Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-31 / 30. szám

VHág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXXI. évfolyam, 30. szám 1974. Január 31., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Rangsorol költségvetés Átmeneti korszakban élűnk. Társadalmi és politikai értelem­ben a fejtett szocialista társa­dalom felépítésének útján ha­ladunk. Gazdaságunkat az ex- tenzívről az intenzív fejlődés vá­gányaira állítjuk át Ezt az át­meneti időszakot a szükségle­tek és a lehetőségek különös feszültsége jellemzi. A gazdaság átmeneti jellege társadalmi méretű dilemmák, szinte feloldhatatlannak tűnő ellentmondások forrása, Rész­ben azért, mert a felfokozott személyei igények kielégítésé­hez meghatározott társadalmi, gazdasági feltételek szüksége­sek. Alacsony árak és magas bérek, több lakás és magasabb családi pótlék, a régi nyugdíjak rendezése, az iskolai, az óvo­dai, a kórházi férőhelyek növe­lése, a kereskedelmi hálózat, a városi tömegközlekedés fejlesz­tése, autópályák, szervizek, köz­művek ... A felsorolás szinte végtelen, ám gazdaságunk te­herbíró képessége véges. Ahogyan a családok rákény­szerülnek lehetőségeik mérlege­lésére és igényeik rangsorolá­sára, úgy a népgazdaság sem tehet mást. A pénzügyminiszter mondotta az 1974. évi költség- vetési expozéjában: „Mai fej­lettségünk szigorú határt szab <az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kel! tehát azt a kö­vetelményt, hogy a célokat tár­sadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erő­forrásainkat aszerint osszuk el, a megvalósításban pedig sze­rényen gazdálkodjunk, a taka­rékos megoldásokat válasszuk.” Rangsorol a költségvetés, az éves, a középtávú, sőt majd a készülő 15 esztendős távlati terv is. Mert mindenre még hosszú­távon sem futja. Rövid távon pedig még inkább nélkülözhe­tetlen a lehetőség , és fontosság szerinti szelektálás. Azoknak a láncszemeknek a megragadása, amelyek a távlati célokkal össz­hangban meghatározzák a fej­lődés menetirányát, ütemét Az idei költségvetés két esztendei stagnálás után a nemzeti jöve­delem gyarapodásánál nagyobb ütemben: 10 százalékkal növeli a beruházásokat. A. központi és a vállalati fejlesztési lehetősé­gek egyaránt bővülnek. A köz­ponti erőforrások koncentrálá­sára jellemző, hogy az egyedi nagy beruházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadát nyolc beruházásra fordítók, mindegyikre többet egymilliárd fodránál. Köztük van a Borsodi Vegyikombinát PVC gyára, va­lamint az épülő Hejőcsabai Ce­mentgyár. Meggyorsul a reálbér, a reál- jövedelem növekedési üteme az előző évekhez képest. Említésre méltó változás az előző két esz­tendővel szemben, hogy a fo­gyasztási árszínvonal növekedé­se 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. Jelentős népesedéspolitikai intézkedése­ket vezettek be 1974. január 1- től, és léatetnek életbe év köz­ben is. Tervszerűen fejlődik a közoktatás, az egészségügy, a lakásépítés. Persze távolról sem oldunk meg minden feladatot 1974-ben, jócskán maradnak tennivalók a következő évekre. Így egyebek közt csak 1975-ben kerülhet sor a régi, alacsony nyugdíjak emelésére. Ismeretes a közmondás: oki sokat markol, keveset fog. Tud­ni és merni kell igent és nemet mondani. Egyébként sem az a vezető vagy testület dolgozik közmegelégedésre, aki, vcgv amely hideget és meleget fúj egyszerre. Az onallosagh^z un*---’’a—át—'e-ik a f~!o!ős dö-''- mint a tájékoztatás, a meggyőzés — a demokratiz­mus. Milliós nagygyűlés Havannában Fidel Castro és Leonyid Brezsnyev beszéde A TARTALOMBÓL A komlói várospolitika - munkáspolitika Mohács középfokú központtá válik Három év múlva megszűnik a harkányi vasútvonal Nyolcvanezer szeme'ygeDkocsit értékestt idén a Merkur Zárszámadás Boksán Szerdán este Havannában a Forradalom téren több mint egymillió kubai dolgozó vett részt a szovjet—kubai barátsági nagygyűlésen, amelyet Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtit­kárának és kíséretének tisztele­té-e rendeztek. A magyar idő szerint éjjel 11 órakor kezdődött nagygyűlés előtt már órákkal, hosszú sorokban vonultak a gyárak, intézmények, iskolák képviselői a térre, a két nép barátságát éltető transzparen­sek ezreivel. ' , . A több mint fél kilométer hosszú, pálmajigetekkél szegé­lyezett tér több pontján elhe­lyezték Lenin, Guevara és Brezs- nyev óriás méretű arcképeit. A vörös drapériával bevont, 3000 személyes dísztribünt kétnyelvű feliratokkal díszítették. Helyi Idő szerint öt órakor lé­pett a díszemelvényre Fidef Castro társaságában Leonyid Brezsnyev és a kíséretében levő magasrangú szovjet személyisé­gek. A milliós tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel köszöntötte az SZKP KP főtitkáiát. Még inkább fokozódott a lelkesedés, a forró hangulat, amikor Brezsnyev spa­nyol nyelven éltette a kubai né­pet, , ---- .. — Leonyid Brezsnyev kubai látogatása „történelmi felejthe­tetlen esemény hazánk életében és a népeink közötti nagyszerű és valóban mintaszerű kapcso­latok fejlesztésében” — hangoz­tatta nagygyűlés! beszédében Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi kormány el­nöke, méltatva a kubai népnek az, imperializmus ellen, a for­radalom eszméinek győzelméért folytatott harcát, kiemelte a szovjet segítség és támogatás nagy jelentőségét. A testvéri szovjet nép az imperialista gaz­dasági agresszió minden meg­nyilvánulására szolidaritásának megnyilvánulásaival válaszolt — mondotta Castro. — A Szovjet­unió élelmiszer, nyersanyag, gépek szállításával és egyéb gazdasági segítséggel győze­lemre segítette a latin-amerikai kontinens első szocialista forra­dalmát. Fidel Castro hangsúlyozta a Szovjetunió katonai ■ segítségét. Mint mondotta, a forradalom sorsát eldöntő válságos pillana­tokban Kuba egyedül o szocia­lista tábortól, főképp a Szovjet­uniótól kaphatott katonai szál­lítmányokat. A Szovjetunió ön­zetlen, térítésmentes katonai se­gítségének köszönhetően Kuba ma kitűnően felszerelt fegyveres erőkkel, katonai technikával rendelkezik. A Szovjetunió ugyanakkor a kereskedelmi cse­re és a hosszútávú hitelnyújtás olyan fe'tételeit javasolta a ku­bai népnek, amelyek valódi mintájául szolgálhatnak a nagy ipari és q szükséges természeti tartalékokkal nem rendelkező kis ország közötti kapcsolatok­nak. Fide! Castro rámutatott, hogy a szovjet békeprogramnak óriási jelentősége van a nemzetközi enyhülés ..folyamatában. Termé­szetesen — állapította meg — még sokan kedvüket lelik a Szovjetunió és a szocializmus rágalmazásában. A forradalmi mozgalomban meglevő ólbalol­dal és különféle renegátok ál­lítólagos marxista pozíciókból rágalmazzák a Szovjetuniót, al­jasul elárulják a proletár inter­nacionalizmust és az imperializ­mus érdekeit szolgálják. De sem az aljas rágalom, sem a véres terror, sem pedig a reakciós fi­lozófia nem tudja megállítani a szocializmus eszméinek győ­zedelmes terjedését —, hangoz­tatta a kubai vezető. Leonyid Brezsnyev, az SZKF KB főtitkára a havannai nagy­gyűlésen tartott beszédében ki­jelentette: a győztes szocialista forradalom története Kubában ismét meggyőzően bebizonyítot­ta, hogy a társadalmi fejlődés valamennyi ország és nép szá­mára érvényes törvényei meg- másíthatatlanok. A forradalmi Kuba — mon­dotta a főtitkár — sohasem volt és sohasem lesz magára ha­gyatva. Kuba aktív és tisztelt tagja a szocialista államok nagy családjának, amelyhez a testvériség, az elvtársiasság, va­lamint az önzetlen és kölcsönös támogatós kötelékei fűzik. Brezsnyev hangoztatta: a Szovjetunió mindenkor megen­gedhetetlennek, sőt, bűnösnek tartott minden kísérletet az „el­lenforradalom exportálására” minden külső beavatkozást az­zal a céllal, hogy elnyomják egy forradalmi nép szuverén akara­tát. Hasonlóképpen a kommu­nisták a „forradalom exportjá­nak” sem hívei. ■Brezsnyev a közel-keleti hely- | zetről szólva pozitív lépésként j értékelte a csapatszétválasztás­sal kapcsolatos egyiptomi—iz­raeli megállapodást. Mint mon­dotta, a genfi konferenciának (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Soős Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi é'iamüfkár Baranyában ff of f art megyénk élelmiszergazdasága t Megvalósul a pécs* baromfifeldolgozó Áilami támogatással lehet csak megoldani a zöldséggondolcat Tegnap délután cfr. Soős Gábor államtitkár, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese megbe­szélést folytatott Baranya veze­tőivel az ágazat eredményeiről, gondjairól és az 1974. évi or­szágos és helyi ágazati felada­tokról. Az államtitkárt a szoká­sos év eleji egyeztető megbe­szélésre elkísérte a minisztéri­um több osztályvezetője és dol­gozója. A Megyei Pártbizottsá­gon dr. Nagy József megyei el­ső titkár, Czégény József, a Me­gyei Pártbizottság titkára és Horváth Lajos, a- Megyei Ta­nács elnöke, valamint dr. Föld­vári János általános elnökhe­lyettes fogadták a vendégeket. A baranyai vezetők tájékoz­tatták az államtitkárt a megye élelmiszergazdaságának elmúlt Képűnkön balról jobbra: Horváth Lajos, dr. Nagy József, Czégény József, ér. Soós Gábor. évi eredményeiről, és azokról a problémákról — a zöldségter­mesztés gondja, a gyenge tsz- ek helyzete, a pécsi baromfi- feldolgozó ügye stb. — amelye­ket a megyei vezetés csak az ágazati minisztérium segítségé­vel tud megoldani. Dr. Soós Gábor hangsúlyoz­ta, hogy a megye élelmiszer- gazdasága fejlődési tendenciá­jában jól kapcsolódik az ága­zat országos fejlődés! irányá­hoz, az eredmények, de a meg­lévő feszültségek — például a zöldségtermesztés — is az or­szágos helyzetkép keresztmet­szetét adják. Az élelmiszer- gazdaság termelése az elmúlt évben 6 százalékkal nőtt. ami nagyjából egyezik a megye üte­mével. A megye növénytermesz­tésének szerkezete a főbb nö­vényeknél a programnak meg­felelően alakul. Nőtt a kukorica területi aránya és valamelyest csökkent a kenyérgabona-terü­let, amit, tekintettel a növekvő átlagtermésekre, a racionáli­sabb földhasználat indokol. Kü­lön kiemelte a cukorrépaterület felfejlesztését, amely országo­san csak 20 százalékos, a me­gyében viszont 50 százalékos volt. A megye adottságai azon­ban a mostaninál több zöld­ség, burgonya és napraforgó termesztést indokolnának. Elis­meréssel szólott a megye ter­mésátlagairól, amelyek csak­nem minden növénynél 10—15 százalékkal haladják meg az 1973. évi országos átlagot. Fejlődés tapasztalható a me­gye állattenyésztésében is, ami elsősorban az állomány fejlesz­tésében jelentkezik. A szarvas­marha-állomány évi 4—5 szá­zalékos létszámemelkedése meghaladja az országos szin­tet, sertésnél a koca létszám „futott fel” «agyon biztatóam. Az így kialakított állománnyal jelentős termelést lehet már eb­ben az évben megvalósítani. Előbbre kell lépni azonban Ba­ranyában is — mivel a megye komoly részt vállalt a szarvas­marha-program megvalósításá­ból — a hasznosítási irányok szétválasztásában, a csak bor­ját adó, nem fejt tehénállo­mány beállításában. Az ország­ban 1980-ig 950 ezer tehénlét­szám várható, a kívánatos arány, hogy ebből 750 ezer fejt tehén, és 200 ezer csak borját adó, hústípusú tehén legyen. A megye gondjairól szólva hangsúlyozta, hogy azok koránt­sem súlyosak. Két nagy tavalyi gond a minisztérium segítségével megoldódott, megvalósul a pé­csi baromfifeldolgozó, amely időközben fehérjefeldolgozóval egészült ki. Egyébként a jövő­ben minden húsfeldolgozó és vágóhíd mellé építenek fehér­jefeldolgozót. A jégelhárító központ, egyelőre kísérleti jel­leggel, már ezen a nyáron mű­ködni fog. A megye zöldség­gondján a MÉM egy arra kije­lölt baranyai gesztor üzem- útjár» tud a leghathatósabban segí­teni, magas állami támogatás biztosításával. E célra minden tekintetben a legalkalmasabb a Pécsi Állami Gazdaság le­hetne. Két AGROKÉMIAI társu­lás kérelme van a MÉM-ben — a mohácsi és a drávaszaboi- csi —, mindkettőt támogatják. Rövidesen pozitív döntés vár­ható e társulások jogi szabá­lyozásában és állami támoga­tásuk mértékében. Végül egyet­értett azzal a helyi elképzelés­sel, hogy az Iregszemcsei Kuta­tó Intézet bicsérdi kutató ál'o- mása fe!adafkör-bőv'tsssel, és megfelelő fejlesztéssel a hozal növényi fehérjekutatások gazdá­ja legyen. I

Next

/
Thumbnails
Contents