Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-05 / 4. szám

1974. január 5, DUNÁNTÚLI NAPLÓ ■» Összevonták a baranyai állami gazdaságokat A tízből négy gazdaság megszűnt — Az átlagos üzemnagyság 10 ezer hektár lett — Nagyfokú eszkózkoncentrácio és szakosodás indult meg A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter határozata alapján 1974. január 1 -töl je­lentős szervezeti változtatást hajtottak végre a mezőgazda­ság állami szektorában. Az in­tézkedés húsz állami gazdasá­got érint az országban. Hatá­sa a legerőteljesebben éppen megyénkben érvényesült, ahol kivétel nélkül minden állami gazdaságot érintett valamilyen formában. A miniszteri határozat nyo­mán január elsején jogilag megszűnt a bükkösdi, a bogád- mindszenti és a görösgali ál­lami gazdaság, s Zengőaljo is pusztán fél év haladékot ka­pott. A határozat kimondja, hogy ez év július 1-ig ezt a gazdaságot is fel kell számol­ni, illetve a vele szomszédos Pécsi Állami Gazdaságba ol­vasztani. Két névváltozás is tör tént január 1-gyel. Szentlőrinc, amely hosszú időn át a mező- gazdasági középiskola tangaz­dasága volt, most megszűnt tangazdaság lenni és a ketté­osztott bükkösdi valamint a bogádmindszenti gazdasággal egyesülve a Szentlőrinci Állami Gazdaság nevet vette fel, terü­lete pedig a korábbi 2 ezer hektárról 7164 hektárra nőtt meg. Megváltoztatta a nevét a Szentegáti Állami Gazdaság is. A szomszédos görösgali gazda­sággal összevont immár 10 ezer hektáros nagyüzem a Szigetvári Állami Gazdaság nevet vette fel. Ugyancsak 10 ezer hektá­ros nagyüzem lett a Zengőaljá- val megerősödött Pécsi Állami Gazdaság. Bikáihoz csatolták a megszűnt bükkösdi gazdaság egy részét, valamint a január 1-gyei—szintén felszámolt Tol­na—Baranya megyei Halgazda­ságnak Baranyában lévő sumo- nyi, palkonyai, pellérdi tavait. Ezzel a Bikali Állami Gazdaság területe 8 ezer hektár lett. Vil­lány egy részének odacsatolá- sával 6 ezer hektárral növelte területét a Bólyi Állami Gazda­ság, amely közel 23 ezer hektá­ros területével továbbra is me­gyénk legnagyobb mezőgazda­sági üzeme. Villány önálló ál­lami gazdaság maradt, noha naqy területeket veszített, s az 1557 hektárával ma a megye leqkisebb állami gazdasága. Itt nagyfokú szokosodás követ­kezett be, Villányban minden olyan tevékenységet felszámol­tak. ami nem kapcsolódik a szőlészethez és borászathoz, il­letve a gyümölcstermesztéshez. Felmerül a kérdés mi tette szükségessé és aktuálissá eze­ket az összevonásokat, amelyek nem az elsők az áMami aazda- sáqok történetében? Húsz év­vel ezelőtt Baranyában ponto­san húsz állami gazdaság mű­ködött, számuk ekkor volt a legnagyobb. Tíz évvel ezelőtt a i hatvanas évek eleién a mosta- j nihoz hasonló területi koncent- ; rációra került sor, amely után j már csak tíz gazdaság maradt. Az átlagos üzemnagyság ekkor j durván 5 ezer hektár volt. A | mostani összevonások után az j átlagos üzemnag''ság megköze- j líti a 10 ezer hektóit. Tehát kodnak csupán, mégis a megye mezőgazdasági termelésének 20 százalékát adják. Az 1973-as évet az előzőnél jobb ered­ményekkel, deficit nélkül zár­ták. A tíz vagy most már hat, gazdaság összes bruttó terme­lési értéke — amiből a IJólyi Állami Gazdaság egymaga fél - milliárdot produkált — elérte az egy és egynegyed milliárd forintot. Eredményeik tehát — területi arányukhoz képest — igen jók, az előrelépés útját mégis erőik egyesítésében, a fúziókban látják, ekképpen je­lölve ki a járható utat a megyé­ben gazdálkodó többi naqy- üzem, termelőszövetkezetek előtt is . , . — Rné — Magyar csővezeték­tisztító berendezés Nagyjelentőségű újítást készített el a Siófoki Kőolaj­vezeték Vállalat újító kollek­tívája. Olyan berendezést szerkesztettek, amelynek se­gítségével rendszeresen tisz­títható a most épülő, a le- ninvárosi olefinműből c Szov­jetunióba etilént szállító ve­zeték belseje. Az etilén cső­vezetéki szállításánál ugyan­is igen fontos követelmény a tisztaság. Az újítás iránt a szovjet vezetéképítők is érdeklődnek. A berendezés bizonyos át­alakítással alkalmassá tehe­tő a csővezetékek belső fes­tésére is. Az újítók most vették fel a féiszázezer forint újítási díjat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat Kutatási és Automatizálási Üze­mében terepen is hordozható nukleáris célmüszereket készítenek. Uj „termékük" az az elektronikus elven működő vegyipari adagoló szivattyú, amely az anyagot meghatározott mennyiségben igen nagy pontossággal szállítja. Harmadik személy csak a bérlőtárs engedélyével! Rendelet a házirendről Koteles-e a házmester éjszaka is kinyitni a kaput? A Pécs városi Tanács októ­ber 3T-én hirdette ki a lakóhá­zak házirendjéről alkotott ta­nácsrendeletét, és ezt követően ; a város különböző pontjain pla­kátokon közzétette. A rendelet hatálya kiterjed Pécs város területén lévő vala­mennyi lakó- és vegyes rendel­tetésű épületre és az abban tartózkodó személyekre, függet­lenül attól, hogy az épület ál­lami vagy személyi tulajdonban van. bérbeadás útján hasznosí­tott vagy o tulajdonos használ­ja. A bérbeadó kötelessége A bérbeadó a lakost komfort­fokozatának megfelelő beren­dezéseivel együtt rendeltetéssze­rű használatra alkalmas álla­potban és leltár szerint köteles átadni a bérlőnek. Egyben kö­teles gondoskodni arról, hogy a bérlemény és tartozékai rendel­tetésszerűen használhatók is le­gyenek. A tanácsrendelet meghatá­rozza az épület főbb központi berendezéseit. így például en­nek kell tekinteni a háziszeméi gyűjtésére szolgáló berendezést a szemétgyűjtő edényekkel, a személy- és teherfelvonót, a központi antennát az erősítő be­rendezéssel, ideértve a lakás­ban lévő vezetékszakaszt és csatlakozó aljzatot is. A bérbeadó köteles gondos­kodni arról, hogy a lakók meg­ismerhessék az elemi csapás esetén követendő mentési el­járás menetét, módszereit és az ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatokat. Ha ugyanis indo­kolt egy üzemben a gépel ke­zelő személyzet kioktatása arra, hogy mit kell tenni akkor, omi­| csakúgy, mint o múltban most is a föld, mint termelő eszköz , koncentrálódott tovább. A döntő különbség azonban a korábbi es a mostani fúziók között az, hogy ezúttal nem annyira a föld, mint inkább az anyagi eszközök koncentráció­ján van a hangsúly. A most lezajlott fúziókat nem máról holnapra határozták el. Csírá­jukban már benne rejlettek az új gazdasági mechanizmus in­tézkedéseiben. A gazdasági re­form teremtette új közgazda­sági környezetben az állami gazdaságok önállósága meg­nőtt, a döntések lekerültek az üzembe, egyidejűleg megszűnt az állami támogatások koráb­bi mértéke. Beruházni ettől kezdve a gazdaságok csak sa­ját fejlesztési alapjukból tud­tak. Az elmúlt évek nagy beru­házási hullámában nemcsak a termelőszövetkezetek, de az ál­lami gazdaságok egy része is erejét meghaladó fejlesztések­be kezdett —, ilyen problémák­kal küzd most a Zengőaljai Ál­lami Gazdaság. A telepek fel­épültek s ebben az évben kell megkezdeni a hitelek törlesz­tését. Az összevont nagy gaz­daságok könnyebben viselik el ezeket a hitelterheket. A fej­lesztési alapok koncentrálásá­ra már a fúziókat megelőzően is voltak törekvések. Ilyen az a gazdasági kooperáció, amelyet három állami gazdaság: Szen- tegát, Görösgal és Szentlőrinc hozott létre ezelőtt öt évvel egy közös sertéskombínát építé­sére. ( A koncentráció mellett a szakosodásnak egy fejlettebb foka ad aktualitást ezeknek az összevonásoknak. Az utóbbi időben egyre határozottabban körvonalazódnak az. állami gaz­daságaink profiljai. Villány most tisztán szőlészeti s részben gyümölcs profilú tehát teljesen egyirányba szakosodott üzemmé vált. A Bólyi Állami Gazdaság mind erőteljesebben szakoso­dik a vetőmag termesztésre és feldolgozásra, és emellett or­szágos gazdája — úgynevezett rendszer gazda — a szója- és a komlótermesztési rendszernek. A Bikali Állami Gazdaság fő profilja a hústermelés, ezen be­lül országos rendszer gazdája a halhús és a vágónyúl elő­állításának. A most létrejött összevont nagygazdaságok megteremtik a lehetőségét az új termelési rendszerek bevezetésének, az ésszerű és hatékony fejlesztés­nek, az eszközök jobb kihasz­nálásának s nem utolsósorban növelik a gazdasági vezetés színvonalát. Baranya tíz állami gazdaságában eddig 350 dip­lomás szakember dolgozott. Most hat gazdaságban dolgo­zik ugyanennyi, tehát a szelle­mi töke is koncentrálódott. Mia egy üzemre tavaly átlagosan 35 jutott, addig ma 58 diplomás mezőgazdasági szakember jut. Állami gazdaságaink a me­gye mezőgazdasági területének 12.4 százalékán, a szántó terű létének 15,9 százalékán gazdái­kor baleset vagy rendkívüli ese­mény történik, legalább olyan indokolt a középmagas és ma­gas épület lakóinak felkészíté­se az előre nem látható rend­kívüli események bekövetkezése során követendő eljárásra. A kapu alatt jól látható he­lyen írásos tájékoztatást kell ki­függeszteni, amely eligazítást ad azokban a kérdésekben, hogy milyen módon lehet az épületbe bejutni, kit lehet igénybe venni a kapu nyitására és zárására, valamint, hogy ki hivatott a felvonó kezelésére és a személy hol található. Az olyan javítások, felújítások stb. esetében, amelyek során a bérlő és a vele együtt lakó sze­mély a bérleményből elköltözni vagy bútorait, berendezési tár­gyait elszállítani kénytelen, a bérbeadó köteles megfelelő la­kásról, illetőleg egyéb helyiség­ről gondoskodni és az ezekkel kapcsolatban felmerült költsé­geket viselni. A bérlő kötelessége A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást, a lakás be­rendezéseit, a közös használat­ra szolgáló helyiséget és terű letet, továbbá az épület közpon­ti berendezéseit rendeltetéssze­rűen, gondosan és a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használ­ni a többi bérlő jogainak és ér­dekeinek sérelme nélkül. A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, a lakáshoz tartozó elektromos vezetékekben keletkezett hibák kijavításáról és az épületben, a központi beren­dezésekben a bérlő, vagy a ve­le együtt lakó személyek maga­tartása folytán keletkezett hi­bák megszüntetéséről, illetve a keletkezett kár megtérítéséről. Nagy fontosságot tulajdonít a tanácsrendelet o bérlemények tisztántartásának is. A bérlő kö­teles bérleményét tisztán rend­ben- és karbantartani. Köte­les a falak szükség szerinti — s bérlemény birtokbavételekori ellegű — festéséről, illetve a ta­péta cseréjéről gondoskodni. Új rendelkezés: a bérlő kö- leles lakását és a leltárban fel öntetett lakásberendezéseket a oérleti jogviszony megszünteté­sekor, illetőleg a lakás kiüríté sekor tisztán és rendeltetésszerű lasználatra alkalmas állapotban z bérbeadónak visszaadni. A akás visszaadásakor meg keli állapítani a lakás és a beren­dezések tényleges állapotát, il- etőleg az esetleges hibákat, riányosságokat. E megállapító rókát írásba kell foglalni és a zérlőnek nyilatkoznia kell'az őt erhelő hibák és hiányosságok negszüntetésének, illetőleg az illenérték megfizetésének mód óról és határidejéről. Amennyi­-IfiA e* l-r r'f & eniu Onrifv-iL rrr Az év első import-szerződése Több mint egymillió tonna műtrágya és alapanyog a Szovietun óból Az év első nagyjelentőségű Import-szerződését pénteken rta aló Budapesten Török 1st ván, a Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat vezérigazgató­ja, és N. Z. Krilov, a szoviet Szojuz promexport Külkereske­delmi Egyesülés elnökhelyette se. Az aláírásnál ott volt D. I. levcsenko, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi kep- vi--'e'ének vezetője. A szerződés értelmében a szovjet fél 1974-ben 1159 ezer tonna műtrágyát és műtrágya- alapanyagot szállít magyaror­szági megrendelőjének, több mint 27 millió rubel értékben. A megállapodás aláírása után N. Z. Krilov többek között el­mondta, hogy az idén körülbe­lül 10 százalékkal több műtrá­gyát és alapanyagot szállítanak Magyarországra, mint az előző években. Ha a további tárgya­lások eredményesen záródnak, és a mennyiség még növelhető majd, újabb szerződéseket köt­het a Szojuzpromexport és a Chemolimpex. Török István, a Chemolimpex vezérigazgatója arról is szólt, hogy elsősorban nyersfoszfátból rendelt a külkereskedelmi vál­lalat többet, mint 1973-ban, ősz szesen 429 ezer tonnát, s ez a mennyiség az összes magyar apatit-import 67 százaléka. (A nyersfoszfát, azaz az apátit a szuperfoszfát-műtrágya és kis részben a mosószerek alapanya­ga.) Ezenkívül kész szuperfosz­fátot is importálunk a Szovjet­unióból. A világpiaci árak — mint is­meretes — az elmúlt hónapok ban nagymértékben emelked­tek. például a nyersfoszfót ára megháromszorozódott. A most aláírt magyar—szovjet műtrá­gya- és alapanyagimport meg­állapodással azonban változat­lan áron vásároljuk a hazai me­zőgazdaság igényeinek jelen­tős részét kielégítő műtrágyát, s kereskedelmünket sem érinti a világpiaci áremelkedés olycn nagy mértékben, mintha csak a tőkés országoktól venné e termékeket. A vállalat a nyuga­ti műtrágya-importot sem szűn­teti meg, hiszen a hazai igé­nyek is évről évre nőnek zott, vagy a bérbeadó a nyilat kozatot nem fogadta el, a bér beadó a lakás visszaadásáig számított 30 napon belül a bí róságtól kérheti a bérlő fele lősségének megállapítását. Külön fejezetek foglalkozna! a bérlőtársak és társbérlők hely zetével és jogosultságával, / bérlőtársak az egész lakást é ennek berendezéseit közösen jo gosultak használni, a lakásbér leti jogviszonyból eredő kötele zettségeiknek pedig egymás kö zött, egyenlő arányban kötele sek eleget tenni. Kötelezettsé gük a bérbeadóval szember azonban egyetemleges, A bér lótárs más személyt — kiskort gyermekének kivételével — csal a másik bérlőtárs hozzájáruló sóval fogadhat be a lakásba. A társbérlők kizárólagosan c lakásnak csak a számukra ki jelölt részét használhatják, < közös használatú helyiségei használatának módját közö: megállapodásuk hatórozzc meg. A társbérlőktől is elvárjc a tanácsrendelet o szocialistc együttélés szabályainak betar fását. Egyben előírja, hogy c társbérlők együttesen kötelesei tisztántartani az általuk közö sen használt helyiségeket, ér bútorral, valamint más tár­gyakkal csak a velük együtt la kó személyek számának ará nyában és oly módon foglal hatják el, hogy a közlekedés­hez és a rendeltetésszerű hasz­nálathoz elegendő hely marad­jon. Felvonók és kapukulcs A mosókonyha és szárító haználatával kapcsolatos igé­nyét a bérlő legalább 3 nap pal korábban köteles a házfel­ügyelőnél előjegyeztetni. Ezeket a helyiségeket egy-egy bérlő egyfolytában legfeljebb 48 órá- ig használhatja, A helyiségek használatára munkaszüneti na­pokon is lehetőség van. A ta­nácsrendelet az. ágy- és ruha­nemű, szőnyegek stb. portala­nításával kapcsolatban előírja hogy portalanítását a lakó­épületekhez a bérbeadó által kötelezően biztosítandó porolón, vagy erre a célra kijelölt terü­leten kell elvégezni.. Mivel az új lakóterületeken a portaiam’ tó helyek még nincsenek min denhol kijelölve, ezeket a he­lyeket o további viták elkerü­lése végett indokolt lenne mi­nél előbb kijelölni. A rendelet a lakóházak fű­tésével kapcsolatosan olyan szabályozást ad — elsősorban tűzrendészeti okokból, — hogy tüzelőanyag 3 napi szükségle­tet meghaladó mennyiségben csak pincében, vagy fáskam­rában tárolható, A tanácsrendelet kötelezővé 1 teszi valamennyi kapukulccsal rendelkező személy részére a * kapu bezárását, ha a kapu be» zárására vonatkozó időpont el* telte után érkezett aZ épület­be, vagy távozik el onnan. Elő­írja továbbá azt is, hogy a ka­pu-kulccsal rendelkező személy csak az egyidejűleg ugyanab­ba az épületbe érkező, vagy onnan távozó, általa is ismert személyek be- és kiengedésére jogosult. Meghatározza a tanácsren­delet a kapukulcs és a felvo­nókulcs használatáért fizeten­dő díjtételeket, valamint a ka­punyitás és -zárás, továbbá a' felvonó esetenkénti használó, táért járó díjakat, így például előírja, hogy a kapunyitás! és -zárási díj éjfél előtt egy sze­mély be- illetve kiengedésekor 1 forint, kettő, vagy több sze­mély együttes be-, vagy kien­gedésekor 2 forint. Éjfél után a fizetendő összeg az előző díjtételek kétszerese. A felvonó esetenkénti használati díja éj­fél előtt személyenként 1 forint, éjfél után 2 forint, A házfelügyelő köteles meg­felelő díjazás ellenében a ka­put minden lakóházban a zár- vatartási idő alatt kérelmére (jelzésre) még éjszaka is ki­nyitni, ci házba érkező szemé­lyeket kérésükre — a jogsza­bályban megállapított díj elle­nében — felvonóval a kért szintre szállítani. Felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e erre a szolgál­tatásra akkor, amikor vala­mennyi lakásban kaputelefon van felszerelve. Erre a kérdésre a válasz határozott igen. Elő­fordulhat ugyanis olyan eset, hogy a bérlő elfelejti a kapu­kulcsot magával vinni és a la­kásban nem tartózkodik senki, így — ha kapuzárás utón ér­kezik haza — adott esetben a házfelügyelő jó vagy rossz­indulatán múlna az, hogy az épületbe bejuthat-e vagy sem. Egyébként is o házfelügyelő kapunyitással és zárással kap­csolatos fenti kötelessége pol­gárjogot nyert már régen az egész országban. Ennek a meg­változtatása indokolatlan len­ne. Ellenőrzés A tanácsrendelet a lakóhá­zak házirendje megtartásának folyamatos ellenőrzését és az ezzel kapcsolatosan felmerülő szükséges intézkedések megté­telét a bérbeadó és a lakóház fekvése szerint illetékes kerü­leti hivatalok feladatává teszi. Ugyanakkor előírja azt is, hogy aki a tanácsrendelet rendelke­zéseit megszegi, vaqy kijátssza, és o cselekmény, vagy mulasz­tás más, súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, sza­bálysértést követ el és 1000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható Antal Ferens ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents