Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-08 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXI. évfolyam, 7. szám 1974. január 8., kedd Ara; 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A rendreutasított fogyasztó M indenekelőtt szögezzük le: ma kevesebb a rendreuta- sított vevő. megrendelő, mint tíz, vagy akárcsak két évvel ezelőtt is. Kevesebb a felszólí­tott. paroncsolóan kioktatót!:, esetleg megfenyegetett — írás­ban vagy élőszóban megfegyel­mezett vevő, Egyrészt: két esztendeje meg­jelent egy kormányrendelet, amely szabályozta a vállalatok hatósági jogkörét. Másrészt: az utóbbi tíz évben a gazdasági környezet is úgy változott, hogy egy sor szolgáltató vállalat egy­szerűen rákényszerült újraérté­kelni saját szerepét az ellátás­ban és kapcsolatait a vevőkkel, így adódik tehát, hogy az em­ber egyre ritkábban érezheti magát móresre rászolgált állam­polgárnak, mert a kabátját sze­rette volna rendben kitisztíttatni, vagy, mert egy gyár villanyvá- salóját esetleg rossznak találta, s szerette volna, ha visszaveszik és kijavítják . . . Ráadásul még a számlát is az ember fizette, amiért esetleg rápirítottak, hogy ezt vagy amazt márpedig nsm tette helyesen. Az igazságnak azonban tartozunk annyival, hogy megjegyezzük: többnyire akkor öltöttek az elmarasztal­ható vállalatok hatósági pózt, ha a megrendelő reklamált , . . No, de jogos-e már a múlt idő? Hót ez az. Ha jogos lenne, ■ kár lenne papírt pocsékolni erre a témára. Teljes körben viszont semmi esetre sem jogos. Sőt, van egy érzésem — mint szintén fogyasztó, szolgáltatást igénylő állampolgár — éspedig az, hogy a modor — esetleg már tényleg nem hatósági, de a gondolkodás — a megrendelő, felvevő helyiségek mögött — még sok helyen az. A szoláltatások fejlesztésére tett erőfeszítések aj utóbbi években, és az elért eredmény — ha a fővárost, és egy-két vi­déki nagyvárost nem tekintjük — bizony erre is enged követ­keztetni. Tehát, hogy a szolgál­tató-szemlélet kialakulása meg nem fejeződött be. Ezalatt azt értem — szolgáltató-szemlélet —, hogy ezt a tevékenységet társadalmilag nagyon fontos­nak, s egyre fontosabbnak érté­kelem. A mai idők korszerű tár­sadalmi munkamegosztásának nélkülözhetetlenül fontos résié­ként, amelynek egyre inkább számottevő hatása lesz a terme­lésre — vagy még általánosab­ban — a társadalom értékalko­tó tevékenységére. S mint ilyen: szolgálatnak tekintem, köteles­ségnek — nem másod, harmad­rendű témának, amely majd sole minden után következhet, hiszen ez a társadalom túlzott igényei­vel, elkényelmesedésével is ősz-' • szefüggésbe hozható, Vagyis: a modor már udva­rias. Nem vissza — előre kö­szönnek. Legyen szíves — mond­ják. Sőt — nemcsak így egysze­rűen mondják, hanem: így uram, úgy uram, parancsolj00 uram, természetesen uram, legyen máskor is szerencsénk uram .. „ Es a felvevő helyiségekben fo­telek, csipketerítő és újságok, ha várni kellene. A felvevő helyiség mögött esetleg semmi sem vál­tozott. Ott kint — a pultnál — még reklamáció esetén is — ud­variasság, hiszen a lakosság szolgálatában állunk: a szolgá­latban viszont még nem vagyunk a helyzet magaslatán: ha a mi­nőséget, a kapacitást, a határ­időket, vagy a hivatástudatot mérlegelem. A hivatástudatot, hiszen az lesz a jó, ha ez lép a ■— hatóságtudat helyére. Az a hivatástudat, amely a szolgálta­tószemlélet kialakulásával van összefüggésben. Világos, hogy a körülmények további javulása: a gyarapodás, az életszínvonal emelkedése — hozza majd magával a legdön­tőbb változást. Például az, ha már nem egy, hanem két-hárcm Patyolat, Gelka, ruhajavító lesz egy-egy körzetben . .. Amikor a fogyasztó választhat: melyik szolgáltatóhoz megy. És nem ahhoz, ahol a legszebben kö­szönnek. A hatósági póz oldódásának ez egyik jelene. De a lényeg azért mégis abban van, ha a Gelka, ■ vagy az autójavító nemcsak szolgáltató vállalatként köszön — hanem és mindenekelőtt — gyorsan, bármikor és kitűnően javít, karbantart.. . Végtére, ha így végzi a munkáját, azt teheti kicsit még ridegebben is... Komolyan: a szolgáltatások fejlesztése nem modor, hanem a gazdaság kérdése. És eltelik még egy-két év, amíg a szolgál­tató hálózat általánosan elfo­gadható lesz. Különösen vidé­ken, mert a városokban már egy-egy profilhoz tartozó válla­latból lassan kettő, három is akad... De a hatósági szem­léletbe merevedett vállalatokat ■— mélyen és teljesen — a gaz­dasági fejlődés fogja igazán a helyére billenteni. A hatóságos- dit persze addig sem kell meg­tűrni sehol. A kormányrendelet a minisztériumokat erre kötele­zi. Ma is — nemcsak a rendelet megszületésének évében. A közszolgáltató vállalatok ügye persze más. Víz, gáz, csatorna, kémény, villany — ezekben a témákban szükséges bizonyos határig a hatósági jog­kör. Hiszen, ha valahol enge­délyt adnak egy kémény hasz­nálatára, akkor azzal a Kémény­seprő Vállalat — felelősséget is vállal, hogy a rendeltetésszerű használatból nem lesz tűz... Az viszont ugyancsak jó lenne, ha ezért ezek a vállalatok sem válhatnának egy-egy körzetben -— kényúrrá. Ha fellebbezni le­hetne döntéseik ellen, ha valaki azt sérelmesnek érzi. A helyi ta­nácsok ezt vállalhatnák — a fel- lebbviteli fórum feladattól ét eb­ben a tevékenységben •— s így ezeknél a vállalatoknál sem csúszhatna hiba a törvényes, te­hát emberséges ügyintézésbe — a hatósági jogkör ellenére sem. G. F. GENF:* TÉriyiléaszlaloit az eiyípíomí- izraeli latinai munkacsoport Hétfőn délelőtt majdnem két és fél órás ülést tartott Géni­ben az egyiptomi—izraeli katonai munkacsoport. A tanácskozás közben félórás szünetet tartottak. A tárgyalóteremből kilépve, mindkét küldöttség elzárkózott ettől, hogy* bármiféle felvilágosítást adjon immár ötödik ülésükről, mindössze annyit közölték, hogy a következő találkozót szerdára tűzték ki. Hétfőn egyébként a konferenciához közelálló izraeli források­ból megerősítették azt a korábbi értesülést, hogy a Mordechaí Gur tábornok vezette izraeli tárgyalóküldöttség utasítást kapott Jeruzsálemből új javaslatok, előterjesztésére. Zárszámadásra készülnek a baranyai termelőszövetkezetek Isfsli ereimÉny várfialó a tavalyinál — löt! a termelés és a jövedelem — Kevesebb lesz a veszteséges tsz A TARTALOMBÓL Pu|a Frigyes Moszkvába utazik (2. old.) Gyermekruha — 400 millióén (3. old.) Köszönet névtelenül (3. old.) 04-05-07 (4- old.) Veszélyes útbeszakadás Pécsett (5. old.) Látogatóban Gáli Olivérnél (5. old.) Anyasági segély (ő. old.) Nagy munka fejeződött be de­cember 31-ével a baranyai tsz- ekben. Másfél hónapon át mint­egy 300 leltározó bizottság, 900 —1000 termelőszövetkezeti tag járta a majorokat, a műhelye­ket, a határt, hogy a legértéke­sebb tenyészállattól a legutolsó csavarig minden ingó és ingat­lan értéket leltárba vegyen. Leltárba kerültek az állóeszkö­zök, a készletek, pénzeszközök. Több tízezer tonna szemester­ményt mázsáitok le, köbözéssel állapították meg a szálastakar­mány és siló készletet. Még a szántóföldön zöldellő őszi búza is leltárba került. Aprólékos és igen bonyolult munka a mérlegkészítés. Senki nem irigyli ilyenkor az irodistá­kat, akiknek december és január jelenti minden évben a csúcs­szezont, amikor a napi nyolc órai, de sokszor még a 10 órai munkaidő is kevés a határidős feladat, a zárszámadás elkészí­téséhez. Hogy egy kis fogalmat alkothassunk a feladat nagysá­gáról, a leltározáskor egy-egy szövetkezetben S-—10 ezer ada­tot vesznek fel a leltá rfelvételi ívekre, ez a megyében közel egymillió nyersadat, amit a köny­velőknek kell feldolgozni. Ezek­ből állapítják meg aztán a tsz álló- és forgóeszközeinek érté­két, az éves bevételeket, és ki­adásokat, készítik el a mérleget, vagyis, a zárszámadást. Az év első két napja a zár- számadási előkészületek jegyé­ben zajlott le. A mohácsi tsz szövetség január másodikán és harmadikén rendezte meg Mo­hácson a termelőszövetkezeti főkönyvelők szokásos zárszáma­dás előkészítő tanfolyamát. A pécsi tsz szövetség január 10-én és 11-én a siklósi várban tart­ja meg ugyanezt a tanfolyamot A zárszámadási közgyűléseket február 20-ig kell megtartani. Ebben az évben Baranyában 98 mezőgazdasági termelőszövet­kezet és a Mohácsi Halászati Szövetkezet készít zárszámadást. Néhány helyen már a közgyűlés időpontját is kitűzték, az idén janudr végén kezdődnek el a zárszámadások, s a tsz-ek több­sége február hónapban tartja meg' zárszámadási közgyűlését. A zárszámadási mérleget egye­dül a tsz közgyűlése hagyja jó­vá. Az így jóváhagyott mérlegek egy példányát a Megyei Tanács a Pénzügyminisztérium Szá­mítástechnikai Közpöntjának to­vábbítja, ahol komputer dolgoz­za fel az adatokat, amelyeket aztán a megyékhez visszajuttat­nak. így március vége előtt me­gyei átfogó képet az 1973. évi zárszámadásokról nem kapha­tunk. A megyei előrejelzések azon­ban kedvezőek. A prognózis sze­rint Baranya termelőszövetkeze­tei jobb évet zártak a tavalyi­nál. Nagyobb termést takarí­tottak be kenyérgabonából, ku­koricából, cukorrépából, nőtt a tejtermelés és az árbevétel, s a tavalyinál jobb eredmény szüle­tett az új szakosított sertéstele­peken. Tíz százalékot meghaladó mértékben — egyes becslések szerint kerek 12 százalékkal nőtt a bruttó termelési érték, amely abszolút számban kifejezve el­éri, sőt, meghaladja már az évi 4 milliárd forintot. Mintegy 3—4 százalékkal emelkedett a bruttó jövedelem is. Csökkent a veszte­séges tsz-ek száma és a veszte­ség összege is. Tavaly csak a pécsi tsz szövetség területén nyolc veszteséges tsz volt, a hiány összege elérte a 30 millió forintot. Jelenleg három szövet­kezetnél van veszteség, illetve, alaphiány. Egyházasharasztiban, Vajszlón és Kovácshidán. A hiány összege csak egyötöde a tavalyinak. A tsz-ek túlnyomó többsége azonban nyereséggel zárta az 1973-as gazdasági evet, s anya­gilag is megerősödve, kezdheti meg az új esztendőt A szövet­kezeti bruttó jövedelem növeke­dés kellő fedezetet nyújt az ala­pok feltöltéséhez, s legtöbb he­lyen a tavalyit meghaladó tarta­lékoláshoz is. Mi van az ellenőrző könyvben? Félév az iskolákban Félévi munkájuk eredményét elemezgeti a Székely Bertaian ű® Általános Iskola tanulóinak egy csoportja öröm, kudarc, csalódás, ígé­retek és az újrakezdés remé­nye, lehetősége. Tegnap, több mint negyvenezer kis és nagy iskolás vitte haza félévi ellen­őrzőkönyvét Pécsett és Bara­nyában. A legtöbben, közel 34 ezren az általános iskolások vannak megyénkben. Pontosan 352 is­kolában. A rangsoroló, elma­rasztaló átlagot egyikőjük el­lenőrzőjében se látjuk. S a számok sem csupán rideg szá­mok, hanem képességeket, jár­tasságokat és készségeket ki­fejező érdemjegyek. Hű tükrö­zői magatartásnak, személyi­ségnek s legfőképpen a gya­korlati ismereteknek, az úgy­nevezett teljesítményképes-tu. dósnak. A Kaposvári Ruhagyár pécsi telepének egyik varrodája. (3- öídeL) Bemutatjuk a Kaposvárt Ruhagyárat. Sokan nem kaptak félévi osztályzatot. Ők az elsősök és ötödik osztályosok, majdnem 12 ezren. Ezzel az a cél többek között, hogy szorongás és jegy- kultusz nélkül kezdjék tanul­mányaikat az iskolában, illet­ve a felső tagozatban. Az új, belépő tantárgyakból sincs most még jegy. így szokják meg ezeket, oldottabban ismer­kednek velük. Ilyen tárgyak például a nyelvtan, helyesírás, rajz (II. osztály), fogalmazás (III. osztály), fizika (VI. osztály), kémia (VII. osztály), ezen kí­vül a szakosított tantervű osz­tályokban az újonan jelentkező idegen nyelvi tantárgy, A huszonegy baranyai és pécsi szakközépiskola és gim­názium közül ötben kísérleti jel­leggel nem értékeltek jegyben kifejezve néhány tantárgyat Az „elhagyott tantárgy” iskolán­ként, sőt osztályonként is vál­tozik. Például műszaki rajz és gyakorlati, rajz, rajz- és mű­alkotások elemzése, ének, ze­ne, testnevelés. Hasonlóan az általános iskola már említett egyes osztályaihoz, itt is a fe­tisizált jegyek trónfosztása tör­ténik. Az intézkedés 52 osztály és hét csoport majdnem kétezer tanulóját érintette a pécsi Nagy Lajos, Komarov Leöwey, a szi­getvári Zrínyi Miklós, valamint a siklósi Táncsics Mihály Gim­náziumban és Szakközépiskolá­ban. A tíz pécsi és baranyai szakmunkásképző intézmény nyolc és fél ezer diákja febru­ár elsején veheti kezébe félévi értesítőjét. Az ő értesítőjükben még maradt az átlag, hiszen ez alapján jutnak az ösztön­díjhoz és egyéb szolgáltatósok. hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents