Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-05 / 4. szám
1974. január 5, DUNÁNTÚLI NAPLÓ ■» Összevonták a baranyai állami gazdaságokat A tízből négy gazdaság megszűnt — Az átlagos üzemnagyság 10 ezer hektár lett — Nagyfokú eszkózkoncentrácio és szakosodás indult meg A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozata alapján 1974. január 1 -töl jelentős szervezeti változtatást hajtottak végre a mezőgazdaság állami szektorában. Az intézkedés húsz állami gazdaságot érint az országban. Hatása a legerőteljesebben éppen megyénkben érvényesült, ahol kivétel nélkül minden állami gazdaságot érintett valamilyen formában. A miniszteri határozat nyomán január elsején jogilag megszűnt a bükkösdi, a bogád- mindszenti és a görösgali állami gazdaság, s Zengőaljo is pusztán fél év haladékot kapott. A határozat kimondja, hogy ez év július 1-ig ezt a gazdaságot is fel kell számolni, illetve a vele szomszédos Pécsi Állami Gazdaságba olvasztani. Két névváltozás is tör tént január 1-gyel. Szentlőrinc, amely hosszú időn át a mező- gazdasági középiskola tangazdasága volt, most megszűnt tangazdaság lenni és a kettéosztott bükkösdi valamint a bogádmindszenti gazdasággal egyesülve a Szentlőrinci Állami Gazdaság nevet vette fel, területe pedig a korábbi 2 ezer hektárról 7164 hektárra nőtt meg. Megváltoztatta a nevét a Szentegáti Állami Gazdaság is. A szomszédos görösgali gazdasággal összevont immár 10 ezer hektáros nagyüzem a Szigetvári Állami Gazdaság nevet vette fel. Ugyancsak 10 ezer hektáros nagyüzem lett a Zengőaljá- val megerősödött Pécsi Állami Gazdaság. Bikáihoz csatolták a megszűnt bükkösdi gazdaság egy részét, valamint a január 1-gyei—szintén felszámolt Tolna—Baranya megyei Halgazdaságnak Baranyában lévő sumo- nyi, palkonyai, pellérdi tavait. Ezzel a Bikali Állami Gazdaság területe 8 ezer hektár lett. Villány egy részének odacsatolá- sával 6 ezer hektárral növelte területét a Bólyi Állami Gazdaság, amely közel 23 ezer hektáros területével továbbra is megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Villány önálló állami gazdaság maradt, noha naqy területeket veszített, s az 1557 hektárával ma a megye leqkisebb állami gazdasága. Itt nagyfokú szokosodás következett be, Villányban minden olyan tevékenységet felszámoltak. ami nem kapcsolódik a szőlészethez és borászathoz, illetve a gyümölcstermesztéshez. Felmerül a kérdés mi tette szükségessé és aktuálissá ezeket az összevonásokat, amelyek nem az elsők az áMami aazda- sáqok történetében? Húsz évvel ezelőtt Baranyában pontosan húsz állami gazdaság működött, számuk ekkor volt a legnagyobb. Tíz évvel ezelőtt a i hatvanas évek eleién a mosta- j nihoz hasonló területi koncent- ; rációra került sor, amely után j már csak tíz gazdaság maradt. Az átlagos üzemnagyság ekkor j durván 5 ezer hektár volt. A | mostani összevonások után az j átlagos üzemnag''ság megköze- j líti a 10 ezer hektóit. Tehát kodnak csupán, mégis a megye mezőgazdasági termelésének 20 százalékát adják. Az 1973-as évet az előzőnél jobb eredményekkel, deficit nélkül zárták. A tíz vagy most már hat, gazdaság összes bruttó termelési értéke — amiből a IJólyi Állami Gazdaság egymaga fél - milliárdot produkált — elérte az egy és egynegyed milliárd forintot. Eredményeik tehát — területi arányukhoz képest — igen jók, az előrelépés útját mégis erőik egyesítésében, a fúziókban látják, ekképpen jelölve ki a járható utat a megyében gazdálkodó többi naqy- üzem, termelőszövetkezetek előtt is . , . — Rné — Magyar csővezetéktisztító berendezés Nagyjelentőségű újítást készített el a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat újító kollektívája. Olyan berendezést szerkesztettek, amelynek segítségével rendszeresen tisztítható a most épülő, a le- ninvárosi olefinműből c Szovjetunióba etilént szállító vezeték belseje. Az etilén csővezetéki szállításánál ugyanis igen fontos követelmény a tisztaság. Az újítás iránt a szovjet vezetéképítők is érdeklődnek. A berendezés bizonyos átalakítással alkalmassá tehető a csővezetékek belső festésére is. Az újítók most vették fel a féiszázezer forint újítási díjat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat Kutatási és Automatizálási Üzemében terepen is hordozható nukleáris célmüszereket készítenek. Uj „termékük" az az elektronikus elven működő vegyipari adagoló szivattyú, amely az anyagot meghatározott mennyiségben igen nagy pontossággal szállítja. Harmadik személy csak a bérlőtárs engedélyével! Rendelet a házirendről Koteles-e a házmester éjszaka is kinyitni a kaput? A Pécs városi Tanács október 3T-én hirdette ki a lakóházak házirendjéről alkotott tanácsrendeletét, és ezt követően ; a város különböző pontjain plakátokon közzétette. A rendelet hatálya kiterjed Pécs város területén lévő valamennyi lakó- és vegyes rendeltetésű épületre és az abban tartózkodó személyekre, függetlenül attól, hogy az épület állami vagy személyi tulajdonban van. bérbeadás útján hasznosított vagy o tulajdonos használja. A bérbeadó kötelessége A bérbeadó a lakost komfortfokozatának megfelelő berendezéseivel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és leltár szerint köteles átadni a bérlőnek. Egyben köteles gondoskodni arról, hogy a bérlemény és tartozékai rendeltetésszerűen használhatók is legyenek. A tanácsrendelet meghatározza az épület főbb központi berendezéseit. így például ennek kell tekinteni a háziszeméi gyűjtésére szolgáló berendezést a szemétgyűjtő edényekkel, a személy- és teherfelvonót, a központi antennát az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és csatlakozó aljzatot is. A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a lakók megismerhessék az elemi csapás esetén követendő mentési eljárás menetét, módszereit és az ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatokat. Ha ugyanis indokolt egy üzemben a gépel kezelő személyzet kioktatása arra, hogy mit kell tenni akkor, omi| csakúgy, mint o múltban most is a föld, mint termelő eszköz , koncentrálódott tovább. A döntő különbség azonban a korábbi es a mostani fúziók között az, hogy ezúttal nem annyira a föld, mint inkább az anyagi eszközök koncentrációján van a hangsúly. A most lezajlott fúziókat nem máról holnapra határozták el. Csírájukban már benne rejlettek az új gazdasági mechanizmus intézkedéseiben. A gazdasági reform teremtette új közgazdasági környezetben az állami gazdaságok önállósága megnőtt, a döntések lekerültek az üzembe, egyidejűleg megszűnt az állami támogatások korábbi mértéke. Beruházni ettől kezdve a gazdaságok csak saját fejlesztési alapjukból tudtak. Az elmúlt évek nagy beruházási hullámában nemcsak a termelőszövetkezetek, de az állami gazdaságok egy része is erejét meghaladó fejlesztésekbe kezdett —, ilyen problémákkal küzd most a Zengőaljai Állami Gazdaság. A telepek felépültek s ebben az évben kell megkezdeni a hitelek törlesztését. Az összevont nagy gazdaságok könnyebben viselik el ezeket a hitelterheket. A fejlesztési alapok koncentrálására már a fúziókat megelőzően is voltak törekvések. Ilyen az a gazdasági kooperáció, amelyet három állami gazdaság: Szen- tegát, Görösgal és Szentlőrinc hozott létre ezelőtt öt évvel egy közös sertéskombínát építésére. ( A koncentráció mellett a szakosodásnak egy fejlettebb foka ad aktualitást ezeknek az összevonásoknak. Az utóbbi időben egyre határozottabban körvonalazódnak az. állami gazdaságaink profiljai. Villány most tisztán szőlészeti s részben gyümölcs profilú tehát teljesen egyirányba szakosodott üzemmé vált. A Bólyi Állami Gazdaság mind erőteljesebben szakosodik a vetőmag termesztésre és feldolgozásra, és emellett országos gazdája — úgynevezett rendszer gazda — a szója- és a komlótermesztési rendszernek. A Bikali Állami Gazdaság fő profilja a hústermelés, ezen belül országos rendszer gazdája a halhús és a vágónyúl előállításának. A most létrejött összevont nagygazdaságok megteremtik a lehetőségét az új termelési rendszerek bevezetésének, az ésszerű és hatékony fejlesztésnek, az eszközök jobb kihasználásának s nem utolsósorban növelik a gazdasági vezetés színvonalát. Baranya tíz állami gazdaságában eddig 350 diplomás szakember dolgozott. Most hat gazdaságban dolgozik ugyanennyi, tehát a szellemi töke is koncentrálódott. Mia egy üzemre tavaly átlagosan 35 jutott, addig ma 58 diplomás mezőgazdasági szakember jut. Állami gazdaságaink a megye mezőgazdasági területének 12.4 százalékán, a szántó terű létének 15,9 százalékán gazdáikor baleset vagy rendkívüli esemény történik, legalább olyan indokolt a középmagas és magas épület lakóinak felkészítése az előre nem látható rendkívüli események bekövetkezése során követendő eljárásra. A kapu alatt jól látható helyen írásos tájékoztatást kell kifüggeszteni, amely eligazítást ad azokban a kérdésekben, hogy milyen módon lehet az épületbe bejutni, kit lehet igénybe venni a kapu nyitására és zárására, valamint, hogy ki hivatott a felvonó kezelésére és a személy hol található. Az olyan javítások, felújítások stb. esetében, amelyek során a bérlő és a vele együtt lakó személy a bérleményből elköltözni vagy bútorait, berendezési tárgyait elszállítani kénytelen, a bérbeadó köteles megfelelő lakásról, illetőleg egyéb helyiségről gondoskodni és az ezekkel kapcsolatban felmerült költségeket viselni. A bérlő kötelessége A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiséget és terű letet, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan és a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül. A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, a lakáshoz tartozó elektromos vezetékekben keletkezett hibák kijavításáról és az épületben, a központi berendezésekben a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák megszüntetéséről, illetve a keletkezett kár megtérítéséről. Nagy fontosságot tulajdonít a tanácsrendelet o bérlemények tisztántartásának is. A bérlő köteles bérleményét tisztán rendben- és karbantartani. Köteles a falak szükség szerinti — s bérlemény birtokbavételekori ellegű — festéséről, illetve a tapéta cseréjéről gondoskodni. Új rendelkezés: a bérlő kö- leles lakását és a leltárban fel öntetett lakásberendezéseket a oérleti jogviszony megszüntetésekor, illetőleg a lakás kiüríté sekor tisztán és rendeltetésszerű lasználatra alkalmas állapotban z bérbeadónak visszaadni. A akás visszaadásakor meg keli állapítani a lakás és a berendezések tényleges állapotát, il- etőleg az esetleges hibákat, riányosságokat. E megállapító rókát írásba kell foglalni és a zérlőnek nyilatkoznia kell'az őt erhelő hibák és hiányosságok negszüntetésének, illetőleg az illenérték megfizetésének mód óról és határidejéről. Amennyi-IfiA e* l-r r'f & eniu Onrifv-iL rrr Az év első import-szerződése Több mint egymillió tonna műtrágya és alapanyog a Szovietun óból Az év első nagyjelentőségű Import-szerződését pénteken rta aló Budapesten Török 1st ván, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, és N. Z. Krilov, a szoviet Szojuz promexport Külkereskedelmi Egyesülés elnökhelyette se. Az aláírásnál ott volt D. I. levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi kep- vi--'e'ének vezetője. A szerződés értelmében a szovjet fél 1974-ben 1159 ezer tonna műtrágyát és műtrágya- alapanyagot szállít magyarországi megrendelőjének, több mint 27 millió rubel értékben. A megállapodás aláírása után N. Z. Krilov többek között elmondta, hogy az idén körülbelül 10 százalékkal több műtrágyát és alapanyagot szállítanak Magyarországra, mint az előző években. Ha a további tárgyalások eredményesen záródnak, és a mennyiség még növelhető majd, újabb szerződéseket köthet a Szojuzpromexport és a Chemolimpex. Török István, a Chemolimpex vezérigazgatója arról is szólt, hogy elsősorban nyersfoszfátból rendelt a külkereskedelmi vállalat többet, mint 1973-ban, ősz szesen 429 ezer tonnát, s ez a mennyiség az összes magyar apatit-import 67 százaléka. (A nyersfoszfát, azaz az apátit a szuperfoszfát-műtrágya és kis részben a mosószerek alapanyaga.) Ezenkívül kész szuperfoszfátot is importálunk a Szovjetunióból. A világpiaci árak — mint ismeretes — az elmúlt hónapok ban nagymértékben emelkedtek. például a nyersfoszfót ára megháromszorozódott. A most aláírt magyar—szovjet műtrágya- és alapanyagimport megállapodással azonban változatlan áron vásároljuk a hazai mezőgazdaság igényeinek jelentős részét kielégítő műtrágyát, s kereskedelmünket sem érinti a világpiaci áremelkedés olycn nagy mértékben, mintha csak a tőkés országoktól venné e termékeket. A vállalat a nyugati műtrágya-importot sem szűnteti meg, hiszen a hazai igények is évről évre nőnek zott, vagy a bérbeadó a nyilat kozatot nem fogadta el, a bér beadó a lakás visszaadásáig számított 30 napon belül a bí róságtól kérheti a bérlő fele lősségének megállapítását. Külön fejezetek foglalkozna! a bérlőtársak és társbérlők hely zetével és jogosultságával, / bérlőtársak az egész lakást é ennek berendezéseit közösen jo gosultak használni, a lakásbér leti jogviszonyból eredő kötele zettségeiknek pedig egymás kö zött, egyenlő arányban kötele sek eleget tenni. Kötelezettsé gük a bérbeadóval szember azonban egyetemleges, A bér lótárs más személyt — kiskort gyermekének kivételével — csal a másik bérlőtárs hozzájáruló sóval fogadhat be a lakásba. A társbérlők kizárólagosan c lakásnak csak a számukra ki jelölt részét használhatják, < közös használatú helyiségei használatának módját közö: megállapodásuk hatórozzc meg. A társbérlőktől is elvárjc a tanácsrendelet o szocialistc együttélés szabályainak betar fását. Egyben előírja, hogy c társbérlők együttesen kötelesei tisztántartani az általuk közö sen használt helyiségeket, ér bútorral, valamint más tárgyakkal csak a velük együtt la kó személyek számának ará nyában és oly módon foglal hatják el, hogy a közlekedéshez és a rendeltetésszerű használathoz elegendő hely maradjon. Felvonók és kapukulcs A mosókonyha és szárító haználatával kapcsolatos igényét a bérlő legalább 3 nap pal korábban köteles a házfelügyelőnél előjegyeztetni. Ezeket a helyiségeket egy-egy bérlő egyfolytában legfeljebb 48 órá- ig használhatja, A helyiségek használatára munkaszüneti napokon is lehetőség van. A tanácsrendelet az. ágy- és ruhanemű, szőnyegek stb. portalanításával kapcsolatban előírja hogy portalanítását a lakóépületekhez a bérbeadó által kötelezően biztosítandó porolón, vagy erre a célra kijelölt területen kell elvégezni.. Mivel az új lakóterületeken a portaiam’ tó helyek még nincsenek min denhol kijelölve, ezeket a helyeket o további viták elkerülése végett indokolt lenne minél előbb kijelölni. A rendelet a lakóházak fűtésével kapcsolatosan olyan szabályozást ad — elsősorban tűzrendészeti okokból, — hogy tüzelőanyag 3 napi szükségletet meghaladó mennyiségben csak pincében, vagy fáskamrában tárolható, A tanácsrendelet kötelezővé 1 teszi valamennyi kapukulccsal rendelkező személy részére a * kapu bezárását, ha a kapu be» zárására vonatkozó időpont el* telte után érkezett aZ épületbe, vagy távozik el onnan. Előírja továbbá azt is, hogy a kapu-kulccsal rendelkező személy csak az egyidejűleg ugyanabba az épületbe érkező, vagy onnan távozó, általa is ismert személyek be- és kiengedésére jogosult. Meghatározza a tanácsrendelet a kapukulcs és a felvonókulcs használatáért fizetendő díjtételeket, valamint a kapunyitás és -zárás, továbbá a' felvonó esetenkénti használó, táért járó díjakat, így például előírja, hogy a kapunyitás! és -zárási díj éjfél előtt egy személy be- illetve kiengedésekor 1 forint, kettő, vagy több személy együttes be-, vagy kiengedésekor 2 forint. Éjfél után a fizetendő összeg az előző díjtételek kétszerese. A felvonó esetenkénti használati díja éjfél előtt személyenként 1 forint, éjfél után 2 forint, A házfelügyelő köteles megfelelő díjazás ellenében a kaput minden lakóházban a zár- vatartási idő alatt kérelmére (jelzésre) még éjszaka is kinyitni, ci házba érkező személyeket kérésükre — a jogszabályban megállapított díj ellenében — felvonóval a kért szintre szállítani. Felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e erre a szolgáltatásra akkor, amikor valamennyi lakásban kaputelefon van felszerelve. Erre a kérdésre a válasz határozott igen. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy a bérlő elfelejti a kapukulcsot magával vinni és a lakásban nem tartózkodik senki, így — ha kapuzárás utón érkezik haza — adott esetben a házfelügyelő jó vagy rosszindulatán múlna az, hogy az épületbe bejuthat-e vagy sem. Egyébként is o házfelügyelő kapunyitással és zárással kapcsolatos fenti kötelessége polgárjogot nyert már régen az egész országban. Ennek a megváltoztatása indokolatlan lenne. Ellenőrzés A tanácsrendelet a lakóházak házirendje megtartásának folyamatos ellenőrzését és az ezzel kapcsolatosan felmerülő szükséges intézkedések megtételét a bérbeadó és a lakóház fekvése szerint illetékes kerületi hivatalok feladatává teszi. Ugyanakkor előírja azt is, hogy aki a tanácsrendelet rendelkezéseit megszegi, vaqy kijátssza, és o cselekmény, vagy mulasztás más, súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható Antal Ferens ügyész