Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-30 / 29. szám
\ DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. Január 30. Pályázatok, akciók, versenyek.... Ifjúsági munkaprogram 1974-re Híre Tanácsok közvetve — és közvetlenül A KISZ Baranya megyei Bizottsága elkészítette idei munkaprogramját, részletekben is meghatározta azokat a feladatokat, amelyek 1974-ben az ifjúsági szövetségre várnak Baranyában. A KISZ megyei Bizottsága a politikai célkitűzésekből adódó legfontosabb feladatokat így határozta meg: „a szövetség tömeg- befolyásának erősítése, a szervezettség növelése a dolgozó fiatalok — elsősorban a munkásfiatalok — körében, a rendszeres, tartalmas alapszervezeti munka segítése, a vezetőképzés rendszerének továbbfejlesztése, korszerűsítése.” Arra nincs mód, hogy az elérendő célok érdekében kidolgozott „stratégiát", a módszerek, rendezvények és akciók sokaságát ismertessük, — így egy nagyon lényeges részt emelünk ki a KISZ Bizottsáq idei munkaprogramjából: ebben az évben még nagyobb szerep jut a rétegtanácsokeak, a megyei KISZ Bizottság elemző, irányító munkájában fokozottabban épít c rétegtanácsokro. Megnyerni s munkásfiatalokat Igen fontos feladat; a KISZ szervezettségének és tömegbe- fo'yásának erősítése a munkás- fiatalok körében. Ennek érdekében a Megyei Ifjúmunkás Tanács általános felmérést végez c megye üzemeiben, s a felmérés tapasztalatait, tanulságait ismerteti a követienül érintett járási, városi KISZ Bizottsággal és a nagyüzemi KISZ- bizottsógokkal. Felmérés készül e beiáró, és a munkásszállásokon lakó fiatalok helyzetéről, s c körükben végzett KISZ-munka javításának lehetőségeiről. Elhatározás született arról is, hogy a munkásifjúsággal kapcsolatos tevékenység során jobban épít az ifjúsági szövetség a fiatal értelmiségiekre, — elsősorban a fiatal műszakiakra és közgazdászokra. A fiatal munkások szakmai eredményeinek, művészeti tevékenységének bemutatására az idén is lehe- jtőséget biztosítanak a megyei ifiúmunkós napok keretében. Pályázptot írnak ki a vállalatok, ; ikernek történetének és fhőz- gá1mi‘ múltjának feldolgozására és bemutatására, az SZMT- vel közösen munkaversenyt hirdetnek a KISZ-szervezetek körében felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplésére, az építőiparban dolgozó munkásfiatalok részére a korszerű lakásépítéssel kapcsolatos szökés szerelőipari szakmákban megrendezik a Ki minek mestere vetélkedőt, a fiatal újítók konferenciáját, újjászervezi k a fiatal közgazdászok klubját. A KISZ falu* A falún élő és az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok rétegtanácsa, a megyei Mezőgazdasági Ifjúsági Tanács megvizsgálja a falusi lakóterületi jellegű KISZ-alapszervezetek szervezeti életét, KISZ-csoportok .létrehozásának lehetőségeit és ennek alapián javaslatokat tesz a járási KISZ Bizottságoknak a lakóterületi munka javítására. A MÉSZÖV Ifjúsági Bizottságával együttműködve megvizsgálják az ÁFÉSZ-ekben dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit. Á falusi fiatalok pályaválasztásának megkönnyítésére a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban szervezett nyílt naookon kívül támogatja a tanács a nyolcadikos tanulók „szakmai utazását”, a megye mezőgazdasági üzemeibe. A tsz-szövetségekkel közösen megvizsgálják a termelőszövetkezetek és a szakmunkásképző iskolák kapcsolatát, és javaslatokat tesznek a kapcsolatok ki- éoítésére, javítására. Megindít- j ják a „kulturált mezőgazdasági ! major” mozgalmat, versenyt hir- j de^nek a mezőgazdasági üze- j mek betakarítási munkáinak ; gvors és ió minőségben valóéi- j végzésére, pályázatot írnak ki j „Fiatal újítók a mezőgazdaságban” címmel, sor kerül a fiatal szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások megyei vetélkedőjére, „Baranyai klubokat” szerveznek, illetve bővítik kapcsolataikat a mezőgazdasági felsőoktatási intézményekkel. El<5: a tanulás A közéoískolákban a KISZ íegfontosabb feladataként hatá- »ttzták meg az iskolai és mozgalmi közösségek kialakítását, továbbfejlesztését, — annak előrebocsátásával, hogy a tanulás minden ifjúkommunista számára politikai kérdés, a KISZ-szervezet elsőrendű célja, A tanulást, önképzést jól segítik a különböző tanulmányi ver, senyek, — amelyeket az idén is megrendeznek, sőt a tanintézeti KISZ-szervezetek, osztály-diákbizottságok feladata olyan versenyeket is szervezni, amelyek nem országos vagy megyei jellegűek, hanem az adott helyi viszonyokhoz alkalmazkodna segítik a tanulást. Szakköri és pályaválasztási kiállítást rendez: nek, ebben az évben Siklóson tartják majd a politikai tájékozottsági versenyt, részt vesznek az Országos Középiskolai Fotó- kiállítás megrendezésében, a tanácsokkal közösen szervezik a középiskolás néptánc-csoportok megyei bemutatóját, irodalmi, zenei pályázatot hirdetnek. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekéivel való törődés továbbra is kiemelt feladat: korrepetálások szervezésével. „tanulmányi védnökséggel”, szakkörök indításával, különféle előkészítő tanfolyamok, szaktáborok résztvevőinek „kiválasztásával”, társadalmi Ösztöndíjak alapításának szorgalmazásával segítenek a KiSZ-szerve- zetek. A felsőoktatási intézmények fiataljai körében tovább kell feileszteni a társadalmi és közéleti tevékenységet Feladatnak — bár elsősorban „csak” a tartalmi vonatkozásokat ismertettük — éppen’ elég 1974-re, — amely az „ifjúság évének" ígérkezik ... „Mesterségünk címere” Pécsi győzelem • A hat elődöntő lebonyolítása után a Magyar Rádió januárban közvetítette a „Mesterségünk címere" című, a pályaválasz- tással kapcsolatos országos vetélkedő középdöntőit, — amelyben már .erősen érdekeltek - voltunk. Az első középdöntőben ugyanis a pécsi, a budapesti és a szegedi gyerekek játszottak — az építőipar, a híradástechnikai ipar és a húsipar „képviseletében", a másodikban pedig a debreceni, miskolci és győri gyerekek vetélkedtek a konzervipar, 'a műbőrgyártás és a vaskohászat „küldötteiként", Az első csoportból az épitőipar — vagyis a pécsi versenyző- gárda — került ki győztesen, és szakismeretükkel a döntőben is a legjobbnak bizonyultak a pécsi úttörők. A „mesterségünk címere" vetélkedő országos győztese a pécsi 39-es -dandár úti iskola „kutató őrse" lett. Gratulálunk a kis „mesterembereknek", — és azoknak a lelkes építőipari szakembereknek, akik felkészítették őket a versenyre. Ifjúsági bútor Alig volt de... — lesz? Emlékeztetőül: a legutóbbi KISZ-kongresszuson prospektusokat kaptak a küldöttek: a Tisza Bútoripari Vállalat a kongresszus tiszteletére vállalkozott arra, hogy ízléses, modern és a fiatalok zsebéhez mért árú „if- | júsági bútort” gyárt. A variálható, színes garnitúrák valóban mutatósak, praktikusak voltak, — „látatlanban” is nagy sikert arattak ,.. . És azután nem nagyon lehetett találkozni ezekkel a bútorokkal az üzletekben. Legalábbis itt Baranyában nem, — illetve: a pécsi Mecsek Áruház bútorosztályán jeienleq még egy garnitúra kapható abból a típusból, amelyet a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi üzeme gyártott Ha ez az egy is elkel I — az első negyedévi szállítási j ajánlatokat figyelembe véve — ; eqyhamar nem találkozunk az „ifjúsági bútorral”. — A Bútorérték’esítő Vállalat első negyedévi szállításaiban már nem is szerepel a Tisza Bútoripari Vállalat terméke, tehát az év első negyedében, itt Pécsett semmiképpen sem juthat hozzá a vásárló —■ mondja Mál- terics Imre, a Mecsek Áruház bútorosztályának helyettes vezetője. — Ugyanígy hiánycikk lesz a szintén közkedvelt „I” típusú szobaváriáció is ... — Mire számíthat a kispénzű vevő, aki színes, modem bútort akar? — Azért még nincs veszve minden, — sőt. Ha a csongrádi bútorokból nem is szállítanak már ebben a negyedévben — ifjúsági bútor azért még lesz: a BUBIV két új garnitúrával jelentkezik már néhány hét múlva. A „Metró” és a „Marina” fantázianevű kollekcióból január I végén,, február elején, várható nagyobb mennyiség: ezek a bútorok jó minőségűek, szépek és elfogadható árúak. És még egy újdonság, a „Gábor ifjúsági szoba” a második félévben jelenik meg az üzletekben. X. L adjam a fejem? Kiből lesz jó matematikus? Ha szépen rajzol a gyerek A napokban többezei ifjú ember „sorsa” dőlt, vagy dől el: az általános iskolák és középiskolák végzős diákjai határozlak arról, hogy ,’,mire ad ják a fejüket”, milyen hivatás, mesterség szolgálatában töltik majd életüket Életpályájukról döntöttek a maguk elképzelése, szüleik, tanáraik, s egy hivatásos segítő:' a Baranya megyei Pályáválasztási Tanácsadó tarrácsai szerint. . Az elnevezésből ítélve tulajdonképpen úgy gondolná ’ az ember, hogy. a diák eldönti magában, mit is akar csinálni, — utána elballag a tanácsadóhoz és kikéri a véleményüket: „tessék mondani, alkalmas leszek én erre?” Hát ennyire azért nem egyszerű a dolog. Aki a tanácsadó — igen megalapozott és az esetek túlnyomó többségében megfogadott — tanácsait igénybe akarja venni, annak márjó- előre jelentkeznie kell, hogy sorra kerüljön: egy-egy gyerek vizsgálatára tizenkét órát fordítanak a tanácsadó pszichológus, orvos, tanár szakemberei, így érthető, hogy nem tudnak nagy tömegű „konkrét tanácskérőt” fogadni. Az elmúlt évben például egyéni szaktanácsadásban 307 baranyai diák részesült, s az előzetes jelentkezések alapján 1974. február 15-ig rrréq 29 középiskolás diák elképzeléseit támasztják alá, vagy cáfolják meg, — az | utóbbi esetben jobb pályát javasolva .., Mivel is foglalkozik hát a tanácsadó, azon felül, hogy évente néhány száz gyereknek segítenek további élete alakulásában? Nagyon leegyszerűsítve így lehetne fogalmazni: módszertani segítséget nyújtanak mindenkinek, akinek a diákok pályaválasztásához valami köze is van. Közvetve tehát minden tanárnak, szülőnek, — és minden gyereknek. Rendkívül . sok segédanyagot, propaganda anyagot juttatnak ei rendszeresen áz iskolába. Többek között arról, hogyan lehet egy-egy tantárgyon belül „rejtve” a pályaválasztásra irányítani a figyelmet Tájékoztató kiadványokat arról, hogy az iskolaigazgatónak, osztályfőnöknek, tanítónak. úttörószervezetnek milyen szerepe van a pályaválasztásban, $ milyen módszer szerint dolgozzanak. Ismertető füzeteket arról, hogy milyen fizikai, szellemi, jellembeli tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki matematikus, kémikus, vagy éppen tanár akar lenni. Talán az idén sikerült először elérni, hogy a „pálya- választási tanácsadó füzet” — amely sokat segít a tanároknak, gyerekeknek — időben az iskolába került. Osztályfőnöki órákra, szQlői munkaközösségi értekezletekre járnak a tanácsadó munkatársai, a járási székhelyeken nyílt információs nap keretében ismertették tevékenységüket, a gyerekek, szülők, tanárok, vezetők előtt, helyszíni szaktanácsadással egybekötve. Diafilmek, mozqófilmek, magnószalagok állnak rendelkezésükre a célszerű pályaválasztás szolgálatában. A nevelőkhöz rendszeresen eliuttatják a megye „munkaerő prognózisát”. Minden hónap első hétfőjén „foqadóórát” tartónak Pécsett a Megyei Tanács épületében lévő irodáiukban: ilyenkor egyéni problémákkal foglalkoznak. Rendkívül népszerűek ezek az „információs hétfők”, — volt úgy, hogy 18 páciens jutott a tanácsadó egy-egy munkatársára. Részt vesznek osztályfőnöki | továbbképzéseken, a pályavá- i lasztási felelősök és a pályávc- I lasztási meqbízottak továbbképzésén. „Életpálya” című laplapjukban a szakma megbecsülésére, szakmaszeretetre nevelnek — olvasmányosan . . A legtöbb szülő elfogult, — ezt ők látják a legjobban. Mert, ha egy gyerek szépen rajzol, vagy énekel, nem biztos, Hogy festőművész vagy énekes lesz belőle . . . Egyetlen személyiség- jegy még nagyon kevés a rátermettség megítéléséhez — ehhez az összes tényező ismerete szükséges. Egy viszont biztos: mindenki tehetséges valamiben. És ez a fiatal, alig kétéves intézmény ahhoz ad segítséget, hogy lehetőleg mindenki a tehetségének megfelelő életpályát válassza .,. D. K. X. Fésű és selyempapír Forgács Gábor, a jódlis A Ki Mit Tud?-on találkoztunk vele. A nagy siker után jögtön bohócot akartak csinálni belőle. Amolyan igazi bohócot krumpliorral meg méteres cipővel, — de nem hagyta magát,. megmaradt eredeti szakmája, a műszerészet mellett... Aztán mégiscsak gondolt egyet, és otthagyva csapot- paoot nekiállt hivatásszerűen' iódlizni. és közben még bohóckodhat Is egy fésűből — és selyempapírból eszkábált hangszerével. A naaY szám azért mégiscsak a iódli, amit széles e hazában kevesen tudnak úav „csinálni” mint ő. Most az ORI-val turnézik. — Nyolc éves koromban kezdtem jódlizni. Senki sem tanított rá, csak úgy magamtól próbálgattam — és ez lett belőle.., — A jódlizás mellett a szellemes dalszöveg is tetszik a közönségnek... — Magam írom a szöveget és magam szerzem a zenét is . .. Egyébként most fogadtak el három számomat a rádióban, kettőből kislemez is készül. Egy kislemezem már a Ki Mit Tud? után megjelent. — Milyen műsorokban lépsz fel? — A Koós—Expressz show- ban, a Halló itt a Balatonban a nyáron, — és azóta rendszeresen járom az országot, fellépek itt is, ott is. — Külföldi turné? — Egyelőre csak ígéret... — Melyik korosztálynak énekelsz? —e Ä jódllt mindenki szívesen hallgatja. Jól esik egy beat koncerten is, addig legalább pihen a hallgatóság füle . .. — Rivális? — Nem tudok róla. — Kaphatnánk fényképet? — Nem. Azt csak igazi művész teheti meg ... — Irányi — A fiatalok környezet© A környezet: a levegő, a víz, c talaj közkincs. Környezetünk védelme társadalmi feladat, melyben az ifjúságnak is ki kell venni a részét. E fontos munka már az óvodákban megkezdődik a természet szeretetére, természeti értékeink megbecsülésére való neveléssel. Mert csak az c gyerek — a jövő „felnőttje” — fogja védeni a környezetet, akit erre neveltek, aki becsüli azt. Ebben a nevelő munkában nagy feladata van a pedagógusoknak, az áttörőszövetségnek j és a KISZ-nek. A nevelőtestüie- | tek munkájának, s az ifjúsági mozgalom ezirányú tevékenységének számos szép példája van már az országban és e megyénkben is. Elégedettségre azonban semmi ok. Mert lehetnénk még öntevékenyebbek. Ezzel kapcsolatban érdemes dr. Rakoctay Zoltánnak, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének, az első országos környezetvédelmi tanácskozáson elhangzott felszólalásából idézni: „Kapok egy levelet az egyik úttörőcsapattól, hogy küldjék nekik egy madáretetőt. Részt vettem egy megbeszélésen, ahol 175 gyerek és pedagógus, szülő volt jelen. Felvetették, miért nem rendezik meq a madarak és fák napját. Millió oiyan eset van, hegy keresik az illetékest. Ez esetben mindenki illetékes. A madarak és fák napját nem úgy kel! megszervezni, hogy a miniszter elrendeli. Ki kell menni az erdőbe és meg kell tartani. Ha nincs öntevékeny társadalmi bázis, akkor a Természetvédelmi Hivatal, meg az Elnöki Tanács nem tudják megoldani.. Merjenek tenni a természetvédelem érdekében a szülök, pedagóqusok, s a gyerekek egyaránt. S nemegyszer tesznek is. Például, a kertvárosi iskola ablakába csinos kis madáretetőt barkácsoltak a gyerekek. Csaknem minden iskolában a lermé- szetraiz órákon felvilágosítják a tanulókat a madárfészkek védelmének jelentőségéről. S itt van a vízvédelem kérdése. E területen is lehet találni tennivalót a fiataloknak. Köztudott, hogy élővizeink tisztaságának megőrzése elsőrendű feladat. Ez csak akkor járhat eredménnyel, ha a jövő nemzedéke ideiében megismerkedik a vízvédelem fontosságával, E téren igen szép és követésre méltó példát mutatott a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium. Megalakították vízminöséqvédeimi szakkörüket. A szakkör foglalkozásait, az alapvető kémiai, biológiai vizsgálatokat az iskola laboratóriumában tartja. A tanulók figyelemmel kísérik a környező vízfolyásokat, s ha szeny- nyezőanyagot vesznek észre ott, riasztják a vízügyi igazgatóságot. Nem lenne haszontalan Baranyában is hasonló szakköröket alakítani. A környezet megóvása nem rövldtriyy feladat. A jövö nemzedékének is ebben a környezetben s-n1! élni. Nem közömbös, hány m!'-“nt őriztük meg tehát környezetünket, és azt a Jövő generációsa mikéopen gondozza, alakítja s védi.
