Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-30 / 29. szám

1974. Január 30. DUNÄNTOll NA Pld Zenei életünk méltó feltételeket kíván Lesz-e Pécsnek új hangversenyterme Neves mű észek felajánlásai Az ügyet valakinek kézbe kellene venni AZ AULA Pécs renei hagyományai, a zenei érdeklődés intenzitása, a vá os zeneszerető közönsége Kétségtelen, Hogy pezsgő, élénk hangversenyéletünket gyakran példaként emlegetik’ országos fórumokon és méltán. A sorozat-bérletek valóban évek óta különösebb szervezés nélkül !s elfogynak, s a hangverseny- terem bizony nemegyszer cse­kélynek bizonyul az érdeklődés­hez képest. Erről — és a kon­certhallgatás feltételeiről — már kevesebb szó esik. Az egyetlen megoldás Ha a nemrég lezajlott TV- közvetítésen föl nem vetődik, aligha tudja meg ország-világ, hogy a példaként emlegetett pécsieknek milyen gondokat je­lent egyetlen szűkös hangver­senytermük korszerűtlensége, melynek az okait —, illetve egy- egy koncert kimerítő, nyomasz­tó és kellemetlen kísérőjelensé­geit — hosszan sorolhatnánk. Hogyan lehetne segíteni raj­ta? Itt vetődött fel másodszor, s ezúttal immár p TV nyilvánossá­ga előtt egy korábbi elképzelés: a vénás kulturális vezetői a Pécsi Orvostudományi Egyetem nagy befágüdóképesséyű, szép és im­pozáns auláját — alkalomsze­rűen — hangversenycélokra sze­retnék az intézmény megértő gazdáitól kölcsönvenni. Ponto­sabban: — akusztikailag — a hangversenyekre alkalmassá termi, vagyis, biztosítani itt a rangos, európai színvonalú hangversenyterem feltételeit Ezek a feltételek ugyanis egye­lőre hiányoznak. A Jó szándék viszont megvan, igái, hogy a ma rendelkezésre álló anyagi fedezet hozzá a TV-ben is el­hangzott tréfás hasonlattal — „gomb a kabáthoz” ... Ez van ... De nézzünk szem­be a tényekkel. Üj, korszerű és a jövőnek is tervezett hangver­senyterem megépítése nem egy­hamar várható. Ez ugyanis — előcsarnok, öltözők, próbaszo­bák, kamaratermek és miegye­bek kíséretében — kb. 100 millió forint... Ez nem megy. A Liszt terem 450, a színház 560 főnyi közönséget képes befogad­ni. Az érdeklődés átlagban en­nek közel a kétszerese, eseten­ként az 1000 eladott jegy is ke­vés volna, ha lenne hová leül­tetni ezer embert. Persze, volna éppen . .. Ay aula. Akusztikai berendezés Nézzük, mit szól hozzá a szak­ember, egyben választ kérve tőle arra a kérdésre is, amely bizonyára sokakban megfogal­mazódott: miért nem lehetett eleve már a tervezéskor hang­versenycélokra is alkalmassá téve megtervezni, elkészíteni az auláit Bálint János építészmérnök­kel a Pollack Mihály Műszaki Főis'-ola tanárával állunk a vá­ros legnagyobb és legszebb elő­adó termében, az orvostudo­mányi elméleti tömb elegáns, csillogó aulájában. A mérnök válasza határozott: — Az aula már eleve hang­verseny-akusztikai célokkal ké­szült, ezt szolgálja az intarziás faburkoiatú mellvéd is. Az épü­let tervezői tehát számoltak az Mérlegen a TIT Baranya megyei Szervezetnek 1973 évi munkája Készül a Mecseki Természettudományi Stúdió Augusztusba! szeretne« at«enn> a létesítmény első szakaszát Mintegy 4500 TIT-előadáson 180 ezer baranyai vett részt az elmúlt évben. Legtöbb előadás, több mint 1300, a műszaki ié- mákban hangzott el. Bizonyít­va, hogy a mai műszaki-techni- kai forradalom iránt milyen nagyfokú az érdeklődés. Ezt az egészségügyi témákköl foglal kozó 224 előadás követi. A me­zőgazdasági témában közel 200 előadást hallhattak a? érdeklő dők. A TIT Baranya megyei Szer­vezete továbbra is egyik leg­fontosabb feladatának tekinti — a társadalomtudományok mellett — a természettudomá­nyos világkép és műveltség ki­alakítását segítő tudományos ismeretterjesztést. Ehhez az alapozó tudományok: a mate­matika, fizika, kémia és bioló­gia népszerűsítése nélkülözhe­tetlen. Ezért cél, hogy az alap- tudományokat magyarázó elő­adások száma növekedjék, így főleg a kémiáé, fizikáé és a biológiáé. A hagyományos szóbeli isme­retközlésben, mint impulzus- keltő, tudatformáló nevelési for­mában rendkívül döntő a kü­lönféle modern szemléltetőesz őzök alkalmazása. A múlt év ben például 2400 előadás! -rém1 éltelek a megyében. A POTE-n már működő hall atói TIT-szervezethez hasonló- -at szerveznek a Tanárképző és a Műszaki Főiskolán. Ugyanígy a többek között Sellyén, Mozs- qón meglévő TIT-klubok mintá­iéra, — amelyek eoyébként a helyi értelmiséaet tömörítik — Bolyban és Siklóson is alakító aula koncertcélokra való igény be,ételével. Beruházási fedezet hiányában azonban teljes kiépí­tését nem irányozhatták elő. — Mit jelentene ez a teljes kiépítést — Ennek a mértékét kísérleti akusztikai mérések határozhat­ják meg, természetesen zenei rendezvények alatti mérések. Ezek alapján megtervezhető és elkészíthető a szükséges és hiányzó belső akusztikai kikép­zés. Én nem vagyok akusztikus szakember, de feltételezhetően aligha lesz egyébre szükség, mint a hangversenyek idejére befüggesztett visszaverő lés el­nyelő) felületekre. Ilyen ún. „hangterelő lamellák” oldhat­ják meg a fennálló akusztikai problémákat, és persze az — ugyancsak akusztikai célokat is szolgáló — ülésrendszer, annak a kárpitozása is. De ezt csak a mérések után lehet megtudni. — A jelenlegi ülésrendszer megfelelő volnat — Tűzrendészet! okokból min­denképpen külön székrendszer elkészítése szükséges. Ilyen nagy tömeg elhelyezése ugyanis csak rögzített ülésekkel engedélyez­hető. Kiemelhető, illetve hang­verseny idejére , beszerelhető billenő ülólapos székek rendsze­re szükséges itt, amiket soron­ként az ülésmezőben elhelyez­hetnek. (Egy ilyen szék ára kb. 1200—1300 Ft.) Nincs szó tehát a széksorok végleges beépítésé­ről, a rögzítések helyét pedig újra be lehet fedni­— Mennyire lehet költséges egy ilyen akusztikai vizsgálatt — Budapesten működik Ilyen akusztikai laboratórium. Egyik neves munkatársával — Szomq- lányi Ervinnek hívják — már be­széltem erről. Nekem úgy nyilat­kozott, hogy szívesen lejön bár­mikor, ha hívják (s hasonlókép­pen nyilatkozott az épület ter­vezője, Borosnyai Pál építész- mérnök is) és térítés nélkül elvégzi a szükséges méréseket. Pécs közönsége is... Beszélgetésünkön részt vett Várnagy Viktor, az Országos Filharmónia pécsi Irodájának vezetője. Elmondta: több neves, nagy művész, amikor Pécsett jár­va, először hallott a város hang­versenyterem-gondjairól, azon­nal és nagy örömmel javasolta, hogy bármikor szívesen tartana olyan hangversenyt, amelynek tiszteletdíját az aula akusztikai berendezésének mielőbbi meg­valósításéra szeretné felajánla­ni. Lamberto Gardelli egy több koncertből álló sorozatot aján­lott fel a nemes célra: hasonló­képpen nyilatkoztak Ruha Ist­ván hegedűművész, László Mar­git, Komlóssy Erzsébet, az Ope­raház magánénekesei is. És ha ez a kezdeményezés szárnyra kapna1, bizonyára megmozdulna érte az egész magyar művész­társadalom. Mély hittel hozzáteszem: Pécs zeneszerető közönsége is megmozdulna, és szívesen ál­dozna a város zenei életéhez méltó hangversenyterem kiala­kítására. Cank most már ezt az ügyet valakinek kézbe kellene venni, el kellene indítani... Wallínger Endre ; „Nem halott műfaj az opera isniaiiiin Men pécsi kopeáo'síp A zene igazi élvezete A jelenkori angol zeneszerző- gárda legnagyobb alakja, Ben­jamin Britten nemrég töltötte be hatvanadik életévét. Számos jelentős művel gazdagította az angol és az egyetemes zeneiro­dáimat ötéves korában kezdett kom­ponálni. Tizenöt éves koráig mintegy félszáz művet írt. Har­mincegy éves volt, amikor be­mutatták első operáját. Ettől kezdve az operai műfaj kötötte le érdeklődését. „Az opera — vallja —, meggyőződésem szerint nem halott műfaj. Sokat lehet még elmondani benne az em­berről, életünk nagy kérdései­ről, s általában azokról a prob­lémákról, melyek az alkotómű­vészeket foglalkoztatják. A. mi korunk egyébként is élénken foglalkozik a lélektan kérdései­vel, a pszichológia áthatja a művészeteket. Miért vesztett vol­na időszerűségéből épp az a zenei műforma, ahol ennek leg­inkább helye van?" Elgondolkoztatóak Brittennek azok a mondatai is, amelyeket egyik rádió-előadásában mon­dott a zenehallgatásról: „Attól tartok, sok embernek csak azért tetszik a zene, mert hallgatása bizonyos elképzeléseket kelt bennük. Csodálatos tájakat képzelnek el közben, hullámzó fákkal; vagy saját magukat he­lyezik valamilyen romantikus szi­tuációba. Lehet, hogy ebben örömük telik, de így nem a zene szerez nekik örömet, hanem e zene által keltett asszociációk. Az igazi átélés, a zenehallgatás valódi öröme sokkal mélyebb ennél: a dallam, amelyet fel­szívunk magunkba, s önmagáért szeretünk, a ritmus, mely ma­gával ragad, a harmóniák, ma­B. Britten a dolgozószobájában. nak klubot a TIT helyi szerve­zeteinek. A TIT nyelvi iskoláján 1700- an tanultak 1973-ban. Az ide­gen nyelvi oktatás vidéki tago­zatait Komló és Siklós utón Mohácson és Szigetváron is megszervezik ez év őszéig. A Mecseki Természettudomá­nyi Stúdió első szakaszát au­gusztus 20-iq szeretnék átvenni a kivitelezőtől, a Mecseki Szén­bányák építési üzemétől és így már a nváron működnek a Pla­netárium, a csillagda és bemu­tató ágazat. A közös összefo­gásból épüiő stúdió a Mecsek oldalában, a város felett az anyagi világ törvényszerűségeit kívánja érzékelhető, egészen emberi közeibe hozni. A TIT megyei elnöksége az 1974. évi munkatervében a sza­bad idő kulturált, aktív eltölté­séhez érdekes kezdeményezést szeretne megvalósítani Har­kányban. Ennek lényege, hogy az ismeretterjesztés valamennyi formáját és módszerét felhasz­nálva szórakoztatva, tanítva, gyakorlati bemutatókkal ismer­teti meg a tudományos-techni- kai forradalom legújabb vív­mányait. A TIT ez évben is különféle helytörténeti monográfiákat je­lentet meg. A napokban meg­jelent nyomdászattörténeti kiad­ványuk mellett rövidesen kiad­ják az államosított Pécsi Bőr­gyár, majd a bólyi Kossuth Tsz üzemtörténetét. Az elmúlt évi eredményes is­meretterjesztés korszerűsítését Lizonyítja, hogy közzétették az 1974—76-ra szóló témaajánlá- sukat. Ebben a legfontosabb társadalmi rétegek és szakmai kategóriák számára komplex i előadás-soiozatokat találat­nak az üzemek, vállalatok, tsz- ek, intézmények dolgozóinak művelődéséért felelős ve^ptők és szervezetek. tyek mint összhangzások bűvöl­nek el, a hiánytalan kielégülés érzése, amit egy szépen felépí­tett darab kelt bennünk, - ez a zene igazi élvezete." Britten műveinek java része vokális kompozíció, ezek között is fontos helyet foglalnak el kó­rusművei. A világhírű zeneszerző több mint egy évtizede tart fenn kap­csolatot Ivasivka Mátyással és az általa vezetett pécsi ÁFÉSZ „Janus Pannonius” leány-kama- rakórussal. — Az együttes tagjai és ma­gam is — mondja a kapcsolat­ról Ivasivka Mátyás — talán leg­szívesebben Missa Brevis című művének bemutatására emlék­szünk vissza, ami 1965-ben volt. Britten rendszeresen tanácsok­kal lát el bennünket műveivel kapcsolatban. Kiadója pedig minden újonnan megjelenő kó­rusművének kottáját, esetenként hanglemez vagy magnetofon felvételét is elküldi részünkre. Kórusom a mestert születésnap­ján ajándékkal lepte meg. Nemrégen válasz érkezett a küldeményre: „Nagyon boldog vagyok, hogy megkaptam a 60. születésna­pomra küldött jókívánságokat és az ajándékot. Ugyanakkor kö­szönöm a kompozíciómmal kap­csolatban irt soraikat. Külön kö­szönöm Kiss Orsolyának a gyö­nyörű diszpárnát és Hórváth Zsuzsának a Janus Pannonius- jelvényt. Mindkettő biztonságban mégérkezett és nagyon tetszett - írta B. Britten. Személyes köszönetét mégegy- szer megerősítve egy dedikált fotót is küldött ebben a levél­ben, melyet most itt közre adunk. Várnai Ferenc Érdekes,, “ Pécsi képzőművészek kiállítása Újvidéken ’fr­ee.- ÉS KÜLFÖLDI GYÁRTMÁNYÚ KONTAKT, TÁVADÓS, REGISZTRÁLÓ VALAMINT EGYSZERŰ NYOMÁS ÉS VA- OUUMMÉRŐX JAVÍTÁSÁT ÉS OMH ÁLTAL VALÓ HITELE­SÍTÉSÉT RÖVID HATÁRIDŐVEL, ROSTÁN VAGY VASÚTON TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSSAL VÁLLALJA ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE 106. FIÓK 7622 Pécs, Zsolnay u. 44. Tel.: 11-2!* A pécsi művészek először ál­lítanak kj Újvidéken. Alkotásai­kat a forma artikulációja és an­nak a tartalomhoz való tiszta viszonyulása jellemzi. A műves- ségre való törekvés, a kutató­szellem reneszánsz értelemben, fiatalosan jelentkezik munkáik­ban, az élethez való bizalom, a kedély és felelősségérzet ritkán látott, kiegyensúlyozott stílusje­gyeivel. Műveiken keresztül olyan élet, .környezet és embe­rek jutnak kifejezésre, akik „fel­adataikat könnyűszerrel végzik". Ez azért érdekes, mert a munka és a játék elég távol eső dol­gok egymástól. Ami különösen jó: alkotásaikban az ügyesség nem szül a tartalomhoz hűtlen formákat. A táj, az ember, a termelés, — vonalak és tónusok útján szerveződik modern művé­szetté. A pécsi alkotóművészek meglátták, felfedezték ezeket a viszonyokat. De szerencsésen ál­lították össze a kiállítás anyagát is, hiszen o pécsi művészeti életnek csupán egy részét, ke­resztmetszetét tudják itt bemu­tatni. A vonal és képszerkezet vi­szonyaiba szövi be a ielenséget Bizse János. Műveiben bonyo­lult összefüggések jelennek meg, oly fokon, hogy a kívül­álló szemében struktúrává alvad a kompozíció. A vonal és tónus északi tem- peramentumú művésze Kolbe Mihály. Nála „alvó drágakő” a világ, és meg-meqvillannak benne a finom csiszolású élek. Soltra Elemér is a jelenségekből indul el, de a jelenségről moz­gás által vesz tudomást. Min­den tárgy a mozgás viszonyába hozható. Úqy tűnik, ez a ma­gyar művészetnek eay igen je­lentős szempontja. Ehhez. a je­lenségekhez kapcsolódj Zs. Ko­vács Diána: Ormánság,. önnep című faliszőnyegein a mozgás által fejezi ki a hangulatélmé­nyeket. A forma általi rokonság szerint ide sorolhatnánk Erdős János alkotásait Nehéz ugyan ily módon rendszerezni, bizo­nyos önkényességgel mégis az előbbiek sorába állítjuk. A kom ponálás, a télnek az elfoglaló sa „néprajziasan szisztematikus” és a struktúrában g „tárgy” egyedül maradt, vagy még mindig egyedül van. De a tárgy a „mély rétegekben” ho­gyan maradhat meg egyedinek? Ez a dilemma foglalkoztatja Er­dőst A modem konstruktivista kif« jezésj mód nagy magyar hagyo­mányainak folytonosságát je­lentik Martyn Ferenc alkotásai. A történeten kívülálló gondola­tok csiszoltsága a dinamikus szerkesztésben jelenik meg. Stí­lusának személyiségi foka már egzakt tudományokhoz hasonló. Élmény és szerkezet o baranyai élet érzékiségében jelenik meg ' Kelle Sándor műveiben. Simon Béla az érzelmek naqy koncent­rációjára képes művész, népiesen modem Bissier emlékeit idéző. Művészi légköre nagy nyomá­sokhoz alkalmazkodó, nem any- nyira formában, hanem tarta­lomban heves művész. A Me­csek Cukrászda című képén az „édesséq telítettségi foka” maximális, örömet és csodáiotot vált ki. Fürtös György több irányú művésztípus. Kritikai szelleme nem hagyja elhunyni az él- • ményt, hanem állandóan incsel­kedik azzal. Néha „komolyan” elmélyed eqy-egy motívumában, például toronyra emlékeztető alakjai monumentálisak, közép- koriasan méltóságteljesek. Pécs város múltját érezzük bennük, majd más műveiben átcsap a humorba, oéldául „autácipő” alkotása, ötlet és magyar játék von alkotásaiban. A pécsi mű­vészek Újvidéken először látott tárlotg érdekes, újszerű. Ács József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents