Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-05 / 324. szám
1973. december 3, DUNANTOll NAPIO Megtört a jég Örömök és gondok a klubmozgalomban Az ifjúságunk művelődésével, kulturális ellátottságával kapcsolatos országos határozatok, intézkedések eredményeképpen utóbb egészséges föllendülés tapasztalható az egyik legelterjedtebb népművelési forma, a klubok, az ifjúsági klubmozgalom terén is. Számos nagyszerű kezdeményezésről lapunkban is beszámoltunk. Falun nemegyszer szinte a semmiből létesültek szép, otthonos berendezésű klubhelyiségek, pinceklubok (pl. Boly, Vajszló). A fiatalok hallatlan lelkesedéssel áldozták fel szabadságukat, szünidejüket és végeztek olykor több százezer forint értékű társadalmi munkát klubjaik felépítésében, megteremtésében. Az ifjúságpolitikai határozat után az ipari termelőüzemekben is sokhelyütt megfelelő klubhelyiségekről gondoskodtak a fiatalok számára. Nagyarányú fellendülés Mindezek hatására is egy éve Baranya megyében már mintegy 230 ifjúsági klubot tartottak számon. Ebből Pécs városban és a peremkerületekben kb. 50 klub működött. Számuk a jelenlegi hivatalos statisztika szerint jóval kevesebb. Mi történt? A Minisztertanács az ifjúság kulturális ellátottságának helyzetéről szóló határozata alapján az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács (OIOT) a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a KISZ Központi Bizottságával közös irányelveket adott ki az ifjúsági klubok működéséről. Ebben meghatározták, hogy ez év április 15-ig minden klubot működési engedéllyel kell ellátni, amennyiben működési feltételei az irányelveknek megfelelően (alkalmas helyiség, tárgyi feltételek, klubvezető, a klubot fenntartó szerv stb.) adottak. Ez év tavaszán az új besorolás szerint megyénkben 148 ifjúsági klub kaphatott működési engedélyt, azóta mintegy 15-öt adtak ki. (Pécs városban 38 ilyen klub működik .és 3 újabb kérelmét intézik jelenleg.) A többinél valamilyen fontos működési feltétel hiányzik, pl. nincs alkalmas vezetője, vagy Pécsett péjdául olyan vállalat is akadt, amelyik elzárkózott a klub fenntartásától, emiatt nem sorolhatták be. A főgond mégsem ez, hiszen c hiányzó feltételeket előbb- utóbb sikerülhet pótolni. Okkal örömünkre szolgálhat a nagyarányú föllendülés: az, hogy — ami hosszú éveken át a legnagyobb gondot jelentette — a jég megtört: a jelenlegi fenntartó szervek, termelőüzemek, vállalatok, községi tanácsok stb. nem zárkóztak el az ifjúsági klubok létesítésétől, anyagi támogatásától. Falun és városon egyre több helyütt van ma már a fiataloknak külön helyisége a szabad idő hasznos eltöltésére, a kulturált szórakozásra, művelődésre, és az ilyen törekvések a segítő figyelem legkülönbözőbb konkrét jeleivel találkozhatnak ma is. Régi pincék alakulnak át ifjúsági klubhelyiségekké, s ebben a fiatalok nemcsak helyi támogatásokat élveznek. Az OIOT például 1973-ban mintegy negyedmillió forinttal segítette a kialakuló siklósi, berkeséi, magyarszéki, felsőszent- mártoni ifjúsági klubok berendezését. A fő gond tehát — mert van ilyen — nem itt, nem a tárgyi feltételekben kereshető, hanem a működésben, a klub-közösségek tartalmi mun. : kájában, irányításában mutatkozik. Kevés az alkalmas, rátermett klubvezető, kevés az átgondolt, nevelési célokat is kijelölő program, a fiatalok sokhelyütt nem tudnak mit kezdeni egymással a szórakozáson túl; a fenntartó szervek — ifjúságpolitika helyett — megelégedtek az anyagi támogatással. Ugyanakkor klubvezetők képzése sincs megoldva pillanatnyilag. Címszavakban így foglalhatom össze, amit beszélgetésünkön a terület illetékes megyei vezetőitől hallottam, akik munkájuk célszerű összehangolásával igyekszenek segíteni a gondokon. Való igaz viszont az is, hogy egy-egy ifjúsági klub fenntartása, működtetése, irányítása és felügyelete szempontjából öthat féle gazdához is tartozik. S addig, amíg országosan ebben valamilyen ésszerű centralizáció nem következik be, meglehetősen komplikált marad ez a probléma. Csakúgy, mint amennyire komplikáltak a köz- művelődés több-szektorúságá- ból adódó ellentmondások is. Jelen leg a mintegy 160 „besorolt” ifjúsági klubunk közül talán 25—30 olyan akady ahol példaszerű, tartalmában átgondolt kulturális nevelőmunka folyik. A többiben esetleges klubfoglalkozásokat, szokványos rendezvényeket tartanak, itt elsősorban a tánc, a beatzene-hallgatás, a kulturált szórakozás fórumai az ifjúsági klubok —, ami legalább olyan fontos, mint az, hogy a művelődés forrásaivá is váljanak. Ez viszont összefügg — a közművelődésben általában is tapasztalható — „káderproblémák- kal”. (Anyagi és társadalmi megbecsülésük minimális, nagy a fluktuáció.) Klubvezető-képzés több irányban is folyik Baranyában. A személyek kiválasztása azonban nem mindenütt szerencsés. Jelenleg ebben még ott tartunk, hogy örülnünk kell, ha valaki elvállalja az ifjúsági klub vezetését. Erre o posztra azonban idővel sokoldalúan művelt, pedagógiailag- szakmailag felkészült és rátermett népművelők kellenének mindenhol. Ezt a célt szolgálja a Tanárképző Főiskola kollégiumában folyó kétéves kísérleti tanfolyam 21 résztvevővel. Itt alapos népművelői képzéssel és sok gyakorlati foglalkozással ezek a fiatalok a klubvezetéshez is jól értenek majd. Közülük azonban talán három marad a megyében ... Ha viszont valamennyi pedagógusképző intézményben a pedagógus-népA XX század művészete Műeiemzo kollégium inéul a Doklor Sándor Művelődési Központban Hagyományos esztétikai kollégiumát ebben az évadban is folytatni kívánja a Doktor Sándor Művelődési Központ. Ezúttal azt vizsgálják a XX. századi alkotások elemzésekor, hogy melyek az egyes művészetek nyelvi kifejezőeszközei, valamint esztétikai hatásaik miként érvényesülnek. A december 6-i, holnapi előadás a modern film nyelvével foglalkozik. Előadó Nemes Mária, a Filmtudományi .Intézet munkatársa. Bemutatásra kerül Bergman Úrvacsora c. filmje. A február közepéig tartó előadássorozat témái között szerepel Garai Gábor drámája, A lebegő Atlasz, Csontváry Kosztka Tivadar művészete, Weöres Sándor költészete, a mai magyar zene, valamint a modern tánc. Az előadásokat Bata Imre tudományos kutató, dr. Bécsy Tamás főiskolai docens, Kárpáti János zenetörténész, dr. Németh Lajos művészettörténész és Vitányi Iván esztéta tartják. művelő képzésnek ezt a formáját általánosan bevezetnék, akkor évente legalább száz olyan szaktanár és tanító kerülhetne a baranyai falvakba, aki népművelő, tehát klubvezető is lehetne. (Természetesen működési engedélyének megfelelő tiszteletdíjjal.) Ennek a forrásai vi- ] szont ma még csak a nagy kulturális alapokkal rendelkező üzemeknél adottak. A feltárt gondokra és ellentmondásokra — miután kőnk,ét helyi problémaként ahány any- nyiféle — menetközben csak helyben lehet orvoslást keresni. Ami viszont általánosságban jelentkezik, azon több figyelemmel, nagyobb törődéssel kellene segíteni. W. E. * I Karácsonyi „könyvslágerek“ Már most 500—600-an fordul nak meg a pécsi könyvesboltokban naponta. A vásárlók és az érdeklődők száma kétszerese, háromszorosa a fenti adatnak Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt. A karácsonyi „könyv-slágereket" már sejteni lehet most is. Csupán néhány cím: Druon: Az elátkozott királyok, egy kínai szerző alkotása: Szép asszonyok egy gazdag házban, Mailer: Meztelenek és holtak. Wouk: Hajsza, Berkesi András- Siratófal, Szilvósi Lajos- Ördög a falon. Az óvodáskorúak, számára többek között leginkább a Grimm meséket, Mórától A hat- rongyosi kakasokat, Hárs László: 10x10=100 mese, Kovács Klára: Kirándulás ABC-hegyen, valamint A minden napra egy mese és A Boribon születésnapja című müveket keresik. Természetesen az alsótagozatosok nagyrésze szintén kedvelj ezeket a könyveket. Egyedül az országban Színházi táncos középiskola Pécsett A Pécsi Művészeti Szakközépiskola harmadik tagozata Művészeti oktatók a Pécsi Balett vezetői és tagjai — A zenés, táncos látványos színpadi műfajok magyarországi jellendü ését segítheti elő Miért játszanak kevés musi- cal-t? — Mert kevés a táncos. Miért nem elég látványosak a vidéki színházak operettjei? — Mert nincs elegendő színházi táncosuk. A Magyar Táncművészek SzöI vétségé nemrég felmérte ezeket a hiányokat, s az eredmény: mintegy 70—80 középszintű képzettségű táncosra volna szükségük a magyar — elsősorban persze a vidéki — színházaknak, igaz, intézményes állami táncosképzés -— legalábbis az említett középszinten — általában nem igen létezik más országokban sem. Inkább magániskolák és a színházak saját stúdiói oldják meg ezt a feladatot. Éppen ezért figyelemre méltó most a kezdeményezés: a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában jövő szeptemberben megindul a harmadik, a színházi táncos tagozat. Alapja, a már régóta működő s két — zenei és képző- művészeti — tagozattal rendelkező szakközépiskola mellett, — a Pécsi Balett. Ebben a rangos együttesben ugyanis sok ió gyakorlati szakember van, sőt, többük balettpedagógus oklevéllel is rendelkezik. A tánctagozatra már most lehet, sőt, kell jelentkezni, mivel január 15-én zárul a jelentkezési határidő — és februárban megkezdik a felvételi vizsgát. A tagozat országos jellegű, hiszen csak egyetlen lesz, tehát minden megyéből, városból jelentkezhetnek az általános iskola nyolcadik osztályába járó fiúk és lányok. Az illetékesek a szakközépiskola új szakának igazgatóhelyettesévé Végvári Zsuzsát, a Pécsi Balettegyüttes balettmesterét jelölték ki. Végvári Zsuzsa 1962. óta tagja a Pécsi Balettnek, s előtte tizenhét éven át, tehát szinte gyermek kora óta a Magyar Állami Operaház táncművésze volt. Itt Pécsett kezdetben még táncolt is, de fő feladata a balettmesteri munkakör betöltése, vagyis a napi gyakorlatok irányítása. Az együttes teljes repertoárjának, közel száz balettnek volt tehát az asszisztense. — Húsz—harminc gyereket veszünk fel — mondta. —- Előképzettség nem szükséges, csupán az alkalmasságot vizsgáljuk. Tehát nem baj, hogy ha valaki előtte soha életében nem járt balettiskolába. Érettségi bizonyítványt és „színházi táncos” elnevezésű oklevelet kaohatnak a gyerekek négy év múlvq. Ezzel nem lesznek balettművészek, hiszen azokat felsőfokú intézmény jellegével a budapesti Állami Balettintézet képezi ki továbbra is. Ott már 10 éves korban megkezdik a tanításukat és 19 évesek a növendékek, amikor megkapiák a balett- együttesbeli tevékenységre jogosító művészoklevelet. A tánc nagyon nehéz művészet. Elegendő lesz-e a megtanulásához négy év?- Valóban igen kemény négy esztendő vár a gyerekekre. A nagyon nehéz fizikai munkán kívül olyan szellemi összpontosítást követel majd a tánc, amilyet azonos korúaktól más iskolában nem követelnek. E mel-, lett a közismereti tárgyakat is meg kell tanulniuk. Ezért'az első év végén feltétlenül, de talán még a második végén is, kénytelenek leszünk rostavizsgát tartani. Egy év alatt ugyanis kiderül, hogy ki alkalmas táncosnak, és — ami legalább ennyire fontos — kinek elegendő ez önfegyelme, munkabírása, egyáltalán az egészségi állapota erre a hatalmas munkára. Mert a lehetőségekhez képest magas színvonalon akarjuk őket nevelni. A tanári kar? — A közismereti tárgyakat a szakközépiskola tanárai oktatják. A színészmesterséget Eck Imre, az emelést és akrobatikát Hetényi János, színházi táncot Tóth Sándor és a népi táncot a délszláv együttestől meghívott Kricskovics Antal. A főtárgyat, a balettet én oktatom. Persze új ez az iskola, követendő út nem állhat előttünk. Mindent magunknak kell majd kitalálnunk, hogy a fiatal gyerekeknek négy év alatt lehetőleg minél magasabb szinten megtanítsuk ennek a szerteágazó művészetnek minden ágát. A-tagozatot a Magyar Táncművészek Szövetsége javasolta, s a megyei és a városi tanács vállalt felette védnökséget. A szakközépiskola igazgatóságától megtudtuk: megteremtették a lehetőséget a szakoktatásra, elsősorban megfelelő gyakorló- termek megszerzése révén. Jelentkezőket várnak tehát az egész országból, tehetséges, erős akaratú gyerekeket, akik bírják majd ezt a nehéz, de szép munkát, reggel nyolctól fél tizenkettőig, s még utána a közismereti tárgyak megtanulását délután fél háromtól. De akik végigtanulják a négy évet, tevékeny részesei lehetnek a látványos zenés, táncos színoadi műfajok magyarországi fejlődésének. Hiszen a jelenlegi 70—80 főnyi táncosigényt csak négy év múlva kezdi majd kielégíteni ez a taqozat, évente alig húsz növendékkel, s akkor méq hol van a most működő színházi táncosok nyugdíjbavonulása, s más hiányok, amelyeket mind pótolni kell? Egy tény: az újtípusú iskolának nagy jövője lesz. Földessy Dénes A felsősök érdeklődnek a hagyományos Lányok és Fiúk évkönyve után. Az ő körükben népszerűek méq a Kincskeresők 1974, a Bölcs Bagoly-sorozat, a Búvár zsebkönyvek, a Képes tör. ténelem és a Képes földrajz elnevezésű sorozat, A középiskolások közül sokan vásárolják az Égtájak 1973-at, Unger—Szabolcs: Magyarország történetét, Szamos Rudolf: Kántor a nagyvárosban című művét. Szívesen vonzódnak Dumas-hoz, Maupassant-hoz, Stendhalhoz, valamint Weöres Sándor költe- ményeihez. Az egyetemisták, főiskolások által „felkapott” kiadványok között ott szerepel a háromkötetes Világirodalom legszebb elbeszélései, a kétkötetes Világirodalom legszebb versei, Irving Stone Michelangelója, Moldova Negyven prédikátora és Bertha Bulcsútól a Balatoni évtizedek. Figyelmüket ezenkívül felkeltik a pszicholóqiai, filozófiai és vallástörténeti alkotások is. Az idegennyelvű könyvesbolt, ban a karácsony előtti könyvvásárlás népszerű írói mór égé*t szén mások; például A, Huxley, Salinger, Malamud, Hemingway, Maugham. Sláger itt minden német és angol nyelvkönyv, főleg az anqol értelmező-szótárak, valamint az olasz nyelvű művészettörténeti munkák, S végül az üzemeket ellátó Kossuth Lajos utcai Zrínyi Miklós Könyvesboltba a legtöbb megrendelés a Mecseki Ércbányászati Vállalat II. bányaüzemétől futott be. Ezt követi sorrendben a porcelán-, a kesztyű- és a dohánygyár. Az üzemellátóban legtöbbször igényelt munkák között vannak Sienkiewicz: Quo vadis, Kennets: Északnyugati átjáró. Kosztolányi versei, Nagy László: Versben bujdosó, a Biblia világa, Művészeti kislexikon. Magyarországi művészettörténet és még sok-sok Jókai-, Mikszáth-, Cooper- és StevensonNépművelési program 74 Honismereti szakkörök aktivizálása, települések felszabadulás-történeti anyagának a gyűjtése, iskolák és művelődési házak közös helytörténeti kiállításai— ezek lennének a Pécs- Baranyai Népművelési Tanácsadó jövő évi feladata* Baranya megye felszabadulásának harmincadik évfordulójával kapcsolatban. Auth András, a tanácsadó vezetője a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztály népművelési csoportjával tartott közös megbeszélésen az 1974. év népművelési programjában említette a művelődési otthonok negyedszázados jubileumát is, amit szintén az elkövetkező évben ünnepelnek. A jubileumról méltóan kívánnak megemlékez-, ni, ezért meghirdetik majd a művelődési házak történetét feldolgozó pályázatot. Fontos feladatnak tekintik, hogy a műkedvelő mozgalomban minél jobban érvényesüljön <j művészeti nevelés. A fő célkitűzések között még ott szerepel a művészetbarát-körök számbeli növelése. Ezeken a körökön például a helyes lakáskultúra témakörében sok ismeretterjesztő előadás hangzik el. A tervek szerint összegyűjtik az üzem és a lakóhely kulturális együttműködésének tapasztalatait, felméréseket végeznek a helyes módszerek kialakítására, hogy a bejáró dolgozók rossz művelődési, kulturális helyzetén javítsanak, változtassanak. Ugyancsak felmérések segítségével vizsgálják meg az üzemi színjátszás helyzetét. Az úttörőmozgalomba is bekapcsolódik a tanácsadó. így többek között részt vesz az „éneklő rajok”, az úttörőbábosok,, kamara kórusok vetélkedőinek szervezésében, sőt az úttörőcsapatok művészeti tevé- kertységének szakmai, módszertani tanácsokkal történő javításában. A lemez- és magnós klubok színvonalának az emelését is egyik fontos célul tűzték ki. Az amatőr filmeseknek pedig olyan' pályázatot hirdetnek, amelynek célja a mai baranyai képzőművészet, művészet bemutatása. Szerkesztik majd az úgynevezett „Képes adattárat”. Ebben mutatják be az élő baranyai népművészeket. A népművészet mestereit rendszeresen felkeresik, ismerkednek életükkel, terveikkel és úi alkotásaikkal. Hasonlóan a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztály népművelési csoportjához a szakmunkásképző-intézeteket egyre jobban bekapcsoliák a népművelési programokba. Újabb kiadványokat jelentet meg a tanácsadó. Egy kilenc kiadványból álló sorozat szakmai, szervezési alapismereteket nyújt az ifjúsági klubok vezetőinek és tagjainak. %