Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-20 / 19. szám

AFRIKA • NIGERIA—GHANA—SIERRA LEONE • AFRIKA Nigériában HtOCRIA. 923 773 km3 területű. 37 ■tilliú lakosú ország. A nagyszámú népesség 200 különböző törzshöz tar­tozik. Területén már a XIII. század­ban magas kultúrájú, fejlett állam volt. A XIX. század közepén kezdő­dött az angol gyarmati uralom, mely 1963 októberéig — a független köz­társaság kikiáltásáig — tartott. 1967- ben a keleti országrész vezetőinek szeparatista törekvése következtében polgárháború tört ki, az ország egy­sége és békéje csak 1970 januárjá­ban állt helyre. Az ország földrajzikig három }4I elhatárolható részre tagozódik: a parti síkságra, a középső fennsikra •s az északi medencék vidékére. Ás­ványi kincsekben gazdag (kolumbit, kőolaj, fémek), s a legtöbb afrikai országtól eltérően jelentős Iparral is rendelkezik. Számottevő az élelmi­szer-, textil-, és építőanyag-ipar, sőt a kohászat is. Mezőgazdasága számos exportcik­ket termel, melyek közűi a pálma­olaj és -mag, kakaó, valamint a földi mogyoró a legjelentősebb. Szocialista országbői Hyen magasrangú vendég még so­hasem érkezett Nigériába, ere a forró, sok természeti és tár­sadalmi vihart átélt földre. Himnuszok, pompás katonai díszelgések Losonczi Pál és Ya- kobu Gowon hadseregtábomok előtt Köröskörül magyar és ni­gériai zászlók. Ezerszámra fel­harsanó népi kürtök, tamtam- dobok, kolompol^, énekek, ősi, üdvözlő táncok, akrobatikus mutatványok; fekete fejek, ka­rok, lábak ritmikus, szapora hullámzásai. Valamivel később az ováció a State - House kertjének gyö­nyörű gyepszőnyegéo, g tábor­nok-elnök fogadó estjén, a Ni­gériában működő diplomáciai testület tagjainak és az ország vezetőinek, befolyásos törzsfő- Bökeinek jelenlétében folytató­dik. A színpompás fogadáson két új, modern dal Is felhar­sant Az egyik dal hazánkat köszöntötte, a másik arról szál, hogy Nigéria egysége szent éppúgy függetlensége, szabad­sága. Nigéria tizenkét áftam szö­vetsége. Az egység megszilár­dítása Gowon elnök és követői­nek nagy műve. Törzsi, vallási, nyelvi viszályok dúltak évszáza­dokon át Nigériában. A gyar­matosítók állandóan szították a viszályokat, miközben megra­bolták az egymással viaskodók gazdag természeti kincseit, megakadályozták' az ország függetlenségi mozgalmainak feltörését A törzsi viszályok, el­különülések nyomait még most is mindenfelé látni lehet a nő­kön és férfiakon egyaránt Mélyre vésett rovátkákat visel­nek arcukon. Gépkocsivezetőnk orcán hét rovátka van: ó va­lamelyik déli törzs tagja a jel­zés szerint Más törzsek több, vagy kevesebb rovátkát kései­nek tagjaik arcára, Nigéria függetlenségének az ország egysége az egyik leg­fontosabb záloga. De az is, hogy Nigéria fejleszti, bővíti kapcsolatait a szocialista or­szágokkal, amelyek a leghatá­rozottabban lépnek fel a leiaá- zott gyarmati népek szabadsá­gáért és az új, gyarmatosító törekvések ellen. A gazdasági, kereskedelmi együttműködés fejlesztése pedig feltétlenül elő­mozdítja Nigéria egységes nemzetgazdaságának gyarapo­dását. Természetesen nekünk is érdekünk, hogy a kölcsönös előnyök alapján bővítsük gaz­dasági, kereskedelmi kapcsola­tainkat A tárgyalások közötti szün­napon elutazunk Kano városba, Lagosból egy és negyed óráig visz oda bennünket egy Boeing repülőgép. A gépből láttuk a Niger folyót. Az országhatáron messze túlról ered, mégis csak­nem ezerkétszáz kilométer hosz- szan szeli át Nigériát, ezt a nagy országot. Délen a dús pá­ra ta rtd I mú tájakon mindenütt ipálmaerdők. Pálmamagból, páU mamagolajból Nigériának van a legnagyobb exportja. Kakaó­ból a második, földi mogyoró­ból a harmadik legnagyobb ex­portáló országa Afrikának. A repülőgép alatt fúrótor­nyok. Nigériának sok, javarészt kiaknázatlan olaja van. 1937- ben kezdték itt az olajkutatá­sokat, de csak 1953-ban értek el kézzelfogható sikereket. 1958 óta Nigéria már exportál is ola­jat. 1965-ben egy 10,5 millió font sterlingből épült olajfino­mító kezdte meg működését Alkonyat előtt szálltunk le Kanóban. Itt is nagy a hőség, de ki­sebb a páratartalom, mint dé­len, a tengerparton. Ellenben sűrű, apró vörös homokszem­csékkel van tele a levegő, no­ha szél nemigen fúj. A szállá­sunkra megyünk. A hálószobák ablakai nem nyithatók. Agyaink fölé vasrácsokat szereltek, azok­ra fehér, sűrű hálókat feszítet­tek ki. Ezek a hálók védenek bennünket éjszaka a malária­terjesztő rovarok ellen. Mintegy harminc magyar szakember él, dolgozik jelenleg Kano városban, illetve Kano államban. Utakat terveznek, Tigánál egy gátrendszert épí­tenek és egy akkora mestersé­ges tavat létesítenek, mint a Balaton. Kanóban magyar szakemberek vezetésével meg­nagyobbították, modern eszkö­zökkel felszerelték a tartomány egyetlen kórházát. Az újjá, mo­dernné fejlesztett létesítményt Losonczi Pál adta át rendelte­tésének. Küldöttségünk Kano államban meglátogatott egy kísérleti gazdaságot is. Nigéria 12 állama viszonylag elég nagy gazdasági önálló­sággal rendelkezik. Nem utolsó sodrán ezért Losonczi Pál és kísérete vidéki körútja alkalmá­ból meglátogatta a helyi ki­rályt, az Emirt Mesés várlabi­rintusok legbelsejében trónolt. Megszámlálhatatlan alattvalói döbolóssal, táncokkal, lóháta­kon díszelegték körül a belső palota-rendszert Aztán az Emir is meglátogatta Losonczi Páft Lagosban. ■­Három afrikai országban Az együttműködés és egyetértés érdekében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a múlt év novemberében hivatalos látogatást tett Nigériában, Ghánában és Sierra Leoné­ban. A magyar küldöttség célja az volt, hogy véleményt cseréljen a meglátogatott országok vezetőivel, népeivel a nemzetközi po­litika nagy kérdéseiben. Működjünk együtt a nemzetközi enyhü­lés tartósságáért, a közel-keleti válság rendezéséért, a fegyver­zetek csökkentéséért, az európai béke és biztonságért, amely ugyancsak érdekük a gyarmati sorból kiemelkedett afrikai orszá­goknak is. Értsünk szót Afrika haladó regionális és nemzeti tö­rekvéseinek előmozdításában, hogy a küldöttség újabb kétoldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, kulturális, vízügyi, egészségügyi stb. egyezményeket, szerződéseket kössön, illetve készítsen elő. A magyar küldöttség látogatása, mint annak idején erről be­számoltunk, eredményes volt A távirati irodák szűkszavú jelenté­sei okkor nem adtak lehetőséget arra, hogy közelebbről is be­pillantsunk e három afrikai ország életébe, helyzetébe. Sierra Leonéban ■Marampa FREETOWN leone Í-/71 A Pendembu J • • /*’ Hangba ^ pBónthe^ffls* -J" S herbro szk.^^' ^ ** J & ® Wzeromu A Ón ES Kőolaj A Cink A, Földgáz A Ólon ■ Szén A Króm ▲ Vas Foszfát ABaux* A Sí Mangán 4L Koiumt* A Niobúm 0 *** EE Platina © Gyémánt Losonczi Pál megtekinti a kanói kibővített és korszerfisitett kórházat I FEL Só* VOLT aV__ Ghánában v3á V­űe < flL £ r o / v <n l + o ! ^ t JHbfa-tirtfro/tí iu{ •Koma»' üjl Awaao Akoaombo : A*A •Obuaai ;T,rkw,BAcc*iMl Sekondi g- — *Takoradi l 150 km ­GHANA. Térülőt« Z38 5» M>, to­kosainak száma 8,9 millió. Terüle­tén már a Vili. század folyamán ön­álló néger állam alakult ki. A XVII. századtól portugál, holland, svéd, dán, német, majd angol gyarmatosí­tók jelentek meg. 1957-ben Ghana volt az elsó afrikai ország, amely elnyerte függetlenségét. Az őrs ró y területe földrajzi szempontból két részre tagozódik, A két rész között a legfontosabb küfönbséa a csapa­dék mennyiségében Jelentkezik. Míg a tengerparti sáy évi 1500 mm-es csapadékátlaggal rendelkezik, a szá­razföld belsejében ez az érték az 500 mm-t sem éri el. Ezt a jelentős különbséget hivatott felszámolni az úgynevezett Volta-terv, melynek ke­retében felépült víztároló számottevő területek öntözését teszi lehetővé. Az ország ásványi kincsekben igém gazdag. Arany- és ayémántbányá- szata, valamint a mangánércterrre- lése előkelő helyen áll a tőkés vi­lágban. A kitermeléssel kapcsolatos feldolgozó Ipar — elsősorban anaol és amerikai tökével — kifejlesztése az elmúlt években történt. A gyár- rratl uralom örökségeként még min- dig elégtelen a közlekedési hálózat. Accra, Ghana fővárosa nincs messze Lagostól, Nigéria fővá­rosától, csupán 425 kilométer­re. Accrában sok a szép, új, modern épület Az úton és út­félen integető ghanaiak vidá­mak, az afrikai átlaghoz képest jól tápláltak. Érkezésünkkor a hőség még annál is nagyobb mint Nigériában. A forrósógtól a ghanal em­ber is szenved. Ahogy később sokszor láttuk, munka közben, menés közben nagyon lassan mozdulnak itt az emberek. A létük követeli a takarékosságot mozdulataikkal. Főképpen az asszonyoknak nehéz, akik úgy­szólván mindig a hátukon átve­tett ruhák „kötéseiben” hord­ják kisgyermekeiket némelyik három apróságot is cipel. De ha valamely tekintély, törzsfő­nök (57 törzs él Ghánában) üdvözlő „Welcome-táncra”, kö­szöntésre ad jóit akkor a leg­nagyobb hőségben is fergete­ges ritmus, mozgás, zene tá­mad. A magyar—ghanal hivatalos tárgyalásokat az Osu várkas­télyban tartották. Volt plenáris ülés, amelyen teljes létszámban vettek részt a küldöttségek és szakértők és voltak szakbizott­sági ülések, amelyeken az együttműködés egy-egy konk­rét részletét viatták meg. Az Osu várkastély fölött a magyar és a ghanai nemzeti zászlók lengtek. A tárgyalások közötti szünetekben fogadásokon, vi­déki körutakon vett részt Lo­sonczi Pál és kísérete. Vidéki utunkon Ghana legin­kább ifiarosodó városa, Téma felé sivárnak tűnő, de egyre inkább művelt földek között haladunk. A műút elég jó, csak még kevés ilyen útja van Ghá­nának. A parasztok nagy része már vaskapával dolgozik a földeken, egy részük azonban még fakapával. Csont-sovány, zebu-féle teheneket látunk imitt-amott, nagyon gyéren. Egypupúak, nagy szarvúak, jámborak. Birka- és kecskecsor- dót viszont sok helyen látunk. Amikor megérkezünk Témá­ba, Acheampong államfő vé­gigkalauzolja küldöttségünket a város nagy, nemzetközi kikötő­jén, amelyben főképpen afri­kai, nyugat-európai hajók „raj­zanak”. Amikor Losonczi Pál azt mondta, hogy remélhetőleg magyar kereskedelmi hajók is viszonylag gyakran befutnak majd ebbe a kikötőbe, a gha­nai elnök bólintott, s azt felel­te: küldöttségeink tárgyalásai­nak eredményei erre is lehető­séget kínálnak... Téma gyórvárossó fejlődik, Ghana egyik legfontosabb ipa­ri központjává. Gépkocsijaink az új, modern kakaógyár udva­rába gördültek. Viszonylag ke­vés ember, jó szakmunkás, technikus — köztük olyan is, aki Magyarországon tanult — .dolgozik ebben a gyárban. Kellemes kakaó-illat mindenütt A küldöttséget friss kakaóitallal és más kakaókészítményekkel kínálják. Innen a legonl egyetemre ve­zet útunk, ahol az oktatás, irá­nyítás — magyar professzorok közreműködésével — nagysze­rűen bontakoztatja ki Ghana szellemi alapjait Következő ál­lomásunk: a Volta folyóra épült, modern, nagy kapacitású vízi erőmű. SIERRA LEONE. 72 ti4 lm» terüle- tű, 2,6 millió lakoiú ország. Főleg a Szudán! négerekkel rokon törzsek, valamint Angliából és az USA-bóf Idetelepitatt, volt rabszolgák utódai lakják. A félévszázadot gyarmati el­nyomás után 1961-ben nyerte el az ország a függetlenségét. Földrajzi szempontból jól elkülönül a mangro- va-mocsárerdök által szegélyezett, öblökkel tagolt partvidék az északi, északkeleti fennsiktól. Sierra Leona gazdasági életét a jelentás bányá­szat, s az egyoldalú — exportra spe­cializált — mezőgazdaság jeHemzi. Az ipart elsősorban élelmiszer-, tex­til-, cement-, s újabban néhány fes­tékgyár képviseli. A gyarmati örök­ség nyomai nemcsak a gazdasági életben, de kulturális téren is meg­találhatók. A lakosság közel 98 százaléka Ma- tudatlan. Néhány országot átrepülve érkeztünk Ghana fővárosából, Accrából Sierra Leone Köztár­saság fővárosába, Freetownba. A két főváros között 1620 kilo­méter az út. Freetown nemzet­közi repülőtere mocsaras ten­geri szigeten épült Innen komp­hajó visz bennünket egy ten- beröblön át Freetownba. A fő­város fekvése, táji szépsége csodálatos; a tenger és a hegy­ségek koszorúi övezik. Sierra Leone még nagyon fiatal állam. Parlamentizmust, demokráciát igyekszik megvaló­sítani, gazdasági függetlensé­get teremteni, miközben nem­zeti hadseregét is készenlétben tartja. Elnöki Tanácsunk elnöke az érkezés másnapján a parla­ment ülésére volt hivatalos az egész magyar küldöttséggel együtt. Losonczi Pál egyebek között azt mondta a parlament ülésén: „A jelenlegi helyzet kedvez annak, hogy hazánk egyre több haladó országgal kerüljön mi­nél szorosabb kapcsolatba és a kölcsönös érdekek alapján, a kölcsönös előnyök elvét érvé­nyesítse. Egyre gyümölcsözőbb együttműködést kíván kiépíteni a nemrég függetlenné vált or­szágokkal. Úgy véljük, hogy a körülmények minden eddiginél inkább kedveznek annak, hogy országaink szorosabban együtt­működjenek”. Sierra Leone parlamentje egyetértett Losonczi Pállal, mint ahogy egyetértés alakult ki a Stevens államelnökkel folytatott tanácskozásain is. A Sierra Leone-I program módot nyújtott arra is, hogy küldöttségünk vidéki tájakra is ellátogasson. A küldöttség útja az ország egyik gyémántbányó-, jóba vezetett Több gyémántbá nyája Is ital» Sierra Leonénak, főképpen az ország keleti és déli részén, Konóban, Kenemában és Ton- go város közelében. Nagy de­vizaforrás Sierra Leonéban a gyémánt, az ország export-be-* vételeinek körülbelül a 80 szá­zalékát adja. A bányákat nem­rég majdnem teljesen angliai, nyugat-európai társaságok ak­názták ki saját hasznukra. Ma azonban o bányarészvényeknek jelentékeny része (51 százalé­ka) már a fiatal köztársaság kezében látogatás a gyémánfbánya osztályozójábcm Falusi férfiak tánca a vendégek tiszteletére Losonczi Pál és Acheampong ezredes, államfő egy népünnepélyen Küldöttségünk tagjai és m magyar szakértők két repülő­géppel utaztak el az egyik, je­lentékeny bányavidékre. Az egyik gép a Sierra Leone-i lé­gitársaság, a másik a gyémánt­bánya tulajdona. (Ez utóbbit egy angol úr vezette. Nem hi­vatásos repülő). A gyémántbá­nyákban kemény munka folyik. Mindenütt érthetően nagy a fegyelem és szigorúság. Ahol napvilágra kerül a gyémánt, ahol osztályozzák, tárolják, szál­lítják, gumikesztyűkben, csipe­szekkel dolgoznak az emberek. Körülöttük őrök és olyan mo­dern ellenőrző berendezések, amelyek jelzik, ha valaki kéz­zel a gyémánthoz ér. A Sierra Leone-i látogatás befejeztével Stevens államel­nök és Losonczi Pál meleg ba­rátsággal búcsúzott egymástól. A „viszontlátásra”, ez a köszö­nés nem csupán egy megszo­kott formula volt, hiszen elnö­künk meghívta a Sierra Leone-i elnököt Magyarországra, s ő elfogadta a meghívást. Pozsgai Zoltán fTPryv A S Á 8 N A P I I TBjjl BJJJJmEUEIUEI BKJaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents