Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-05 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngpio XXXI. évfolyam, 4. szám 1974. Január 5., szómba! Ara; 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Árhullám a határokon A tőkés világ egyik-másik gazdasági jelenségét illetően mi sem ülünk „páholyban”. ahonnan kívülállóként szemlélődhetünk. Érvényes ez a megállapítás a valuta-válságokra, s még inkább a tőkés gazdaságokban végbemenő és a tőkés világpiacon tükröződő inflációra. A főbb tőkés országokban mind az ipari termelői árak, mind pedig a kiskereskedelmi árak az utóbbi 5—6 esztendőben folyamatosan és növekvő mértékben emelkedtek; az alapvető fontosságú nyersanyagok világpiaci áralakulását kifejező, úgynevezett „Reuter"- index pedig 1968 átlagához képest az idei év közepéig csaknem 200-ra emelkedett, ezeknek a nyersanyagoknak az árszintje — nem egészen hat esztendő alatt — megkétszereződött. A tőkés infláció gyorsuló irama szükségszerűen veti fel a kérdést, mennyiben befolyásolja ez a jelenség a belföldi árszínvonalat, s ha befolyásolja — ez már válasz a kérdés első részére —, milyen pénzügyi-gazdasági eszközeink vannak arra, hogy a tőkés világpiaci árak „begyűrűzését” a hazai árakba mérsékeljük, jelképesen szólva az áremelő hatást a határon megállítsuk, vagy legalább is tompítsuk. Magyarország árucsereforgalmának több mint kétharmadát a szocialista, mindenekelőtt a KGST-arszágokkal bonyolítja le, s ennek következtében a külkereskedelem által közvetített inflációs nyomással szemben védettebbek vagyunk — természetesen szocialista partnereink is — mint más országok. A KGST-piacon az árak viszonylagos stabilitása érvényesül, ám öt évenként — általában egy- egy új középtávú tervidőszakra —< felülvizsgáljuk és kiigazítjuk az árakat, mégpedig a világpiaci árhelyzet figyelembe vételével. Mivel a világpiaci árak az infláció következtében felfelé haladnak, ez a hatásuk késleltetve és szakaszosan qi KGST-piae óraiban, árszintjében Is kifejezésre jut Az mór részletkérdés — és a tendencián mit sem változtat —, hogy a konjunkturális árhatásokat Igyekezünk semlegesíteni. A jelenlegi KGST-árak 1975 véqéig érvényesek és rögzítettek, 1976- ban azonban már a módosított és kölcsönös megegyezéssel kialakítandó árak lépnek érvénybe. Más a helyzet a nem szocialista orszóqokkal folytatott kereskedelemben, ahol általában a mindenkori piaci árakon kötjük az import- és export-üzleteket. Ezek a piaci árak az infláció következtében gyorsan emelkednek, s ha korlátlanul érvényesítenénk a külső és belső piaci árak szoros kapcsolatának az elvét, akkor az import- termékek — anyagok, fogyasztási iparcikkek, gépi beruházási javak — hazai árai ugyanazon az úton haladnának, mint a tőkésországokban, azaz szüntelenül és gyorsuló ütemben emelkednének. Árrendszerünk megalkotásakor azonban nemcsak a világpiaci és a belföldi árak szorosabb kapcsolatának megteremtését tűztük ki célul, hanem eayszersmind a belföldi termelői és fogyasztói árak vi- szonylaaos stabilitását is. Épp ez utóbbival kapcsolatban — a koniunkturólis ármozqások kiszűrésére — létrehoztuk az import árkülönbözeti tartalékalapokat, egyebek között a déligyümölcs, a kávé, a gyapjú és a különböző műanyagok belföldi árszln‘iének stabilizálására. A tartalékalapok elvben a következőképpen működnek: amitör az említett termékek világpiaci órai csökkennek, az ebből származó árnyereséget a tartalékalapba, a kasszába kell helyezni, konjunkturális áremelkedés esetében viszont az alapból kell fedezni a tényleges beszerzési és a belföldi ár közötti különbséget. Konjunkturális áremelkedésekkel és ármozgásokkal ugyan számoltunk, nagy mértékű tőkés inflációval viszont nem. Emiatt a tartalékalapok sem bizonyultak elégséges eszköznek: ugyanis a konjunktúra lanyhulásának időszakában is a korábbinál — a konjunktúra előttinél — magasabb a világpiaci árszínvonal, tehát az eredeti elképzelésekkel ellentétben ebben a szakaszban is támogatni kell a belföldi árat, amire a tartalék- alapban rendszerint nincs fedezet Mivel a belföldi termelői és fogyasztói árszint viszonylagos stabilitását fontosabbnak tartjuk, mint a világpiaci és a belföldi árak közelítését, a költségvetés 1968 óta csaknem 15 milliárd forinttal dotálta az importot, az árkülönbözeti tartalék- alapokat llymódon biztosította az árak stabilitását egyebek között a cukornál, a cementnél, a kőolajnál és még számos terméknél. (Nemcsak a Szovjetunióból importálunk kőolajat.) Miközben a „Reuter”-index megduplázódott, nálunk csak néhány hatósági áras terméknél — kohókoksz, színesfémek, alumínium, műanyagok, fenyőfűrészáru, tégla, cserép, betonáru — került sor áremelésre, amely általában 10—15 százalékos volt A tőkés piacokról importált termékek — elsősorban a legfontosabb alapanyagok és energiahordozók — árkülönbözeti alapokból és a költségvetésből való támogatása, árainknak változatlan szinten való tartása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az ipari termelői árak színvonala 1969—1972 között viszonylag kis mértékben, négy év alatt 6 százalékkal emelkedett. (Franciaországban ez év tavaszán 12, az NSZK-ban 6,2 százalékkal volt magasabb az ipari árak szintje az egy évvel korábbinál.) E lmondható tehát, hogy rövid távon hatásosan védekezünk a tőkés infláció árfelhajtó hatásával szemben, az „árhul!ám”-ot a határokon feltartjuk s a hazai árakba begyűrűző hatását az eddigiek során erőteljesen mérsékeltük. Mindennek azonban „ára" van, a viszonylagos árstabilitás előnyéért a hátrányokat is vállalnunk kell. A külpiaci árváltozások semlegesítése következtében az árak nem informálnak pontosan a valóságos költségekről, a központi támogatással fenntartott alacsony ár többletimportra ösztönöz, mert a feldolgozott termékek exportjánál a vállalatok a többlet árnyereséghez juthatnak. Ehhez a problémakörhöz tartozik, hogy azoknak a termékeknek az árai is emelkedtek — például a vágómarháé, a vágósertésé, a hengerelt acéloké, az alumíniumé —, amelyekben exportőrök vagyunk. Általánosságban jellemzi a helyzetet, hogy a világpiaci árak változásának számunkra előnyös hatásait a vállalatok szó nélkül tudomásul veszik, negatív hatások kivédését pedig egyoldalúan a költségvetésre hárítják. Mindez arra utal, hogy a tőkés inflációval, áremelkedéssel kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és árszabályozási gyakorlatunk jócskán tartalmaz ellentmondásokat, amelyeknek kiküszöbölése azt igényli, hogy a viszonylaqos árstabilitás terheiből a vállalatok is többet vállaljanak, ©arawrtrolgy! Ssteé® Új Sakásügyi jogszabályok — Újabb kedvezmények a többgyermekes családoknak Ülést tartott a Minisztertanács A TARTALOMBÓL Chilében dühöng o fasizmus * Összevonták a baranyai állami gazdaságokat * Rendelet a házirendről * Elfogadta a tanácsülés Pécs idei tervét * Reflektorfényben fehér kártyaasztal mellett A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott Az Országos Tér-hivatal elnöke, a pénzügyminiszter, és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatot terjesztett a kormány elé a központi fejlerz- tési programok előkészítésére, végrehajtásuk szervezésére és ellenőrzésére. Az előterjesztés szerint a korábban megállapított irányelvek helyesnek bizonyultak, de a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerű azokat kiegészíteni. Az előterjesztők iává,slatot tettek arra, hogy részletesebben meg kell határozni a központi fejlesztési programmá nyilvánítás feltételeit, szabályozni kell e programok előkészítésének rendjét, javítani kell végrehajtásuk irányítását és összehangolását. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatot terjesztett a kormány elé a minőség- szabályozás rendszerének fejlesztésére, a rendszer hatékony- ságának-vrövelésére. Az előterjesztés megállapítja, hogy az eltelt években korszerűbb termékek kerültek forgalomba, kedvezőbb lett a gyártmányok minőség szerinti összetétele, az ipari termékek közül több elérte a vezető nemzetközi márkák színvonalát. Ugyanakkor nem mindig kielégítő a minőség egyenletessége, egyes árucsoportokban az előírt követelmények teljesítése és a minőségellenőrzés. Sok a kifogás a lakosság részére végzett szolgáltatósok, különösen a javítás-karbantartás minősége ellen. Ezért a termelés színvonalának emelése, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése és a nemzetközi versenyképesség biztosítása érdekében szükséges a minőségszabályozó rendszer hatékonyságának növelése és részbeni továbbfejlesztése. A kormány az előterjesztést elfogadta és határozatot hozott a termékek minőségének biztosítását és fejlesztését szolgáló ágazati irányítás javításáról, a szabványosítás szerepének növeléséről, a termékek megkülönböztető minősítéséről, a termékek minősége iránti fokozott felelősségről és a fogyasztók érdekeinek védelmében szükséges intézkedésekről. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé a lakásügyi jogszabályok közötti összhang fokozott biztosításáról. Az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását az illetékes szervek több alkalommal is vizsgálták és tapasztalatait értékelték. Ezek alapján elsősorban azon rendelkezések módosítása indokolt, amelyek az egységes államigazgatási eljárás biztosításához, továbbá a lakásügyi jogviták egységes elbírálásához, a tanácsrendeletek felülvizsgálatához szükségesek. A Minisztertanács rendeletéi a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, továbbá —, a népesedéspolitikai feladatokról szóló intézkedések figye- embevételével — a lakáshasz- nálatba-vételi díjról, valaminta lakásépítő szövetkezetekről szóló rendelkezéseket tartalmazzák. A jövőben például nem kielégítő tanácsi bérlakással rendelkező három- vagy több gyermekes családok a lakáskiutaiósi névjegyzékbe történő felvétel nélkül is részesülhetnek kiutalásban. Á Sekósbaszzsélaíbc-wóteli díjat jelenleg a félkomfortos és komfort nélküli lakásoknál el lehet engedni. Az új rendelkezés szerint a több gyermekes családok komfortos és összkomfortos lakás esetében is mentesülhetnek a lakáshasználatbavételi díj kiszabása alól. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett a kormánynak a főváros városrész- központjai kialakításának vizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a Fővárosi Tanács a lakáshiány megszüntetése érdekében tett erőfeszítések mellett az általános rendezési tervben előirányzott városközpontok mértéktartó kiépítésére törekszik. A városrészközpontok kiépítésénél — a kormány korábbi határozatának megfelelően — túlzottan költséges és dekoratív céloxat szolgáló építkezéseket nem engedélyeznek, az ilyen kezdeményezéseket megakadályozzák. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a hajók lajstromozásának szabályozásáról, amely meghatározza a lajstromozási kötelezettség alá eső hajók és egyéb úszólétesítmények körét, rendelkezik — egyebek között — a hajó- lajstrom vezetéséről, a tulajdonjog változása esetén követendő eljárásról. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az ország- gyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői pénteken az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán résztvett Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Óvatos derűlátás Genfben A csapatszétválasztásról folyó egyiptomi—izraeli tanácskozás negyedik fordulója után továbbra is óvatos derűlátás uralkodik Genfben. A pénteki, több mint kétórás ülés után kiadott rövid közlemény szerint a felek „a esapatszétválasrtás technikai módozatait tekintették át”. A következő ülést január 7-re, hétfőre tűzték ki. Egy izraeli hivatalos személyiség újságíróknak kijelentette: Taha El-Magdub egyiptomi dandártábornok és Mordechai Gur izraeli vezérőrnagy, a tárgyalásokon résztvevő küldöttségek vezetői, elvileg máris átfogó megállapodásra jutottak abban a kérdésben, hogyan válasszák szét a szuezi fronton egymással szemben álló erőket. E megállapodás végső formába öntése attól függ, sikerül-e betartani a tűzszünetet, s milyen politikai döntések születnek arra vonatkozólag, hogy egymástól mekkora távolságra vonják vissza a két hadsereg katonáit, Izraeli forrásból egyebek közt azt is közölték, hogy Gut tábornok a tárgyalások végső szakasza előtt újabb instrukciókat vár Mose Dajan hadügyminisztertől, aki Washingtonban Kissinger amerikai külügyminiszterrel tekinti ót a probléma egészét A washingtoni külügyminisztériumban az izraeli hadügyminiszter megérkezése előtt úgy nyilatkoztak, hoqy a csa- patszétvólasztás kérdésének végleges rendezése már e hónap végére várható. Kairói ENSZ-körökben még derűlátóbban ítélik meg a tárgyalások kilátásait, s nem tartják kizártnak, hogy akár 10 napon belül megállapodás jöjjön létre a két fél képviselői között —, jelentik diplomáciai forrásokból. Ugyancsak e körökből származó értesülések szerint Fahmi egyiptomi külügyminiszter január közepére terve- zett moszkvai látogatása után felkeresi néhány nyugat-európai ország fővárosát, köztük Párizst Népszerű és keresett termék a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi üzemében gyártott Apollo garnitúra, ami két fotelből és egy heverőbői áll. Az üzem 1973-ban 9 ezer garnitúrát gyártott. Az idén kereken 50 ezer fotel, illetve heverő hagyja el a gyár kapuját Valamennyit belföldön ér« v tékesítik. Erb János felvétele
