Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-18 / 17. szám

1*74. január 18« DUNANTOll NAPLÓ Esőben, fagyban, ég // ENERGIASZÁLLÍTÓK // Mínusz öt foknál kénytelenek abbahagyni a hegesztést: a varrat megreped. Az acél kényesebb, mint oz ember. Amikor be­szélgettünk, az utolsó apróbb munkákat készítették a kertvárosi lakótelep távhővezetékén. Most talán már a nyomáspróbákon is túl vannak, és két 357 milliméteres vezetéken áramlik a meleg a kertvárosi új lakótelep felé. Négyen építették. Márciusban | a Légszeszgyár utcától délre □ gaztak le □ városi vezetékről. A Híradástechnikai Gyárig 400 milliméteres, onnan pedig az említett vékonyabb vezeték kí­gyózik a betonoszlopokon. Odor István szerelő és Kurucz Ferenc lakatos feladata a cső- építés. A lírákat, vagyis csőtö­rések megakadályozását szol gáió hajlatokat mások készítik, a tartókat ugyancsak. Ök ket­ten a két segédmunkással nyíl­egyenesen törnek az új város felé. Volt olyan hónap, amikor 1000 méter vezetéket építettek. Naphosszat csüngtek a csövek­re erősített szerelő kosárban, akrobatikus mutatványokkal he­gesztették körül a csöveket. Karvédóvel, kesztyűvel, borkő ténnyel védték magukat a ve zetékről visszahulló szikraeső ellen. Keresetük akkor 4200 fo­rint volt. Kurucz Ferenc 90 kilométer­ről jár Pécsre dolgozni, hét vé­gén Bélaváron várja a család­ja Ódor István új lakásban él a Steinmetz téren. Saját ottho­nához is ő építette a vezetéket. A Budapesti Csőszerelő Válla­lat két fiatal munkása Pécs csaknem valamennyi távhőve- zetékériek építésén részt vett. Kurucz Ferenc azt reméli, hogy az egyik leágazás végpontján valamikor majd az otthonában is melegítenek a fűtőtestek. * l A földön is csaknem a kéz­hez fagy a csavarhúzó, 12 mé­ter magasan a kosárban metsz a hideg. A Fürst Sándor utcá­ban még o déli napsütésben is jól látható, hogy valamennyi ostornyeles lámpaoszlop világí­tótestében égnek az izzók. Nem valamennyi, a földön is észre­venni a sötét foltokat. A ha­talmas daruskocsi ilyenkor meg­áll, Torma László szerelő fel­irányítja a kosarat, kicseréli az égőt, esetleg foglalatot. Fülöp Ferenccel a nyitott osz­lop mellett beszélgetünk. Tucat­nyi vezeték, biztosítékok, transz­formátorok rejtőznek óz acél­hengerben. Ehhez o munkához szaktudás, sok tapasztalat, jó egészség — és végtelen türe­lem kell. És persze kitartás, December 15-én éjszaka ér­kezett a DÉDÁSZ Rákóczi úti kirendeltségére a riasztás: le­szakadt a bánosi 10 kV-os ve­zeték. Néhány esztendeje ott holt meg Vágner László, a Pé­csi Bányász kézilabdasa: meg­fogta a leszakadt magasfeszült­ségű drótot Most a decemberi havazás­ban olyan mennyiségű hó ült a vezetékre, hogy nem volt ké­pes a terhet tartani. Négy-öt­száz fogyasztó, köztük a pécs- bányai kórház maradt áram nélkül. Vasárnap éjszakáig dol­goztak egyfolytában . .. Végig kellett járni az egész vonalat, levágni a gallyakat, kicserélni a szigételőket, összekötni, kife- sziteni oz elszakadt légvezeté­ket... Mire készen lettek, már a nagyárpádi vonal várta őket: ott a szél még a tartókat is ki- csava rta. Végtelen türelem... A DÉDASZ készenléti szerelőit, mire hazaérnek munkájukból, nem egyszer már várja az URH- s kocsi, újabb hibajavításra kell menniük. Fülöp Ferenc a 12,5 méteres oszlopnak támasz­kodik, lábai ugyanis már nem könnyen viszik. Minden villany- szerelő reumás egy kicsit, de öt különösen kikezdte az időjá­rás szülte betegség. Ö a fele­lős a tv-torony díszkivilágításá­ért is: 172 méter magasban van a legfelső armatúra... * Tóth Tibor üzemvezető-helyet­tes egy pillanatig sem lepődött meg, amikor a fodrász székéből hívattam a telefonhoz. Meg­szokta. Az érettségiről is kihí­vatták, éppen üzemzavar volt a kötélpályán, ötvenhat millió forjnt élték — 70 oszlop, 23 ezer méter drótkötél, 297 füg­gő-csille — felelőssége az övé, az István-akria — Újhegy kö­zötti kötélpályán napi 2400— 2600 tonna szén elszállítását kell garantálnia. Késő este megyünk a szögál­lomásra. Itt a 6-os út felett, a laktanya mellett 16 fokkal el kell fordítani a két állomás kö­zött közlekedő csilléket Egy ügyes szerkezet a szögál­lomás előtt lekapcsolja a vonó kötélről o csillét, o munkások egyik kezükkel irányítva átkísé­rik a lendületből szaladó csil­lét az állomás másik felére, ohol újból rákapcsolják a vo­nókötélre. S máris mennek o következő elé. A kétféléi nyitott, kissé meg­tört csarnokon átrohan a szél. j Most csak a szél, máskor álmos esőt, havat csap a munkások arcába. Egy-egy műszakban és főid között: Ipari háttér a levegő tisztaságának védelmére AZ ELMÚLT EVEK rohamos fejlődése nemcsak növekvő jó­létet, hanem új veszélyeket is hozott az emberiségre. Az új technika györs . elterjedése, o városiasodás, a közlekedés fej­lődése nyomán az ember és o természetes környezete között az egyensúly felbomlása fenye­get. Ezért az egész világon be­hatóan foglalkoznak a környe­zet védelmével, mindenekelőtt a levegő tisztasága megóvásá­nak kérdéseivel.( Az általános tendenciák hazánkban is érvé­nyesek. ezért a Minisztertanács egy évvel ezelőtt rendeletben szabta meg a levegő tiszta-ó gának védelmével kapcsolatos teendőket. A levegő szennyeződése el­leni védekezés korszerű légtisz­tító berendezéseket, tüzelő­berendezéseket is igényel, amelyhez az ipari hátteret Is meg kell teremteni. Három ér­dekelt minisztérium, a KGM ve zetésével kidolgozta o levegő tisztaságát szolgáló berendezé­sek gyártásának, szervizellátó j sónak és karbantartásának I megszervezésével kapcsolatos feladatokat, amelyekkel kap- | csolatban csütörtöki ülésén a Minisztertanács is állást foglalt. Az érdekelt minisztériumok előterjesztése megállapítja, hogy hazánkban egyes ipari körzetek és városok levegőjé­nek szennyezettsége már olyan mértékű, hogy az védekezést igényel. Különösen a kohászat, a vegyipar, az építőanyagipar szennyezi porral, korommal, széndioxiddal, nitrogénoxidda! és fluorral a levegőt A rendel­kezésre álló leválasztó-beren- dezések, tüzelő-berendezések és ellenőrző műszerek ma még nem biztosítják o megfelelő vé- I delmet a szennyeződés ellen. A tüzeléstechnikai berendezések karbantortósa, szervizellátása nem kielégítő. A hazai ipar a levegő tisz- ' tasáqát védő berendezések kö- | zül főként porleválasztó beren­dezéseket gyárt, évente mint­egy 250 millió forint értékben de ez is elmarad az igények 1 mögött. Gázleválasztó berende­zések korszerű és egyben gazdaságos megoldásaival ide­haza és külföldön is jórészt csupán kísérleteznek, E kísérle- | tek nyomában az egyedi gyár- I tások eredményei bizonyos I szempontból biztatóak, a konst- I rukciók elérik a nemzetközi szin- ■ tét, o gyártástechnológia azon- , ban még nem kielégítő, kar- ; bantartásuk és olkatrészellátá- I suk pedig megoldatlan. A levegő-szennyeződés csök­kentésére igen jelentős a szén­hidrogén-tüzelés elterjedése, fontos feladat viszont, hogy az ^érintett vállalatok korszerűsítsék a szilárd tüzelésű berendezése­ket, oldják meg ezek szervíz­ellátását, az alkatrészek pót­lását. Egyelőre az is nehe­zíti a helyzetet, hogy a tüzelő- berendezések mérő- és ellen­őrző műszerei alig 15—20 szá­zalékban állnak rendelkezésre, s ami van, annak is nagyrésze importból származik. Indokolt tehát olyan ipari háttér megteremtése, amely biztosítja a levegő szennyező­dése elleni védekezéshez szük­séges különböző leválasztó­berendezéseket, a korszerű tü­zeléstechnikai berendezéseket, ellenőrző műszereket, a kar­bantartáshoz, a szervizellátás­hoz szükséges eszközöket. Mind­ez jelentős összegeket igényel. Számítások szerint 1990-ig mint­egy 38 milliárd forintra var* szükség korszerű tüzeléstechni- kai és légtisztító-berendezések, ellenőrző műszerek beszerzésé­re, illetve az ehhez szükséges ipari háttér megteremtéséle. A Minisztertanács megbízta a pénzügyminisztert, és más ille­tékes szerveket, hogy a levegő- tisztaság védelmével kapcsola­tos költségek finanszírozásának elveit dolgozzák ki és azt ter­jesszék a kormány elé. A kö­zép. és hosszútávú népgazda­sági tervekben — első ízben az ötödik ötéves tervben ■— a «fej­lesztési előirányzatoknál a le­vegő tiszaságanak védelmével kapcsolatos feladatokat is fi­gyelembe kell venni. Az emlí­tett ipari háttér megteremtése­kor is lyiesszemenően számolni kell a KGST-országok együtt­működésében rejlő lehetősé­gekkel, a berendezések és mű­szerek fejlesztését és gyártását össze kell hangolni a többi KGST-országgal. Folyamatban van n szocialista országokkal több két- és többoldalú meg­állapodás előkészítése a beren­dezések egységesítésére és gyártmányszakosításara. Szerve­zik a KGST-országok közös vál­lalatát, az Intergazoocsisztká-t A LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDE­LEMBEN leginkább érintett Ko­hó- és Gépipari Minisztérium, Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium és a Nehézipari Mi­nisztérium közösen hoznak lét­re információs központot, amelynek legfőbb feladata: o kül- és belföldi eredmények és megoldások ismertetése; a gyártó- és felhasználó vállala­tok együttműködésének előse­gítése. „Örökké tartó“ csövek Lágymányoson o csatorna- hálózat meghatározott pont­ján 4—5 évenként felbont- 1 jók a talajt, hogy megvizs- golják az eternitcsövek ál- ! lapotót A szakemberek olyan eternitcsövet fognak ilyenkor „vallatom” amit még az 1930-as évek elején fektettek le. A legutóbbi ( vizsgálatnál ismét azt álla­pítanák mag, hogy az im­már több mint 40 éves eter- j nit-termék a rendkívül ag­resszív savakat tartalmazó talajban jól ellenáll a kor­róziós hatásoknak. Most is csak a csőcsatlakozó fém- szerelvényeket kellett kicse­rélni, az eternit sértetlen ma- | radt. Hasonló tulajdonságokat j figyeltek meg a szakembe- ; rek egy csaknem 60 évvél 1 ezelőtt épített nyergesújfalui j lakóház tetőfedő lemezein : is. A háztetőről vett minta- '• darabot röntgenezték, sav­val maratták, szilárdságát, vizfelvevö képességét vizs­gálták meg. Kiderült, hogy ennek az eternit-terméknek | a szilárdsága sem romlott í évtizedek alatt, j Az azbeszt és a cement i kevarékéből készijtá eternit görög eredetű szó, azt je­lenti, hogy „örökké tartó’'. , A szakemberek vizsgálatai egyértelműen bizonyítják, hagy □ termék rászolgál erre az elnevezésre. 1200—1400 teli és ugyanennyi j üres csillét kísérnek 30—40 mé térén. Most méq jó. Talán mi nusz 15 fok lehet Vastag al­sók, ingek, pulóverek elviselhe­tővé teszik a hideget. Túlságo­san nem öltözhetnek fel, itt mozogni kell — olykor nagyon fürgén. 1972. december 4 en például Horváth József csak azt látta, hogy az egyik „teli” túlságosan gyorsan jön. Azonnal megnyom­ta a jelzőt, de már késő volt. Egymásután rohantak a csillék | a szögállomásra, csak arra ma j radt ideje, hogy a tetőre fel- ; kapaszkodjon. A vonókötél kor- j bácsként csapkodott, a csillék . egymásra torlódtak. Hétfő dél- ' útóntól csütörtök éjszakáig dol­goztak, mire újból megindulha­tott a kötélpálya. ütemesen érkeznek a csillék, i itt egy pillanatra sem kalan­dozhat el a figyelem. Megtör­tént, hogy egy munkás kesztyű­je beleakadt a csille sarkába, már az út felett kiáltozott a csillén függve, mire észrevették. A kesztyűvételezéssel mindig j problémáik vannak. Ha csak I kicsit szakadt, nem cserélik ki. I Pedig ez a legveszélyesebb. A í takarékoskodás persze kell, na­gyon kell, de nem az ő kész- ; tyűikkel. Nehéz munka. Be keli tariani [ a csilletávolságot, a kapcsolást figyelemmel kísérni, mert ha nem kapcsol be, meg kell állí­tani a pályát, egy másik csillé­vel a legközelebbi oszlopig el­vonszolni, arra felmászni (14 méter), ott összeláncolni o két csillét. . , Az idősebbek fizetese 3100 forint. Amikor három vasárna­pot dolgoznak, 3900-ra is fel­mehet . , . lombos! Jenő Korai kongatni a vészharangot Az export és a Pécsi Bőrgyár I resiet. Az eddig is erős kon- I kürrebs Jugoszlávia még job- j bon megerősödött. I A piaci nehézségekre mar | csak ráadás volt egy minőségi probléma. Több megrendelő reklamálta, hogy a bőrökön fe hér foltok jelentek meg. Több hazai és külföldi kutatóintéze j tét, gyárat bíztak még az okok kivizsgálásával. Konkrét vó- . lasz még nem született. Új, jobb termékek Naponta átlagosan hetven , tonna nyersbőrt dolgoz fel a ; gyár. Ezt a hatalmas media nizmust egycsapásra megvál­toztatni éppoly lehetetlenseg, : mint egy lejtőn robogó, meg- . rakott teherautót hirtelen visz- szaforditani. A gyár vezetői, szakemberei azonban már meg határozták azokat o főbb tenni- valókat, amelyekkel új piaco kát találhatnak. Csendes László, a gyár igaz­gatója elmondta, hogy az ed­digieknél is nagyobb figyelmet fordítanak a gyártmányfejlesz­tésre. A ruházati sertés velour termelését nem csökkentik, vi­szont olyan minőséget igyekez­nek kikísérletezi, amely verseny­A Pécsi Bőrgyár készáru raktárában csomagolják a bőröket. társ nélkül marad a piacon, I így például meg kell oldani a l fényállóságot, a tisztíthatóságot és a bőr vízhatlanítását. Mivel a sertésbőr-igényt tel­jes mértékben ki tudja elégíteni : a hazcí nyersbőrkész'et, ennek í fejlesztésére kell több gondot fordítani. Szorgalmazzák annak megoldását, hogy a sertésbőrt cipőipari alapanyagként is fel­használhassák. A gyár fokozza a teljes barkós anilin marha- box gyártását, továbbá mennyi­ségi és minőségi fejlesztést ter­veznek a lakkbőr-gyártásban. — Szokolai felv. — A sokrétű műszaki feladatok megoldására tovább erősítik a szakembergárdát fiatal mérnö­kökkel, technikusokkal, akik, ha kezdetben nem is, de a jövő­ben biztosítékai lehetnek a to­vábbi fejlődésnek. Kurucz Gyule Túlzott remények nincsenek. Nem marad üres a bőrgyáriak zsebe, bár a tavaly kifizetett huszonnégy napos nyereségré­szesedéshez képest, idén jóval kevesebbel kénytelenek beérni. A probléma okai elsősorban ar export váratlan visszaesésében keresendők. A világpiaci helyzet . Három évvel ezelőtt divat­hullám söpört végig a világon: óriási üzlet volt a sertés velour- ból készült ruházati cikkekayár- tása. 1971 végén szerte a'vilá- gon 130 százalékkal megemel­kedett a nyers marhabőr ára, a sertésbőié azonban változatlan maradt. Ezért a gyárak még jobban elárasztották a piacot sertés velourral A két legsike­resebb exportőr, a magyarok és a juqoszlávok mellett megjelent Brazília, Kína, Japán, az NSZK és Lengyelország. Baj ekkor még nem volt, a Pécsi Bőrgyár kiváló minőségű termékeivel állta a versenyt az olasz és a svéd piacon is. 1972-ben négy­millió dollár volt az exportfor­galom. I A divat azonban műlékony, i ez a bőrruhákat sem kerülte eL í Sok nyugati konfekcióüzem vál­ságba került. A kereslet csök­kenéséhez hozzájárult az is, hogy a bőrruhák tisztítása kö­rülményes. Talán közrejátszott á két enyhe tél is. A baj nem jár egyedül A Pécsi Bőrgyár a nagy kí- nálotnövekedés ellenére bizto­san tartotta exportpiacait, jog­gal remélhették a gyár vezetői, hogy az 1973-as évben tovább növelhetik eredményeiket öt és fél millió dollár bevételre szá­mítottak, Arra azonban nem, hogy a múlt év január elseje tői exportadót kell fizetni. Ez, az export-árbevételt ösztönző intézkedés alapjában helyes, csak mintha egy kicsit elkésett volna. Akkor kötelezték erre a gyárat, amikor elkezdődött a ruházati velourok dekonjunktú­rája. A felemelt árak ellenére;vi­szonylag stabil volt a svéd és az olasz piac, az NSZK-ban már jelentősen csökkent o ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents