Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-16 / 15. szám
Világ proletárjai, eciye«? fii letek1 Dunántúlt ] Eta pto XXXI. évfolyam, 15. szám 1974. januái 16., szerda Ara: SO fiile: Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Több pénz jut beruházásra 1975. augusztus Országos mezőgazdasági kiállítás A kormány 1970-ben hozott határozata szerint az országos mezőgazdasági kiállításokat a tervidőszakokhoz igazodva ötévenként kell megrendezni. A határozat alapján a következő a 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vásárt 1975. augusztusában rendezik meg. Élelmiszergazdaságunk rangos eseményének előkészítésére alakult főbizottság Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével kedden délután tartotta első ülését a MÉM-ben, A bizottság megvitatta a kiállítás előkészületeivel kapcsolatos tájékoztatót, a MÉM bemutatóinak tématervét, a kiállítási bírálatok és díjazások irányelveit, valamint a kiállítás létrehozásával kapcsolatos idei tennivalókat. A MÉM-bemutatók és a kiállítás általános előkészületeinek koordinálásával, segítésével — több mint 500 szakember közreműködésével — 24 szakbizottság foglalkozik, A főbizottság javaslata alapján februárban határozzák meg a kiállítás végleges programját, majd miniszteri utasítás formájában hivatalosan hirdetik meg a 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vásárt. A kiállítást a Huhgexpo, eren belül a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítási Igazgatóság rendezi a budapesti nemzetközi vásárközpont területén, az Albertirsaj úton. A kialakuló vásárközpontban mintegy 130 000 négyzetméter szabad és fedett terület áll majd a kiállítás rendelkezésére. A MÉM bemutatójára több mint 60 000, a hazai kiállítóknak 31 000. g külföldieknek 26 000 négyzetméternyi területet biztosítanak. A országos kiállítás hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából áttekintést ad egyebek között a mezőgazdaságunk termelési viszonyaiban, a termelési módokban bekövetkezett forradalmi átalakulásról, a parasztság életkörülményeinek változásairól, ismerteti a három évtized mezőgazdasági eredményeit, bemutatja a magyar élelmiszer- és fagazdaság helyzetét, szerepét a népgazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a hitelpolitika kérdéseiről JÉ* ^ 289 <akás egy házban Kecskeméten elkészüli Bocs megye legnagyobb lakóháza, a 288 lakásos szalagház. A szalagház alsó szintjén ABC áruházát, szolgáltató üzleteket, eszpresszót nyitottak Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden tájékoztatta az újságírókat a hitelgazdálkodás eredményeiről, s az 1974. évi hitel- politikai kérdésekről. Elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete javult, ritkább az egymás közötti késedelmes fizetés, mint korábban. A megfelelő időben nem teljesített fizetések száma például a múlt év októberében 31 százalékkal volt kisebb, mint két évvel korábban. A forint iránti bizalom is tovább nőtt. A lakosság minden 100 forint bevételéből 1972- ben 3,35, tavaly pedig már 3,60 forintot tett takarékba. E megtakarítások nyújtottak fedezetet lakásépítési és vásárlási hitelekre. A forgalomban lévő készpénz az áruforgalom növekedésének arányában emelkedett, ami a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának jele. Devizahitel Beruházási célokra tavaly 13 és fél milliárd forint hitelt i nyújtott a bank, csaknem két- i milliárd vorintttal többet, mint 1972-ben. Az iparban egyes kiemelt fejlesztési programok végrehajtása azonban a tervezettnél lassúbb volt, s e célokra nem használták fel a vállalatok a teljes hitellehetőséget. Viszont a tervezettnél több hitelt vett igénybe a mezőgazdaság, mégpedig főként gépek beszerzésére. Jelentősen fokozódott az érdeklődés a gazdaságosan exportálható árualapok bővítését szolgáló fejlesztések iránt és élénkült a lakosság számára javítás-szolgáltatást végző ágazatok fejlesztése, e célokra a hitel felhasználása. A vállalatok egyre inkább élnek azzal a lehetőséggel is, hogy hitel segítségével fokozzák a gépek importját a szocialista országokból. E célra csaknem másfél milliárd forint hitelt vettek igénybe a vállalatok. A tőkés exportot bővítő beruházásokra mintegy kétmilliárd forint értékű devizahitelt engedélyezett az MNB és a Külkereskedelmi Bank. A hitelpolitikai irányelvek az idén is változnak. Megértek a feltételei annak, hogy a gazdasági élet meghatározott területein tovább élénküljön a beruházási tevékenység, s ezt g kormány a hitel eszközeivel is támogatja. A beruházási hitelkeret az idén körülbelül 20 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, s a többlethitelből elsősorban a bel- és külföldi szükségletek kielégítését biztosító, I jól jövedelmező fejlesztéseket, a szocialista országokból származó gépek behozatalát, a minden viszonylatban értékesíthető export-árualapok növelését segítő fejlesztéseket finanszírozzák. A bank különösen nagy segítséget nyújt a központi programokkal, a rekonstrukciókkal* a komplex integrációs programmal összefüggő beruházásokhoz. Az éves kontingesből több mint öt és fél milliárd forintot az iparnak folyósítanak, elsősorban a textilruházati ipari rekonstrukcióhoz, a közúti járműgyártás, a számítástechnikai gépgyártás, valamint az építőanyagipor fejlesztéséhez. Az építő- és az építőanyagipar — különösen a lakásépítés fejlesztéséhez — 1,6 milliárd beruházási hitelben részesül, ezen fefül a lakásépítéssel összefüggő víz- és csatornahálózat bővítését is hitellel támoqatják. Növekszik a javításszolgáltatás fejlesztéséhez gyújtott támogatás is, mégpedig kedvezményes feltételekkel. A szolgáltatások fejlesztéséhez 10—12 évre is nyújtanak hitelt, a szokásos 8 százalék helyett 6 százalékos kamatra. Előnyös feltételek A bank ugyancsak előnyös feltételekkel támogatja a termelési szerkezet korszerűsítését. Kedvező feltételekkel nyújt hitelt azoknak a vállalatoknak, amelyek szocialista országokból vásárolt gépekkel cserélik fel az elavult berendezéseket. Az 1974-re tervezett beruházási hitelkereten felül a szocialista gépimportra külön másfél milliárd forintot irányoztak elő. A hitelkedvezmények bővítése lehetővé teszi, hogy a vállalatok az eddigieknél nagyobb .támogatást kapjanak a ' folyamatban levő beruházások gyors befejezéséhez, az élelmiszer- gazdaság üzemei a vertikális fejlesztéshez, a feldolgozó kapacitások bővítéséhez, a szőlő- és gyümölcstelepítések korszerűsítéséhez. A korábbinál nagyobb támogatást nyújt a bank a beruházások befejező szerelő munkáinak gépesítéséhez, az építőanyagipar fejlesztéséhez s az olyan jól jövedelmező beruházásokhoz, amelyek a többlet fejlesztési alapból bizonyos időn belül megtérülnek. A Nemzeti Bank a múlt év november 30-ig 1974-re 10 milliárd forint hite! folyósítását vállalta, a hitelösszeg azonban (Folytatás az 5. oldalon) <mw Önkéntes az érettségi A jelesek is tesznek írásbeli vizsgái Kötelező a magyar és a matematika beli, gyakorlati és 'szóbeli vizsga. Ebben az iskolatípusban a kötelező érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (szóban és írásban); a szakképesítéshez elengedhetetlenül szükséges egy-két szakmai elméleti tantárgy; szakmai gyakorlat az adott szak igénye szerint (amely a szakmunkáskéoe- sítést nyújtó szakokon egyben szakmunkásvizsgát is jelent). A kötelező vizsgatantárgyak mellett egy további tantárgyat kell választani az alábbiak közül: történelem, politikai gazdaságtan (csak szóbeli vizsga), matematika, műszaki rajz _ vagy szakrajz (csak írásbeli vizsga), idegen nyelv, fizika, kémia, biológia (írásbeli vagy szóbeli vizsga). Ha a jelölt felsőfokú oktatási intézménybe pályázik, a kötelező vizsgatantárgyakon felül azokból is köteles érettségizni, amelyek azonosak a felvételi vizsga tantárgyaival. Ebben az esetben más tantárgyat választani nem lehet. Közős írásbeli Az idén közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga lesz matematikából és fizikából. Ezen részt vesznek és országosan, egységes feladat-sort kapnak mindazok, akik olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, amelyben a matematika, vagy a fizika, illetve mindkettő felvé. teli tárgy. Ugyanezen az írásbelin vizsgáznak d régebben érettségizettek, valamint a dolgozók középiskoláiban az idén érettségizők közül a továbbtanulásra jelentkezettek is. Az a> jelölt, aki egy vagy két vizsgatárgyból a közös írásbeli vizsgán vesz részt, az érettségin ebből az egy vagy két tantárgyból már nem vizsgázik, kivéve, ha a teljesítményét nullára minősítették, ha az érettségi írásbeli dolgozat nem felelt meg, illetve — közös írásbeli esetén — a minősítése nullás, a tanuló szóbeli érettségi vizsgával javíthat. A SiGrsomiró alkonyaikor Erb János felvétele gimnazista diák a két kötelező tárgy mellett két további tantárgyat választ az alábbiak közül: történelem, földrajz, idegen nyelvek, fizika, kémia, vagy biológia. Történelemből vagy földrajzból csak szóbeli vizsga lesz, a többi felsorolt tárgyból a jelölt döntése szerint írásbeli, vagy szóbeli a vizsgáztatás módja. Húsz témakör A gimnáziumokban az írásbeli érettségi vizsgák tételeit a Művelődésügyi Minisztérium tűzi ki. Emellett a minisztérium minden év február 28-ig közli a gimnáziumokkal, hogy abban az évben az érettségi vizsgákon az egyes tantárgyak törzsanyagának mely részei alkotják a szóbeli vizsgák anyagát. A szóbeli érettségi vizsga tantárgyanként 20—20 témakörét a minisztériumi útmutató alapján a szaktanár az érettségi vizsgára jelentkezett tanulókkal március 1—15. között közli. Minden érettségiző egy- egy felelete előtt legalább 30 perc gondolkodási időt kap. Egy-egy tantárgyi felelet időtartama 20 percnél több nem lehet A szóbeli érettségi vizsgán a tételeket az érettségizők húzzák. Az érettségi fokozatait és az egyes tanulók átlagának kiszámítását egy korábbi miniszteri utasítás megszüntette. Ennek megfelelően mindkét iskolatípusban — az írásbeli és a szóbeli vizsgákon egyaránt — megváltozik az egyes érettségi vizsgatárgyak minősítése is. Az öt fokozatú skála helyett a maturáló diákok teljesítményét a vizsgabizottság tantárgyanként: „Dicsérettel megfelelt” (d), „Megfelelt” (m), „Nem felelt meg” (0) minősítéssel értékelheti. Az érettségiző azokból a tantárgyakból, amelyekből nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. Ha egyetlen tantárgyból sem felelt meg, mindegyikből javító- vizsgát tehet. Szakközépiskolákban Az új szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat hatálya nem terjed ki a művészeti szak- középiskolákra, ezek érettségi vizsgáit külön utasítás szabályozza. Kiterjed viszont a szakmunkásképző iskolák emeltszintű (b) tagozatát végzett dolgozók részére szervezett kétéves szakközépiskolákra, valamint a bányaipari aknászképző technikum növendékeire is. Az úgynevezett régi típusú ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák érettségi vizsgáin az 1973— 74. tanévtől kezdődően magyar nyelv és irodalomból (írásbeli és szóbeli), szakmai elméletből (írásbeli és szóbeli), szakmai gyakorlatból és egy választott tantárgyból kell vizsgázni. Választott tantárgyként a matematika (írásbeli), történelem (szóbeli), vagy fizika és elektrotechnika (szóbeli) tantárgyból lehet vizsgázni. Az új típusú szakközépiskolákban az érettségi részei: írásSzemélyi vá’lezM a Szerb KSZ-ben • Kedden Belgrádban ülést tartott a Szerb Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. Az április végére tervezett VII. szerbiai pártkongesz- szus előtt megvitatták azt a beszámoló tervezetét, amelyet majd a küldöttek elé terjesztenek. A Központi Bizottság több személyi kérdésben is döntött. Elfogadták Nikola Petronics lemondását a Szerb KSZ KB titkári tisztségéről, valamint Miroslav Markovics, Blagoje Bjelo- grilics és Borivoje Szimics lemondását a KB titkársáqi tagja funkcióról. Valamennyien továbbra is tagjai maradtak a Szerb KSZ Központi Bizottságának. Elfoaadták továbbá Alekszandar Mikics lemondását KB-tagságáról. A Szerb KSZ KB új titkárává Ojordje Lazicsot, a belgrádi pártbizottság titkárát választották. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete szerint az általános irányú középiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola negyedik osztályának eivegzese elegendő, ebből következik, hogy az érettségi vizsga mindkét középiskola-típusban önkéntes. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez továbbra is szükséges a sike'es érettségi vizsga. A szakközépiskolában az érettségi egyet jelent a szakképesítés megszerzésével. A tanuló választhat A szabályzatok kidolgozásakor az illetékesek a vizsgák számának csökkentésére törekedtek. A kötelező vizsgatárgyak száma . mindkét iskolatípusban kevesebb, mint korábban, a választható tárgyak körét pedig bővítették. Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tárgyból — a közös érettségifelvételi írásbelivel egyezően — 180 perc. A kötelező fogalmazvány megszűnik. A jövőben a jelesek is kötelesek írásbeli vizsgát tenni. Mentesítik viszont az írásbeli alól az adott tárgyból azokat, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen, vagy valamely országos szakmai tanulmányi versenyen első—tizedik helyezést értek el. A gimnáziumban minden tanulónak összesen négy tárgyból kell vizsgáznia, a vizsgatárgyak meghatározott körében xa diákok maguk dönthetik el, hogy írásban, vagy szóban kívánnak-e számot adni tudásukról. A gimnáziumi kötelező érettségi vizsgatárgyak kijelölésében — az oktatáspolitikai határozat alapján — a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kiemelt fontosságát érvényesítették. Ennek megfelelően az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom — szóban és írásban. (A nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalom is.) A másik a matematika. A tanuló választhat, hogy írásban vagy szóban kívón-e érettségizni. A
