Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-22 / 21. szám

t974. Január 22. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Megkezdődött az I. országos felsőoktatási testi nevelési konferencia Hétfőn plenáris ülés Külföldi hozzászólások Délután szekcióülések A hétfő délelőtti 'plenáris üléssel megkezdődött az I. or­szágos testi nevelési konferen­cia. A konferencia elnökségé­ben helyet foglalt Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Ki­rály Tibor, a Mii. M. főosztály- vezetője, dr. Lukács Jenő, az Eü. M. főosztályvezetője, Szó­lók»' Lambert, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára, dr. Nagy Sándor, a KISZ KB. mun­katársa, Kozmanovics Endre, az OTSH főosztályvezetője, dr. Jobszt Kázmér, a POTE rektor­helyettese, dr. Galabár Tibor, a Pécs megyei Város Tanácsa VB-titkára, dr. Csernus Kálmán, a Megyei Sporthivatal elnöke. A plenáris ülés elnöke, dr. Jobszt Kázmér rektorhelyettes köszöntötte az ülés résztvevőit, majd felkérte dr. Király Tibor minisztériumi főosztályvezetőt a konferencia megnyitására. Dr. Király Tibor beszédében elmondta, hogy a mai konfe­rencia létrehozásának célja oz, hogy olyan irányelveket fo­galmazzon meg, amelyek alapján az egyetemek és főis­kolák tennivalóját meghatá­rozhatják a testi nevelés terén. Beszélt arról, hogy a szocialis­ta országokban a testi neve­lés a személyiség nevelésének szerves része kell, hogy legyen, amely nélkülözhetetlen az ifjú­ság egészséges fejlődése, a szabad idő értelmes felhaszT nólása és a munkavégzé’s szempontjából egyaránt. Ezután dr. Kutassi László, a TF főigazgatóhelyettese „A testkultúra társadalmi szerepe az egyetemeken és főiskolá­kon" című előadása arról szólt, hogy el kell terjeszteni a szo­cialista filozófián alapuló fel­fogást a testkultúra szerepéről, és helyes nevelőmunkával kell a' hibás vélemények kritikáját eszközölni. Dr. Lissák Kálmán akadé­mikus „A testi nevelés egész­ségügyi jelentősége a korsze­rű felsőoktatásban" témakörből megtartott előadásában a Lezárult a hónapokig tartó vita Április 4-én nyit a Misina étterem Az üzemehető vállalta a többletköltségeket 1973. augusztus 20-ra tervez­ték a mecseki Misina-étterem és presszó nyitását. A műszaki át­adás azonban mór június végén meghiúsult: az SZMT munkavé- de'mi felüayelő’e kifogásolta az előkészítő helyiségek, valamint a konyha mozaiklapos burkola­tát. A rendelkezés ugyanis ^sú­testnevelés tudomány történel­mi fejlődé ábői kiindulva áb­rázolta a jelen helyzetet. El­mondta, hogy a biológus, az orvos hogyan kapcsolódhat be a testi nevelés munkájába, mi­lyen változások szükségesek a helyes szemlélet kialakítására, hogyan kell az élettani kutatá­sok eredményeit a gyakorlati élethez közelíteni. Dr. Sándor Imre ezredes, egyetemi docens „A testi ne­velés szerepe, a honvédelmi ne­velésben" címmel, beszélt ar­ról, hogy a honvédelmi felké­szítés szempontjából milyen nagyjelentőségű a testnevelés. Váradi Károly, a KISZ KB. munkatársa „A KISZ részvéte­le az egyetemi testnevelésben és sportban" címmel szólt a KISZ-szervezetek legfőbb fel­adatairól, különös tekintettel az egyetemi és főiskolai sport ki- szélesítésére, tartalmi bővítésé­re.' A plenáris ülés végén két külföldi hozzászólás követke­zett. Először a Csehszlovák FelsőoktAási Testnevelési Ta­nács két munkatársának felszó­lalása került ismertetésre „Tes­ti nevelés a csehszlovákiai fő­iskolákon" címmel. Az előadás a testi nevelés csehszlovákiai rendszerét, szervezeti formáit mutatta be. Majd az NDK Fel­sőoktatási Minisztériuma kép­viselőjének hozzászólása került felolvasásra „A német egyete­meken és főiskolákon folyó testnevelés célkitűzéseinek egyes kérdéseiről" cím alatt. A plenáris ülés után szekció­ülések következtek a délután folyamán. Négy szekcióban a testnevelés fejlesztésének irányelveit vitatták meg. B. F, Egyedülálló kezdeményezés Apró emberkék — nagy kalapáccsal Szokatlan látványban volt ré­szük tegnap a MÉV Szolgáltató Özemében a lakatosoknak, asz- talosoknak és mindazoknak, akik ezekben °z üzemrészek­ben jártak. Apró' szőke fiúcska áll az egyik jókora satu mel­lett. s egy akkora kalapáccsal püföli a kétmiliméteres vasle­mezt, hogy megemelni js komoly munkát jelenthet. Bán Tibor, a lakatos üzemrész vezetője mo­solyogva tárja szét a karját: — Sajnos, itt nincs kisebb kalapács. A satut se tizenkété- ves gyerekekhez méretezték. Sebaj. A fiúk nemcsak nagy igyekezettel, hanem sikeresen birkóznak meq a bilincs hajlí- tbssal. Hogy kerültek ide? A Karikás Frigyes úti általá­nos iskola és a Mecseki Érc- bányászati Vállalat szolgáltató üzeme között már régóta igen jó és eredményes a kapcsolat. A tegnapi látogatás tulajdon­képpen egy úttörő őrsök közötti verseny volt. Gyöngyös Vilmos szakfelügyelő a rendezvény főbb céljait határozza meg: — Azt akarjuk, hogy a gye­rekek közvetlen a pályaválasz­tás küszöbén közelebbi kapcso­latba kerüljenek a munkahe­lyekkel, munkásokkal és ma­gával a termelő munkával. Úgy éreztük, hagy az egyszerű üzem- látogatás kevés erre, valami közvetlenebb kapcsolatot pró­báltunk teremteni. így született meg a vetélkedő ötlete. A szol­gáltató üzem Bolyai Farkas szo­cialista brigádja készségesen vá'lalta a rendező szerepét. Az asztalos műhelyben is se­rénykednek a fiúk, az idősebb szakmunkások időnként kezük •iá igazítják a szerszámokat Van, akinek ládát, másoknak fakeretet kell készíteni. Zömök, élénkszemú fiú a hetedik ojz- tályos Peperő János. Esőnek ké- szült el,# és egész formásra si­került a kis láda. — Csak nem asztalosnak ké­szülsz? — Nem .., vegyészmérnök szeretnék lenni. Amíg tíz fiú a műhelyben szorgoskodik, addig a többi fiú és lány a munkásokkal, vezetők­kel ismerkedik. De nem óm akárhogy: riportokat készítenek. Bölcz Attila, nyolcadik osztá­lyos tanuló szinte már profi módra kap mikrofonvégre egy üzemrészvezetöt. Mi a munká­juk? Sok a fiatal? Szeretnek itt Viogozni? Milyen gondjaik van­nak? — Záporoznak a kérdések és a válaszokból kialakul egy kép, olyan, amely a gyerekek­nek is érthetőség-közeibe hozza a munkások, egy egész üzem életét. Húszán voltak itt a kiválasz­tottak, de az Iskola többi tanu­lója is tudomást szerez az itt hallottakról. A legjobban sike­rült riportokat lejátsszák az is­kola rádióján, illetve kifüggesz­tik a faliújságra. Eddig ez volt az első ilyen jellegű rendezvény s a sikerét bizonyítja, hogy mennyire komo­lyan vették a riportalannyá ki­szemelt munkások, gazdasági párt, és szakszervezeti vezetők. Első volt, de mint a tanulók, ta­nárok eayhangú lelkesedése su­gallja, nem is az utolsó. És ta­lán nem az egyetlen. Hiszen sok az iskola és még több az üzem. Kurocz Gyufa Dígen Imre államtitkár, az OVIt elnökének látogatása megyékben (Folytatás az 1. oldalról) t befejezéssel — feltétlenül indí­tani kell, s meg kell kezdeni a. 70 ezer köbméteres új szenny­víztisztító telep előkészítését. Ezt a következő terv'dőszakban tét ütemben meg kell építeni — de nem a pellérdi halastavak fel- használásával. Dr. Nagy József vetette fel: a paksi atomerőmű nem veszé­lyeztetheti-e Pécs ellátását, ha azt döntően csak a Duna vizére építik? Az államtitkár elmond­ta: az erőmű maximális bizton­sági rendszabályokkal ' épül, emiatt sokkal kevésbé kell a Dunát szennyező forrásként fi- qyelembevenni, mint sok egye­bet. Egyébként erre is gondolva ajánlotta a Duna esetében is a felszín alatti víz kitermelését. Dr. Földvári János tett emlí­tést a drávai vezetékről, ami Baranya nyugati részeinek ipa­ri és mezőgazdasági fejlesztését gyorsíthatná. Erről Dégen Imre véleménye az volt, hogy a drá­vai vezeték építésében — hosz- szabb távon — van fantázia, ezért ezt a lehetőséget sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, s tovább kell' tanulmányozni a megvalósítás lehetőségeit. A megye és a város vezető’ ismételten kérték az Országos Vízügyi Hivatal támogatását. Dégen elvtárs ezzel kapcsolat­ban a következőket mondta: — A mai tárgyalás megerő­sített abban, hogy Baranya me­gye és Pécs feltétlenül komoiy támogatásra szorul. A közeljö­vőben lehetőség nyílik arra, hogy a kormányzat rendkívüli költségvetési támogatást és hi­telt adjon országos vízellátási gondok megoldására. Pécs ügyét pártfogoljuk az Országos Tervhivatalnál. A jövő itt vázoit terveit illetően is mindenütt messzemenően támogatjuk Pécs és Baranya problémáit. GondoshoÉi beli az olcsó cikkek megfelelő kínálatáról Országos belkereskedelmi értekezlet A fogyasztási cikkek kiskeres, kedelmi forgalma tavaly 5,0 százalékkal növekedett, javult a készletek összetétele, csökkent az úgynevezett nehezebben ér­tékesíthető áruk aránya; s az átlagárak is a tervezettnél vala­mivel mérsékeltebben növeked­tek. (gy foglalta össze a keres­kedelem eredményes tevékeny­ségét Szurdi István belkereske­delmi miniszter az állami és a szövetkezeti kereskedelem veze­tőinek hétfőn kezdődött érte­kezletén. A miniszter beszámolójában főleg az idei tennivalók, a vál­lalatok és a szövetkezetek nö­vekvő feladatai kerültek szóba. Ebben az évben változatlan áron 6,5 százalékkal, folyóáron 8,6 százalékkal magasabb érté­kesítést terveztek. A miniszter hangsúlyozta, hogy változatla­nul érvényesíteni kell azt a ke­reskedelempolitikai követel­ményt, amely szerint az ellátás javításával az árukínálatot még közelebb kell hozni a lakosság igényeihez. A legnehezebb fel­adatnak az látszik, hogy a ke­reskedelem ne lépje túl az ár­tervben megjelölt 2 százalékos növekedést. Kiemelt tennivaló­ként határozta meg a miniszter azt is, hogy a viszonylag ala­csonyabb jövedelmű lakosság szükségleteit feltétlenül ki kell elégíteni, ezért gondoskodni kell az olcsóbb cikkek s az úgyne­ÚJ CSEPEL kompresszorunkat (ciklont) bérbe adnánk egész évre, kezelővel vagy anélkül, megegyezés szerint. Cím: Hegyalja Mg. Tsz. Kis­hajmás. vezett középáras termékek meg­felelő kínálatáról. A tanácskozáson Huszár Ist­ván, a Minisztertanács elnök- helyettese is felszólalt. Kiemelte, hogy fejlődésünk legfőbb bázisa 1974-ben is — csakúgy mint az előző néhány esztendőben — a hatékonyság, illetve a termelékenység állan­dó növekedése. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kormány­zat 1974-re számos életszínvo­nal-növelő intézkedésre hozott határozatot. A kereskedelemnek az a feladata, hogy a növekvő életszínvonalhoz szükséges áru­alapokról megfelelő mennyiség­ben, minőségben és választék­ban gondoskodjon. A továbbiakban arról szólt Huszár István, hogy a kormány­zat igen nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a tőkés ener­giaválság a hazai lakosságot minél kisebb mértékben érintse. Az eddigiek során ezek az erő­feszítések eredménnyel jártak, de a munka neheze még előt­tünk van. Ebben a nehéz mun­kában is kérte a kereskedelmi dolgozók segítségét, csak na­gyon körültekintő, összehangolt munkával lehet elérni azt — mondotta —, hogy a tőkés energiaválságból adódó zava­rok a hazai áruellátásban és áralakulásban minél kisebb mértékben éreztessék hatásu­kat. AZONNAL PÉNZHEZ JUT! Rendezze könyvtárát. A feleslegessé vált, * jó állapotban levő könyveit magas áron megvásároljuk január 24-én, 25-én, a komlói könyvesboltban. A könyvek átvétele: 24- én 8—17 óráig, 25- én 8.30—12 óráig. szásmentes padozatot ír elő. Ha ez a probléma nem áll fenn, ak­kor sem lehetett volna átadni a több mint 8 millió forintos költ­séggel épülő létesítményt, mivel a — kivitelező hibájából — a központi fűtés se készült el. Hónapokig tartó vita, huzavo­na kezdődött: ki követte el a hibát, ki vállalja a padozatcse­re költségeit. Eközben a befeje­zés előtt állJI létesítmény zárai berozsdásodtak, nem kezdődhe­tett meg a berendezése. Saj­nálatos, hogy „a beruházási zűr­zavarban’* nem akadt rendtevő hatóság. Kötetnyi jegyzőkönyv született, a tervező a beruházó­ra, a beruházó a tervezőre há­rította a felelősséget. Az érde­keltek együtt jártak el a SZOT illetékeseinél, kérve, tekintettel a nagyértékű létesítményre — hadd nyithassák meg az étter­met, hiszen Baranya többi étter­mi konyháiban is hasonló pado­zat van. A kérést elutasították. Újabb jeqyzőkönyvezés, vita, döntés azonban nem született. A leendő üzemeltető a Bara- , nya megyei Vendéglátó Vállalat az ügy vesztese: elesett az őszi­téli forgalomtól, a legyártatott berendezéseket kénytelen volt költséqesen tároltatni, s vénül arra kényszerült, hogy a mások hibájából eredő többletköltsé­geket rs vállalja. A vállalat — ésszerűséni okok alapián — nem perelte a mulasztást elkö­vető Posta Tervező Intézetet, ki­fizeti a padozatcserét, hogy az épületet mielőbb birtokba ve­hesse. Ez az egyetlen megoldás arra, hogy az étterem ne álljon hónapokig, vagy talán évekig kihasználatlanul. Hétfőn egyeztető tárgyalásra Pécsre érkezett a beruházó vál­lalat küldöttsége: egy joqász, egy mérnök, ‘valamint a Posta Vezériqazqatóság képviselője. A megállapodás értelmében az üzemeltető, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat jogilag is A Misina-étterem liftje vezérlő­szekrényeit „szabályozzák be" a szerelők. Fotó: Kéródí birtokba vette az épületet A lif­tet már szerelik, s rövidesen megérkezik Pacsáról — az ed­dig visszatartott — előregyártód: bárpult, egyéb berendezés. A beruházó február 15-re garan­tálja a még fennálló hibák ki- javíttatását A kivitelező, a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat pedig — a hiányzó anyagok megérkezésétől számí­tott — 30 napon belül elvégzi a padozatcserét Igenám, csak­hogy a burkolóanyag megrende. lését méa nem igazolták vissza Balatonmáriáról. Az üzemeltető azonnal munkához látott: rövi­desen berendezik a presszót és az éttermet, kész a pincérek for­maruhája, a helyszínen az üz­letvezető. Ha több mint fél év késéssel is, de április 4-én megnyithatják az éttermet. A tegnapi jegyzőkönyvvel le­zárult a hónapok óta tartó vita. amelyről az ember már-már el sem hinné, hogy ilvesmi megtör­ténhet A vendéglátó vállalat mégis bizalmat szavazott, reg rajta múlik: vajon tényleg fo­gadja-e a vendégeket április 4-én a Misina-étterem?.^ Weszti Márta Költsége félmillió, értéke beláthatatlan Hidroglóbus a MOH-ban Huszonöt köbméteres víztáro­lóval gazdagodott a Magyar Optikai Művek komlói üzeme. Január közepén állította fel az Országos Vízgépészeti Vállalat — tegnap délután érkeztek a szerelők az üzembehelyezéshez. A bekötés és nyomáspróbák után már csak a műszaki átvé­telnek kell megtörténnie, s töb­bé nem fordulhat elő, hogy Korflló legfiatalabb gyárából fürdés nélkül kell hazamennie a közel 200 munkásnak. Ismeretes, hogy Komlón a víz­szolgáltatás az éjszakai órák­ban szünetel, így a délutános műszak után különösen nehéz volt biztosítani a MOM komiói üzemében a tisztálkodási lehe­tőségeket, A szociális szempont tok bár elsőrendűen fontosak, mégis csak egyik gondja volt a MOM-nak. A technológiai fo­lyamatokhoz ugyanis nagy­mennyiségű és folyamatos víz­ellátásra van szükség. A .komló? Tanács és Vízmű Vállalat bele­egyezésével most a gyár meg­szüntette vízellátási gondjait: a hidroglóbuson ótáramló vízzel biztosítják igényeiket, amikor a vízszolgáltatás szünetel, a víz­tároló automatikái bekapcsol­nak és a gyár egynapi igényét biztosítja. A beruházás költsége mint­egy 500 ezer forint, érté­ke, haszna azonban sokszorosa a befektetett összegnek.

Next

/
Thumbnails
Contents