Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-08 / 327. szám
u Jó úton a közel-keleti békekonferencia Egyiptom részt vesz a december 18-én Genfben megnyíló közel-keleti békekonferencián —— mondotta az oslói televízió riporterének Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Kifejezte reményét, hogy a légkör tárgyszerű lesz és a tárgyalások „qyors, döntő eredményeket hoznak majd”. Abba Eban izraeli külügyminiszter csütörtökön egy Tel Aviv-i gyűlésen kijelentette, kormányé elfogadta a genfi konferenciára szóló amerikai meghívást Jordánia állandó kapcsolatban áll Egyiptommal és Szíriával egy olyan formula kidolgozása érdekében, amely lehetővé teszi számára, hogy elküldje képviselőit Svájcba — közölte Zaid AI Rifai jordániaí miniszter- elnök. A nemzetközi értekezlet diplomáciai előkészítésének jegyében utazott pénteken reggel az Egyesült Államokba Mose Dajan izraeli hadügyminiszter, hogy i megbeszéléseket folytasson Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Tel Áviv-i források szerint elsősorban az izraeli katonai egységek taktikai és stratégiai visszavonulásáról tárgyalnak majd. Dajan útjának másik fő célja, hogy bejelentse kormányának újabb fegyvervásárlási igényeit fi BBBkavídeles Szabályosan visszatérő, őszi idényeikk az a hírlapi tudósítás, amely jobbára ezzel a közléssel kezdődik: felkészültünk .., A télre tudniillik, amely elhá- ríthatatlanul közeleg, természetesen hideggel' és hóval, csúszós utakkal és más-más betűjelű influenzával. A felkészülés pedig, amely, mint említettük, a még aranyló, de herva- tag őszi napokban, legalábbis a sajtókonferenciák híranyagában mindig hibátlan és tervszerű, kiterjed a tüzelőkészletekre, az oltóanyagra és — nyilvánvalóan — a forró teára, a vattázott védőkabátra. Ez utóbbiak a tél viszontagságainak kitett dolgozókat védik, s jelentőségüket alighanem azok értelmezhetik a maguk teljességében, ojcik tudják mit jelent a csontig ható szélben mondjuk az építkezések állványain dolgozni. Ám teqyük mindjárt hozzá, anélkül, hoqy az imént említett védőeszközöket, a teát vaqy a vaítamellényt a legcsekélyebb mértékben is lebecsülnénk — mindez csupán elenyésző része ama kiterjedt kötelezettségrendszernek, ami a „munkás- védelem” címszó alá sorolható, s amiről iobbára nem tudósítanak az idénytájékoztatók. Mert a munka — jegyezzük meg köz- bevetőleq — filozofikus megközelítésben: minden érték forrása, az élet értelme és tartalma, ám nem mindiq veszélytelen vállalkozás. A modern technológiák. a korszerű qvártási eljárások. ámbár első hallásra úgy tűnhet: csupán a veszélytelen gombnyomogatásra korlátozzák a kezelők közreműködését, korántsem szüntetik meg a veszélyforrásokat, csak átalakítják: a régiek helyett újakat teremtenek. A mi termelési gyakorlatunkban e régi és új veszélyforrások még jócskán keverednek, hiszen technológiáinkban is eqymás mellett élnek még a hagyományos, olykor manufakturális módszerek és az élvonalbeliek, a legkorszerűbbek. Alighanem éppen itt tűnnek elő napjaink legfontosabb munkásvédelmi teendői, amelyek egyszersmind a legfontosabb gazdálkodási teendők is! Arra gondolunk, hogy a védelem, a baleset-megelőzés, a termelési veszély-elhárítás kiinduló feltétele a nagyonis prózaion hangzó, de a lényeget meghatározó feladat: a rend. Részleteire bontva ezt, arra utalhatunk, hogy a munkahelyi szervezettség, az anyagmozgatási utak és módszerek rendezése, a technológiai sor tisztult, egyértelmű rögzítése — amelyek, lám, rendre-sorra a vállalati szervezés elemi tényezői —, egyszersmind a munkások egészségének, testj épségének legfontosabb védőeszközei. Mindemellett fontos utalnunk azokra a sajátos munkahelyi tényezőkre, egészséget károsító hatásokra is, amelyek ellen — a vállalati szervezés kihagyha- muÉásvéiíeSeiii tatlan részeként — különleges eszközökkel kell védelmet nyújtani. Érdemes erről szólva néhány adatta! is szemléltetni, milyen méretű-hatású kötelezettségről van szó. A Központi Statisztikai Hivatal külön vizsgálja az egészségi ártalmaknak kitett munkások helyzetét, s az összegező számokból figyelemreméltó következtetések vonhatók le. Az adatok szerint, amelyek a 60-as évek végének állapotairól tudósítanak, egészségi ártalomnak kitéve dolgozik az állami iparban foglalkoztatott munkások 35.6 százaléka, és fokozott balesetveszélynek kitéve 3.7 százaléka. Ezeken az átlagszámokon belül jelentékenyek az ágazati eltérések: az eqészséqi ártalom lehetősége 66.9 százalék a bányászatban, 61.4 százalék a kohászatban, 48.9 százalék az építőiparban, 54,7.százalék a vegyiparban. Az adatsor természetesen korántsem jelenti azt, mintha az említett ágazatok dolgozói ekkora arányban betegednének meg úgynevezett ipari ártalmaktól károsítva, csupán ennek lehetőségét érzékelheti. Más kérdés — bár szorosan kapcsolódik a munkásvédelem nagy témaköréhez —, az ártalmak végletes kifejeződése: a baleset. Nos, szintén a statisztikai adatok kalauzolása szerint ebben jelentős a fejlődés, mégis, az üzemi baleseti aránynyal ma sem lehetünk elégedettek, azért sem, mert itt a hideg-józan statisztika nem jó kalauz; itt a csekély százalék is súlyos sérülést rokkantságot, netán halált jelent. Mégis érdemes megemlítenünk a számokat: az állami iparban, építőiparban, szállításban és hírközlésben 1972-ben 70 142 üzemi baleset következett be, ebből 274 volt halálos. Az adatsor csökkenést jelez: 1970-ben 75 787 baleset történt; 304 volt halálos. A mérséklődés — ami önmagában nézve rendkívül örvendetes —, azoknak az erőfeszítéseknek köszönhető, amelyeket külön kormányhatározatok írtak elő, s amelyek cselekvő védekezésre késztették a vállalatokat is. Fontosak azok az előírások, amelyek a balesetek megelőzésének jogszerű követelményeit, a már bekövetkezett balesetek okainak rögzítését, a felelős megállapítását írják elő. Méqis, meggyőződésünk, hogv az igazi védekezés szorosan összefüqq a vállalati termelés általános állapotával, a gyártástechnológiák korszerűsítésével. Kétség nem fér hozzá, hogy ez az a gazdálkodási pont, ahol a dolgozó személyes érdeke és a vállalati, illetve a népgazdasági érdek a lehető legközvetlenebbül egybeesik. Biztonságosan dolgozm csak a jól szervezett munkahelyen lehet, s tegyük hozzá: gazdaságosan dolgozni szintúgy csak itt leheti Tábori András Baranyában Az «Építsünk óvodát!" akció Mitzki Ervin főszerkesztő mondott beszédet Kisfa polcán Barta Lajos emléktáblájának avat ásán. (Tudósításunk az 5. oldalon) F0tó: Erb János Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a kormányának meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezette. A delegáció tagja volt Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Penju Ki- racov, a BKP KB titkára, Mi’ko Balev, a BKP KB tagja, a KB első titkára titkárságának vezetője, Andon Trajkov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttagia, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, valamint Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár párt- és kormány- küldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a ferihegyi repülőtéren. A kedves vendégek búcsúztatására több ezer fővárosi dolgozó jött el a repülőtérre. A főépület homlokzatát bolgár, magyar és vörös zászlók övezték, s kétnyelvű búcsúfelirat díszítette. A testvéri bolgár nép képviselőinek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Kál’ai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nvers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, leien volt a búcsúztatásnál az MSZMP Központi Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élét Sok más vezető személyisége. Ott volt Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A vendégek érkezésekor díszjel harsant, majd a díszőrség parancsnoka jelentést tett Todor Zsivkovnak. Felhangzott a magyar és a bolgár himnusz, s közben 21 tüzérséqi díszlövést adtak le a Bolgár Népköztársaság államfőjének tiszteletére. Todor Zsivkov Kádár János társaságában ellepett a díszKS/D. NAPLÓ, TO.EFOTO Pénteken délelőtt elutazott a Ferihegyi repülőtérről a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség egység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. A bolgár párt- és kormányküldöttség szívélyes búcsút vett a magyar vezetőktől,-a diplomáciai képviseletek vezetőitől. Todor Zsivkov Kádár János társaságában elhaladt a búcsúztatására ösz- szegyűlt budapestiek hosszú sorai előtt. Bolgár és magyar zászlócskák emelkedtek a magasba, s hosszasan éltették a szocializmust építő bolgár népet, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság népének testvéri, megbonthatatlan barátságát A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a bolgár vendégeknek, akik ezután Kádár Jánossá!, Losonezi Pállal, Fock Jenővel és Péter János külügyminiszterrel a betonon várakozó különrepü- lőgéphez indultak. Itt a magyar vezetők szívélyes búcsút vettek a bolgár vendégektől. Todor Zsivkov a repülőgépbe beszáll- va még egyszer búcsút intett a fővárosi dolgozóknak, akik tapssal, zászlócskáik lengetésével viszonozták az üdvözlést. Magyarországon tett ötnapos hivatalos baráti látogatása befejeztével hazaérkezett Szófiába a bolgár párt és kormány küldöttsége, élén Todor Zsiv- kowal, a BKP KB első titkárával. a Bolgár Államtanács elnökével. Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság 1973. november 28-i állásfogla- j lása alapján tájékoztatta a Megyei Pártbizottságot az MSZMP KB 1972. november 14 —15-i határozata végrehajtásának helyzetéről. Sajtonapí ünnepségek Baranyában Világ proletárjai, egyesüljetek! XXX. évfolyam, 327. szám 1973. december 8., szombat Ara: 80 fillér Az fv/’SiZIV’F Baranya megye' Bizottságának lapja Magyar bolgár közlemény Orvosnapok ssámveiése Eltemették Darvas lózsefe* Sa jténap- ünnepségek Elutazott a bolgár perlés kormányküldöttség :nteken délelőtt elutazott
