Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-27 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XXXL évfolyam, 26. sután t D974, JassMtár 27, vasárnap Jbs: 1 Seri« Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Kapja A VARTALOMSOl Körös úto^ a oellérd’ és görcsöny *s? >cqsáoic 4 WEB vizsgálatainak tapasztalatai Agyútól és az iskola i&oö Pártszervezetek és a művelődéspolitika Egyik gyárunkban a közelmúltban automata vezérlőter- «*et helyeztek üzembe. Megfigyelték. hogy több évtizedes gyakoriatl tapasztalatokkal rendelkező mesterek, idős szakmunkások Idegenkednek a műszerekkel, jelrőlámpccskákkal tarkított kapcsolótábla használaté tói. Ahelyett, hogy kényelmesem megnyomnának egy gombot, kibcllagnak az üzemcsarnokba, vagy a gyárudvarra és ott kézzei tekergetik a vizes gőzvezetékek szabályozó csapjait Az élet bármely területén megfigyelhető, hogy az általános műveltség alapvető elemeinek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szakismeretek bővítését is gátolja. Különösen a korábban mezőgazdasági jellegű tájegységeken létesített Ipari üzemekben, de o korszerű nagyváros! vállalatoknál is gond, hogy a gép és kezelője között sok esetben hiányzik az összhang. Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés érdekeire, közelítenünk kell hozzá a dolgozó emberek jogainak, lehetőségeinek oldaláról is, A szocialista demokrácia tera- Sélyesedését, az ezzel járó társadalmi változásokat, az élet különböző színterein tapasztaljuk. Elég, ha emlékeztetünk a Munka Törvénykönyvére, a tanácstörvényre, az új választási rendszerre, a szövetkezeti törvényből fakadó jogokra, a szakszervezetek növekvő szerepére a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, vagy egyáltalán az üzemi demokratizmus fejlődésére, a munkások ás alkalmazottak cselekvő beleszólására a vállalatok, gazdaságok vezetésébe. A demokratikus jogok gyakorié sa művelt állampolgárokat, a szükséges ismeretek birtokában lévő ítélőképes dolgozókat kíván. Érdemben és hasznosan az képes állást foglalni szű- kebb, vagy tágabb pátriája, munkahelye dolgaiban, aki szellemileg is felkészült erre: látóköre széles, világnézete megalapozott, ismeretei sokoldalúak. Felnőttek esetében — ez nyilvánvaló — a munkahelyi környezet alkalmas leginkább arra, hogy ösztönözze, jó irányba befolyásolja a művelődési törekvéseket. S mivel a dolgozók legszélesebb rétegeivel a szakszert vezeti mozgalom tart állandó kapcsolatot, magótól értetődő a vállalatok, gazdaságok, intézmények szakszervezeti alapszervezeteinek, munkahelyi bizottságainak elsőrendű szerepe a műveltség, a politikai, szakmai Ismeretek terjesztésében. Vajon mennyire hatásosak, milyen eredménnyel töltik be felvilágosító, nevelő hivatásukat a vállalati szakszervezeti testületek? Sajnos, messze vagyunk az eszményi állapotoktól. Nap mint nap meg kell küzdeni a kultúrpolitikai munka lebecsülésével. Azzal a nézettel, hogy az Időszerű gazdasági, termelési és a kimondottan politikai feladatok mellett a művelődés fejlesztése csak amolyan harscadrca>gú kérdés. Egy átfogó vizsgálat tapasztalatait sűríti az a megállapítás, hogy a művelődési te- vékenysóg nem mindenütt vált a szakszervezeti munka szerves részévé. A szakszervezeti bizottságok egy-egy fontosabb kultúrpolitikai határozat megjelenését követően csak ritkán foglalnak állási abban, hogy mi a tennivalója a vállalati alapszervezetnek. Általában íervszerűt- íenü! végzik e kuitúrmunkát, amelyre az aikalomszerűség, a kcmpár.yok szervezése a jellemző. Hónnap enedlnek a művelődés lebecsülésének gyökerei? Egyrészt bizonyos rossz értelmű gazdaságcentrikus szemléletből. Sok esetben a munkahelyi vezetők — olykor a tömegszervezeti tisztségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük támogatni, aminek hatása közvetlenül és azonnal termelési többletet eredményez. Másrészről nehezítik a szak- szervezetek művelődési törekvéseit külső körülmények. Számos üzemben gyakori és nagymérvű a túlórázás. Sok az ingázó, a messziről munkahelyére .utazó dolgozó. S aki órákat tölt vonaton, az örül, ha minél előbb hazaér és kipihenheti magát, s nem egykönnyen kapható bármilyen egyéb elfoglaltságra. A tárgyi akadályok közé tartozik, hogy nagyon sok vállalatnál — több vizsgálat derített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelően használják fel. Jut ebből a helyi futballcsapat támogatásától kezdve reprezentációs célokig sokmindehre, csak éppen az üzem művelődési intézményeinek fejlesztésére nem. E helyzetbe« elsősorban, « pártszervezetek, a szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták segítségével lehet változtatni. A párt művelődéspolitikai céljainak megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, a pórtirányítás e célokat a min- dennapi gyakorlatban cask úgy képes érvényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá teszi és az élet minden területén kezdeményező«« képviseli. Az üzemekben, intézményekben valamennyi társadalmi szervezet közül — az ifjúsági szövetségtől eltekintve — a szakszervezetek tevékenysége kapcsolódik a legtöbb szállal a közművelődés teendőihez. Ezért a munkahelyi pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységében igen nagy helyet kellene, hogy elfoglaljon a szakszervezetek ez irányú munkájának ösztönzése és ellenőrzése. Kérjék szómon a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagoktól, hogy mit tettek, mit tesznek e célok megvalósításáért, adjanak útmutatásokat a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá tételéhez, kísérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb figyelmet a szocialista brigádok művelődési vállalásainak kidolgozására és teljesítésére. 1 tizenkettedik !zárszámadás Mohácsán Egy ér alatt tíz millió forinttal nőtt a szSv/otkozo* tiszta ragyona Merjünk fiatalnak lenn1' Sándor drámái© I í Látogatóban Dénes ZséfiánS I j Tizenkettedik zárszó imadóst közgyűlését tartotta tegnap délelőtt Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Házban, a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet A tizenkét év előtti zárszámadáson, a szövetkezet vezetősége 4,5 millió forintos közös vagyonról, 6 milliós termelési értékről adhatott számot Azóta megyénk egyik legnagyobb mező- gazdasági üzemévé vált az 1084 tsz-tagot tömörítő, 409ó hektáron gazdálkodó Új Barázda Termelőszövetkezet A szövetkezet közös vagyona ma 140 millió forintot tesz ki — ezen belül 85 milliós a tiszta vagyona. Éves termelési értéke meghaladja a 110 millió forintot a szövetkezeti bruttó jövedelem pedig az akkori 2 millió forinttal szemben most 37 millió forint Ezt a jövedelmet eay esztendő alatt közel 9 millió forinttal növelték a mohácsiak. Pedig nem volt problémamentes az 1973-as gazdasági év, mutatott rá beszámolója elején Jázsa István, a termelőszövetkezet elnöke. Különösen a szárazság, az évek óta tartó csapadékhiány okozott komoly kieséseket egyes növényeknél. Lucerna üzemük kapacitását rtem tudták kihasználni, az aszály a negyedik lucernakaszálást teljesen elvitte. Nem tudták kifejteni hatásukat tökéletesen a gyomirtó szerek sem. Az évek óta tartó szárazság a mohácsi tsz-ben élesen felvetette egyes kultúrák - cukorrépa, burgonya - öntözésének igényét A búza viszont jól fizetett, hektáronként 56 mázsás átlagterméssel megyei második- helyezést értek eí. A beszámoló kihangsúlyozta azokat a törekvéseket, amelyekkel ez a tsz évek óta kapcsolódni igyekszik a nagy kormány- programok végrehajtásához. Ezek a zöldség, szarvasmarha ágazat és a húsprogram. Vágómarha termelésüket 2,5-szeresé- re növelték, szarvasmarha létszámukat megduplázták. Szakosított sertéstelepük tavaly tiszta nyereséggel zárt Legnagyobb előrelépést a termelési költségek több, mint 3 milliós csökkentésében jelölte meg a beszámoló, A termelési értéket az előző évi 105,7 millió forintról 140,8 millió forintra növelték. A szövetkezeti bruttó jövedelem 37,4 millió forint lett, közel 9 millióval magasabb az előző évinél. A tiszta vagyon 10 millió forinttal emelkedett A megnövekedett jövedelem lehetővé tette a különféle alapok feltöltését Fejlesztési alapra 7,8 millió forintot, részesedésre 24,1 milliót fordított a tsz. A részesedés és felhalmozás arányát 77,5:22,5 százalékban alakították ki. A tagság jövedelme 2 százalékkal magasabb az 1972. évinél. Az egy dolgozó tagra eső éves átlagkereset 29 0Ó4 forint az egy 10 órás munkanap értéke 126,38 i M-.-u— ■«-. -il— tüL. .JCgjaCi BWH iSLUWCc: W forint az egyhavi átiegfceres«; pedig 2422 forint a tsz-ben. Milliókat tesz ki ebben a szövette e- I zerbem a szociális juttatások összege is, amellyel főként Idős tagjaikat, a betegeket és a gyermekes családokat támogat- j jók. A beszámoló a legfontosabb feladatok közt jelölte meg a fiatalok feglalkortotottsógá- ; nak javítását a nők helyzetének teMÍbbí t^jír/ftésát uojiaóg általános szak képzettségének fokozását A aoíímuwkáíiipséik pedig ok flawMfeffWj sasiráadk ■*•9. A beszámolót icMsró ofcóböw felszólalt dr. Nagy Jénai, a Magyei Pártbizottság «só tKJaáwi BSv afcí Cili ^ik&illANAllíÍA'*C^íCi'- CdbrűCj *S3^(fil?ír'8®W|^5ffiAÍ^J &s&3ftvfi«Aa méltatva ö szcí^eífeA, em&tyefc iameboo saícau&sc&e Jc&tofc cc tasr/ainicsdk iittsa; JUUiCftój iMWflibAlíi Jl (fefffll&TO: 11 tii v»jiVAu ibülksikAö gondokra Is, o zötdségtennee „•«s. a munka- és üzemszetvszJ kan^/Űsmwéboi odódé rátodc tofcra. o szövetkezeti belső el Ise&iráe akmomqUaak javAAaá na. Harc a monopóliumok hatalma, & jobboldal ®?l®£ a demokratikus változásokért Megnyílt a nyugatkommunista pártok értekezlete Szombaton reggé! Brüsszelben megnyílt 21 nyugat-európai kommunista párt tanácskozása az európai tőkés rendszer vál- | ságócok kérdéseiről, a kommunista pártok teendőiről a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseiről, a munkás- és demokratikus erők egyesítéséért folyó küzdelemrőt. A tanácskozás részvevői között van Georges Marchais. Enrico Berfinguer és a nyugat-európai kommunista pártok sok más ismert vezetője is. A tanácskozó« — e ysmáég- lótó Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében — Louis van Geyt, a párt elnöke nyitotta meg. A találkozó jelenHarcok a Gohn-magashtnál Szíriái hhratalos katonai közlemény szerint a szíriai tüzérség szombaton gránátvetőkkel tüzet nyitott egy izraeli műszaki alakulatra, amely a űolan-magas- lot térségében katona: jellegű építkezésbe kezdett. A közle! meny megállapítja, hogy a herc- ( cselekményt követően az izraeli ; alegységek a műszaki munkálatok megszüntetésére kényszerül- i tek. A tüzérségi akció az izraeli • félnek élőerőben és technikában j eeyazáafc yssaeségekee okozott. tőségét jnéltaeva rámenenoa:: *vz a tanácskozást atyán körülmények között tartják meg, amikor Nyugat-Európa munkásosztálya, haladó erői fokozzák harcukat a monopóliumok hatalma ellen, küzdenek a demokráciáért a tényleges függetlenségért Európa biztonságáért a fegyverset csökkentéséért, gz együttműködés növeléséért a szocialista országokkal és a fejlődé országdk- kaL kfaw Geyt wiiegáfiapítotto: az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be a nemzetköz! életbe«. Á Szovjetunió, a szodtalüsto országok, a demokratikus erők haltadnak eredményeként. Utalt a szocialista országok és az NSZK viszonyának rendezésére, az NDK elismerésére. A változások másik tényezője a kapitalizmus válságának gyors kiéleződése — hangoztatta a BKP elnöke — és emlékeztetett az energia-problémákra, a pénzügyi válságra, e konjunktúra megszüntetésére, az infláció növekedésére, valamint a tőkés világon belüli ellentmondások éleződésére. A 8KP elnöke megemlékezett arról, hogy a kapitalista országok egymás közti viszonya Nyogot-Európáben ugyancsak mec, változott. Együttműködésük Közős Piac keretében randsze réssé vált Ugyanakkor csonbr megszilárdult a konzervatív erő összefogása Is, okik nemcsak * demokratikus jogokat veszélye." tetik, hanem igyekeznek szám beszegülni a nemzetközi enyhű lés folyamatával is. Legújabba: például ismét felvetették, hoc: Nyugat-Eurcpa teremtse mj" ímófló nukleáris fegyveres erő" Á BKP elnöke befejezésül le szögezte: a munkásmozgalom nak, e haladó erőknek a jelen légi körülmények között nőve nlük kell összefogásukat, az ed dlginél Is erőteljesebben k* harcolniok a monopóliumok ha talma, a jobboldal ellen, a de mokratfkus változásokért. * A konferencia részvevői fel teleiére szombaton fogada- adott B/űssze! polgármestere. Hivatalos közlés szerint brüsszeli tanácskozáson 21 kommunista és munkáspárt ve részt: húsz nyugat-európai a szag, valamint Nyugat-Béri' pártic. Közülük a Holland Kom munisto Párt csupán megfigy- lőve! képviselteti magát. A tanácskozás munkáiéban összes- 69 küldött és szakértő vesz nás; 'titijdo Jézus
