Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-05 / 324. szám

1973. december 3, DUNANTOll NAPIO Megtört a jég Örömök és gondok a klubmozgalomban Az ifjúságunk művelődésével, kulturális ellátottságával kap­csolatos országos határozatok, intézkedések eredményeképpen utóbb egészséges föllendülés tapasztalható az egyik legelterjed­tebb népművelési forma, a klubok, az ifjúsági klubmozgalom te­rén is. Számos nagyszerű kezdeményezésről lapunkban is beszámol­tunk. Falun nemegyszer szinte a semmiből létesültek szép, ottho­nos berendezésű klubhelyiségek, pinceklubok (pl. Boly, Vajszló). A fiatalok hallatlan lelkesedéssel áldozták fel szabadságukat, szünidejüket és végeztek olykor több százezer forint értékű társa­dalmi munkát klubjaik felépítésében, megteremtésében. Az ifjú­ságpolitikai határozat után az ipari termelőüzemekben is sokhe­lyütt megfelelő klubhelyiségekről gondoskodtak a fiatalok számára. Nagyarányú fellendülés Mindezek hatására is egy éve Baranya megyében már mintegy 230 ifjúsági klubot tar­tottak számon. Ebből Pécs vá­rosban és a peremkerületekben kb. 50 klub működött. Számuk a jelenlegi hivatalos statisztika szerint jóval kevesebb. Mi tör­tént? A Minisztertanács az ifjúság kulturális ellátottságának hely­zetéről szóló határozata alap­ján az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács (OIOT) a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talával és a KISZ Központi Bi­zottságával közös irányelveket adott ki az ifjúsági klubok mű­ködéséről. Ebben meghatároz­ták, hogy ez év április 15-ig minden klubot működési enge­déllyel kell ellátni, amennyiben működési feltételei az irányel­veknek megfelelően (alkalmas helyiség, tárgyi feltételek, klub­vezető, a klubot fenntartó szerv stb.) adottak. Ez év tavaszán az új besorolás szerint megyénkben 148 ifjúsági klub kaphatott mű­ködési engedélyt, azóta mint­egy 15-öt adtak ki. (Pécs város­ban 38 ilyen klub működik .és 3 újabb kérelmét intézik jelen­leg.) A többinél valamilyen fon­tos működési feltétel hiányzik, pl. nincs alkalmas vezetője, vagy Pécsett péjdául olyan vál­lalat is akadt, amelyik elzárkó­zott a klub fenntartásától, emi­att nem sorolhatták be. A főgond mégsem ez, hiszen c hiányzó feltételeket előbb- utóbb sikerülhet pótolni. Okkal örömünkre szolgálhat a nagy­arányú föllendülés: az, hogy — ami hosszú éveken át a legna­gyobb gondot jelentette — a jég megtört: a jelenlegi fenn­tartó szervek, termelőüzemek, vállalatok, községi tanácsok stb. nem zárkóztak el az ifjúsági klubok létesítésétől, anyagi tá­mogatásától. Falun és városon egyre több helyütt van ma már a fiataloknak külön helyisége a szabad idő hasznos eltöltésére, a kulturált szórakozásra, műve­lődésre, és az ilyen törekvések a segítő figyelem legkülönbö­zőbb konkrét jeleivel találkoz­hatnak ma is. Régi pincék ala­kulnak át ifjúsági klubhelyisé­gekké, s ebben a fiatalok nem­csak helyi támogatásokat élvez­nek. Az OIOT például 1973-ban mintegy negyedmillió forinttal segítette a kialakuló siklósi, ber­keséi, magyarszéki, felsőszent- mártoni ifjúsági klubok beren­dezését. A fő gond tehát — mert van ilyen — nem itt, nem a tárgyi feltételekben kereshe­tő, hanem a működésben, a klub-közösségek tartalmi mun. : kájában, irányításában mutat­kozik. Kevés az alkalmas, rátermett klubvezető, kevés az átgondolt, nevelési célokat is kijelölő prog­ram, a fiatalok sokhelyütt nem tudnak mit kezdeni egymással a szórakozáson túl; a fenntar­tó szervek — ifjúságpolitika he­lyett — megelégedtek az anya­gi támogatással. Ugyanakkor klubvezetők képzése sincs meg­oldva pillanatnyilag. Címsza­vakban így foglalhatom össze, amit beszélgetésünkön a terü­let illetékes megyei vezetőitől hallottam, akik munkájuk cél­szerű összehangolásával igyek­szenek segíteni a gondokon. Való igaz viszont az is, hogy egy-egy ifjúsági klub fenntar­tása, működtetése, irányítása és felügyelete szempontjából öt­hat féle gazdához is tartozik. S addig, amíg országosan eb­ben valamilyen ésszerű centra­lizáció nem következik be, meg­lehetősen komplikált marad ez a probléma. Csakúgy, mint amennyire komplikáltak a köz- művelődés több-szektorúságá- ból adódó ellentmondások is. Jelen leg a mintegy 160 „be­sorolt” ifjúsági klubunk közül talán 25—30 olyan akady ahol példaszerű, tartalmában át­gondolt kulturális nevelőmunka folyik. A többiben esetleges klubfoglalkozásokat, szokvá­nyos rendezvényeket tartanak, itt elsősorban a tánc, a beat­zene-hallgatás, a kulturált szó­rakozás fórumai az ifjúsági klu­bok —, ami legalább olyan fontos, mint az, hogy a műve­lődés forrásaivá is váljanak. Ez viszont összefügg — a közmű­velődésben általában is tapasz­talható — „káderproblémák- kal”. (Anyagi és társadalmi megbecsülésük minimális, nagy a fluktuáció.) Klubvezető-kép­zés több irányban is folyik Ba­ranyában. A személyek kivá­lasztása azonban nem minde­nütt szerencsés. Jelenleg ebben még ott tartunk, hogy örülnünk kell, ha valaki elvállalja az if­júsági klub vezetését. Erre o posztra azonban idővel sokol­dalúan művelt, pedagógiailag- szakmailag felkészült és ráter­mett népművelők kellenének mindenhol. Ezt a célt szolgálja a Tanárképző Főiskola kollégiu­mában folyó kétéves kísérleti tanfolyam 21 résztvevővel. Itt alapos népművelői képzéssel és sok gyakorlati foglalkozással ezek a fiatalok a klubvezetés­hez is jól értenek majd. Közü­lük azonban talán három ma­rad a megyében ... Ha viszont valamennyi pedagógusképző in­tézményben a pedagógus-nép­A XX század művészete Műeiemzo kollégium inéul a Doklor Sándor Művelődési Központban Hagyományos esztétikai kol­légiumát ebben az évadban is folytatni kívánja a Doktor Sán­dor Művelődési Központ. Ez­úttal azt vizsgálják a XX. szá­zadi alkotások elemzésekor, hogy melyek az egyes művésze­tek nyelvi kifejezőeszközei, va­lamint esztétikai hatásaik mi­ként érvényesülnek. A december 6-i, holnapi elő­adás a modern film nyelvével foglalkozik. Előadó Nemes Má­ria, a Filmtudományi .Intézet munkatársa. Bemutatásra kerül Bergman Úrvacsora c. filmje. A február közepéig tartó elő­adássorozat témái között sze­repel Garai Gábor drámája, A lebegő Atlasz, Csontváry Koszt­ka Tivadar művészete, Weöres Sándor költészete, a mai ma­gyar zene, valamint a modern tánc. Az előadásokat Bata Imre tu­dományos kutató, dr. Bécsy Ta­más főiskolai docens, Kárpáti János zenetörténész, dr. Né­meth Lajos művészettörténész és Vitányi Iván esztéta tartják. művelő képzésnek ezt a formá­ját általánosan bevezetnék, ak­kor évente legalább száz olyan szaktanár és tanító kerülhetne a baranyai falvakba, aki nép­művelő, tehát klubvezető is le­hetne. (Természetesen működési engedélyének megfelelő tiszte­letdíjjal.) Ennek a forrásai vi- ] szont ma még csak a nagy kul­turális alapokkal rendelkező üzemeknél adottak. A feltárt gondokra és ellent­mondásokra — miután kőnk,ét helyi problémaként ahány any- nyiféle — menetközben csak helyben lehet orvoslást keresni. Ami viszont általánosságban je­lentkezik, azon több figyelem­mel, nagyobb törődéssel kelle­ne segíteni. W. E. * I Karácsonyi „könyvslágerek“ Már most 500—600-an fordul nak meg a pécsi könyvesbol­tokban naponta. A vásárlók és az érdeklődők száma kétszerese, háromszorosa a fenti adatnak Közvetlenül a karácsonyi ünne­pek előtt. A karácsonyi „könyv-slágere­ket" már sejteni lehet most is. Csupán néhány cím: Druon: Az elátkozott királyok, egy kínai szerző alkotása: Szép asszonyok egy gazdag házban, Mailer: Meztelenek és holtak. Wouk: Hajsza, Berkesi András- Sirató­fal, Szilvósi Lajos- Ördög a falon. Az óvodáskorúak, számára többek között leginkább a Grimm meséket, Mórától A hat- rongyosi kakasokat, Hárs László: 10x10=100 mese, Kovács Klára: Kirándulás ABC-hegyen, vala­mint A minden napra egy mese és A Boribon születésnapja című müveket keresik. Természetesen az alsótagozatosok nagyrésze szintén kedvelj ezeket a köny­veket. Egyedül az országban Színházi táncos középiskola Pécsett A Pécsi Művészeti Szakközépiskola harmadik tagozata Művészeti oktatók a Pécsi Balett vezetői és tagjai — A zenés, táncos látványos színpadi műfajok magyarországi jellendü ését segítheti elő Miért játszanak kevés musi- cal-t? — Mert kevés a táncos. Miért nem elég látványosak a vidéki színházak operettjei? — Mert nincs elegendő színházi táncosuk. A Magyar Táncművészek Szö­I vétségé nemrég felmérte ezeket a hiányokat, s az eredmény: mintegy 70—80 középszintű kép­zettségű táncosra volna szüksé­gük a magyar — elsősorban persze a vidéki — színházaknak, igaz, intézményes állami táncos­képzés -— legalábbis az említett középszinten — általában nem igen létezik más országokban sem. Inkább magániskolák és a színházak saját stúdiói old­ják meg ezt a feladatot. Éppen ezért figyelemre méltó most a kezdeményezés: a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskolában jövő szeptemberben megindul a har­madik, a színházi táncos tago­zat. Alapja, a már régóta mű­ködő s két — zenei és képző- művészeti — tagozattal rendel­kező szakközépiskola mellett, — a Pécsi Balett. Ebben a rangos együttesben ugyanis sok ió gya­korlati szakember van, sőt, töb­bük balettpedagógus oklevéllel is rendelkezik. A tánctagozatra már most lehet, sőt, kell jelent­kezni, mivel január 15-én zárul a jelentkezési határidő — és februárban megkezdik a felvéte­li vizsgát. A tagozat országos jellegű, hiszen csak egyetlen lesz, tehát minden megyéből, városból jelentkezhetnek az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályába járó fiúk és lányok. Az illetékesek a szakközépis­kola új szakának igazgatóhe­lyettesévé Végvári Zsuzsát, a Pécsi Balettegyüttes balettmes­terét jelölték ki. Végvári Zsuzsa 1962. óta tagja a Pécsi Balett­nek, s előtte tizenhét éven át, tehát szinte gyermek kora óta a Magyar Állami Operaház tánc­művésze volt. Itt Pécsett kezdet­ben még táncolt is, de fő fel­adata a balettmesteri munka­kör betöltése, vagyis a napi gyakorlatok irányítása. Az együt­tes teljes repertoárjának, közel száz balettnek volt tehát az asszisztense. — Húsz—harminc gyereket veszünk fel — mondta. —- Elő­képzettség nem szükséges, csu­pán az alkalmasságot vizsgál­juk. Tehát nem baj, hogy ha va­laki előtte soha életében nem járt balettiskolába. Érettségi bi­zonyítványt és „színházi táncos” elnevezésű oklevelet kaohatnak a gyerekek négy év múlvq. Ez­zel nem lesznek balettművészek, hiszen azokat felsőfokú intéz­mény jellegével a budapesti Állami Balettintézet képezi ki továbbra is. Ott már 10 éves korban megkezdik a tanításukat és 19 évesek a növendékek, amikor megkapiák a balett- együttesbeli tevékenységre jo­gosító művészoklevelet. A tánc nagyon nehéz művé­szet. Elegendő lesz-e a megta­nulásához négy év?- Valóban igen kemény négy esztendő vár a gyerekekre. A nagyon nehéz fizikai munkán kí­vül olyan szellemi összpontosí­tást követel majd a tánc, ami­lyet azonos korúaktól más isko­lában nem követelnek. E mel-, lett a közismereti tárgyakat is meg kell tanulniuk. Ezért'az el­ső év végén feltétlenül, de ta­lán még a második végén is, kénytelenek leszünk rostavizsgát tartani. Egy év alatt ugyanis ki­derül, hogy ki alkalmas táncos­nak, és — ami legalább ennyi­re fontos — kinek elegendő ez önfegyelme, munkabírása, egyáltalán az egészségi állapo­ta erre a hatalmas munkára. Mert a lehetőségekhez képest magas színvonalon akarjuk őket nevelni. A tanári kar? — A közismereti tárgyakat a szakközépiskola tanárai oktat­ják. A színészmesterséget Eck Imre, az emelést és akrobatikát Hetényi János, színházi táncot Tóth Sándor és a népi táncot a délszláv együttestől meghí­vott Kricskovics Antal. A főtár­gyat, a balettet én oktatom. Persze új ez az iskola, követen­dő út nem állhat előttünk. Min­dent magunknak kell majd ki­találnunk, hogy a fiatal gyere­keknek négy év alatt lehetőleg minél magasabb szinten megta­nítsuk ennek a szerteágazó mű­vészetnek minden ágát. A-tagozatot a Magyar Tánc­művészek Szövetsége javasolta, s a megyei és a városi tanács vállalt felette védnökséget. A szakközépiskola igazgatóságá­tól megtudtuk: megteremtették a lehetőséget a szakoktatásra, elsősorban megfelelő gyakorló- termek megszerzése révén. Je­lentkezőket várnak tehát az egész országból, tehetséges, erős akaratú gyerekeket, akik bírják majd ezt a nehéz, de szép munkát, reggel nyolctól fél tizenkettőig, s még utána a köz­ismereti tárgyak megtanulását délután fél háromtól. De akik végigtanulják a négy évet, te­vékeny részesei lehetnek a lát­ványos zenés, táncos színoadi műfajok magyarországi fejlődé­sének. Hiszen a jelenlegi 70—80 főnyi táncosigényt csak négy év múlva kezdi majd kielégíteni ez a taqozat, évente alig húsz nö­vendékkel, s akkor méq hol van a most működő színházi tánco­sok nyugdíjbavonulása, s más hiányok, amelyeket mind pótol­ni kell? Egy tény: az újtípusú is­kolának nagy jövője lesz. Földessy Dénes A felsősök érdeklődnek a ha­gyományos Lányok és Fiúk év­könyve után. Az ő körükben népszerűek méq a Kincskeresők 1974, a Bölcs Bagoly-sorozat, a Búvár zsebkönyvek, a Képes tör. ténelem és a Képes földrajz el­nevezésű sorozat, A középiskolások közül sokan vásárolják az Égtájak 1973-at, Unger—Szabolcs: Magyarország történetét, Szamos Rudolf: Kán­tor a nagyvárosban című művét. Szívesen vonzódnak Dumas-hoz, Maupassant-hoz, Stendhalhoz, valamint Weöres Sándor költe- ményeihez. Az egyetemisták, főiskolások által „felkapott” kiadványok kö­zött ott szerepel a háromkötetes Világirodalom legszebb elbeszé­lései, a kétkötetes Világiroda­lom legszebb versei, Irving Stone Michelangelója, Moldova Negyven prédikátora és Bertha Bulcsútól a Balatoni évtizedek. Figyelmüket ezenkívül felkeltik a pszicholóqiai, filozófiai és vallástörténeti alkotások is. Az idegennyelvű könyvesbolt, ban a karácsony előtti könyv­vásárlás népszerű írói mór égé*t szén mások; például A, Huxley, Salinger, Malamud, Hemingway, Maugham. Sláger itt minden né­met és angol nyelvkönyv, fő­leg az anqol értelmező-szótá­rak, valamint az olasz nyelvű művészettörténeti munkák, S végül az üzemeket ellátó Kossuth Lajos utcai Zrínyi Miklós Könyvesboltba a legtöbb meg­rendelés a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat II. bányaüzemétől futott be. Ezt követi sorrendben a porcelán-, a kesztyű- és a dohánygyár. Az üzemellátóban legtöbbször igényelt munkák között vannak Sienkiewicz: Quo vadis, Kennets: Északnyugati át­járó. Kosztolányi versei, Nagy László: Versben bujdosó, a Bib­lia világa, Művészeti kislexikon. Magyarországi művészettörténet és még sok-sok Jókai-, Mik­száth-, Cooper- és Stevenson­Népművelési program 74 Honismereti szakkörök aktivi­zálása, települések felszabadu­lás-történeti anyagának a gyűj­tése, iskolák és művelődési há­zak közös helytörténeti kiállítá­sai— ezek lennének a Pécs- Baranyai Népművelési Tanács­adó jövő évi feladata* Bara­nya megye felszabadulásának harmincadik évfordulójával kap­csolatban. Auth András, a tanácsadó ve­zetője a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztály népmű­velési csoportjával tartott közös megbeszélésen az 1974. év nép­művelési programjában említet­te a művelődési otthonok ne­gyedszázados jubileumát is, amit szintén az elkövetkező év­ben ünnepelnek. A jubileumról méltóan kívánnak megemlékez-, ni, ezért meghirdetik majd a művelődési házak történetét feldolgozó pályázatot. Fontos feladatnak tekintik, hogy a mű­kedvelő mozgalomban minél jobban érvényesüljön <j művé­szeti nevelés. A fő célkitűzések között még ott szerepel a mű­vészetbarát-körök számbeli nö­velése. Ezeken a körökön pél­dául a helyes lakáskultúra té­makörében sok ismeretterjesztő előadás hangzik el. A tervek szerint összegyűjtik az üzem és a lakóhely kulturá­lis együttműködésének tapasz­talatait, felméréseket végeznek a helyes módszerek kialakításá­ra, hogy a bejáró dolgozók rossz művelődési, kulturális helyzetén javítsanak, változtas­sanak. Ugyancsak felmérések segítségével vizsgálják meg az üzemi színjátszás helyzetét. Az úttörőmozgalomba is be­kapcsolódik a tanácsadó. így többek között részt vesz az „éneklő rajok”, az úttörőbábo­sok,, kamara kórusok vetélkedői­nek szervezésében, sőt az út­törőcsapatok művészeti tevé- kertységének szakmai, módszer­tani tanácsokkal történő javí­tásában. A lemez- és magnós klubok színvonalának az emelését is egyik fontos célul tűzték ki. Az amatőr filmeseknek pedig olyan' pályázatot hirdetnek, amelynek célja a mai baranyai képzőmű­vészet, művészet bemutatása. Szerkesztik majd az úgyneve­zett „Képes adattárat”. Ebben mutatják be az élő baranyai népművészeket. A népművészet mestereit rendszeresen felkere­sik, ismerkednek életükkel, ter­veikkel és úi alkotásaikkal. Ha­sonlóan a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztály népmű­velési csoportjához a szakmun­kásképző-intézeteket egyre job­ban bekapcsoliák a népműve­lési programokba. Újabb kiadványokat jelentet meg a tanácsadó. Egy kilenc kiadványból álló sorozat szak­mai, szervezési alapismereteket nyújt az ifjúsági klubok veze­tőinek és tagjainak. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents