Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-19 / 18. szám

T974. jonuár !9. DUNANTOU NAPLÓ 3 Mi történt eddig Pécs gyomjának oltására? Folyami vezetékpár m* optimális megoldás 1968-ban hetekig tartó szé­leskörű vita folyt a Dunántúli Napló hasábjain arról, hogy miért szomjas város Pécs. A vi­tában úgyszólván mindenki hal­latta szavát, aki valamit le tu­dott tenni az asztalra e tárgy­körben. Néhány idézet erejéig érdemes feleleveníteni a vitá­ban elhangzottakat adnak meg­állapításával, hogy Pécs azóta is — szomjas város. Változatok a megoldásra Valamennyi hozzászóló egyet­értett abban, hogy a fejlődő Pécsnek sok, nagyon sok vízre van szüksége ahhoz, hogy a vízhiány ne váljon a növekedés gátjává. Sokféle javaslatot ad­tak a megoldás hogyanjára, Dulánszky Nándor, a Vízmű ny főmérnöke a mélységi vizek kutatásában és termelésében látta a megoldás kulcsát, s az1 így termelhető víz mennyiségét napi 40 ezer köbméterre be­csülte. Majoriak! József vízellá­tási szakmérnök annak az eset­legességére hívta fel a figyel­met, intve a termelés gazdct- ságtalanságára. Ugyanő a fel­színi vizeket állította előtérbe. Dr. Erdős Ferenc, a DTI tudo­mányos munkatársa szerint a Pécs környéki vizeket már a völgykapuban meg kellene fog­ni tározókkal. Egy geológus­hármas — dr. Szederkényi Tibor—-dr. Kassai Miklós—Ró­naki László pedig úgy vélte, hogy Pécs környezetéből össze­sen napi 90 ezer köbméter víz nyerhető különböző helyeken. Felvetődött a Dráva-vezeték gondolata is (dr. Lovász György­től, a DTI főmunkatársától) és az is, hogy valahol Pécs térsé­gében egy többmíllió köbméte­res víztározót kellene létesíteni a kisebb vízfolyások összegyűj­tésére. Szoyka Pál, a PTV fő­mérnöke azt írta, hogy a karszt- és mélységi vizekre az e célból mélyített fúrások tapasztalatai nyomán lehetne alapozni (t. i. minden olyan fúrás, ami vala­hol vizet mutatott ki, más cél­ból mélyült, ami az adatok megbízhatóságát teszi kérdé­sessé). Többen sürgették a rég­óta tervezett regionális vízellá­tás kialakítását, mint a megol­dás legfőbb biztosítékát és „gyorssegélyként” a pellérdi és a tortyogói terület kapacitás­bővítését. Az akkori vitából érgemes néhány számadatra is hivatkoz­ni, ■ nem feledve, hogy a vita 1968-ban — tehát őt és fél esz­tendeje — zajlott Akkor napi 5 ezer köbméteres vízhiánnyal számoltak, s város napi vízszük­ségletét 1970-re 50, 1980-ra pe­dig 72 ezer köbméterben hatá­rozták meg. Egy másik számi tás 1975-ig 58—60 ezer köb méteres szükséglettel számolt. A lakosság számának növekedé­séről kevés szó esett, de az biz­tos: akik a vízszükséglet növe­kedéséről beszéltek, aligha gondolták, hogy 1974 elején Pécsett 159 ezer ember él. Már­pedig a, város vízszükségletét ma ez'határozza meg! Évről évre ezrek vándorolnak Pécsre, s százszámra szűnnek meg olyan lakások, amelyek avujt- ságuxnál fogva minimális víz­igényt elégítettek ki, s amelyek helyére maximális vízigényt ki­elégítő lakások lépnek. regionális vízellátásának terve, s az OVIBÉR hozzákezdett a pellérdi és a tortyogói víznyerő terület kapacitásbővítő beruhá­zásénak előkészítéséhez, mcjd kivitelezéséhez. Fontos esemény volt az Országos Vízügyi Hiva­tal valamint a megye és a vá­ros vezetőinek 1972 eleji tár­gyalása, amelyen egyebek kö­zött olyan elhatározás született, hogy meg kell gyorsítani és 1975-ig be kell fejezni a helyi vízkészletek feltárását és ter­melésbe állítását, és részlete­sen fél kell tárni a máriaké­beruhózásból, aminek végcélja, hogy e területről 20 új kútból naponta 12 ezer . köbméterrel több vizet kapjon Pécs. A pel- rédi beruházás előirányzata 127 millió forint. Ebből a kutakon kívül 19 kilométernyi gyűjtőve­zetéket, két 2,5 ezer köbméteres gyűjtőtárolót, s eayéb kiszolgáló létesítményeket építenek (vas- talanító és man-ántalanitó tisz­tító' berendezést egyelőre nem). E területen a teljes kapacitás üzembehelyezésének időpontja 1975. december. Más a helyzet a T-területen. táptól ilyen reményeket. 5 ha nem .? Nos, ha nem, hát ez azt je lenti, hogy nem elegendő egy lapra feltenni mindent. Ha Sze­derkény—Máriakéménd nem szolgáltat olyan optimális meny- ■nyiséget, amit gazdaságosan lehet Pécsre szállítöni, akkor nyilvánvalóan másfelé kell pró­bálkozni. A folyami vezeték ügye tehát bizonyára — és az eddig terve­zettnél talán jóval előbb — napirendre kerül. Ez pedig nem \|cis dolog. Többszázmilliós be­ruházás, ami csakis’ az orszá gos vízügyi alapból képzelhető el. Folyami vezetéket mondunk, mintaliogy a város távlati víz­ellátási terve is a Drávát vagy a Dunát jelöli meg legbizto­sabb vízenyerésí lehetőségként, mérlegelve mindkettő előnyeit Nem befolyásolhatja a rendelet. Vállalja-e a h Vélemények az ui népesedéspolitikai I ' rendeletekről Üj vezetéken érkezik majd a viz a Tortyogőból Pécsre "Még mindig • szomjas város Pécs ma is szomjas város. ménd—szederkényi terűiét víz­készleteit. Egy másik fontos ese­mény pedig az volt, hogy a Pécs városi Tanács megtárgyal­ta és elfogadta a város vízellá­tásának középtávú és távlati fejlesztési tervét, 2000-ben 120 ezer köbméter kell A terv középtávon 1975-ig 63 ezer köbméteres vízszükséglet­tel számolt, tehát többet a 68- as becslésnél. A tervezett vá­rosfej leszéshez 18,5 ezer köb­méternyi napi víztermelés-nö­velést tort szükségesnek. Első­számú lehetőségként a pellérdi és a tortyogói terűlet bővítését, a másodikként a szennyvíztisz­tításból nyerhető ipari vizet je­lölte meg, s számolt a dunoi vezeték rekonstrukciójával, ka­ka pacitás- bővítésével. Távlatban a terv túlmegy Pécs határain, hiszen világos: a város vízellátását csak távo­labbi víznyerő területek feltá­rásával és bekapcsolásával le­het megoldani, ez pedig a száz­milliókban mérhető költségek gazdaságossá tétele érdekében megkívánja, hogy általa egyút­tal a megye más területeinek vízellátását is megoldják. A terv mindenesetre alapvetően Pécs ellátására támaszkodik, s 1985-re 170 ezer (!) lakossal számolva a lakossági-intézmé­nyi vízigényt 58, a teljes víz­igényt 88 ezer köbméterben ha­tározza meg, az ezredfordulóig pedig a középtávra tervezett 63 ezer köbméteres maximum meg­kétszerezését tartja szükséges­nek. Az elkerülhetetlenül bekövet­kező vízigény-növekedés feltét­lenül megköveteli valamelyik folyami vezeték megépítését, de a terv könnyebben megvaló­sítható lehetőségként érthetően nagy jelentőséget tulajdonít a máriakéménd—szederkényi te­rületnek, s kimondja: „meg kell alapozni a különböző regioná­lis vízbeszerzési változatok kö­zötti döntést ...” Az elmúlt évben a víztermelés átlagosan 45—50 ezer köbmé­ter körül mozgott (ebben nagy része volt a dunai vezeték meg­tisztításának), a vízszolgáltatás ; r°' mégsem volt kielégítő. Gyakori­ak voltak a vízhiányos napok, j ingadozott a víznyomás. Az pe- j dig, hogy egy nyárvégi zavatar ; villámcsapásai következeiében f megbénultak a kutak, s a vá­ros egy-kettőre víz nélkül ma­radt, arra figyelmeztetett, hogy Pécs tározókapacitása elégte­len és szinte csak „vésztartalé­kot” jelent. Ezek hát a tervek, melyek fel. idézére után most azt nézzük meg, hogy 1974 elejéig mi is történt Pécs szomjának oltásá­T ermelésbövítéí 233 millióért A pellérdi és a tortyogói víz­nyerő területen az OVH beru­házásában az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat bonyolítá­sában folyik a bővítés, sőt a P-terület az eddigi 13 ezer A '68-as sajtóvita, után el- j köbméter víztermelésen kívül készült a MÉLYÉPTERV-né! Pécs l már további 5 ezret ad az új ahol 106 millió forint költséggel 16' kútból 8 ezer köbméter vi­zet kell nyerni. Itt a kutakat már lefúrták, .készül a gyűjtő- vezeték és folyik a vízműtelep szükséges rekonstrukciója is. Szembetűnő, ha összehasonlít­juk, hogy az utóbbi beruházás költségesebb a pellérdinél. Mi­ért? Legfőképpen azért mert a Tortyogón nem lehet úgy alkal­mazkodni a meatévő létesítmé­nyekhez, mint Pellérden. De ez csak egy része a költségtöbb­letnek. Nem kis tehertételként jelentkezik itt oz a 400 millimé­ter átmérőjű Dynadur-cső, amelynek homályos eredetéről néhány hónapja mór irtunk la­punkban. A drága, import mű­anyagcső alkalmazását annak­idején azzal indokolták, hogy az rugalmas voltánál fogva sok­kal alkalmasabb az azbeszt- cement — „magyarul" — eter­nitcsőnél a vezetéképítésre. Az utóbbi ugyanis rideg, s ha ter­helést kap, könnyen törik. Ez városi használatnál elfogadható indok, itt azonban, ahol szabad mezőben fektetik a vezetéket, s a 80—100 cm-es földtakarón kívül egyéb terhelés nem éri, már aligha fogadható el. Mint ahogy az is vitatott, hogy a ket­tő közül melyiknek jobbak a súrlódási jellemzői. Ismerünk olyan szakvéleményt, amely szerint Dynadur-cső semmivel sem szállítja jobbon a vizet és nem ÓH jobban ellen a szeny- nyeződés lerakódásának, mint az eternitcső, aminek egyébként megvan az az előnye is, hogy Nyergesűjalu es Selyp ma már minden méretben és mennyiség­ben szállít. Felvetődik tehát a kérdés: nem volt-e elhamarko­dott a költséges Dynaaur be­szerzése, s nem lett volna he­lyesebb a többletet a vízterme­lés növelésére fordítani? Vizet a tiszta Drávából A Máriakéménd—Szederkény területen folyik a vízkutatás, a 3 darab kutatófúrás és a ko­rábbi fúrási adatok tapasztala­tai alapján a felszín alatti víz­készletet, a tartósan ivóvíz-ellá­tásra kivehető mennyiséget és a várható vízminőséget vizs­gálják, s készül a )avo^ct c vízmíjtelep műszaki megoldásá­ra is. A vizet Pécs ellátásánál hasznosítanák — ha a kutatás | a feltételezett kedvező ered­ménnyel jár. Csakhogy a jelen­legi adatok alapján máris ki­sebb a bizakodás. Úgy tűnik, kétséges, hogy ez a terület hoz­zájárulhat-® Pécs ellátásához. A kinyerhető víz mennyisége ma és hátrányait A Drávának a határfolyó jellegéből adódó hátrányai mellett van egy je­lentős előnye: térségében nem várható olyan ipari szennyfor­rás ami a víz minőségét akár hosszabb távon is befolyásolná. A Drávából vagy kavicsteraszá­ról napi 70 ezer köbméter víz nyerhető, amit kell ugyan tisz­títani, de feltétlenül kevésbé intenzíven, mint a Dunát A vezeték építésénél szakér­tői vélemény szerint célszerű mindjárt vezetékpár építésére gondolni, hiszen ennek költsége viszonylag olcsóbb, arról riem is beszélve, hogy így biztosítható folyamatosan a vezetékek sza­kaszos tisztítása. Pécs tehát ma meg szomjas város, bár szomjának oltására már történtek erőfeszítések. Ügy tűnik azonban, hogy az eddi­— Szeretnék még gyeteket, de nem csinálom még egyszer végig o hajnali sétákat. Fél öt­kor igazén nem jó végigrohan­ni gyerekkel a. vállamon a vá­roson. mert csak a gyári óvodá­ba kerülhetett. .. A Doktor Sándor utcában ülünk, egy kétszobás panel­lakásban. Amit hallok, indula­tokkal teli. — Hatszáz forintot fizettünk egy öregasszonynak. Amikor a férjemet elvitték katonának, fel­vették bölcsődébe. Addjg? Nem. Hároméves korától óvodás lett. A börgyári óvodába vették fel, máshová nem. Sok szenvedés, kialvatlanság egy ilyen kis gye­reknek ... Nem, ezt még egy­szer nem csinálnám végig. Há­rom óvoda van a közvetlen szomszédomban, oda persze mások gyerekei járnak. Üj óvoda a Mezőszél utcá­ban, szemben a Stock-házi óvo­da, a Honvéd utca sarkán pe­dig az egyetemi óvoda. Való­ban közel vannak. Kozarics Mi- hályné, aki tímár szakmunkás a Bőrgyárban, egy gyermeket vál­lalt, vállalna még, de csak úgyf ha valamtelyik közeli óvodába, bölcsődébe vihetné. Nem is annyira a több pénz izgatja. Dékány Gézáné, szintén bőr­gyári munkásasszony, még mást is mond. — Hosszú távon kellene gon­dolkodni azoknak, akik intéz­kednek gyermekügyekben. Első gimnazista a nagyobbik ná­lunk, s hiába ingyenes o taní­tás, év eleje ezerötszáz forint­ba került. Ez most négy évig így megy, aztán ha tehetsége és kedve van, tanuljon tovább Valamelyik egyetemen.,. Miért ne? Munkásgyerek. De az újabb öt évig nekünk kell helytállni anyagilag is. És akkor már kez­di a kisebbik ugyanezt... Min­dig azt mondják, hogy az ál­lamnak igen sokba kerül ez a dolog, de higgyék el; nekünk is. Dunaszekcsé, gyógyszertár. Azt szerettem volna megkérdez­ni, ho! találok kismamát? És egy kismama válaszolt, Szabó Jánosné gyógyszerész asszisz­tens. Férje Mohácson dolgozik, mindketten szekcsőiek. Kisfiúk hárontesztendős. Most várják o másodikat , — Harmadik? — gondolko­dik el — nem ... Kettőnél töb­bet nem akarunk. Anyagi hely­, , . ..... . , „ . zetünk ennyit enged. Két gye­gieknef sokkal többet kell meg reket rende?sen £ szépen arfel tenní- j tudunk nevelni, a harmadik már Hársfai István bizonytalan lenne. Valami fele­lősséget is kell érezni, és ezt előre kell eldönteni. Van ám néhány sérelmük is a falusi kismamáknak: a táp­szer kevés, Linolac nevű táp­szer sokszor egyáltalán nincs, Laktorizan is kevés van. Az iránt is érdeklődöm, hogyan áll a „tabletta" dolog, azt válaszol­ják, bizony, felszökött, amióta a körzeti orvos is felírhatja a bi- securint, intecundint. Szedik. És f egyikük azt is kijelenti, "hogy szerinte hasznos volt o népese­déspolitikai rendelet, de az el ­maradott rétegek között sole gyerek születik majd csak azért, hogy megkapják a több pénzt.. Később ezek neveltetése már nem látszik biztosítottnak, — Jó, hogy többet kapnak« szülőanyák, főleg az első gye­reknél jön jól. Kis kádat, járó­kát meg lehet' venni belőle. A második ezeket viszont már örö­kölheti, a pénzt másra is for­díthatják. Az emeli gyermek gondozási segélyt is biztosan sokan igénybe veszik, magam is szeretnék a kicsivel otthon maradni, de csak egy évig, . i Lakás. Fehér köpenyes orvos­nőkkel beszélgetek — inkogni­tóban maradnak. Azt bizonyít­ják, hogy okos spórolással a fiatalok könnyűszerrel lakáshoz juthatnak. Kiszámolom a jegy­zettömböm szélén, hogy Havi ezer forint félretevésével —- ennyit szavaztak meg — már hét év alatt összejön e nyolc­vanezer beugró az OTP-lakós- ra, de persze, ehhez kell kéfl gyerek is... Addig? Hát albér­let — Nehogy azt higgye, hogy nekünk csupa öröm az élet Lakásunk nem volt gyerekünk viszont igen. öt évig laktunk az intézetben, akkor kaptunk szö­vetkezeti lakást A két gyerek között hat év korkülönbség van.. Hogy miért? Egyszerű: nem tudtam kihordani korábban. Vagy azt hiszi, hogy o másna­ponként! ügyelet az egész na­pos hajsza megfelelő környezet egy terhes anyának? Tizenegy éves házasok vogyunk, férjem is orvos, így aztán tizenöt na pót egy hónapban külön töl­tünk egymástól md is. És azt mondom, hogy mégis szeretnék harmadikat is... Egyszerűen azért mert szeretnék. Nem o pénzek miatt meggyőződésem hogy hatezer forintos • családi jövedelem felett az új intézke­déseknek már nem lesz ilyen hatása Kompi* Ajándék m ezrediknek Hétezer ifjúsági betét Persze már elhaladták ezt a számot azóta. Népszerű lett az ifjúsági takarék betét megyénk­ben, amit igazol eqv kedves esemény: megajándékozták a sziqetvári járásban kiváltott ez­redik betétkönyv tulajdonosát, Lieb Józsefnét. Czibuika Már­tonnal, tzz OTP megyei igazga­tóhelyettesével együtt kerestük fel Liebéket lakásukon. — Gyermekgondozási segé­lyen vagyok itthon' kétéves kis­lányommal — mondta a boldog tulajdonos. Férje építész tech­nikus, az asztalon családi ház tervei. — Ez saját ház lesz? — Igen, vettünk egy házhe- lyet. Meg is kezdtük az építke­zést. úgy számítottuk, hogy öt év múlva készen lesz. Nincs még lakásunk, ezt úgy bérel­jük, — Mennyit tesznek e taka­rékkönyvbe? — Egyelőre havi száz forin­tot. Én is, a férjem is. Mindket­ten megállapodást kötöttünk. Két év múlva talán sikerül az összeget felemelni, úgy számít­juk, hogy hétezer forintot ka­punk, és ugyanannyi külön köl­csönt 's. Jól számítottak, hiszen csak­nem pontos az összeg. Hatezer a megtakarított pénz, ehhez jön a kamat és a prémium. És iái is járnak, hiszen mindkettőjük­nek jár c külön felvehető köl­csön is. Mintegy harmincezer forinthoz jutnak így hozzá öt ’év múlva. — Száz forintot nem tet­tunk volna egyébként c taka­rékba havonta — mondja Lieb- né, majd hozzáteszi: — az öcsémet Is rábeszéltem már, ő 's megállopodást köt ifjúsági betétre. Az ajándék: elektromos haj­szárító. Az is jól jön a háznál. — Az .új házat három gye­rekre tervezték? Nevet, — Nincs kizárva ..

Next

/
Thumbnails
Contents