Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-06 / 5. szám

1974. január 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A beszámoló taggyűlések újabb lendületet adtak a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásához Beszélgetés dr. Jerszi Istvánnala megyei pártbizottság titkárával — Mi a célja az év végi be­számoló taggyűléseknek? — A taggyűlések célja, hogy elősegítsék a politikai feladatok eddiginél következetesebb vég­rehajtását, a párton belüli de­mokrácia szélesítését, az alap­szervezeti munka ellenőrzését, hogy ezek a beszámoló taggyű­lések adjanak újabb lendületet a X. kongresszus határozatainak végrehajtásához, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítéséhez — kezdte válaszát a Megyei Pártbizottság titkára. — Az évenkénti beszámoló tag­gyűlések nagyobb lehetőséget teremtenek a párttagság szá­mára, arra, hogy közvetlenül részt vegyen alapszervezetének irányításában, a pártvézetőség munkájának értékelésében. — Titkár elvtárs véleménye szerint megyénkben hogyan ké­szültek fel a pártszervezetek a taggyűlésekre? —• A megyében mintegy 26 ezer kommunista, 890 alap­szervezetben tevékenykedik. Fzek a számok mutatják, hogy a megye felnőtt lakosságának elentős hányada részt vett a X. kongresszus határozataiból adódó helyi feladatok végre­hajtásának értékelésében. Párt­szervezeteink az év valamennyi napján készültek a beszámoló taggyűlésekre, hiszen egész éven át tevékenykedtek a hatá­rozatok végrehajtásáért, a mun­káról ezeken a taggyűléseken adtak számot. A taggyűlések konkrét szervezeti előkészítő munkát kívántak. Ezért a me­gyei. járási, városi pártbizottsá­gok, közbeeső pártszervek és alapszervezetek megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a be­számoló' taggyűlések előkészí­tésére. Előkészítő munkánkban figyelembe vettük a KB idevo­natkozó határozatait, állásfog­lalásait, és természetesen az előző beszámoló taggyűlések ta­pasztalatait is. A mostani be­számoló taggyűlések előkészí­tésénél első alkalommal talál­kozhattunk a Politikai Bizottság 1972. március 21-í határozatá­nak hatásával a járási pártbi­zottságok hatáskörében működő pártszervezetek ezirányú tevé­kenységénél. A határozat szel­lemében 1973. január 1-től a járási pártbizottságoknál kiala­kítottuk a terület-felelősi és re­szort-felelősi rendszert, ami azt jelenti, hogy minden alapszer­vezetnek von egy segítője a já­rási pártbizottságok részéről, akik rendszeresen részt vesznek az alapszervezetek feladatainak kialakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzé­sében, A Politikai Bizottság 1973. június 3-i határozatának értelmében a városi pártbizott­ságok is — sajátos, speciális munkájuk figyelembevételével — 1974. január 1-től hasonló szervezeti szisztéma szerint dol­goznak. Néhány járási, il­letve városi pártbizottság a határozat megjelenése előtt lé­nyegében már rátért erre a szervezeti formára. Ez a határo­zat kötelezővé teszi, hogy a já­rási, a városi pártbizottságok apparátusában dolgozó elvtár­sak o munkaidejük többségét az alapszervezetekben töltsék. En­nek eredményeként. jobban megismerkednek az alapszerve­zet feladataival, gondjaival és nem utolsó sorban megismerik o párttagságot. Ennek nyomán szélesedik helyi ismeretük, ami lehetővé teszi, hogy a pártszer­vezet önállóságának erősítése mellett a határozatok végrehaj­tásának segítéséhez is fokozot­tabban hozzájáruljanak. Ez a szervezeti forma azt is lehetővé tette, hogy a járási, városi párt­bizottságok konkrétabban és reálisabban tudják értékelni az alapszérvezetek munkáját. Ugyanis a járási, városi párt- bizottságot a beszámoló-taggyű­léseken képviselő elvtársak kö­telesek ismertetni az adott alap­szervezet munkájáról a járási, városi pártbizottságok értékelé­sét. Mindennek eredményeként a taogyűlések szervezeti előké­szítése során lényegileg sikerült biztosítani az idevonatkozó szer­A párt X. kongresszusa elfogadta a ma érvényben léve szervezeti szabályzatot, amely többek között kimondja, hogy a pártszervezetek kötelesek évenként beszámoló-taagyülést tar­tani, ahol a párttagság értékeli a vezetőség és a pártszervezet éves tevékenységét. Az év végi beszámoló taggyűlésekre ez alkalommal harmadszor került sor: november 1-től december 20-ig megyénkben is befejeződtek, — kivéve a tantestületi párt­szervezeteknél, ahol a tanév végén kell a beszámoló taggyűlést megtartani. A pártéletnek erről a jelentős eseményéről kértünk interjút dr. Jerszi István elvtárstól, a Megyei Pártbizottság tit­kárától. 1 vezeti jellegű előkészítéssel ösz- szefüggő feladatok megoldását. — A beszámoló taggyűlések előkészítése során jelentős fel­adatok hárultak a pártcsopor­tokra is. A tapasztalatok alap­ján a pártcsoportok milyen se­gítséget adtak a munkához? — Köztudott, hogy a nagyobb pártszervezetek, —, a pártszer­vezetek hatáskörébe tartozó konkrét területeknek megfele­lően — pártcsoportokra tago­zódnak. A pártcsoportok ezek­nek a pártszervezeteknek szer­ves részét képezik, ezekből te­vődnek össze a pártszervezetek. Ebből következik, hogy az év végi beszámoló taggyűlések szű- kebb, vagy tágabb értelmű elő­készítése komoly feladatot rótt a pártcsoportokra is. A tapasz­talatok olapjón elmondhatom, hogy a pártcsoportok eredmé­nyesen segítették a beszámoló taggyűlésekre készülő pártszer­vezetek tevékenységét. — Az előkészítés tehát ala­posnak mondható. Ennek nyo­mán titkár elvtárs, hogyan ér­tékeli a beszámoló taggyűlése­ket? — Eredményesek voltak, be­váltották o hozzájuk fűzött re­ményekét, ezzel mintegy igazol­ták a X, kongresszus döntései­nek helyességét. A beszámoló taggyűléseken a párttagság 80 ■—85 százaléka vett részt, a résztvevők mintegy 25—30 szá­zaléka fejtette ki véleményét az alapszervezet tevékenységé­ről és mondott kritikai észrevé­teleket, tett javaslatokat a mun­ka további javítására. A meg­jelentek aránya hasonló a ko­rábbi évekhez, ellenben az ak­tivitás javult. Ez utóbbi minde­nekelőtt ónnak tudható be, hogy a Központi Bizottság ha­tározatai, döntéseinek sorsa iránt párttagságunk nagyobb felelősséget érez és ennek a felelősségnek tudatában szól­tak eredményeinkről, de bírál­ták az adott terület munkájá­nak fogyatékosságait is és tet­tek javaslatot a munka megja­vítására. — Milyen legfontosabb té­mák kerültek szóba a beszá­moló taggyűléseken? — A pártszervezetek alapvető feladata volt a X. kongresszus határozatainak végrehajtása és ez napjainkban is. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság 1972. november .14—15-i ülésén szám- bavette a X. kongresszus ható rozatai végrehajtásának helyze­tét, Megállapította: alapvetően helyesen halad a végrehajtás. Ennek során azonban jelent­keztek olyan gondok, problé­mák, amelyekre fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani. Az ebből odódó feladatokat az 1972. no­vember 14—15-i határozat fo­galmazta meg. Ez képezte 1973- ban az alapszervezeteink fő feladatait. A megyei, járási, vá­rosi pártbizottságok az alap­szervezetekkel együtt döntően arra törekedtek, hogy a párt- határozatok végrehajtását kö­vetkezetesebben és fegyelme­zettebben biztosítsák. A párt- határozatokat egész népünk is­meri, azokat helyesléssel fo­gadta és joggal elvárja a párt­tól, a kommunistáktól ezek szel­lemének megfelelő tevékenysé­gét. Pártunkot lényegében egész népünk támogatja, mind az már annyiszor kifejezésre jutott az elmúlt időszakban adódó fon­tos feladatok megoldásában. A határozatokból adódó konkrét feladatok kimunkálása mellett arra törekedtünk, hogy tovább szilárdítsuk a párt eszmei, po­j litikai és cselekvési egységét, amely nélkül nem biztosítható a kongresszus határozatainak végrehajtása. Ennek érdekében több szervezeti és tartalmi vo­natkozású feladatot kellett pártszervezeteinknek megolda­ni, — Javítani kellett a pártfe­gyelmet, a pártha.ároza okhoz való progresszív viszonyt. A ha­tározatok“ eredményes és követ­kezetes végrehajtása érdeké­ben tovább kellett fokozni a kommunisták felelősség-érzetét. A KB novemberi határozatának megfelelően végeztük 1973-ban is a pártépítő munkát, amely egyrészt új párttagok felvételé­ből, másrészt a pártba nem való, o párt tekintélyét károsan befolyásolóknak a pártból való kihagyásából állt. Elmondha­tom : ezt a feladatot is ered­ménnyel hajtottuk végre az el- -múlt évben. Ezekkel nagymér­tékben sikerült erősíteni a párt- egységet, a pártfegyelmet, és a demokratikus centralizmus el­vét, amely nélkül egyetlen marxista párt sem élhet, ■— Pártszervezeteink látták a helyzet pozitívumait, de a ne­gatívumait is és következetesen tevékenykedtek a párt politiká­jától eltérő káros jelenségek megszüntetéséért. Állásfoglalá­saik, következtetéseik általában helyesek és reálisak -voltak. A pozitívumok kell, hogy lelkesít­sék o kommunistákat a további tevékenységre, eredményeink fokozására, de a ténylegesen meglévő negatívumok, hiányos­ságok felszámolására is. — A KB 1972 novemberi ha­tározatának szellemén túl a Politikai Bizottsóq 1972-es leve­le és a KEB 1972-es állásfogla lása ösztönzően hatott a párt tagság aktivitásáro, a kritiku sabb állásfoglalásra. Ennek na gyón fontos szerepet tulajdoni tok. Ugyanis nálunk, a mai tár sadalmi rendszerünk fejlődésé nek sajátosságai folytán egy pártrendszer alakult ki. Ez sa játos feladatokat is ró a párt ra. Nevezetesen azt; miután nincs ellenzéki pórt, pártunk feladata, hogy nagyon reálisan, kritikusan figyelje a határoza­tok végrehajtását, vesse fel az eredmények mellett a hiányos­ságokat is, és mutassa meg azok megoldásának módját. Ennek érdekében nem eléq csak a KB-határozat. Ez rendszeres és fegyelmezett munkát követel meg a pártszervektői és vala­mennyi kommunistától. Az ilyen szellemű tevékenységre egy­részt nevelni kell a kommunis­tákat, másrészt bátorítani kell őket. — A beszámoló taggyűlése­ken ugyanúgy, mint a pártszer­vezetek egész évi össztevékeny- ségében az elmondottakon túl jelentős helyet kaptak a gazda­sági, termelési kérdések is. Fel­adatainkat ebben a vonatko­zásban is a X. kongresszus és a novemberi határozat, valamint a KB munka- és üzemszervezé­si határozata szabta meq. Párt- szerveze’ek tevékenyséqét ezen a területen is az eredményes­ség jellemzi, mint ahogy a Du­nántúli Napló karácsonyi szá­mában dr. Naqy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára ezt kifejtette cikkében. Itt szeretném megjegyezni, hogy q nagyon jelentős gazda­sági eredmények elérésében a megye kommunistái élentörtak, példát mutattak, mozgósítottak és ezzel tekintélyük tovább erő­södött. — Az év végi beszámoló tag­gyűlések mindegyikében jelen­tős helyet kapott a szociálist brigádmozgalmak értékelése is. Ez a mozgalom, nem elsősor­ban és nem kizárólagosan ter­melési mozgalom, hanem a szocializmust építő népnek, egy minőségileq új, egyre szélese­dő közösségének mozgalma, amelynek a termelés elősegíté­sén túl, — legalább ilyen mér­tékben — az' is q feladata, hogy formálja a szocialista, kommunista ember típusát, — A másik jelentős téma, amelyekkel behatóan foglalkoz­tak a beszámoló taggyűlések, a párttagság eszmei-politikai ne­velése, képzése és továbbkép­zése. Párttagságunk rendszeres képzése, továbbképzése, ugyan­olyan fontos feladata párt- szervezeteinknek, mint o más területen dolgozó személyek képzése, továbbképzése. — Hogyan jutott kifejezésre a beszámoló taggyűléseken a tömegszervezetek szerepe? — A párt politikájának vég­rehajtásában jelentős szerep hárul q tömegszervezetekre és mozgalmakra. Pártszevezeteink a különböző szervezetekbe kül- I dött kommunistákon keresztül ! sikeresen irányították e szervek, I mozgalmak munkáját. Példa- I ként említhetem q beszámoló taggyűlések tapasztalatai alap- j ján a szakszervezetek tevékeny- | ségét, amelyet a különböző I párthatározatok végrehajtása 1 érdekében kifejtettek. A szak- szervezetek eredményesen be- i töltik a dolgozók szocialista j szellemű neveléséből, a terme- j lési tervek teljesítéséből,-o kü- J lönböző verseny- és termelési mozgalmak szervezéséből és nem utolsósorban a dolgozó ér­dekvédelméből adódó felada­tukat. Szerepük nagymértékben hozzájárult ohhoz, hogy a me­gye eredményesen megoldotta az. 1973-as gazdasági felada­tokat, — Jelentős eredményekről számolhatunk be a KISZ és más szervek vonatkozásában a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásában is. Ifjúságunk túlnyomó többsége nagyon fe­gyelmezetten dolgozik az üze­mekben, az iskolák padjaiban, és kiemelkedő eredmények szü­lettek például az ifjúsági' szo­cialista brigádokban, vaqy a | szakma ifjú mestere és más j mozgalmakban. Az eredmények j azt bizonyítják, hogy KISZ- i szervezeteink és az ifjúsággal összefüggő területen dolgozó elvtársak jól látják a határoza­tok végrehajtásából adódó fel­adatokat, amelyekről ugyancsak szó esett a beszámoló taggyű­léseken,-— Jelentős eredményeket ér­tünk el a párt nőpolitikái hatá­rozatának végrehajtásában is. Sikerült előrehaladni abban, hogy a nők nagyobb arányban foglalják el az őket megillető helyeket q párt, qz állami és a tósadalmi szervezetek vezető testületéiben. Ezzel kapcsolato­son az alapszervezeti taggyűlé­seken megfelelő részletességgel foglalkoztak elsősorban a nők munkáját megkönnyítő szolgál­tatásokkal. Szóltak arról, hogy az utóbbi években jelentős ered­ményeket értünk el. de meg­felelő hangot kaptak o szol­gáltatás gondiai továbbfejlesz­tésének feladatai is. — Megemlítem méq, a párt- szervezetek tevékenységében, oz év végi beszámoló taggyűlé­seken nagyon jelentős helyet foglalt el az üzemi demokrá­cia, a társadalmi rendszerünk demokratizmusa és továbbfej­lesztésének feladatai. A párt ká­derpolitikai elvei és az ebből adódó konkrét feladatok szin­tén fontos kérdésként szerepei­tek g taggyűléseken. — A beszámoló taggyűlése­ken nagyon jelentős helyet fog­laltak el az elmúlt évi munka ér­tékelése mellett a jövő évek feladatai. Pártszervezeteink álta. Iában helyesen határozták meg az előttünk álló pártpolitikai, gazdaságpolitikai, kulturális fel­adatokat is, amelyek végrehaj­tásáról egy év múlva remélhe­tőleg kedvezően számolhatunk be — fejezte be nyilatkozatát dr. Jerszi István, Garay Ferenc Tíz éve termel Zobák A leg-ek bán Tíz éve termel üzemszerűen a komlói Zobák-bánya, a leg-ek bányaüzeme, A legmélyebb, a legmelegebb, legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb . .. Eze­ket a jelzőket mindenki ismeri, s szinte automatikusan hozzá mondja, vagy hozzá gondolja ehhez a névhez: Zobák. De ne legyünk igazságtalanok, A leg­fiatalabb, a legkorszerűbb, a legszebb, a legjobb szenet adó... — ezt is tudja szinte mindenki. Tehát ha úgy tetszik mindent tudunk Zobákról, de ha úgy tetszik — semmit... Egy kis történe'em . Az a terület, ahol ma a két karcsú, négylábú torony áll, va­lamikor a pécsi püspöki urada­lom része volt, s a zobák-pusz- tai gazdasághoz tartozott. A területen a geológiai kutatás az I. világháború utáni években kezdődött meg, amikoris a szomszédos bányatelkek tulaj­donosai — a DGT és a Salgó­tarjáni Szénbányászati RT —, közös vállalkozásba kezdtek az úgynevezett keleti zónában. 1926-ban kezdték mélyíteni a Z—1, a Z—2 és a Z—3 jelű fúrásokat, pozitív eredményt azonban csak a Z—3-as fúrás hozott. A 3-as fúrás 807 méte­res mélységével a széntelepes összleletet is harántolta, míg a másik két fúrás a fedőkőzetbén megállt­Napjainkban a zobák-bányai területen a Tanbányától K-re és a Béta-bányától E-ra eső, mintegy 10 négyzetkilométeres terület értendő. Maga a bánya három aknával hatol a mélybe, melyek külön-külön is az ország leghatalmasabb ilyen jellegű létesítményei. De míg ezek az aknák megnyitották a mélybe­vezető utakat — könyvtárat be­töltő mennyiségben halmozód­tak fel az építéssel kapcsolatos vitacikkek, tervek, ellentervek és ügyiratok. Az első ellenvetések műszaki jellegűek voltak. Riasztó volt a mélység — hisz magyar bá­nyász még nem járt 7—800 méteres mélységben. Aztán jöt­tek a telepítés helyével kapcso­latos viták, majd a pénzügyi gondok. A Bányászati és Ener­giaügyi Minisztérium 1952. ja­nuár 21-én kelt levelében szó­lította fel a Bányászati Tervező Intézetet, hogy készítsen tervet a zobáki aknák teleoítésével kapcsolatban. Ezt követően feb­ruár 8-án összeült a BEM, a BÁTI, a Komlói Bányaépítő Tröszt és a Komlói Szánbányá­szati Tröszt képviselőinek érte­kezlete, s bár a fúrólyukakból nyert adatok meglehetősen hiá­nyosak voltak, azonnal döntés is született, melynek alapjáéi 1952. április 8-án az aknák ki­tűzése megtörtént. Ikrek harca A munka tehát 22 évvel eze­lőtt indult. A hatalmas lendület azonban nem sokáig tartott. Két bányaóriás építése folyt ugyanis egyidőben — az egyik Zobák volt, a másik Hosszú- hetény —, s ez soknak bizo­nyult. A munka lelassult, majd megállt, mígnem 1957-ben el­dőlt az ikrek élethalálharca: Hetény rovására. Ettől kezdve minden erőt Zobákra összoon- tosftottak, s hét év múlva, 1964. január 2-án, a legfiatalabb, s mégis legkalandosabb sorsú magyar bánya megkezdte az üzemszerű termelést. Számok, adatok. 1964-ben a nyitott vágathossz: 17 kilométer. Ma: 32,3 kilométer. Az egy mű­szakra eső fejtési teljesítmény 1964-ben 2,7 tonna — ma: 3,9 tonna (de volt már, például 1970-ben, 5,7 tonna isi). Az egy tonna szénre eső önköltsén 1964-ben 571 forint — ma: 381 forint. A munkáslétszám tíz év­vel ezelőtt 1356 fő — ma 1847 fő. Az elmúlt tíz esztendő alatt egyébként 5,5 millió tonna sze­net adott az üzem. És nem is akármilyen szenet! A nyersszén átlagos kalóriaértéke 5000; az előkészített szén több, mint 7000 kalóriás. A hamutartalom 30 százalék körüli, de vannak te­lepek, ahol alig több, mint 20 százalék a hamuarány. A hazai koksztermelés legnagyobb és minőségi szempontból legmeg­bízhatóbb bázisa Zobák — s ezzel együtt a Dunaújvárosi Vasmű egyik alapüzeme. Nem kötnek a h jgyományok Zobák-bánya nemcsak a ieg-ek, de az újdonságok üze­me is. Újdonság volt annak idején maga az elhatározás, újdonság a hatalmas aknák megépítése, s az új megoldá­sok keresése és bátor alkalma­zása azóta is az üzemi élet jellemzője, Műszaki újdonság volt az építés időszakában a Haussherr gyártmányú akne- rakodó berendezés, az aknahá­zon belüli csilleforgalom auto­matizált kialakítása, a táró- és a II. szinteken kiépített lánc­pálya. A hatalmas mélység és a szokatlan vágatméretek új­szerű szellőztetési megoldásokat kívántak. Csak egyetlen számot: a zobáki szellőztetögépek 75 000 m3 levegőt nyomnak percen­ként a mélybe ... Napjainkban is újdonságnak számítanak a III. szinten kiépí­tett nagyméretű, elliptikus, fa­lazott vágatok, illetve az 5,5 méter átmérőjű, 1 tonnás vas­betonelemekből összeállított vá- gatbiztositógyűrűk, melyeket a vállalat, illetve az üzem álta! kifejlesztett különleges panel­emelő gépekkel illesztenek ösz- sze. Befejezés előtt áll az úgy­nevezett diagonális légiakna, melyben szintén újszerű és ér­dekes megoldások sokasága ta­lálható. Ferdetámasz nélküli, acélból és vasbetonból épült aknatorony, fémvezérléc az ak­nában, két köteles szállító be­rendezés ,,. A hétszáz méter alatti mély- ségekbe csak a bányásza* leg­jobb hagyományainak és vala­mennyi jelentős eredményének felhasználása révén hatolhatott be az ember, de ez egyúttal azt is jelentette, hogy minder,^ el kellett hagyni a múltbó', ami teher, ami visszahúz... 8S millió tonna szén Zobák-bánya a komlói bá­nyaüzemek mély felé húzódó telepeire épült, s a mélység gaz dagsága a jelek szerint kime­ríthetetlen. A kutatás adatai szerint jelenleg 85 millió tonna a leművelhető szénvagyon, ez a mennyiség azonban a kuta­tások eredményeképpen folya­matosan nő. A leg-ek bányája tehát egyben a holnap bányája is, hisz azokat a telepeket nyi­totta meg, melyeket Kossuth- bánya és Béta az elkövetkezen­dő évtizedekben már nem ér­het el. Ezért is beszél Zobákon mindenki a jövőről. Magyar bá­nyaüzem még nem élt át olyan nehéz napokat, mint ez az üzem, s lám mégis, elnéptele­nedés helyett fiatalok jöttek. Az össziétszám 24 százaléka 30 éven aluli dolgozó! De itt vannak zömmel azok is, okik építették ezt a bányát. Feuersteller János, mint segéd­felmérő ielen volt az aknák ki- tűzésénél — most vájár. Kollár Sándor aknamélyítő kezdettől fogva Zobákon dolgozott — most a diagonális légakna egyik építője, Boqnár János o termelés kezdetekor csapatve­zető volt — most szállítási fel­vigyázó, Hermész József feltáró csapatvezető volt — ma bánya­mester ... Mintahogy ma is Zobákon dolgoznak a szocialista brigád- mozaalom megszervezői: Kol­lár Dénes, Földes György, Fó- bos Rudolf, Kosztolányi Péter, Horváth Gusztáv, Nagy Györqy és Rótt József is, akik már 1964-ben, tehát a termelés meaindulása első naoiaiban szocialista brigádot alakítottak. Közös ünnep Zobák jubilál tehát — s ez nem eayszerű „belüay". Mi, akik láttuk, hogy nőtt hatal­masra a kopár dombtetőn, s ott voltunk akkor is, valahányszor csak temetni kellett, s aztán azt is láttuk, hogy fo'ytatódott másnap minden, hallgatagab­ban bár, de töretlenül — eay- ket meoilletödött nerq ereiéin maounk is ünneoe'ünk. Az ele­mek hatalmasak, Nóluknál már csak a munkásember és az ész ereje hatalmasabb. Békés Sande»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents