokfajta klub működik, A Fészek, az írók és művészek, a Metró, a tinédzser ifjúság, az Eötvös klub az egye­temi ifjúság mozgalmi kulturá­lis klubja, az Autóklub stb. E klubok tagságát többnyire a közös érdeklődési kör hoyza össze. Az ínyenc klubba az jön: aki a hasát szereti %s si­kerül meghívót szereznie. Ez u'óbbi azért lényeges, mert egy-egy rendezvény alkalmával a meghívók többszöröse is el­kelne. A főiskola hallgató nak kez­deményezésére 1963. végén hozták li'rc - elsősorban ta­nulmányi célokat szolgá'ó klu­bot. Az fltr.lt öt év a'att ál­talában havonta egyszer ren­dezték meg a liqkü'önbözőbb orszánok „estjeit”. A tánzán est cl .Hmóval a tan tón kony­ha főbb ételkülönlegességeit Szolgálták fel, a pincérek tan­zán népviseletbe öltöztek, s a zene is az afrikai ország han­gulatát idézte. 'Mi adta az ötletet a „Má­tyás király udvarában” est í I megrendezésére? — kérdeztük j j Tóth Gézát, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tan- : műhelyének vezetőjét. — Klubunkkal a világ min- j den táján „jártunk már”, kivéve I Magyarországot, Gondolkoz- | tunk azon, hogyan lehetne az ínyencek kedvében járni ma- j gyáros ételekkel, de úgy, hogy i az újdonság is legyen. így szü- [ letett meg a gondolat, men­jünk vissza a múltba és erre legalkalmasabbnak Mátyás ki­rály kora látszott, A nagysza­bású királyi vadászatok bősé­gesen ellátták vaddal az ud­vari konyhát, Ez egyben lehe­tőséget adott nekünk, hogy ki­használjuk a vad-szezon adta lehetőségeket, s az étlapot fő- leq ezekből az ételekből állí­tottuk össze. Idézzünk néhány különleges­séget a rendkívül ízletesen el­készített ételekből. Elöljáróban csak annyit, hogy leves nem volt, mivel akkoriban előétel­ként zaftos főzelékeket ettek bő mártásokkal, így mi is megkós­tolhattuk a visegrádi gomba- salátát és a nyúl pástétomot. A fő ételek között igen nagy si­kere volt a gesztenyével töltött őzbordának, a vegyes zöldség­gel felszolgált nyúlaprítottnak, | a bicskás szeletnek Beatrix módra, a nyárson sült ózérmék- nek. Gyümölcsként mandulás zselét és fecskekardot ehettek a vendégek. Az italok közül igen veszélyes volt az udvari bolond toctail, amelyből nem volt tanácsos kettőnél többet meginni, Az ínyenc klub a hallgatók társadalmi munkájának ered­ménye. igerszegi Csőbe M autó, levés vásárrá Pécseit Kevés kocsi, gyér érdekedét Kaposváron A metsző, hideg szél ellenesre közel 300 kocsit kínáltak eladás­ra a vasárnapi pécsi vásáron. Nézelődő jócskán akadt, vevő már sokkal kevesebb: néhány Trabantot adtak el mindössze. Az egyik Trabant motorházán ott, helyben meg is kötötték a szerződést. Az uralkodó típus a Zsiguli, a Wartburg és a Trabant volt, de a legnagyobb érdeklődés — mint évek óta most is a Tra­bantok iránt nyilváriuit meg. Ez az egy típus még úgy, ahogy tartja az árát A Zsiguli azon­ban egyre olcsóbb lesz. íme né­hány a tegnapi árakból: IR-es Zsiguli 73 000, iO-s 72 000, IL-es 65 000 forint. Érdekes, hogy egyetlen nulla kilométeres autót nem kínáltak eladásra, s jóval több volt az 5—8 éves típus, mint a 2-—3 éves. A legolcsóbbak most is a legrégebbi, CA, CB rendszámú autók voltak. CA-s Moszkvicsért, 15 000-et, CA-s Skodáért 15 000- et kértek, de 20 000-ért egészen jó állapotban lévő 5Ö0-as Tra­bantot lehetett vásárolni. 100 ezer forinton felül csupán 125-ös torinói Fiatot és Opel Rekordot kínáltak. íme, néhány jellemző ár: IF-es Wartburg 73 000, CG-s Wart­burg 27 000, CP-s Trabant 36 i ezer, Volvo (8—10 éves) 65 000, IS-es Moszkvics 412-es 63 000, CP-s Fiat 850-es 48 000, IR-es Skoda S 100-as 76 000, IG-s I Wartburg 66 000. Ennyit kértek, természetesen lehetett alkudni. Ezt yisxonl ke­vesen tették, mert az ország egyik legdrágább autóvásárán, a pécsin, most is sokkal több volt a kibic, mint a vevő. Panics Gy. * Az időjárás is segített: szá az utakon lehetett eljutni Kapos­vár tavaly született centenáriu­mi parkjához, ahol aszfaltos, ki­tünően kiképzett parkolókban lehetett kínálni a portékát. A kínálásban nem is volt hiány, gyakran elhangzott, hogy csak vasárnap használtuk, hogy az uram még télen is fűtötte a garázst, hogy állandóan mosat­tuk, zsíroztattuk ... A sétálga­tok, a mustróigató vevők türel­mesen hallgatták, aztán a kö­vetkező márka dicséretére fi­gyeltek. Fél 11 körül indult el egy IM-es Zsiguli próbaútra — kilencezret futott és 77 ezret kértek érte. A vevő leginkább az üléshuzat színét és a festés ép­ségét vizsgálgatta, mielőtt elgu­rultak. tény, hogy nem jöttek vissza. A 34 belépőjegy tulajdonosa nyolc Trabantot, hat Zsigulit, ugyanennyi Skodát és Wartbur­got, egy Polski Fiatot, Renault 10-est és Zastavát, négy Moszk­vicsot, egy négyüléses Gazt ho­zott a vásárra. A kocsik kora jórészt 2—5 év közötti volt, de láttunk CA-s rendszámú, leg­alább 12 éves Skodát, 12 ezret kért a gazdáia, és csoda, hogy a vásárig eldőcögött. Néhány árcédula: CO-s 403-as Moszk­vics 40 ezer kilométerrel 44 ezer Ft, CT-s öt éves Wartburg L szí­nesen eltüntetett karambol nyo­maival, , 55 ezret futott,, az ára ezerrel, volt több, mint teljesít­ménye. IL-es Zsiguli, 28 ezret mutatott az óráján és 77 ezret szerettek volna kapni érte. Egy rozsdásodó Zastava 42 ezret ért volna, de nem vitték, CY os rendszáma ellenére sem. 20 ez­ret futott Moszkvics 412 típus, 72 ezerért kínálták, Az egyetlen há­roméves Gaz terepjáró nyakig sárosán bizonyította jó tulajdon­ságait, árát azonban nem vol­tak hajlandók közölni. Novak Fei-ent Von-e, ki e neyet nem ismeri? „— Megyeri új következik!" — hangzik naponta számtalan­szor a 40-es számú csuklós au­tóbusz kalauznőjének bemon­dása. Azt az utat jelzi, amely a Mártírok útját átszeli és Me­gyeri-Kertvárosba vezet. A e- és felszálló utasok közül azon­ban ma már csak nagyon keve­sen tudják, hogy ki volt Megyeri Károly, családi nevén: Stand Károly Pedig Petőii Sándor nem véletlenül irta versében ró­la, hogy: „Vándorszínész korában Megyerit Van-e, ki e nevet nem ismeri?" Korának legnagyobb magvar komikusa volt, sokoldalú művész, a legtökéletesebb jellemalakitó, első mestere a szerepegyénités- nek. 175 évvel ezelőtt, 1799. ja­nuár 8-án a Nyitra megyei Tát- megyeren született. Apja gazda­tiszt volt és & is annak készült, de miután már fiatal korában pompás megfigyelőképessége volt és szeretett komédiázni, utánozni, a színészettel jegyezte el magát. Vándorszínészként kezdte pá­lyáját, majd Déryné Széppataki Róza sógoránál: Kilényi Dávid híres színtársulatánál működött, kezdetben mérsékelt sikerre!. Fáy András azonban az 1835-ös \ budai színtársulat férti tagjai j közt már az „első helyen" álló , Megyeriről többek között így | emlékezett meg: Ügy lát­szik, 6 kezdte meg színészetünk­ben azon szerepegyénitést (m- dividualizálást), amelynél lógva az egyéhitett szerep-személy alakját, mozgásátf arcjátékát nem bírjuk feledni soha, s azt képzetünkben összeolvasztjuk a szereppel." Alig van rhagyar színészünk, akinek életét olyan nehéz lenne nyomon követni; mint Megyeri Károlyét, Annyi azonban bizo­nyos, hogy bejárta a Dunántúlt, a Felvidéket, a Nagy-Alföldet és Erdélyt is. A vándorszínészet idején, Petőfi Sándor előtt. Nagy Pista és Gál Minya mel­lett, ő volt a korabeli Magyar- ország harmadik legnagyobb táv gyaloglója. De a kis testű, nagy, bozontos fejű, recsegő hangú szinész, humorral viselte el a vándorélet megpróbáltatá­sait, a sok koplalást, fagyosko­dást. Számára a vándorélet az j anyaggyűjtés ideje volt. Ilyenkor j gyűjtötte össze és őrizte meg l emlékezetében azokat a jelleg- • zetes magyar figurákat, ameiye- í két azután később színpadi ala- j kításaiban ö valóság bámulatos I hitelességével keltett életre. J 1828-ban Kassára került. Szí- j részi tehetsége itt bontakozott ki | a maga teljességében; hamaro- j san a társulat „vezértagja" lett. ; Amikor 1833-ban a társulat ] egyik fele Budára ment, ő is ve- ! lük tartott és 1 év alatt mái a j budai közönség és a pesti sajtó j kedvence lett. 1837-ben, amikor 1 megnyílt a pesti Magyar Szin- \ ház, Megyeri is oda került és I ettől kezdve — leszámítva 1840- j ben történt hosszabb vidékjárá- I sáf — haláláig tagja maradt az ország első színházának. Tagja volt a Nemzeti Színháznak is. Amikor a Nemzetibe került, Vö­rösmarty Mihály mint a legtöbb- i oldalú színészt jellemezte. Megyeri Károly a színpadon volt mindenféle: nótárius, kán­tor, cigány, tát, német, zsidó, örmény, vén tudós, ostoba fa- ; janko, polgármester, mesterem- i bér, s mindig ember és min­dig mester. Amikor Tháha papjai sorúba lépett, tragikus ; szinész akart lenni, bár testi al- ’ k.ata, külseje erre nemigen volt alkalmas. Olyan embert, mint Megye­rit, az Isten is komédiásnak te- | remtette — mondta róla 5zigli- I geti. És va'öban így is volt. A sárga kabát és az eltört tintás­üveg, amelyet Petőfi Sándor megénekelt, valósággal megtör­tént. Realista felfogásával 'élt igazán úttörő Magyarországon és ő volt egész nemzeti színját­szásunk fő jellemvonásának első kialakítója is. Születésének 175. évforduló­ján gondoljunk rá, amikor a 40- es számú pécsi csuklós autóbusz kalauznőie az utasoknak jeizi, bemondja: „Megyeri út következik/” Pusztai Jósssf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents