Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-26 / 25. szám
1971. január 26. DUNÄNTOLI NAPL© 3 4 fiemélyi igazolvány©!* eperéi©, érvényesítés© T©bb megbecsülést giemorvosqinUnpU! Legyünk pontosak, fegyelmezettek — Az ezévben lejáró személyi igazolványok cseréjére, vagy érvényesítésére a megye rendőri szervei alaposan felkészültek, ugyanis a megyében több mint százezer embert érint a kérdés, Az állampolgárok munkaki esésének, várakozásának a mi nimálisra csökkentéséért lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a nagyobb üzemeknél, vállalatoknál és községekben történjen a csere, vagy az érvényesítés. A sorbanállások csökkentésére a Pécsi Rendőrkapitányság felvette a kapcsolatot a községi tanú csókkal, a nagyobb létszámct foglalkoztató vállalatokkal és szervekkel annak érdekében, hogy számszerűen hány főt érint a csere, az érvényesítés. A kapitányság a szervek vezetőinek konkrét segítségét is kérte an nak biztosítására, hogy a hely színen a dolgozók várakoztatása nélkül lehessen a munkát elvé- gezni. A-sorrend: előbb a községek ben végzik el a helyszínen a munkát, majd a városi nagyobb szerveknél. — de előzőleg érte sitik az illetékes vezetőket a csere vggy az érvényesítés idő pontjáról. A fényképész-szövetkezet az időpontok előtt vala- mennyi községben és a helyszíni cserébe bevont vállalatoknál és szerveknél a helyszínen készíti el a szükséges fényképeket MíAr 1974-ben lejáró személyi igazolványok cseréjéle. illetve érvényesítésére ke. rül sor megyénkben is, Dr„ Bemál lános rendőr alezredes, a Megyei Rendörfő- kapitányság iaaraotósren- dészeti osztályának vezetőjétől kértünk választ kérdéseinkre, után a községekben és a na gyobb vállalatoknál, szerveknél a munkát befejezték, — sor kerül a lakosság további részének személyi igazolvány cseréjére, illetve érvényesítésére. Ennek ütemét a Pécsi Rendőrkapitányság hetenként közli a lakosság gal a Dunántúli Naplóban. Arra a kérdésünkre, hogy mit kell a? állampolgároknak beszerezni a személyi igazolvány cse; réjéhez, illetve érvényesítéséhez, a következő választ kaptuk: a személyi igazolvány kiállításához szükséges adatlapot, amelyet a postahivataloknál lehet besze rezni, — két darab fehérsarkos személyi igazolvány fényképet valamint 1 darab 10 forintos illetékbélyeget kell az adatlao- hoz mellékelni, de ne ragasszák fel, mert rontott adatlap esetén azt az újonnan kitöltött adatlao. hoz felhasználni nem lehet. A? adatlapokat a lakónyilvántartókönyv vezetőjével nem kell aláíratni. Megjegyezte: csak a lossz állapotban levő személyi igazolványokat cseréljük ki. a ió állapotban lévőkel érvényesítjük, melyhez szintén szükségesek a fent felsorolt kellékek. Azok a? állampolgárok, akik fontos okból külföldre kívánnak utazni és személyi igazolványuk érvényességi ideje időkö-ben lejárna, természetszerűen felkereshetik - munkaidőben az illetékes igazgatásrendészeti szeiveket és ott részükre kicserélik, illetve érvényesítik a személyi inazolvá- nyukal. Lejárt érvényességű személyi- igazolvánnyal külföldre utazni nem lehet. A rendőri szervek kérik a lakosságot, hogy a személyi igazolvány csere, illetve érvényesítése végett a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon jelenjenek meg. Nagyobb vállalatoknál, üzemeknél, — ahol ezt kérik, —^ rendőri szervek ezt a munkát a helyszínen végzik el. Azok az állampolgárok, akik va lamilyen ok miatt munkahelyükön nem tudták személyi igazolványukat kicserélni, Pécs város területén a Kilián Gy. u, 3. szám alatti épületben, a többi helven pedig a városi és járási rendőr- kapitányságok székhelyén, reggel 8.30 órától 13 óráig, keddi napon Pécsett 18.30 óráig, a többi rendőrkapitányságon 17 óráig cserélhetik, illetve érvényesíthetik személyi igazolványukat. Szombaton félfogadás nincs. A személyi igazolványt abban a' hónapban kell kicserélni, amely hónapban annak érvényessége lejár. A tömeges csere e rendelkezés betartását nem teszi lehetővé ez évben, ezért kérik a megye lakosságát, hogy fügqetlenül attól, mely hónapban jár le a személyi igazolvány érvényessége, a rendőrhatóság által megállapított időben és helyen jelenjenek meg. mert. a pontosság .nagymértekben hozzájárul ,a munka zavar talanságához, G. F. Bővel a Zsipü-program A Zsiguli-kooperóció nyomán az idén 15 650 személyautó érkezik a Szovjetunióból, 2650-nel több, mint tavaly. A két ország autóipari együttműködése ugyanis tovább bővült. A Zsiguli- programhoz 1973-ig évente 18 féle szerelvényből — műszerfaltól az ajtózárig — 300 000 készletet szállítottak a magyar vállalatok. 1974—75-re négyféle alkatrészből 100 000-rel nagyobb a megrendelés a Zsiguli 2101-es gépkocsikhoz, és az új 2103-hoz is több alkatrészt szállítunk, mint tavaly. Ennek megfelelően bővülnek a szovjet szállítások is. Az „előkelő*1 33. helyen 5okféle ártalom érheti az em bért a munkahelyén, Baleset, zaj, poi, meleg, futószalag mel letti egyhangúság, „főnöki“ igazságtalanságok — megannyi j stressz, amit a szervezet különbözőképpen dolgo7 fel. Kiala kulhatnak krónikus betegségek, áldozatul eshetünk bármiféle járványnak, a vége mindiq táp- ! pénz . Kevés kereset, s o i munkapad, szalag mellől hí- ! ányzik egy begyakorlott szorgos I kéz. Nehéz pótolni. Egyformán érdeke hát mun- ! kásnak is, munkahelynek is, | hogy — talán idegenül cseng, j de mégis megfelelő szó — kar. I bantartsák o munkás egészségét. Három fokozod Baranya megyében magasan szervezeti az üzemegészségügyi hálózat. Néhány számadattal j egyszerű ezt bizonyítani, tőképpen, ho szomszédos megyéink kel hasonlítjuk ezeket. Hetven üzemorvos tevékenykedik megyénkben, ebből negyvennégy fő-, huszonhat pedig részfoglal kozású, Tizenkilenc szakorvost is foglalkoztatnak az üzemi ren delők belgyógyászt, sebészt, i nőgyógyászt, fogorvost, tóntge- | nest és laboratóriumi szakon j vost, Somogybán tizenegy, Za j Iában és Tolnában predig négy i négy főfoglalkozású üzemorvos ! van. Jó tehát a helyzet Bora j nyában, mégis art kell monda- ! ni: nem lehetünk elégedettek. I Az ipari üzemekben Három fo- j kozat jellemzi a helyzetet. Van, | ahol csodaszép, korszerű ren- I delében dolgozik az orvos, (a j Szigetvári Konzervgyárban pél- j dóul bonyolult . laboratóriumi j vizsgálatokat is, el. tudnak vé- ! gezni)' von, ahol. éppen jelen- . leg, vagy a közeli jövőben épül az új rendelő, és persze, az üzem létszámától függően van, ahol az orvosi rendelő szűkös, szinte szükségmegoldás. Az arány jó, elég sok a tágas, mo- í dern, tetszetős berendezésű rendelő, mintegy -negyven százaléka valamennyi üzemi rendelőnek. A korszerűtlen helyiségek aránya harminc százalék, a többi pedig rövidesen az előző negyvenet gyarapítja. Azért örvendetes ez. mert azt mutatja, hogy a vállalatok gazdasági ve- zetői egyre jobban felismerik az üzemegészségügy szükségességét, és egyre többet áldoznak i munkásaik egészségéért. (A Szí- getvári Cipőgyár például félmíl j lió forintért építi az új rendelőt!) Uj népbetegség ? Az üzemorvosnak nagyon sok j feladata van. Elvégzik a munka- 1 alkalmassági vizsgálatot, minUremorvosi rendelő a Pécsi Kesztyűgyárban Foto: Korod! den dolgozót évente egyszer megvizsgál — nem ártalmas-e szervezetére a végzett munka? Gondozza a meglevő krónikus betegségeket, a veszélyes munkakörben dolgozókat, terhes és szoptató anyákat, külön kartont vezet az alkoholistákról. Részt kell vennie az üzemben a munkavédelmi szemlén, felvilágosí tó tevékenységet kell folytatnia Nem divatos szakma Érdekes, hogy hogyan alakul ki az egyes megbetegedések aránya. A táppénzes napok legnagyobb hányadát a mozgásszervi megbetegedések adják — az összesnek mintegy 25 százaléka. Sajnos, igen korlátozott a terápiás kezelés lehe tősége, bár a Harkányi Kórház, és a sikóndai utókezelő 'nagyon sokat segít A. törekvés az, hogy az üzemorvosi rendelőket terápiás részleggel kibővítik, A reumás megbetegedések száma egyébként oly nagy, hogy nyugodtan új népbetegségnek titulálhatjuk. Igen sok betegnapot eredményeznek a terhességi szövődmények, különböző nőgyógyászat! esetek. Három özemben, ahol zömmel nők dolgoznak nőgyógyászati szakrendelést létesítettek, egyhelyütt pedig nőgyógyász szakorvost neveztek ki üzemorvosnak. A téli hónapokban, járványok idején sok a légúti betegség. Az idősebb munkásokat rendszeresen részesítik influenza elleni védőoltásban. A balesetek leg gyakrabban a bányaüzemeknél fordulnak elő, s a szilikózis kivételével foglalkozási betegség csók elvétve fordul elő. Ar orvosi szakmák közül ar üzemorvosi az „előkelő” har mincharmadik helyet foglalja el. Nem kapkodnak utána, hiszen itt nincs lehetőség a mellékes jövedelemre, a szakvizsgát letenni nehéz. Baranyában mindössze négy üzemorvos rendelkezik szakvizsgával, az ötödik februárban rukkol neki. A fizetés nem sok, a besorolás alacsony. Munkahelyi pótlékot az üzemorvos nem kap. Az erkölcsi megbecsülés rs „hiánycikk”, hiszen az utóbbi tíz esztendőben megyénkben üzemorvos nem kapott kitüntetést Huszonhat üzemorvost felruháztak tóppénzrevételi joggá! — ők a járóbetegeket veszik táppénzre, a fekvőbetegeket az illetékes körzeti orvosok. Sok az átfedés, s nehéz dönteni abban a kérdésijén is, vajon ki minősül járó-, vagy fekvőbetegnek? Mostohán kezeit szakma az üzemorvosé, pedig szép. A szakvizsgához két év belgyógyászati > gyakorlat szükséges-, ez pedig nagy csáberő1 a kórházi gyakorlaton levő üzemorvos sokszor inkább ott ragad, hiszen akkor már belgyógyász szakvizsgát tenne. Aki ezt a munkát végzi, nagyon mea kell becsülni A jövő feladatai A jövő feladatai közé tartozik, hogy a gazdasági vezetőkkel még mélyebb kapcsolatot teremtsenek, jobban együttműködjenek az orvosok. És — gondolni kell a gomba módjára szaporodó falusi kis- és középüzemekre is, ahol szintén ki kellene építeni az üzemegészségügy! szolgálatot S ha mindezek után szakmailag ís elismertebb« válik az üzemi orvoslás, kevesebb lesz a betöltetlen állás — országszerte. Kampis Péter Az érzelmek nem mennek nyugdíjba Zsiga Sándor, a sásdi műn kásőrség parancsnoka ma ötvenöt éves. A születésnap „feljogosítaná” barátait, ismerőseit, hogy az előzetes felköszöntőkön jókedvű poharazgatás közben beszélgessenek. De q jókedv most egy kissé szárnyaszegett... — A születésnapomon búcsúzom az egységtől — mondja parancsnoki szobájában íróasztala mellett ülve — Nyugdíjba megyek . , Tizenhét évig volt a sásdi munkásőregység parancsnoka. Rajta kívül nincs is a megyében más, aki ilyen hosszú Időn ét mint hivatásos parancsnok állt egysége élén. Háromszor nyerték e! a területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet. Eddigi életéről beszél — azokról az időkről, amikor nagygazdáknál, uradalmakban cselédként dolgozott. Amikor a lelencből már tizenöt éves korában kiadták, éljen meg, ahogy tud. Megjárta a nincstelenek keserves útját' — kubikosként, is vágóként kereste meg a darabka kenyerét. Grófi, apatsogi birtokokon dolgozott.1 Munkáskezén kívül semmije sem volt. Úgy mint annak a kilencgyermekes családnak sem, — ahonnan nősült — Nagyapám vörösőr volt — az urak szemében. így lettem én is „megbízhatatlan” — mondja. —l Fegyveres szolgálatra nem tartottak alkalmasnak — 1944- ben munkaszolgálatra hívtak be. Ástam a lövészárkokat a több! munkaszolgálatossal együtt Ahogy a felszabadító szovjet csapatok közeledtek — bennünket mindjobban nyugat tóié vezényeltek . .. Kilencedmagáva! megszökött — Pinkamindszentnél ipar szovjet alakulatok voltak . . . — A felszabadulás hozta meg számomra is az emberhez méltó életet — mondja. — Ge- lénházán a Földmunkások Szövetségének szervező titkára lettem, aztán 1945-ben kaptam kilenc hold földet Mekényeserr. Szerettem a földet, szerettem dolgozni — 1948-ban, akkor úgy mondtak, „beszolgáltatás! verseny” —, országos második he lyezést értem el — a Magyar Népköztársaság elismerő díszoklevelét kaptam. Míg beszélgetünk a szomszédos szobában, az egység könyvtárát leltározzák. A szokásos év eleji ellenőrzés, de talán már több is annál — átadásra, átvételre készítik elő az állomány különböző tárgyait, felszerelését. Fiatal munkásór lép a szobába, katonásan jelent: Parancsnok elvtárs... — Jól van, fiam, ha ezt befejeztétek, akkor kezdjetek hozzá, amit megbeszéltünk . .. íróasztalának fiókjából almát vesz elő, kipattintja zsebkését, méregető, lassú mozdulattal kettévágja és az egyik felét nekem nyújtja, aztán folytatja: — Megalakítottuk Mekénye- sen 1943-ban a termelőszövetkezetet, alapszervi párttitkár lettem, aztán e párt hivatásos tiszti tanfolyamra küldött. Leszerelésem után ismét Mekényesre kerültem, ahol a íermelőszővetk«Hosszan lehetne visszaidézni azoknak az éveknek eseményeit, a közös gazdálkodós indulásának nehézségeit, de szépségeit is ... Az ellenforradalom után az elsők között szervezi a járásban a pártot. A községben tanácselnöknek választják. Járási mun-1'’ kásőrség parancsnokává 1957- ben nevezték ki. . — Nagyszerűen összeforrott az egység — mondja. — Tizenhét év alatt jól megismertem fiaimat, ők is engem. Nemcsak a közös munka, a kiképzések, a gyakorlatok, a szolgálat kovácsolt eggyé bennünket. Kétségtelen, ezek is, de* a legfonto sabb érzés, ami eggyé tesz bennünket, az a rendszerünk iránti hűség. Ha a szolgálat közben adódtak is kisebb nehézségek — mindig sikerült úrrá lenni rajtuk, mert alapvetően egy volt a gondolkodásunk. Ezt tartom én ennek a fegyveres testületnek legnagyobb érdeméül és tulajdonságául Arcvonásai hnj megkérné nyednek, hol ellagyulnak, asze rint, milyen emlékek jutnak eszébe. Amikor az egységnek szolgálati munkájáról, az önként vállalt munkásod tevékeny ségérő! beszél, kemény, határa zott a hangja. De amikor az utánpótlás,' a fiatalok témájb kerül szóba — simább, lágvabb hangra vált. — Nincs gondunk az utánpótlással — mondja. — De az egység maga sem öreg — az átlagos éleikor nem éri el a negyven évet. Ami pedig a leendő utánpótlást illeti: kitűnő a kapcsolatunk az úttörőkkel kísristákkal. Sokszor meghívnak az általános iskolába is Mindig meghatódok, amikor úttörőavatáskor az én nyakamra is felkerül az úttörőnyakkendő. De nemcsak a nagyobb ün népségeken találkozott a fiata lókkal. — Élményeket kel! adni a fiataloknak, hazaszeretetre nevelni őket — folytatja. — A dombóvári úttörőket például rajonként kísértem Vpsárosdombóra, ahol 1919-ben kemény események történtek. A község urai elsikkasztották a hadiárvák, hadiözvegyek járandóságait. Beberika Pál és négy társa elzavarta c srkkasztákct és kiosztotta az eldugott elel mis sereket A tehéT- terror aztán visszavágott; Beberika Páll ló utón kötötték — a kínzásokba belehalt. Egy hétig tóküdt holtteste temetetienü! a temető árkában. így akartak elrettentő példát statuálni a horthysta pribékek. Ott a helyszínen beszélem e! ezt a történetet a gyerekeknek, azt, hogy ha kell, fegyverrel is védjük a mi rendszerünket, hazánkat, dolgozó népünk nyugalmát. Nem egy voit úttörő, kiszista- már köztük menetel . , . Edit lánya is az -ő egységében „sorakozott” .. . A szekrény tetején agancsot látok. — Ezüstérmes bika agancsa — mondja. — A vadászat a hobbym — a bakócai, felsőmindszenti területet szoktam járni. — Ezután több ideje lesz... Arról beszól, hogy mint hivatásos munkásőr nyugdíjba megy, de mint társadalmi munkásőr, továbbra is az egység szolgálatára áll. — Mert munkásőrnek lenni nem „állás” — hanem érzelmi kapcsolódás — mondja. Az érzelmek pedig nem mennek nyugdíjba ... öarcv Ferenc Százezer ember figyelmébe!
