Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-15 / 14. szám

1974, Január 15, DUNÄNTOtl NAPLÖ Határidő: 1973 vége Bárom ígéret és most mi van? Ha az ember végigböngészi a tavalyi újságnyilatkozatokat, mi csakugyan az ígéretek földje vagyunk. Az ipar erre ígéri, a kereskedelem arra ígéri, megint a tervező erre ígéri, az építőipar arra ígéri ... és a határidő dátuma. A nyilatkozatokat mi, újság­írók kaptuk, meg is írtuk, dehát ugye, a napilap egy napig él. Gondos szerkesztőnk viszont szorgalmasan begyűjtötte és leje­gyezte az ígéreteket. Közülük most hármat úgymond kipipálha­tunk. Mind a három ígéret 1973 végére szólt. Most jócskán benne vagyunk a januárban. Hogyan is állunk azokkal az ígéretekkel? 0$S2ti!SÍBe s MZSZ6V ígéret: Cölöperdőre épül az új pécsi szövetkezeti nagyáru­ház. Év végére elkészül az alagsori garázs betonteknője és a pincerendszer födémé. (Du­nántúli Napló, 1973. április 12.j. Arra jártunk, s mint laikusok is, megállapítottuk, nem készült el. A Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál a követke­zőket tudtuk meg: Miután a közműépítők levo­nultak, az építők újabb pincék­re bukkantak, ezeket be kell tömedékelni. Ugyanakkor mind- ezideig nem tudták biztosítani az építőknek a teljes munka- területet. Arról van szó, hogyha elvinnék a földet a MESZÖV- székház mellől, esetleg össze­rogyna az épület így viszont az építők szerint nincs elég munkaterület Időközben döntés született: lebontják a MESZÖV- székházat is. A szövetségnek te­hát ki kell költöznie. Ideiglenes helyül a Fegyveres Erők Klubja volt Várady Antal utcai székhá­zét szemelték ki. Minden attól függ, mikor kapják meg a Pécsi Városi Tanácstól, s ha kiköltöz­nek, csákány alá kerülhet a Kossuth téri székház. Egyébként a KONZUM Áru­ház tervein módosítani kellett, iegalabb negyed részben át­tervezik. A változtatások közül a legfontosabb:.áthelyezik az áru­ház bejáratát a Rákóczi útról «1 Kossuth térre, aminek, te­gyük mindjárt hozzá, csak örül­hetünk, sokkal szerencsésebb megoldás. A módosított tervet december 17-re keliett volna szállítani, de még nem érke­zett meg a SZÖVTERV-től. Már­pedig az új helyzetben némi­leg másként kell alapozni. Az építők egyszerre —, miután le­bontották a MESZOV-székházat —, akarnak alapozni. Hogy mi épül a székház helyén, erről mégcsak vázlattervek vannak. A KONZUM Áruház igazgató­nője szerint a késedelem nem olyan nagy, hogy ne lehetne behozni. Az R—20-as már üt van A másik ígéret: Új gépi adat- feldolgozó központ épül Pé­csett Az épület az év végére tető alá kerül, az átadási határ­idő 1974 áprilisa (DN 1973. március 19.). A Számítástechnikai és ügy­vitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgozó központjának új számítóközpontjáról van szó a pécsi Asztalos János utcában. A határidőt itt tartották, az épület tető alatt van, belső munkák folynak, egyes helyisé­gekben már a mázolok dolgoz­nak. Egyébként menetközben itt is módosítottak a terveken, s ha némi késés is volna, a SZUV nem tesz szemrehányást az építőknek. Voltak és vannak nem várt akadályok is, előbb a fűtés megoldása volt probléma, j most pedig az áramellátással I van baj. Háromszorosára ugrik j az áramfogyasztás. így a DÉ- 1 DASZ-nak új transzformátort j kell beszerelnie, kérdés, mi­korra készül el vele. A belső kapcsolótáblát is át kell ter- | vezni, ez pedig megintcsak a tervezőn múlik. Mindent egybevetve, ezek mellett a gondok mellett, ápri­lisban nem lesz költözködés, a SZŰV majd csak valamikor a : második félévben tud berendez­kedni. Ha év közepére mégis­csak elkészülne, nagy megle- , petés lenne, nagyon nagy mun- i katempó kellene hozzá. Egyéb- ! ként a közepes teljesítményű R—20-as számítógép már P esett van és kicsomagolás: vái, megérkezett a gépterem légkondicionáló berendezése is, mindössze néhány periféria hiányzik. Az R—20-as beállítá­sával többszörösére növekedik a SZÜV pécsi számítóközpont­jának teljesítőképessége, s máris több pécsi kereskedelmi és ipari vállalattal tárgyalnak a majdani megbízásokról. Mit mondjunk? Nagyértékű gépről van szó, jó lenne, ha minél hamarabb munkába állhatna. bárnak a tolibaniással Ezekutón azt gondoltuk, pon­tani azért már csak tudunk. ígé­ret: Év végére lebontják az Abaliget—Godisa közötti völqy- hidakat (DN 1973. március 12.). Nem mentünk ki a helyszínre és nem néztük meg, de a MÁV pécsi igazgatóságán megnyug­tattak, nem bontották le a ki­szolgált völgyhidakat. Félre a csipkelődéssel, a következőket tudtuk meg. Az volt a terv, hogy a völgyhidakat a Honvédelmi Minisztérium egyik alakulata felrobbantja. Az aknamélyítők véleménye szerint úgy fel lehet robbantani, hogy nem okoz semmiféle kárt, ám a hőnvéd- ség helyszíni szemléjekor kide­rült, az ott húzódó „élő” veze­tékeket és oszlopokat át kell helyezni, ez viszont roppant költséges lenne. így hát várni kell a robbantással. Várni, mert közben az új vasúti nyomvonal mentén fo­lyik a kábelezés, s ha elkészül­nek vele, nem lesz szükség a völgyhidaknál húzódó vezeté­kekre. Hogy mikor robbantják és szállítják el beolvasztani a völgyhidakat? Remélhetően még ennek az évnek a végéig. Par­don, határidőt senki sem mon­dott A kábel például hiány­cikk, és ha elhúzódik a kábele­zés? Mindenesetre a várakozás­sal néhány százezer forintot megtakarítanak. A völgyhidak pedig senkit sem zavarnak. Vé­gül megragadtuk az alkalmat és megkérdeztük, mi van a ré­gi alagúttal? Az alagúttal kapcsolatban a vízügynek vannak elképzelései. Esetleg ezen keresztül vezetik a Bükkösd patak vizét az orfűi vízrendszerbe, avagy vízre nem kényes árvízvédelmi anyagokat tárolnának benne. Amennyiben ez se, az se, a MÁV betemeti. Miklósvári Zoltán FÚRJ PECSENYE PÉCSRŐL. A péesS ÁFÉSZ szakcsoportja 2400 furjet neve! és ad ét a MAVAD-nalc. Ezt —=• & nálunk csők kevéssé ismert csemegét — főleg a keleti és déli országokba exportálják. „Legyen Szekszárd virá­gos, mert így szépül a vá­ros”, — olvasható szom­széd megyénk székhelyé­nek parkjaiban lépten nyomon. A vajmi kevés költői vénáról tanúskodó klapancia igaz volta nem vitatható, ám hozzátarto­zik, hogy a tavalyinál csi­nosabbnak szánt virág­ágyásoknál sokkal több, amivel szépül, fejlődik Szekszárd... Am, ha már a virágokkal kezdtük, folytassuk azzal, hogy a városi tanács költségvetési üzemének kertészete 1500 négy­zetméteres melegházhoz jut az idén. Az üzem munkájának eredményessége nem kevéssel járult ahhoz, hogy erre két és fél millió forintot költsenek. Szekszárdon folyamatosan hajtják végre a lakásprogra­mot. Ebben az évben 317 ta­nácsi lakás kerül átadásra. Az új otthonok közül 138 garzon­lakás; a többi — különféle belső elrendezésű — egyen­ként 50—52 négyzetméteres la­kás. Az építés költsége a járu­lékos beruházásokkal együtt 120 millió forint Az említett mekei számára biztosít helyet a tanács. Tavaly nyáron bontották, az idén tavasszal építkeznek a szekszárdi piactéren. Mire hű­vösre fordul az idő, az őster­melők fedett csarnokban áru­síthatnak. A három millió fo­rintos létesítmény költségeihez hozzájárult a Belkereskedelmi Minisztérium. 1974-ben tető alá kerül a csaknem háromnegyed millió forintba kerülő szükség- vágóhíd. Bárki meggyőződhet arról, hogy a Garay Gyorsbüfé pa­naszkönyvében nem hemzseg­nek az elismerő bejegyzések ... Csúcsidőben zsúfoltság; gyak­ran vastaq füst — a dohány­zási tilalom ellenére. A városi tanács négymillió forinttal tá­mogatja a vendéglátóipari vál­lalatot, hogy az Arany János utcában az év végére megnyit­hassa 2500 adagos önkiszolgá- ló éttermét. A sport és a fiatalság bará- tai valószínűleg örömmel ol­vasnak arról, hogy a tanács egymillió 800 ezer forintot költ a Vasas pályára, s vele együtt épülő úttörőpályára. Az impozáns tempóban fej­lődő Szekszárd számára ma­holnap kicsiny a 13,5 millió kalória csúcsteljesítményű Be­loiannisz utcai hőközpont. A húszmilió kalóriás déli fűtőmű­vei a Tartsay úttól keletre épí­tik fel, mintegy 120 millió fo­rintért. Tervezői bizonyosak ab­ban, hogy amint ma nincs energiaválság hazánkban, úgy — a KGST-nek köszönhetően — a jövőben sem lesz. Az olaj­üzemű energiacentrum mellett az idén kerül átadásra a 27 millió forintért épülő olajfejtő állomás. Pécsi tervezők készítették a Wesselényi utcai 165 OTP-la- kás terveit A két házhoz tar­tozó nyomóvezetéket, csatornát, távfűtést, villanyvezetéket öt­millió forintért készítteti el <3 városi tanács. A közművesítés az, amire ebben az esztendő­ben Igen sokat, 18 millió forin­tot kell áldozni. Szekszárd Ró­zsadombján, a Kilátó út kör­nyékén, a közeli Bakta olda­lon ebből létesül — többek között — nyomóvezeték, szennyvízcsatorna. A fürdőszobás lakások szá­mának örvendetes növekedése miatt épül két nagyméretű víz­tároló. Tetemes összegekbe kerül azoknak a létesítményeknek tervezése, amelyek felépítése 1975 feladatai közé tartozik. Ilyen például a víztisztító, vala­mint a szennyvízderítő-telep bővítése. Jóllehet, a tervek elkészítése a tanácstagok véleményének figyelembevételével történt: mégsem lehetetlen, hogy gyors kielégítést követelő új igény jelentkezik valahol. Ami biztos, biztos: a városi tanács ezekre, valamint a tanácstagi inter­pellációkra számítva három­millió forintot tartalékolt 1974- re. Mindannyian teszünk egymáséit valamit* Okosan bánni a percekkel A többórás helyhezkötőttség után felszabadult ricsajjal raj­zanak ki az iskola kapuján, »■agy munka urtón frissen lezu­hanyozva hazafelé veszik az irányt Vagy talán másfelé? Ti- zenhárom-tizenhétévesek, szak­munkástanuló fiúk és lányok. Azt nem lehet mondani, hogy túl sok a szabad idejük, de még a kevés is sok annak, aki nem tud okosan bánni a per­cekkel, órákkal. — Kapásból tíz nevet is tud­nék mondani, akik két korsó sörrel, meg utcai hangoskodás­sal pótolják az értelmes elfog­laltságot — mondja Juhász László, harmadéves villanysze­relő tanuló. — Még fél óra sem kellene, hogy Meszesről bejöijenek az iskolába délután, és itt találjanak maguknak szó­rakozást. — Sokan vannak ilyenek? — Hát. .. vannak. Itt is, má­sun is. Tulajdonképpen ezen nincs is mit csodálkozni. Az 500-as Szakmunkásképző Intézet 2400 tanulója részére képtelenség mindig szervezett programokat biztosítani. Még akkor sem, ha közülük sok a bejáró, aki taní­tás, vagy munka után hazauta­zik. — Az első és leqforrtosabb teendőnk az, hogy felkeltsük a fidtalok érdeklődését, azt kell elérni, hogy legyenek igényeik, amelyeket azután igyekszünk kielégíteni. Persze ezek hasz­nos és reális igények legyenek — mondja az intézet kulturális nevelő tanára. Ebben az Iskolaévben kap­ták ezt a nevelői státuszt. Nagy tapasztalat még nincs, de a je­lek biztatóak. Szeptember 15- én megalakult az ifjúsági klub. Nem túl tágas, de ízlésesen berendezett helyiség. A helyhi­ány valamennyi iskolában az egyik legfőbb gond. Szomba­tonként például, amikor „dis­co" van, egy gombostűt sem lehetne leejteni. A népszerűsé­gi versenyben ez a program magasan az első. Havonta egy alkalommal szerveznek nagyobbszabású rendezvényt. A Filmszemle ide­jén megvettek egy egész né­zőteret, megnézték a Petőfi '73 című filmet, majd az alkotókkal és szereplőkel egy vitaestet rendeztek. Volt író-olvasó ta­lálkozó, ebben a hónapban a Bóbita bábegyüttes látogat az iskolába. Az ifjúsági klub hét­főn, pénteken és szombaton van nyitva, az átlagos létszám harminc-negyven tanuló. A földszinti kultúrteremből énekszó szűrődik ki. „Garzó Pista jár ide, jár oda ..Hét­fő délutánonként az énekkar tagjai járnak ide. Az átlagos létszám: százötven daloskedvű tanuló. Persze az egész napi tanulás után, fél öt felé ez a kedv is lohadozik. Egy léleg­zetvételnyi szünetben két feltar­tott ujj mered a magasba: — Géza bácsi! Megy a bu­— Na még ezt az egyet! Ne maradjon le a második szó­lam I i Pécsi Géza magyart tanít, és az iskola kórusának karnagya. Határtalan lelkesedéssel önt lelket a fáradtabbakba is. Ami­kor egyedül maradunk, ciga­rettára gyújt: — Meg kell tartani a tekin­télyt. Másképp ez nem megy. A helikoni aranyérmek és sok más siker után nem szeretnénk lemaradni a tavasszal, a szak­munkástanulók területi kórus­fesztiválján sem. Az igazi cél azonban nem ez. Igaz, hogy hetenként csak egyszer talál­kozunk, de úgy érzem, sikerül elérni a zenére, a szépre ne­velést. Ha csoportok szerint külön akarjuk választani a különböző rendezvényeken, közös foglal­kozásokon résztvevőket, akkor valahogy ilyen kategóriák ala­kulnának ki: azok, akik ma­guktól jönnek (ilyen egyelőre kevés van), a tömegbázist azok alkotják, akiket be lehet szer­vezni valamilyen szakkörbe, rendezvényre. (Közülük egyre többen már igénylik is a tar­talmasabb elfoglaltságot.) A harmadik csoportba a közöm­bösek tartoznak. Itt már nehe­zebb a helyzet. Apaceller Jó­zsef, az 508-as intézet KISZ- csúcsvezetőségének ágit prop. titkára:: nos, csak szűk — ahogy a gye­rekek mondták. A kollégiumot is felújították, az ágyak sodronyát saját ma­guk javították meg, a tónyok pedig kispárnákat varrtak a kollégista fiúknak. Csaknem kétszázat — szakköri foglalko­záson. Az eredmény: minden felszólítás nélkül, a fiúk előre engedik a lányokat az ebédlő­ben. Á ki nem mondott jelszó talán ez: „mindannyian teszünk egymásért valamit” Igaz is: ebédlő... Az 508-as intézetben megoldották azt, hogy a tanulók az elméleti na­pokon ne készpénzben kapják meg a vállalatoktól az ebédre- valót, hanem az iskola konyhá­jára fizessék elő őket. Azon túl, hogy így naponta meleg ebédhez jutnak, jóllakotton szívesebben maradnak itt szak­köri foglalkozásokon, vagy egyéb rendezvényen. * Az igaz, hogy még távolról sincs mindenütt, mindenben ideális helyzet, egy azonban biztos: aki nem akar, az nem unatkozik. Tanulószoba, szak­körök, ifjúsági klubok, KIS7- rendezvények — bőven nyújta­nak programot. Az 500-as, 506- os, 508-as szakmunkásképző intézeteknek saját könyvtáruk van, a háromban összesen csaknem tizenötezer kötet kí­nálja az olvasnivalót. A szabad idő hasznos eltöl­téséhez megvan a jószándék, az igyekezet is. Csak a sor­rendre vigyázni kell. Ne legyen úgy, ahogy egy tanuló mondta: „jjp úgy érzem, hogy unatkoz­nék, akkor leülök tanulni.” Karercz: ©yule 317 lakás közül 180 lesz bér­lakás; a többi megvásárolható. A megyeszékhely szívében lé­vő Kölcsey lakótelepen kéi házban üzletsort alakítanak ki. Itt nyílik a Szekszárd és Vidéke ÁFÉSZ delikátesz-boltja, a Nép­bolt Vállalat kezelésében a győri Richards Posztógyái textilüzlete, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának köz­ponti könyvtóra. A Kadarka utcában száz ap­róság részére építenek óvodát. A könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásának köszönhe­tően modern kivitelben és aránylag olcsón. Ebben az év­ben még csak papíron készül el egy másik, hasonló méretű óvoda, amelyet jövőre majd az Arany János utcában épí­tenek fel. Ezernyi nehézséget leküzdve szanálta a városi tanács azt ° területet a Petőfi és a Csaba utcánál, ahol nyolcmillió forin­tos költséagel nyolcvan helyes bölcsőde épül. Egyedi terveit a Tolna megyei Tanács Tervező Vállalata készítette. Nem pénz­ért, de nem is ingyen ... Ho­gyan? A tervezésért egy fillért sem kap a vállalat; a mun­káért viszont dolgozóinak gyér­Új hőközpont, háromszáznál több tanácsi lakás Szekszárd ez évi terveiből— (közművekre 18 millió tori ni — Nagyon nehéz valamit is kezdeni a passzívakkal. Meg­próbálkoztunk a közösség ne­velő erejével — hát ami igaz, az igaz, nem sok sikerrel. Né­ha még visszaütött az is, hogy ők lettek a hangadók, és bom­lasztották a közösséget A tanárok mit tehetnek? Megszerveznek egy-egy ren­dezvényt, tagokat toboroznak a szakkörökbe. Ezek még a leg­sikeresebbek, hiszen mindenki azzal foglalkozhat, ami érdekli őt így például a barkácsoló, fotó, irodalmi, különböző tan­tárgyi sportszakkörökben alkal­manként húsz-harminc tanuló töltheti idejét kedve szerint — Az iskola helyzete elég mostoha — mondja Mátrai Ká­roly, az 508-as Szakmunkás­képző Intézet igazgatója. — Elavult épület, vizes, salétro- mos falak a pincében, szűk tantermek. Am, ha ez nehezíti a helyzetünket, éppúgy jóra is fordíthatjuk. A tanulók példá­ul a fémes és az asztalos szak­köri foglalkozásokon, olyan be­rendezési tárgyakat készítenek, ami mindannyiuk kényelmét szolgálják, vagy szebbé teszik a környezetet. Ez így igaz, példa rá a haj­dani szenespince, a mostani pinceklub. Piros műbőr puffok, az asztalos és a kárpitos ta­nulók készítették. A belső vako­lást, bár dupla adag cementtel végezték, mégis átüt rajta a stedvesséa. Méaís szén, ofcfeo-

Next

/
Thumbnails
Contents