Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-15 / 14. szám

VfM*oTetsirTaT, egyesüljetek* Dunántúli namo XXXI. évfolyam, 114. szám ’ 1974. jamjar 15-, tedd Ára: 80 fillér m2 íviio^-tylP Baranya megyei Bizottságának lapja Becs: a „januári menel" H éhány nap múlva a bécsi Kongresshaus termeiben újra kezdődik a közép- európai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások soroza­ta. Á résztvevő tizenkilenc ál­lam december 13-án közös el­határozással megállapodott, hogy mintegy négyhetes téli szünetet tart. A szünet egyben a felkészülés időszaka is volt. Az egyes országok delegációi közben jelentést tettek kormá­nyaiknak és érveket gyűjtöttek a január 17-én újra kezdődő vitára. Ez a felkészülés különö­sen a tőkés országok számára volt szükséges. December kö­zepetáján ugyanis olyan hely­zetben függesztették fel a meg­beszéléseket, amelyet a telje­sen kidolgozott és reális szocia­lista javaslatokkal szemben egy megfelelően reális és elfogad­ható nyugati alternatíva teljes hiánya jellemzett. A januári „menet“” egész lég­körét és az előrehaladás üte­mét ilymódon lényegében az fogja megszabni: e megbeszé­léseken résztvevő tőkés orszá­gok milyen mértékben voltak képesek a szocialista javasla­tok reális értékelésére és sséi- éánylására» ' A szocialista országok Javas­lata, amelyre a Nyugatnak most konstruktív, de legalább 6s vitaalapul szolgáló választ kell adnia, a haderők és a fegyverzet három szakaszra bontott csökkentését irányozza elő. Az első szakaszban, már /1975. folyamán • a két oldal (egyrészt a Szovjetunió, az IhiDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia, másrészről az USA, Anglia, NSZK, Benelux, Kana­da és Luxemburg) 2ű—20 ezer fővel csökkentené fegyveres erőit. E kétoldalú és mennyisé­gileg nem különösebben nagy­arányú, tehát mintegy „a jó­akarat jelzésének” tekinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona fegyverzetével is csökkenne a Közép-Európa boa Jelenlévő““ fegyvernem is. A javasolt csökkentés a gya­korlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép-európai övezetben'” (amely a bécsi ta­nácskozások tárgya) az említett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxem­burg területén, másrészt pedig az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország területén szorítanák ■lejjebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet A szocialista országok által javasolt második szakaszban ugyanebben az övezetben az említett országok öt százalék­kal csökkentenék csapataik lét­számát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal el­lentétben már nem meghatáro­zott abszolút számmal, hanem százalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista or­szágok megítélése szerint ezz a' második szakaszt egy esztendő­vel az első után, — tehát 1976- ban — lehetne lebonyolítani. Ezek után, 1977-ben hozzá le­hetne fogni a harmadik sza­kaszhoz, amely további tíz szá­zalékos csapat-- és fegyverzet­csökkentést irányozna elő mindkét részről. A szocialista javaslatok nem­csak e nemzetközi realitások­nak felelnek meg. hanem nagy­mértékben tiszteletben tartják azt az elvet, hogy egyik fél sem szerezhet egyoldalú elő­nyöket a Közép-Európában állomásozó haderők és a fegy­verzet csökkentéséből. Az eddigi vita során a tőkés tárgyalópartnerek nem dolgoz­tak ki hasonlóan átfogó és reá­lis csökkentési tervet Tevé­kenységük lényege egyelőre in­kább különböző „aggodalmak” és „fenntartások” kifejtése. A nyugati tárgyaló felek kü­lönböző manipulált (és termé­szetesen általuk sem ellenőriz­hető és hitelesíthető) statiszti­kák alapján arról beszélnek, hogy a jelenlegi közép-európai katonai helyzet „aránytdlan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek („előnyét” csak úgy lehetne kiegyenlíteni, ha „ki­egyensúlyozottan" csökkentenék e fegyveres erőket* A bécsi tárgyalásokon kiderült: nem­csak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sok­szorta nagyobb csapatcsökken- tést hajtsanak végre, mint az USA és szövetségesei a ma­gukéban, de emellett még vá­logatnak is a fegyvernemek között! A jelek szerint különö­sen a szárazföldi haderőre akarják összpontosítani a csök­kentést, kivonva a fegyverzet­csökkentés hatálya alól a légi­erőket a taktikai isukieáris fegyverzetet Ami az „egyensúlyt“ IlllletS, a szocialista országok által java­solt százalékos csökkentések nyilvánvalóan azt jelentik, hogy a nagyobb létszámú erőket és fegyverzetet nagyobb aboszolút mennyiséggel csökkentik. Ezen túlmenően azonban természete­sen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegyverzet- csökkentés ürügyén — a kö­zép-európai övezetben egyol­dalú előnyöket szerezzen. Ez a tárgyalások leglényegesebb politikai célját veszélyeztetné. Hiszen az egyoldalú előnyök gerjesztik a feszültséget — ahe­lyett, hogy annak enyhítéséhez járulnának hozzá. T ermészetesen a tárgyalás­sorozat résztvevői eleve tisztában voltak azzal, hogy rendkívül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igénylő megbeszélésekről van szó. A meglévő nézetkülönbségekre számítani lehetett, s azok a tár­gyalások értékéből semmit sem vonnak le. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az általános euró­pai helyzet s ezen túlmenően a szovjet—amerikai viszony álla­pota megfelelő légkört teremt a türelmes tárgyalásokhoz. A „januári menet”, s azon a nyu­gati hatalmak magatartása mindenesetre képez ad majd arról, milyen ütemű előrehala­dással lehet majd számolni. Egyspiom-Szrae! — Izrael-Egyipfom — Egyip’oai-lzrae! Kissmger§ssga§ásr€sfm Á csapatok szétválasztása csak az első lépés Különös házasság (2. old.) Okosan bánni a percekkel (3 old.) Három ípéret és most mi van? (3 old.) 04—05—07 Í4. old.) (Ji rendszerű tejipari piackutatás (5 old.) Régiségláz (6. old.) Anvar Szadaí egyiptomi el­nök és Henry Kissinger ameri­kai külügyminiszter hétfőn már a kora reggeli órákban foly­tatták tanácskozásaikat Elő­ször négyszemközt, majd negy­ven perc eltelte után csatlako­zott hozzájuk Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Bunker, a gen­fi közel-keleti békeértekezleten részvevő amerikai delegáció vezetője és Sisco, politikai ügyekkel megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes. Hivatalos asszuáni bejelen­tés szerint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kö­zép-európai idő szerint délután hat órakor ismét tárgyalóasz­talhoz ült Szódat egyiptomi el­nökkel. Közben munkához lá­tott a csapatszétválasztások részleteinek kidolgozásával megbízott közös amerikai— egyiptomi bizottság. Ami Egyiptom álláspontját illeti, Szódat elnök a Kissinger- rei folytatott tárgyalásokon még vasárnap kifejtette, hogy országa elvet mindenféle poli­tikai engedményt, ragaszkodik a kővetkező követelések telje­sítéséhez: 1, Az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztását szo­rosan össze kell kapcsolni a megszállt arab területek teljes kiürítésével. 2, A válság átfogó rendezé­sének magában kell foglalnia a palesztínai nép jogainak helyreállítását 3, Nem lehet szó a Sinei-fél- szigeten tartózkodó egyiptomi haderők csökkentéséről és a Szuezi-csatoma keleti partjáról való kivonásáról. 4L A Szuezi-csatoma űjra- megnyitása és a csatorna-men­ti városok újjáépítése Egyip­tom kizárólagos belügye, és ebbe senki másnak nem lehet beleszólása. 5. Az egyiptomi és az izraeli haderők szétválasztásét össze kell kapcsolni a sziriai és az iz­raeli haderők szétválasztásával. Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter hétfőn este újság­írók .előtt kijelentette, hogy Kairó nem tartja kielégítőnek a csapatszétválasztással kap­csolatos izraeli javaslatot, ame­lyet Kissinger amerikai külügy­miniszter hozott magával Asz- szuanba. Az egyiptomi fél ezért j előterjesztette elképzeléseit és a sóját maga által fölvázolt térképet, s az amerikai diplo­mata ezzel az egyiptomi állás­foglalással tért vissza az esti órákban Izraelbe. Fahmi hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy az izraeli tervet egyiptomi részről elutasították, és a kairói elképzelést nem kel! valamiféle ellenjavaslatnak tartani. Kijelentette, hogy Hen­ry Kissinger konstruktív szere­pet játszik a tárgyalásokon. Kissinger még kedd este visszatért Asszuánba és újabb 24 órát tölt ott, Luxorba is el­látogat majd. Kissinger hétfőn este másod­szor is találkozott Asszuánban Anvar Szódat egyiptomi elnök- keL Megbeszélésük egy órát tartott. Az amerikai diplomácia vezetője ezután egy egyiptomi gépen elutazott Jeruzsálembe. Az ENSZ szóvivője New Yorkban közölte, hogy Kurt Waldheim főtitkár hétfőn „po­zitív hangvételű” üzenetet ka­pott Henry Kissingertől a kül­ügyminiszter közel-ke!éti tár­gyalásaira vonatkozóan. A szó­vivő részletekkel nem szolgált, hozzátette viszont hogy a fő­titkár állandó összeköttetést tart fenn a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal, valamint az érdekelt kőzel-ke.eü felek­kel. Genfben egy egyiptomi szó­vivő bejelentette, hogy elha­lasztják az egyiptomi—izraeli katonai munkabizottság kedd­re tervezett ülését Az El-Mag- dub tábornok vezette egyipto­mi küldöttség értesítést kapott kormányától és kedden konzul­tációkra hazautazik Kairóba. A szóvivő hozzátette, hogy a delegáció „két-három napig” lesz távol. A jordóníai fővárosban hét­főn este kiadott hivatalos köz­lemény szerint a hét végére halasztották Kissinger amerikai külügyminiszter Jordániái láto­gatását Az amerikai külügyminiszter közép-európai idő szerint este fél nyolckor indult Izraelbe. El­utazása előtt adott rövid repü­lőtéri nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy asszuáni tárgyalá­sai „barátiak, konstruktívak és hasznosak voltak, mint min­dig”. Az egyiptomi szóvivő csak annyit mondott a második Szódat—Kissinger találkozó Után, hogy Kairó egy terveze­tet és egy térképet terjesztett elő a csapatszétválasztásról. A szóvivő szerint ez lesz „az első lépés egy végleges, békés meg­oldás irányában”. Őszre kész: Dél-Dunánfúl legnagyobb acélöntődébe épül Pécsett ÉVENTE 1800 TONNA ACÉL — KORSZERŰ BERENDEZÉSEK — KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ ÖNTVÉNYEK KÉSZÜLNEK A MÉV SZOLGÁLTATÓ ÜZEMÉBEN Jövőre már 1800 tonna kiválá minőségű acélt öntenek a MÉV szolgáltató üzemének öntödé­jében. Tíz esztendeje a Mecseki Ércbányászati Vállalat saját igényeinek ellátására hozta létre az akkor szinte kis házi öntödé­nek számító műhelyt, amelyben mindössze 300—350 tonna acél­termék készült egy év alatt Az 1973-as terv már 1050 tonna volt A tervet az öntöde munkásai alaposan túlteljesítet­ték: 1132 tonnát regisztráltak az év végi számvetésnél. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért szükséges, hogy egy bányavállalat saját igényei­nél amúgyis sokszorosan töb­bet termelő acélöntödéjének kapacitását csaknem megkét­szerezze, Dél-Dunántúl legna­gyobb acélöntödéjét alakítsa ki Pécs környékén? A válasz egyszerű. Magyaror­szágon a nagy acélművek, s az Országos öntödei Vállalat nagyarányú fejlesztési tervei el­lenére is, szép számmal marad kielégítetlen igény. Ilyen pél­dául a cementgyárak malmai­nak különleges minőségű belső páncélja, vagy a hasonló be­rendezéseket használó alumí­niumipar. A Magyar Cement­művek és az alumíniumipar ve­zetői már hosszabb ideje latol­gatták, hogy önálló öntödét lé­tesítenek. termelésük zavarta­lanságának biztosítására. Egy ilyen új létesítmény építése azonban hosszadalmas és költ­séges — mindennapi gondjai­kat csak több esztendő után oldhatta volna meg az elképzelt beruházás. Kézenfekvőnek tűnt a megoldás: a MÉV öntödé­jét kell bővíteni, az említett vállalatok hosszúiávú igényeiket a bányavállalat Szolgáltató Özemére alapozzák. A tervezést, az építést csak­nem önerőből, rekord idő alatt végezték eí. Illetve a bővítés még nem fejeződött be, de a* biztosnak látszik, hogy jóval az eredeti határidő előtt, már az ősszel megkezdődik az acélön­tés — a mostaninál közel 70 százalékkal nagyobb kapacitás­sal. A gépek többsége megér, kezett, az ívkemence szerelése máris megkezdődött Érdemes egy pillanatra ismét méltatni az elmúlt évi termelési rekordot, az öntöde munkásai ugyanis az át­építés közben is acélt „csinál­tak", sőt 6000 órát a rekonst­rukción is dolgoztak. Néhány adat az ú] öntödé­ről: a termelés közel 70 szá­zalékkal, a létszám viszont csafe 34 százalékkal emelkedik majd, a termelékenységi mutatók te­hát óriási mértékben javulnék. Ez önmagában talán nem lenne túlságosan érdekes, de hozzá kell tenni, hogy nem a munkás­kezek nagyobb erőfeszítésének árán, hanem, a korszerű be­rendezéseknek köszönhetően. A ma ismert legjobb NDK-be!i, lengyel és magyar gépeket sze­relik be, a legnehezebb fizikai munkákat szinte teljes egészé­ben kiküszöbölik a daruk, szál­lítószalagok, homokszállító ko­csik. Száztíz^ munkás egészsé­gét óvják majd a porelszívók, s más védelmi berendezések... Végül néhány szót arról mit „tud” íeijesíteni majd Pécs egyik új „nehézipari üzeme"? A szénacélok bármelyik minő­ségét képes lesz előállítani —„ miként mást is — sav- és hő- álló mangánacélokat, valamint a nikkeles keményvasat, ame­lyet hazánkban csak itt állíta­nak elő. Ennek az acélfajtá­nak a kopásállósága tízszerese a más acéltípusokénak. A beruházás költsége mintegy 13 millió forint, a legóvatosabb becslések szerint is 6 esztendő alatt megtérül. Bícsie érkezett a szsviet kiíáöttség Hétfőn megérkezett Becsbe az európai kölcsönös haderő­éi fegyverzetcsökkentési tár­gyaláson résztvevő szovjet de­legáció. Oleg Hiesztov, a delegáció veretűje kijelentette: „Nagy és nehéz munka vár ránk, de ré­müljük, hogy a tárgyalások so­rán minden résztvevő realiz­musról és jóakaratról tesz ta- aúbizonyságoU s őszintén, jogi tőrekedni arra, ’hogy kölcsönö­sen elfogadható megoldást ta­láljunk ez előttünk álló problé­mákra. A szovjet delegáció kész mindent megtenni annak érdekében, hogy elősegítse az érdemi tárgyalásokat és lehe­tővé tegye azok sikeres befe­jezését az európai népek bé­kéjének és biztonságának, a nemzetközi feszültség csökken­tésének érdekébe»-“ Pécsett a Baranya megyei Építőipari Vállalat Gép- és Jármű javító özemében a legkülönbözőbb munkagépeket javítanak, letve szervizeinek. A gépeknek a javítási időjük rendkívül rövid időt vesz igénybe. A vállalat saját maga szerzi be a szükség^ alkatrészeket és részben elő is állítja. így meg tudják oldani a megyén belüli javításokat Fotó: Kérőd! Gäbe*

Next

/
Thumbnails
Contents