Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-19 / 18. szám
/ DUN ANTOtl NAPLÓ 1974. lonuőf 19. Előadás a Megyei Pártbizottság Politikai Akadémiáján Darvas« István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, az Országos Béketanács alelnöke előadást tartott január 16-án ai MSZMP Baranya megyei Bizottságának Politikai Akadémiáján. „A két világrend- szer harca a jelenlegi viszonyok között címmel." — Azt hiszem, amióta felszabadultunk és a pártban dolgozunk, nem telt el olyan esztendő, hogy ne mondtuk volna azt, hogy az ideológiai harc éleződik. Mindig szükségesnek tartottuk egymást erre figyelmeztetni, és általában ezek a figyelmeztetések mindig helyénvalók is voltak. Mostanában megint arról beszélünk, hogy éleződik az ideológiai harc, és megint helyénvaló ez a figyelmeztetés. Mi teszi ma fontossá, oly aktuálissá és Európában szinte elsődren- dűvé az ideológiai harcot? A béke szigete Az előadó részletes történelmi áttekintést adott az ideológiai harc alakulásáról, a nyugati burzsoá propaganda had- jáiatról és az ellene folyó harcról. Kiemelte: Európa az a kontinens, az a világrész, ahol a leginkább beszélhetünk már a békés egymás mellett élés politikájának érvényesüléséről. Ezt követően beszélt a különböző katonai szervezetekről, szerződésekről, a háború elkerülésének lehetőségéről, majd így foiytatta: — Európa ma a béke szigete. A helyzet ugyanis az, hogy ma már az Egyesült Államok, az imperializmus nem tud úgy hadat viselni a szocialista országok ellen, és soha többé nem is fog tudni, hogy saját területe sebezhetetien maradjon, mert a rakéták eljutnak az Ameiikai Egyesült Államok területére is. Ha tehát magyarázat kell arra, hogy Európa miért a béke szigete, akkor' a magyarázat az: az Amerikai Egyesölt Államok mindent igyekszik megtenni, hogy a Szovjetunióval ne kerüljön háborús konfliktusba. Ezt bizonyítják Nixon vállal-' kozásai, hogy találkozzon a Szovjetunió szándékával, rendezze az amerikai—szovjet viszonyt, éppen a legkényesebb területeken, a hadászati fegyverek területén, az atomháború elkerülése területén. Sőt, Amerika nemcsak afra vigyáz, hogy Európában ne kerüljön összeütközésbe a Szovjetunióval, ggndosan ügyel arra is, hogy az általa provokált, támogatott vagy vívott helyi háborúk se fajuljanak szovjet—amerikai ösz- szetüzéssé. Említsük az őszi kőA két világrendszer harca a jelenlegi viszonyok között Kulich Gyula zei-keleti háborút, amikor a Szovjetunió és Amerika együtt lépett fel a Biztonsági Tanácsban a tűzszünet érdekében. Az erőviszonyok megváltozása hozott más változásokat is. A legjelentősebb ezek közül az, amely a Német Szövetségi Köztársaságban történt. Megbukott a kereszténydemokrata kurzus, hatalomra kerültek a szociáldemokraták és szabaddemokraták, Ők szakítottak a keresztény-demokraták külpolitikájával, aláírták a megegyezést a Szovjetunióval az erőszakról való lemondásról és az európai határok elismeréséről. Ugyanilyen egyezményt Írtak alá Lengyelországgal, rendezték kapcsolataikat az ND!(-val, a négy nagyhatalom pedig egyezményben rendezte Nyugat-Beriin problémáit. A két német áham ma már tag;a az ENSZ-nek, az NDK-t az egész világon általánosan elismerik, az NDK tehát elérte mindazt, amiért mi harcolunk. Ez is az erőviszonyoknak köszönhető. Ha az mondjuk, hogy Európa a béke szigete, akkor ebből következik űz is, hogy a kapitalizmusnak a szocializmus elleni harcában harcmodort és fegyvernemet kell változtatnia. Az Amerikai Egyesült Államoknak és tőkés partnereinek le kell mondania arról, és átmenetileg le is mondott, hogy fegyverrel rohanjon neki az európai szocialista országoknak. Nem számíthat arra, hogy háborúval döntse meg az európai szocialista rendszert. Ez a lehetőség kizáródott Én mégis azt mondom, hogy átmenetileg mondott le róla, mert természetesen az imperializmus még nem adta fel azt a reményt, hogy az erőviszonyokat visszaváltoztatja a maga javára. Ez hiú remény, de ezt a reményt szubjektíve még táplálhatja, s táplálja is, de a lényeg az, hogy most Európában az imperializmus csak annyiban készül fel katonailag is, hogy az amerikaiak itt tartják csapataikat, s ezek a csapatok korszerű fegyverekkel vannak- ellátva, hogy az amerikaiak fegyverralc- tá-ai el vannak helyezve Európában is, hogy a NATO folytatja a fegyverkezést, hogy Amerika növeli hadi költségvetését Így tehát ha a katonai elem kizáródott, akkor milyen elemek maradnak még? Maradnak a Vásárion Ozon légtiszfító berendezési A MŰSZAKI SZAKUZLETEKBEN Most OTP-re is kapható A KÉSZÜLÉK NSZK—MAGYAR KOOPERÁCIÓBAN, RENDKÍVÜL TETSZETŐS, TÖKÉLETES MEGOLDÁSSAL KÉSZÜLT MOTORJA 220 V CSATLAKOZÁSÚ, TELJESEN ZAJTALAN FOGYASZTÓI ARA: 2960,— FORINT DÉL-DUNANTŰII VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI V. MEGYERI ÜT 59, SZÁM. I hírszerzési, diverziós elemek. Ezeken kívül maradnak a politikai és a gazdasági elemek. Ideológiai behatolás Az imperializmus rájött arra, hogy a főeszköz Európában ma az ideológiai harc. Mert ez a leghatékonyabb módszer. Tehát amikor most azt mondjuk, hogy éleződik az ideológiai harc, vagy elsőrendű fontosságúvá válik, akkor arról van szó, hogy az imperializmus erre helyezi a legnagyobb súlyt, mert ez a leghatékonyabb fegyver a kezében pillanatnyilag. Eljutottunk az Európai Biztonsági Konferenciáig. Ott nagy vita van az emberek, eszmék, információk cseréje körül. Itt sincs másról szó, mint arról, hegy ki akarják velünk táratni a kapukat az ideológiai behatolás előtt, mert katonai behatolásról, háborúról nem lehet szó. Nézzünk meg ebből a szempontból egy-két időszerű kérdést! Most bejön a tudomány, a regény, a színház, a film. A zenéről, képzőművészetről nem is beszélek. Akkor mit kívánnak ők tulajdonképpen? Azt, hogy engedjük be az antikommunis- ta irodalmat. Engedjük be a nyugati sajtót, és áruljuk az utcán szabadon. Mire mi azt mondjuk, hogy az európai biztonság csak úgy oldható meg, ha először megállapítjuk a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének alapnormáit, aiapelveit Ezek egyike a belügyekbe’.való be nem avatkozás. Ez elidegeníthetetlen alapelve az államközi kapcsolatoknak. Már most csak úgy lehet beavatkozni egy állam belügyeibe, hogy gazdasági nyomást alkalmazunk? Csak úgy lehet beavatkozni, hogy csapatokat küldünk, hogy erőszakot alkalmazunk, és azzal akarjuk megdönteni a kormányt? Nem! Be lehet avatkozni ideológiai úton is oly módon, ha a propaganda, agitáció segítségével szembe akarjuk állítani eqy ország népét saját kormányával. Márpedia az emberek, eszmék, információk, cseréjének csak ez lehet a célja, ha tudjuk — és tudjuk, és bizonyítjuk is — hogy a kultúra és a tudomány legértékesebb termékeit mi beengedjük. A békés egymás mellett élés politikája nagymértékben érvényesül ugyan Európában, mert a tőkések kénytelen-kelletlen tudomásul veszik az európai szocialista országok létezését. De azért nem lehet arról beszélni, hogy Nyugaton minden tőkés országban az egész tőkés vezető garnitúra egyértelműen a békés egymás mellett élés politikája mellett van. Vannak úgynevezett héják is, nemcsak galambok, vannak hidegháborús, sőt háborús erők is, amelyek minden módon mérgezni I akarják o nemzetközi légkört és vissza akarják fogni a békés egymás mellett élés politikájának ezt a gyors érvényesülését. Meg lehet állapítani, hogy ma egy elég erőteljes szovjetellenes kampány van, és ennek a szovjetellenes kampánynak bevallott, világos célja az Európai Biztonsági Konferencia sikerének fékezése. A marxizmus válasza Most nézzünk meg egy pár dolgot, amelyek kikristályosodnak a harcban, és amelyeket a nyugati burzsoázia felhasznál az igazságunk ellen! Első maga a marxizmus igazságának vitatása. A marxizmus igazságát persze vitatták Marx fellépése óta mindig, de az érvek változnak. Milyen érvek vannak ma? Például az az érv, hogy Marxnak igaza lehetett a múlt század derekának kapitalizmusával szemben, de nincs igaza a XX. század harmadik harmadának, vagy negyedik negyedének kapitalizmusával szemben, mert ez már nem ugyanolyan kapitalizmus, mint az volt Nincsenek nyomorgó tömegek, nem igaz a munkásosztály elnyomo- rodása, nincs is munkásosztály, hiszen a munkásosztály is polgárrá vált, jól él és így tovább . . .Szembe állítják egymással a fiatal Marxot és az öreg Marxot. Azután azt mondják, hogy a marxizmus nem tud választ adni a ma kérdéseire. Erre mi mit mondunk? Persze, ma már sem Marx, sem Engels, sem Lenin' műveiben nem találunk konkrét válaszokat a mi mai életünk minden kérdésére. Sem Marx, sem Engels, sem Lenin nem tudja megmondani, nem találunk kádenciát arra, hogyan oldjuk meg a gazda- sáqirányításur.k kérdéseit. . . Ma már nem is azt kell tudni, hoqy Marx, Enqels, Lenin melyik kérdésről annak idején mit mondott betűi szerint, azt kell tudni, . az a hasznos, ha azt tudjuk, hoqy miért azt mondta, amit mondott... Vagyis, hoqy jutott el Marx, Engels és Lenin azoknak a kérdéseknek a, megválaszolásához, amelyeket neki tett fel akkor a történelem. És ők választ adtak. Magyarán mondva meg kell tanulni, Marx, Emels és Lenin módjára gondolkodni, meg kell tanulni marxistának lenni ma. Tehát nem > arról van szó, hogy a marxiimus nem ad választ. A marxista ma is választ tud adni, ha marxista. A. marxizmus nem avult el. Egyik naqy vita, ami a kapitalizmus és a szocializmus között folyik, amiben a kapitalizmus bennünket támad, az a demokrácia kérdése. A nyugat- nqk a premisszája azt, hogy a demokrácia csak ott van, ahol többpártrendszer van. A szocialista országokban nincs többpártrendszer, nem jehet demokrácia. Táplálni igyekeznek az emberekben a proletárdiktatúra mai meqjelenési formáival, a szocialista demokrácia mai megjelenési formáival szembeni kételyt, vagy ellenszenvet Hát először is; vannak szocialista országok, ahol többpártrendszer van: Lengyel- országban, a Német Demokratikus Köztársaságban, sőt Csehszlovákiában is. A másik, soha semmiféle tudományos megállapítás nem szögezte és nem szögezi le,, nem született olyan elfogadott tudományos megállapítás, amely szerint a demokrácia kritériuma a többpártrendszer. A demokrácia a társadalom polgárainak a közügyekben való részvétele, a részvétel lehetősége, az a jog, hogy beleszólhassanak a közügyekbe, maguk intézzék a maguk , ügyeit, maguk válasszák meg vezetőiket, és ez a szocialista országokban teljes mértékben megvan és érvényes. Konvergencia? Mór beszéltem a kapitalizmus megszelidülésérő! szóló elméiéből, aztán a következő igen nagyon sokat emlegetett elmélet a konvergencia elmélet Röviden azt mondja, hpgy a két rendszer tulajdonképpen közeledik egymáshoz, hogy mindkét rendszer átveszi a másiktól azt, ami jó, és egyre hasonlatosabbak lesznek egymáshoz, majd végül azonosulnak. Mit vesz át őszerintük a szocializmus a kapitalizmustól? Átveszi a magántulajdont és a demokráciát. Mit vesz át a kapitalizmus a szocializmustól? A tervezést és a szociális intézményeket. Már ebből is látható, hogy a konvergencia elmélet tulajdonképpen a magántulajdon viszaállítását tételezi fel. A konvergencia elmélet még akkor sem igaz, ha kihagyjuk belőle a kapitalizmusnak azt a követelményét, vagy azt q nézetét, hogy a szocialista országban majd visszaáll a magán- tulajdon. Mert a maqónjulaj- don és a hatalom a dolog lényege. Miért? Tudniillik, azért nem lehetséges konvergencia a kapitalizmus éi a szocializmus között, mert a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a hatalom pedig a munkásosztály kezében van. Ez sohasem fog megváltozni. A kapitalizmusból pedig nem lesz szocializmus addig, amíg a termelési eszközöket ki nem sajátítják és a burzsoáziától el nem veszik a magántulajdont. A békés egymás mellett élés politikája hosszú harcok, nagy küzdelmek után érvényesü'rii kezd a világon, elsősorban Európában. És ez azzal jár, hogy megnövekedett a forgalom, mi is utazunk, ide is utaznak. Találkoznak a- két társadalmi rendszer emberei egymással. Ez azt a követelményt támasztja velünk szemben, hogy álljunk helyt az ideoiógiaí harcban. És ez ma nem egyszerű követelmény, nem elégedhetünk meg ebben a harcban alapigazságok állandó ismételgetésével. Fel kell készülnü ík ebben a harcban, és minden nyugati érvre készen kell lennie a mi válaszunknak. Ahhoz, hogy jó válaszokat tudjunk adni, alapos felkészültség szükséges, mert nem mindig a marxizmus pluralizálása, és nem is mindig a konvergencia elmélet kerül szóba, hanem nagyon sokszor egyszerűen a kőzellátás vagy m áruellátás, vagy olyan dolgok, amelyeknek a megválaszolásához adatok ismeretére, közgazdasági ismeretekre, vagy a mi történelmi múltunk alapos ismeretére van szükség. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy akik tőlünk elmennek fejlett tőkés országokba, nagyon sokszor csak a felszínt látják, mert igazán nem társadalomtudományi tanulmányokat akarunk végezni sem Párizsban, sem Rórpában, sem Velencében. Előfordul az emberekkel ez is, hogy hatása alá kerülnek annak, amit ott látnak. Nem mélyednek el abban, hogy az úgynevezett fogyasztói társadalom milyen társadalmi mélységeket, ellentéteket, milyen válsógelemeket rejt magában. Ezzel is csak azt alkarom mondani, hogy az ideológiai harc az ellenséges-propaganda elleni harc, olvasást, figyelést, jó felkészültséget kívqjp, mert a Nyugat fáradhatatlan az ideológiai harcban és mindennap kitalál valamit, qmire nekünk választ keli adnunk. A mi sikerűnk A békés egymás mellett élés politikája, annak győzelme a ml óriási sikerünk ebben a világban. Hiszen ha visszatekintünk 28 év harcaira, ókkor azt is látjuk, mekkora küzdelmen kellett keresztül mennünk, hogy idáig elérkezzünk. És ha azt akarjuk, | hogy megoldjuk az európai biztonsági kérdést, a közel-keleti konfliktust, a vietnami kérdést megnyugtatóan és végleg rendezzük, még ezután is hosszú harcra ran szükség, és ennek a harcnak a részletét, s nem kis részletét Európában az ideológiai és az ellenséges propaganda elleni harcban kell megoldani. A Viharsarok földjéről, Békés- Csabáról érkezett Budapestre a 30-as évek elején A fővarosban is viharzó elkeseredés fogadta a proletárság soraiban: a munkanélküliség, a válsáj következetében minden addiginál sötétebb nyomor nehezedett rájuk. A fiatal szabósegéd, — Kulich Gyula, — a :! már inaskorában a békéscsabai munkásotthon állandó látogatója volt, egy kicsiny, kief*' len, józsefvárosi szabóműheJ - ben nagy nehezen kapott munkát, és szinte törvényszerű voif, hogy hamar megtalálja az utr t az ifjúmunkás-mozgalomhoz. Sztrájkok, tüntetések résztvevőjévé, szervezőjévé, vezetőjévé vált, majd taqja lett a Szoeió- demokrqta Pórt által alapító t Országos ifjúsági Bizottságna k A bizottságban — és az ege z szociáldemokrata ifjúsági mo> galomban — ebben az időbért évről évre erősödött a KMP befolyása, olyannyira, hogy <3 rendőri és csendőrt szervekhr z mind több és több jelentés futott be a „fenyegető kommunista veszélyről.” Igazolja a mozgalom ilyen Irányú fejlődését Kulich Gyu'n ' útja is 1938-ban már az OT3 titkára, és ugyanabban oz évben a KMP vezetőségébe is beválasztják. Hamarosan kapcsolatot teremtett a felvidéki munkásmozgalommal. Kapcsolatot létez • tett a KMP Külföldi Bizottságával is, amelynek Zürichben számolt be az 1939-es hazai helyzetről. Ott felelősségteljes megbízatást kapott: vegye fel 3 kapcsolatot Schönherz Zoltánnal. Akkor már a Rózsa Ferenc által irányított kommunista szervezetekkel is szoros összeköttetésben állt. A pártmunka 1939 nyarán erőteljes Ipndületet vett A nemzetközi összefogás révért számtalan olyan kiadvány, információ jutott az országba, amelyekre a KMP csoportinl utón évek óta nyomozó rended ; és csendőri szervek felfigyeltek. 1940 tavaszán többszáz kom- i munista és baloldali társával ! együtt Kulich Gyulát is letartóztatták. Mivel a politikai rendőrségnek már tudomása volt az OIB-nak a KMP-vel tartott kap- csolátairól, Kulichot és több társát embertelen kínzásoknak, vallatásoknak vetették alá. Kulich Gyulát nyolc évi fegy- házra ítélték, Az ítéletet e felkiáltással fogadta: „Nem él már ez a rendszer nyolc évig!” Látnoki szavak voltak, ám o felszabadulás előtt a szegedi Csillagbörtönből a váci fegy- házba, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba szállították és ott meggyilkolták ... Ha köztünk volna, hatvanadik születésnapját ünnepelnénk. Bizonyosan sokat tett volna ezért a társadalomért, amelyért ifjú korától kezdve oly következetesen küzdött Komor Vilma S-4 HELYISÉGBŐL ÁLLÓ irodának m helyiséget keresünk PÉCS—SZENTLŐRINC TERÜLETÉN. * Cím i TAXARMANYTERMESZTÉS! KUTATÓ INTÉZET, B ! C S É R D.
