Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-07 / 6. szám

Az a bizonyos három és fél százalék... Bevetésre kész a jégtörő flotta Piac ’73 Á zoldségárak kúsznak felfelé — A gyümölcs 9—10 °[0-fco/ olcsóbb volt Mindennopi kép a piacról: a kofa és a nyugdíjas alkuja. Az Országos Vízügyi Hivatal Ár- és Belvízvédelmi Központi Szervezete szakembereinek tá­jékoztatása szerint a jégtörő motorcsónakok, segéd-jégtörők és jégtörők egyaránt készen áll­nak, s ha szükséges, 24 óra le­forgása alatt elérik kijelölt ál­lomáshelyüket. A segédjégtörők egy része már dolgozik is a Tiszán. A kanál alakúra kialakított hajó­testek rácsúsznak a jégtáblák­ra. s a hajó a súlyával Top­pantja össze a jégtáblákat. Egészen speciális feladattal kel­lene megbirkózniuk a Dunán, ahol már csak „másodhege­dűsként” jöhetnének számítás­ba. A Dunán ugyanis csak o nagyteljesítményű, többszáz ló­erős jégtörők képesek megmoz- | gatni a jégtorlaszokat. A se­géd-jégtörők feladata pedig: állandóan mozgásban tartani a már megbontott jégmezőt, s ezzel megakadályozni, Hogy a táblák ismét összefüggő réte­get alkossanak. A nagy jégtörőket egyébként négy csoportra osztották meg 1973 novemberében, aszerint; hogy hol kel! majd dolgozniuk, ha szükséq lesz rájuk. Az első öt hajó a jugoszláv vízügyi szervekkel történt meg­állapodás értelmében — Apa- tintái Vukovárig bontaná a je­get. A második állomáshe! e Mohács, s felfelé haladva a fo­lyón Baja. ma'd a Sió-torkolat fele'ti szakasz következik jégtö­rő-állomáshelyként. Ahogy az időjárás ezidáig jelzi, elképzelhető, hogy az év elején sem lesz sok feladatuk a jégtörőknek, s így a tavalyi néldához hasonlóan most sein kell majd bevetni azt a hatal­mas, 1440 lóerős radarral és mélységmérővel felszerelt jég­törőóriást, amit még 1972-ben vásároltak. Az áremeléseket az egyes rétegek, de még az egyes fogyasz­tók is különféleképpen fogadják. Például, az antialkoholistákat es az antinikotinistákat a szesz és a dohány áremelése teljesen hidegen hagyta. A háziasszonyok viszont általában mindig pa­naszkodnak, pokolian felmentek az árak, és nem nagyon akar­ják elhinni a három és fél százalékot. Hivatalosan ennyivel emel­kedtek tavaly a fogyasztói árak. Persze, a háziasszonyok nap mint nap megfordulnak a zöldségboltokban és a piacokon, és itt bi­zony, gondoljunk csak a karácsonyfák „csillagos ég"-áraira, más szabadabb játékuk van az áraknak. Nem erre megy el a pénz El kell hinnünk a tavalyi 3,5 százalékot. A korábbi évek üte­méhez viszonyítva így is meg­lehetősen szokatlanul magas. Ám mégis csak jelentős lépés volt az egészségesebb árstruk­túra felé vezető úton, s ezt végül is a közvélemény is meg­értette. Tavaly megdrágult a tej és a tejtermék, a szesz és a cigaretta. Ezt némi ármérséklés­sel és jelentős központi bér­emelésekkel igyekezett ellen­súlyozni a kormány. Ezzel és a szabad áros és az idényáras cikkek áremelkedéseivel jön össze az a bizonyos 3,5 száza­lék. Nálunk a legtöbbet vitatott téma — a piac. Ez az, ami azt oz érzetet kelti, hogy jobban elfutottak az árak. Az idényáras cikkek: burgo­nya, zöldség, gyümölcs, élő ba­romfi és a tojás. Mellesleg, az összes fogyasztás 9—10 száza­lékát teszik ki, tehát elég kis arányt képviselnek. Nem erre költjük el a pénzünket, legfel­jebb minden nap adnunk kell rá valamit, ezért olyan feltűnő. Az viszont tény, a zöldséq és gyümölcs arak évek óta kúsz­nak felfelé, jóval a fogyasztói áremelkedések előtt járva. Mintha egyáltalán nem érvé­nyesülne a szövetkezetek és az állami kereskedelem árszabá­lyozó szerepe, a boltok is mennek a piac után. A fenti­eknek persze nagyon sok ösz- szetevőjük van. Kezdve attól, hogy Baranya kénytelen más megyékből is behozni árut, amelyet így nagyobb szállítási költségek terhelnek. A termesz­tés rendkívül kézi munka igé­nyes, a munkabérek magasak. A zöld ipar igyekszik egyre kor­szerűbb agrotechnikát alkal­mazni, ám ennek nagyobb árát fizetjük, de a felvásárlási árak még így is alig fedezik a ter­mesztők • költségeit és szerény nyereségét. Egyre több zöldsé­get és gyümölcsöt dolgoz fel a konzervipar, kevesebb kerülhet a boltokba és a piacokra, ez is árnövelő tényező. Mint ahogy a legújabb csomagolások, a háló és a celofán-tasak. Újabban kitolódott a szezon, decemberben is kínálnak friss paradicsomot, persze drágáb­ban, viszont az éves átlagárban ez is benne van. Esés az almánál A KSH megyei igazgatósága havonta figyeli és összesíti az idényáras cikkek piaci átlag­árának alakulását. Laky And­rás hivatalvezető és munkatár­sai, bár az éves összesítés még nem áll rendelkezésre, a havi jelentésekből már megfelelő képet tudnak formálni a bara­nyai helyzetről. E szerint némi- leq mérséklődött az idényáras cikkek áremelkedésének üteme, míg 1972-ben 7 százalékos volt, addiq 1973-ban az előző évhez képest összességében 5 százalékkal emelkedtek az árak. Bármennyire meglepő és hí hetetlen, Baranyában 1973-ban 9—10 százalékkal mérséklődtek a gyümölcsárak. Magyarázata: jelentősen alacsonyabb volt az al­ma óra, márpediq a gyümöl­csök között egyelőre az alma képviseli a legnagyobb töme­get, áralakulása meghatározó. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy 1972-ben az előző évhez képest 20 százalékkal volt drá­gább az alma. Tehát már ele­ve magas volt az árszínvonal! Ellenben az összes többi — zöldség, élő baromfi és tojás — ára 5 százalékot meghaladó mértékben nő t tavaly. És csak úgy mellesleg, kénytelenek vol­tunk és vagyunk gyengébb mi­nőségű burgonyával beérni, a jobb krumpli kilójáért 8—10 fo­rintot is elkérnek a piacon. Pécs a legdrágább? A KSH jelentései közül ki­emeltük az idénynek számító augusztust. íme, a megye nyolc nagyobb településének piacain észlelt átlagárak, 1972, tehát az előző év augusztusához vi­szonyítva. Az élő csirke átlag­ára 4 százalékkal, a tojásé 7, az újburgonyáé 16, a paradi­csomé 9, a zöldpaprika ára 39 (!) százalékkal volt magasabb. A legjobban a fokhagyma drá­gult meg, ötven százalékkal, volt úgy, hogy 32 forintért áru­sították kilóját. Jóformán csak az uborka volt olcsóbb a szoká­sosnál tavaly nyáron. A vidéki városok közül még mindig a legdrágábbak egyike a pécsi piac. De ne kiáltsuk ki a leg­drágábbnak! Tavaly augusz­tusban a paradicsom kilójának átlagára Pécsett 16,80 forint, Komlón 8, Győrben 12, Szege­den 5,30, Kaposvárott 15,30, Miskolcon 17,80 forint A zöld­paprika Pécsett 9,70, a többi városban 8,30, 9,80, 6,40, 9,40 és 12,10 forint. Az élő csirke kilója Pécsett 28,40, a többi városban 29,20, 30,60, 30,10, 35,60 és 30,10 forint. Az idei évre a kormány egyébként azt ígéri, a fogyasz­tói árak emelkedése 2 százalé­kon belül marad. Ha a világ­piaci árhullámot is begyűrűz- tetné, ez a 2 százalék 6—7 százalék lenne. (—mz—) Ragasztott öltönyök Mi, baranyaiak akkor hallottunk először a Zalaegerszegi Ruhagyárról, amikor felröppent a hír, e gyár svájci szakembereket bízott meg az üzem és a munka átszervezésével, amelynek eredményeként harminc százalékkal emelkedett a termeié- kenység. A könnyűiparban mintasze­rűen szervezett üzemnek számító Za­laegerszegi Ruhagyárban most meg­kezdték a legkorszerűbb eljárás, a ragasztás alkalmazását a konfekció gyártásban. A divattervezők és a modellezők már bemutatták az idei tavaszi modelleket a nagykereske­dőknek, Március végéig 75 ezer férfi és fiú öltöny és 20 ezer nadrág ké­szül ragasztásos technológiával, ezen- j kívül 60 ezer ballon kabátot is meg- | varrnak. Ezek a holmik már az első i negyedévben az üzletekbe kerülnek. Zalaegerszegen kísérletképpen új I méretskálát vezettek be. Ezáltal na- j nvobb lesz a választék, s remélhe- ; t5en több az á’-’cWfás nélkül hord­ható konfekcionált öltöny* Számítógép a gyógyítás szolgálatában Szekszárdon a Megyei Kórházban az orvos speciális adatlapot tölt ki A kórház mini adatfeldolgozó központja Ezek még mechanikus gépek: első lépés az elektronizáció felé. Betegek — lyukkártyán Az orvos is tévedhet és téved Is. Egy körzeti orvos a tél folva- mán sok gyermeket irányított a megyei kórházba, többségükről kiderült, nem kellett volna őket mindjárt kórházba küldeni. A körzeti orvost, aki talán az egye­temen kicsit kihagyott ebből a tantárgyból, gyermekgyógyásza­ti továbbképzésre utasították. Példánkban mindez nagyon egyszerűnek tűnik, de vajon ho­gyan szűrték ki, hogy az illető körzeti orvos többször is téves vagy felületes diagnózist adott, amikor egy megyében esetleg több száz körzeti orvos műkö­dik, és ők is a legkülönbözőbb időszakokban irányítanak bete­geket a kórházba, ahol szintén többen gyógyítanak? Ennek ki­nyomozásához egy különleges osztály és hónapok papírmun­kája kellene. De hol van ilyen? És mégis van megoldás. Az adatfeldolgozó gépek. Szekszárdon, a Megyei Kór­házban vagyunk. Egyik épületé­nek földszintjén a Hollerith adatfeldolgozó gépek nyelik a temérdek lyukkártyát. Hollerith — ez még az első lépcső, még mechanikus, és nem elektroni­kus adatfeldolgozás, de már mindenképpen gépi, és így ö.z- szehasonlíthatatlanul gyorsaob a kézinél. A gépi adatfeldolgo­zás — egészségügyi intézmény­be elsőként az országban — még 1967-ben vonult be Szek­szárdon o Megyei Kórházba, miután o kórház Iqazqotó főor­vosa, dr. Szentgáli Gyula, egy ■ kezdetben hobbinak tekintett témából, a beteg és a beteg- j ség statisztikai adatfeldolgozá­sának gépi rendszeréről köny­vet írt, s miután különböző szek­szárdi vállalatoktól könyvjóvá­írással Hollerith adatfeldolgozó gépeket vettek át. — A rendszer alaoiát env ál­talunk szerkesztett so eciálls adatlap képeit — mondja dr. Szentgáli Gyula. — A beteg kórlapiához mellékelt 27 kér­dést tartalmazó Adatlapra' a beteg személyi adatain kívül felkerülnek a beutalás körülmé­nyeinek adatai, a beutaló diag­nózis, az előzetes kezelés mód- fa, majd a kórházi felvételi diagnózis, az itteni vizsgálatok és beavatkozások milyensége, a kibocsátó diagnózis, az esetle­ges halálozás esetén a kórbonc­tani és szövettani diagnózis, a beteg további sorsával kapcso­latos megállapítások. Az osztá­lyos orvos a kórlap lezárásával egyidőben, a fenti kérdéseknek megfelelően kitölti és kódolja az Adatlapot. Aztán oz egészet elnyeli a mini adatfeldolgozó központ ahol a lyukkártyák adatait ösz- szesítik és — szakmai és egész­ségügyi-szervezési szempontok­nak megfelelően — 16 különbö­ző táblázatba foglalják. Ezekből a táblázatokból aztán sok min­den kiderül. Hogy például ez vagy az a körzeti orvos a kü­lönféle betegségeknél milyen százalékban téved, ami a be­utaló diagnózis és a felvételi dragnózis közötti különbözeiből egyértelműen kimutatható, és így oz illető orvos bizonyos fokú szakmai hiányosságának bepót- lásáro továbbképzésre irányít­ható. A táblázatokból, a diaq- nózisok közötti különbségekből ugyanígy rögzíthető és ellen­őrizhető a kórház keretében mű­ködő egyes szakrendelések, va­lamint az egyes szakmai osztá­lyok tevékenységének színvona­la. Vagyis mindenki, akivel a beteg avóqyujásóig kapcsolat­ba kerülhet. Persze, nem bizal­matlanságról, valamiféle nyomo­zásról, hanem a szükséges visz- szajelzésről, más kifejezéssel a visszacsatolásról van szó. t A 16 különböző tábla ezen­kívül természetesen méq sok­féle megállapításra ad alkal­mat Például, hogy az egyes tájkörzetek megbetegedési szá­zaléka és összetétele hogyan alakul, az évek során hogyan változik. Erről ugyan a KSH is szolgáltat adatokat, de ezeket nagyon is utólag kapja a gyó­gyító-megelőző szolgálat Intéz­kedni és beavatkozni azonnal szükséges. A gépi adatfeldolgo­zás táblái időben jelzik, ha egy községből például az előző évekhez képest feltűnően sok gyomorfekélyes kerül kórházba, s így az egészséqügyi szervek azonnal a helyszínre küldhetnek egy szakorvosi brigádot. Persze az Adatlapok kitöltése a papír­munkától amúgy is irtózó (mert hiszen a gyógyítástól vonja el) kórházi orvosoknak külön mun­kát jelent, viszont segíti őket tudományos munkájukban: egy- egy téma feldolgozásakor nem kell a kórlapok ezrein átrágni magukat, az adatfeldolgozó központtól hamar megkapják a szükséges adatokat és összesí­téseket. Az 1350 ágyas szekszárdi kór­házban évente harmincezer be­teg fordul meg. Semmit sem dobtak el, így jelen pillanatban a Hollerith-kártyák 15 millió be­teg-adatot rögzítenek. Ezt egy „üres gyomorba" be lehet táp­lálni, vagyis bizonyos rendsze­rezéssel elektronikus számító­gépre vinni. A minisztériumnak van is elképzelése, hogy éppen Szekszárdon, tekintve az előz­ményeket. kipróbál eqy elektro­nikus számítóaépre épített me­gyei egészségügyi informóeós rendszert. Ha pedig már szá­mítógépük lesz, segítségével a kórházban fekvő súlyos betegek óllaootáról is gyors jelzéseket kaphatnak és azonnal beavat­kozhatnak. Míklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents