Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-06 / 325. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunant ült naoio A TARTAlONBÖl XXX. évfolyam, 325. sióm 1973, december 6., csütörtök Ara: SO fillér Az MSZIVP Baranya megyei Bizottságának lapja Az aláírók felelőssége T anúja voltam egy cigaretta' füstös, délelőttöt rabló tár' gyalásnak, és hallgathat­tam gazdasági emberek szipor­kázó érveit. Majd a többórás vita után — mintha csak egy érettségi tabló került volna elő — a jelenlévők aláírták a szén ződést. Pedig a hallottak alap' ján az volt a meggyőződésem, mindenki tudta, hogy teljesíthe­tetlen kötelezettséget vállaltak. Olyan könnyedén osztogatjuk néha az autogramokat, mint egy színész, vagy egy táncdal- énekes — mondta a múltkori­ban egy építésvezető ismerő­söm, és azonnal hozzátette: — pedig ezek aláírások nem híres emberek emléknek szánt fénykepeire, hanem hivatalos okmányokra kerülnek. A szerződések anyagi konzek­venciákkal járó kötelezettsége­ket és jogokat rögzítenek, s ezek alapján tervek, munka- programok születnek. Az esetek többségében a vállalatok ko­molyan veszik a szállítási vagy kooperációs szerződéseket. Az aláírás után intézkedések sora születik, emberek, üzemek dol­goznak azért, hogy annak min­den betűje és ígérete teljesít­hető legyen. De, elegendő, hogy — a közös munkából — egyetlen vállalat vagy műhely ne vegye komolyan a maga ré­szét és ennek következménye­ként esetleg a többiek munkája is kárt szenved. Minél fejlettebb egy ország ipara, annál fontosabb, hogy a közös munkában szerepet vál­laló valamennyi gyárnál azonos legyen a gondolkodás és a cse­lekvés. Kérdés, hogy az aláírók mindig érzik-e ezt a felelőssé­get? Tudják-e, hogy milyen súlyt képvisel — a vállalatukra kötelezettséget hárító — aláírá­suk?... Hányszor előfordul, hogy ta­pasztalt felelős szakemberek késhegyre menő vitát folytat­nak határidő-módosításról, üte­mes szállításról, új épületek át­adásáról, gépek munkába állí­tásáról. Határoznak, s mindezt szentesítik aláírásukkal, vállala­ti pecséttel. A határidő lejártá­val aztán újra találkoznak s elhangzik temérdek magyaráz­kodás, kifogás, objektív aka­dályok sora, kölcsönös szemre­hányások özöne. Jó lenne egyszer kézenfogni egy meggondolatlan aláírót, és végigvinni azoknál a vállala­toknál, ahol komolyan vették a kézjegyével ellátott Ígéretet, építettek arra, s azután hoppon maradtak ... Mert ne hallgas­sunk szemérmesen arról, hogy itt „lánc-rekacióról” van szó, hiszen az egyik' vállalat meg­alapozatlan kötelezettségválla­lásának következménye tovább gyűrűzik és azokat is érinti, akik szeretnék — vagy szeret­ték volna — adott szavukat be­tartani. Egy-egy okmány rangját nem az aláírások sokasága teszi ko­mollyá, hanem sokkal inkább az aláírók komolysága — magya­rán szólva: — az aláírók fele­lőssége! A z egyik aláírás vonzza a másikat, a pecsétek so­kasodnak, és mások ko­molyan veszik mindezt!... Ezért nem lehet különbséget tenni: minden aláírásnak súlya, és minden aláírónak felelőssége van. Ha majd mindenki, akit illet, érzi is ezt, akkor biztos, hogy nem azt kérdik: hol kell aláírni, hanem azt nézik és fe- lelősség'eljesen mérlegelik: mit írnak alá! Bán János Befejeződtek a magyar—beSgár tárgyalások Ma: magyar-ín)!gá< barátság, nagygyűlés Újpesten Kibernetika és szervezés Nem csökkentjei« 1 a szén pények Hosszú távon is számíta­nak a mecseki fekete­szénre Eredményes évet zártak az ipari szövetkezetek Szerdán délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának székhazában Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának és Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének veze­tésével folytatódtak, s a deli órákban befejeződtek a magyar —bolgár tárgyalások. A megbeszéléseket ugyan­olyan szívélyes és konstruktív légkör jellemezte, mint az első tárgyalási napon, A bolgár ven­dégek elégedetten számoltak be a Bábolnai Állami Gazdaság­ban és a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Ku­tató Intézetében tett látogatá­suk során szerzett benyomásaik­ról. A testvéri barátság és a köl­csönös egyetértés szellemében lefolyt tárgyalásokon minden megvitatott kérdésben teljes né­zetazonosság nyilvánult meg. A tárgyaló felek kölcsönösen ki­fejezték elégedettségüket tár­gyalásaik eredménye felett, és meggyőződésüket, hogy a gyü­mölcsöző megbeszélések továb­bi lendületet adnak az együtt­működésnek. Megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokról közös kőke­ményt fognak kiadni, amelyet kölcsönösen nyilvánosságra hoznak. Mór Zsivkov vacsorát adott a Központi Bizolfság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tiszteseiére Képünk: az MSZMP KB Székházában a két küldöttség, Kádár János, tésével. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO illetve Todor Zsivkov veze­Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnö­ke szerdán vacsorát adott az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa tiszteletére a Duna Interconti­nental Szállóban. A vacsorán részt vett Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a kor­mány és az Elnöki Tanács tag­jai, a politikai élet több más vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán a bolgár pórt- és kormányküldött­ség tagjai. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő, a minisztertanács el­nöke pohárköszöntőt mondott Eszmecsere fi feinőttokfatásrél Á dolgozok iskoláiét a munkahelyhoz kell közelíteni Ónálló épületet köp a dolgozok gimnáziuma Az MSZMP X, kongresszusa óta több újabb fontos doku­mentum határozza meg a mun­kásság művelődésével, ezen be­lül a felnőttoktatással kapcso­latos tennivalókat. Ezek gyakor­lati lehetőségeiről tanácskoztak Iff M+pffésI program a gépes iI I# | B gy ébmn Szőlőtermesztő szakemberek tanácskozása Pécsett 1972-ben jelent meg az első szőlőkombájn az országban. 1973-ban már húsz szőlőkom­bájn dolgozott s jövőre a tervek szerint 60-ra emelkedik az or­szág szőlőkombájn-parkjg. Ez komoly előrelépés, ha tekintetbe vesszük, hogy egy ilyen gép na­ponta 80—100 ember munkáját végzi el. Ez azt jelenti, hogy a szüret idején naponta 5—6 ezer­re! kevesebb diákot vonnak el a szőlőtermelő nagyüzemek a tanulástól. A kombájn megjele­nése azonban sok oldalúan visz- szahat az ágazatra, főként az új telepítéseknél. A fajtákkal, a tőkeművelési módok megválasz­tásával és a támberendezések kialakításával most már a gépi szüret igényeihez is alkalmaz­kodni kell. Az ágazat égetően aktuálissá vált korszerűsítési és fejlesztési problémáit vitatták meg decem­ber 5-én, szerdán az MTESZ székházában Baranya megye és Dél-Dunántúl szőlőtermesztő nagyüzemeinek szakemberei. A tanácskozás rendezői a Pécsi Akadémiai Bizottság, az Agrár- tudományi Egyesület Baranya megyei Szervezete és a TIT Agrárszakosztálya Pekó Józsefet, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium kertészeti osztályvezetőjét kérték fel, tájé­koztassa a dél-dunántúli szak­embereket szőlőtermesztésünk helyzetéről és fejlesztési lehető­ségeiről, A most termő nagyüzemi ül­tetvények zömmel a hatvanas évek telepítési kampányában jöttek létre. Az akkori magas támogatással végzett beruházá­soknak azonban számos negatív tanulságuk van, ezek figyelem- bevételével dolgozták ki az ága­zat fejlesztésének új támoga­tási rendszerét. A közelmúltban megjelent 24. sz. minisztertanácsi határozat lényege, hogy pályá­zati rendszerben fixösszegű tá­mogatást ad egyedi elbírálás alapján. Célja, hogy a telepí­tésre kijelölt terület biztosítsa a szőlő optimális igényeit és al­kalmas legyen a fejlett techni­ka alkalmazására. Új vonás, Hogy a határozat a fixösszegű támogatást kiter­jesztette a síkvidéki területekre sőt bizonyos feltételekkel a szakcsoportokra és termelőszö­vetkezeti háztáji szőlőtermesz­tőkre is. A szőlőtelepítésre adott hitel hosszú lejáratú és vissza­törlesztését csak a termőrefor- duiás után kei! megkezdeni a visszatérüléssel arányos ütem­ben, tehát kezdeti években ki­sebb, a későbbi években na­gyobb összegben. A korszerű­sítésre az adott támogatásból nemcsak a tő- és sortávolság szélesítés de a támberendezés és az egyszeri nagyadagú táp­anyagfeltöltés költsége is fedez­hető, Új vonás az is, hogy a gyenge tsz-ek 1974. január 1-től a szőlő- és gyümölcsértékesítés után ártámogatást kapnak. A telepítések szaporítóanyaa ellá­tását az ÁGER és az ÜLTET- VÉNVTERV Vállalat koordinálja. Az egyes szőlőfajták telepítésé­re a MÉM-ben most létrejött fajta koordinációs bizottság tesz évről évre javaslatot. A szőlőtermesztés iparszerű módszereiről dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutató állomásá­nak igazgatója tartott diafilmss előadást. Előadásából kitűnt, hogy az intézet felkészült a mi­nisztertanácsi határozat végre­hajtására, s már most az új te­lepítések megkezdése előtt az új, korszerű igényeknek megfe­lelő termesztéstechnikai javas­latokat tud nyújtani Dél-Du­nántúl szőlőtermesztő nagyüze­meinek. tegnap a Megyei Pártbizottsá­gon a járási és városi pártbi­zottságok illetékes munkatársai közoktatásügyünk és a felnőtt­nevelés megyei vezetőivel^ szak­embereivel. Mint az eszmecsere irányítója, Rajnai József, a Me­gyei Pártbizottsáq osztályveze­tője előre bocsátotta: azzal a céllal, hogy körvonalazzuk sok­irányú tennivalóinkat és lehe­tőségeinket a felnőttoktatás to­vábbi fejlesztésében. Pécs városban jelentős ered­mények születtek egy év alatt. Ezeket és a felnőttoktatás gond­jait Antal Gyula, a Városi Párt­bizottsáq osztályvezetője össze­gezte, Koneepc/óváitozas ■ Társadalmunkban a felnőtt- nevelés intézményesített formái alapvetően háromféle: társadal­mi, politikai és ideológiai funk­ciót gyakorolnak. Társadalmi je­lenség, ugyanakkor a felnőtt- nevelés része a társadalom ha­talmi harcának, ezért politikai jeienséq is. Felkészíti az embe­reket a demokratikus hatalom gyakorlására, és a hatalom alapját képező gazdasági fel­adatok magasabb szinten tör­ténő ellátására. A társadalom egészen belül viszont az esz­mei, ideológiai jelenségekhez tartozik: seqíti a valóság esz­mei visszatükröződését, a tár­sadalmi viszonyok megfelelő ér­telmezését, a szocialista tudat kialakulását. A felnőttnevelés történetileg kialakult rendszerének Ipiai ma­gyar formája négyféle nevelési szakágban oldja meg sajátos feladatait. Az iskolarendszerű felnőttoktatás pótolja az iskolás korban elmulasztott éveket, is­mereteket, megvalósítja illetve megalapozza a folyamatos mű­velődés igényét, az önművelést. A felnőttek politikai nevelése voltaképpen a tömegek megnye­rése a politikai ismeretének; közélet) nevelés, illetve politikai, vezétők, speciális képzése. Ide. tartozik q katonai és honvédéi-, mi nevelés, végül a felnőttek' szakmai nevelése, képzése. Az iskolarendszerű felnőttok­tatás szocialista rendszerünk vívmánya. Sokat változott a fel- szabadulás óta. Napjainkban a „dolgozók iskolája" mind in­kább a „dolgozó fiatalok isko­lája” fogalmat jelenti, hiszen a tanulók jelentős része a 20 év alatti korosztályból kerül ki. A pécsi dolgozó középiskolákban a tanulók 90 százaléka, az álta­lános iskolai résztvevők 76 szá­zaléka 30 év alatti fiatal. Egy korábbi koncepció sze­rint q felnőttoktatás 1975-ig be­tölti küldetését, funkcióját foko­zatosén átveszi q nappali isko­la. Ez az elképzelés országosan megtorpanást okozott. A kon­cepciót több fórumon korrigál­ták: a felnőttoktatás fenntartá­sára és fejlesztésére a továb­biakban is szükséq van. A szak­munkások ezzel (időbeszámítása!) középiskolai végzettséget sze­rezhetnek és fiatal munkásaink továbbtanulása; tehetséges, veze­tésre termett fizikai dolgozók is­kolai végzettsége; a sokirányú továbbtanulási igények, a to­vábbképzések és kiegészítő kép­zések cél iá bó! egyaránt. Általános iskofa A népszámláláskor Pécs fel­nőtt lakosságának 62,3 százalé­ka rendelkezett általános iskolai illetve ennél magasabb végzett­séggel. A másik, köze! 40 száza­léknak jelenthet tanulási lehetősé­get az általános iskolai felnőtt- oktatás, amely Pécsett a Jókai utcai Általános Iskolában cent­ralizáltan folyik. Tanulólétszá­muk éves átlagban 300 fő, az idei évben a rövidített tanfo­lyamok eredményeképpen már 704 fő. Miért nem végezték el (Folytatás a 3. oldalon}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents