Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-04 / 323. szám

DUNANTOll NAPI© 1973. december 4. Szemünk fénye a kiskert Tudnivalók a rózsákról ÖSZÓROZSÁK Ha kezünkbe veszünk egy vá­lasztékban gazdag rózsaárjegy­zéket, az ott felsorolt sok-sok különleges név (azok furcsa cső portosítása) rnár az első lépés­nél; a kiválasztásnál bizonyta Ionná teszi a vásárlót. Az el­igazodásban segítünk kedves ■ olvasóinknak: Gyakorlati szempontból a rá zsákot az alábbi csoportokra osztjuk. 1. Vadrózsák. 2. Terjedőtövű rózsák, 3. Bokorrózsák. 4. Magastörzsű rózsák. 5. Kúszórózsák, futórózsák, VADRÓZSÁK: A vadrózsa a maga egyszerűségében is szép. Nagy virágtömege, őszi piros termése egyaránt dekoratív. Nagy térigénye van, 2—3 m magasra is megnő. Ellenállók, a szárazságot jól tűrik. A Me­csek déli lejtőin '/an létjogo sultságuk. Magról szaporíthatok. TERJEDŰTÖVÜ RÓZSAK; Je­lentőségük ott van, ahol dom­bos oldalakat vagy rézsűket akarunk megkötni, vagy eróziót megakadályozni Közönséges cserjék "helyett a beültetésre ter­jedőtövű rózsákat is felhasznál­hatunk, mely díszít és egyben a talajt is megköti. Legismertebb a Moharózsa (Rosa gallica) mely nagy szimpla virágait má­jus végén, június elején hozza. Metszeni nem kell. A Rosa ru­gósa őszi, nagy piros termése is dekoratív. Igénytelensége és nagy lombtömege miatt külter­jes körülmények esetére ajánl­ható, Tőosztással, sarjukról is szaporítható. BOKORRÓZSÁK: A rózsa ter­mészetes alakja a bokoralak. Eredeti alakja, a vadrózsa is bokorformát ölt. Évszázadok ki­tartó nemesítő munkájával a virágforma, a virágszín és más jellemzők változtak, alakultak, de a legtermészetesebb alak a bokorforma maradt. A nemesí­tés folyamán a virágzási idő, vi- rágzási és növekedési sajátos­ság alapján több rózsacsoport ajakult ki. Legfontosabbak; a remontans, teahibrid, polvantha és floribunda csoport. (Ezek a nevek elkerülhetetlenek, mert az árjegyzék is így csoporto­sítja a rózsákat.) Remontans rózsák: Erőteljes növekedésúek, sokszor 1 m fe­letti hajtásnövekedésre képesek. Magasságuk elérheti a 2,0—2,5 métert. A hajtás végén 13 virág fejlődik. Betegségekkel szem­ben ellenállóak, a fagyokat jól tűrik. Nem folyamatos, de dús virágzásúak. Mivel egyszer vi­rítanak, edzettségük ellenére kevésbé kedveltek. Virágzási idejük; június—július a fővirág­zás, ezt követi a gyenge má­sodvirágzás augusztus elején. Teahibrid rózsák: Magassá­guk az 1 m-t csak kivételes esetben haladja meg, A tea­rózsák keresztezésének eredmé­nyei. Mutatós, kecses, illatos vi- j rágaik miatt kedveitek. Szépse- [ gük mellett legnagyobb eré­nyük, hogy folyamatosan virá­goznak, egészen a fagyokig. Különbözőképpen érzékenyek a gombabetegségekre, (pl. liszt­harmat) és állati kártevőkre Cola-tej A Békés megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat hétfőn, j Békéscsabán bemutatta leg­újabb termékét, a cola-tejet. Az új rendkívül kellemes ízű, élénkítő hatású üdítőital alapanyagának 94 százaléka zsírtalanított tej, s így a fo­gyókúrázók tetszés szerint ihatják. Diókivonat, cukor, karamella és ételsav ad neki sajátos ízt. A cola-tej a hét­fői bemutatón mind a fia- | tolok, mind az idősebbek kö­rében nagy sikert aratott. A i vállalat a bemutató napján l megkezdte a cola-tej árusí- | tását. Tanácslcozés Szeleden a sztaításlecJjiika és a kibernetika orvosi, liialép alkalmazásáról A Neumann János Számító­géptudományi Társaság Csong- rád megyei Szervezete a szá­mítástechnika és a kibernetika orvosi és biológiai alkalmazásá­ról országos tanácskozást ren­dezett Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében. A hétfőn kez­dődött háromnapos tanácsko­záson mintegy 150 orvos, bioló­gus és számítástechnikai szak­ember vesz részt az ország tudományos kutatóintézeteiből, orvosi-, illetve tudományegyete­meiről, klinikáiról és más gyógy­intézeteiből. A három napon 50 előadás hangzik el dz elektro­nikus számítógépek, a kiberne­tika alkalmazásáról, eddigi ha­zai eredményeiről a gyógyá­(levéltetű), A hosszúszárú fajta vágásra (vázába) igen alkal­mas. Po!yantha rózsák: Alacsonyak, apró illatos virágokat hoznak igen nagy tömegben. Magas­ságuk mindössze 40—50 cm. Virágzatuk sátorozó bugavirág­zat. A polyantha rózsák virág- tömegükkel és ió színhaíásuk- kal tűnnek ki. Főleg parkokban találhatók, de az utóbbi években a kiskertekben is kedveltek. Az új mini rózsák divatosak, kere­settek. Floribunda rózsák: A teahib­rid és polyantha rózsák keresz­tezéséből alakultak ki. Tulaj­donságukban Is a két csoportot képviselik. Nem egyszálas, cso­portos virágúak, de a virágza­tok ritkábbak, illatosak és erő­Á magyar nevelés iSrfénetébúl' Egy munkásárvaház emlékér© Napjainkban állandóan visz- szatérő probléma az állami gondozásba vett gyermekek ne­velésének kérdése. Talán nem lesz érdektelen, hogy az álla­mi gondozás történetének egy, ma már kevésbé ismert adatát felidézem. Talán a neveléstör­ténettel foglalkozók fe| tudják j használni ezt az adatot is. 1871-ben Kerkápoly Károly guk 60—100 cm. Főleg virág­ágyásokba valók, de kiültetésre is alkalmasak. A bokorrózsák szaporítása vad alanyra, gyökérnyakba szemzéssel történik. MAGASTORZSŰ RÓZSAK: A magastörzsű rózsák régebben kedveltebbek voltak. Mivel a rózsa természetes alakja bokor­alak, csak kertészeti fogásokkal lehet mesterséges faalakot ki­alakítani. A törzsnevelés nehéz­sége, a későbbi téli védelem, valamint a közízlés kialakulása miatt háttérbe szorult. Szaporítása erőstörzsű vad­alany koronába szemzésével történik. KÜSZÓRÓZSAK, FUTÓRÓZSÁK: A kúszónövények közül a futó­rózsák igen kedveltek. Megfe­lelő támasz, pergola, rács ese­tén nem kívánnak sokkal több gondozást, mint a bokorrózsák. Nagy virágtömegükkel méltán keresettek. A legszebbek egy- szervirágzóak; pl,: Paul Scarlet Climber. Skarlátvörös virága, virulens edzett lombozata miatt a legelterjedtebb. A folytonvi- rágzók között is szép fajták vannak. Fajták ismertetésével nem próbálkozunk. Évenként jelennek meg hangzatos fantázianevek­kel új fajták. A forgalomban lé­vő rózsafajták száma több százra tehető, melyre a iái összeállított árjegyzékek részletes leírást adnak. Kalla Gábor Ifjú zenebarátok Pécsváradon Két év óta gyűlnek össze a legtöbb pontot szerzett rendszeresen vasárnap déleíői- résztvevők jutalma is: könyvek, tönként a, pécsváradi zeneked- csokoládé. ve'ő, zenét tanuló gyerekek a | A kétórás, pergő foglalkozó­művelődési házban. A foglalko­zásokat vezető Ruzsás Ágnes még utolsóéves főiskolai hall­gató volt, amikor nekilátott — felkérésre — a klub vezetésé­nek. Azóta kinevezett zongora- to'L-ra a pécsváradi fíók-zene- iskol mák. Lelkes, ügyes gyerekek cso- por. a - a klub. Első osztályos, e'c I o’ős csakúgy megtalálha­tó közü' jk, mint középiskolás. Aki az Ö3sze;öv3'.elekre eljön az jó' y-: ma"’ét. Ezt tapasztal­tam a ; vasú nap délelőtt is. Tíz órrksr már mind együtt vol­tak a gyerekek. Kört alakítva foqial'ak helyet a teremben. Előítür az aszta'okon korongok, gyufaszálak feküdtek, amelyek­ből egyet-egyet vehettek, ha tudták a helyes feleleteket. A féosztalon természetes ott volt tett a kormánynak egy kincstári munkásárvaház létesítésére. A kincstárnak ekkor már jelentős számú munkása dolgozott a bányászatban, a vasgyárakban, kohászatban, de főleg az er­dészetben. 1873-ra anyagilag is kellőképpen előkészítve az or­szággyűlés hozzájárult ahhoz, hogy egy meglevő kincstári épületben megfelelő nagyságú, átlagban 90 főre méretezett ár­vaházat hozzanak létre. Ebből a célból igénybe vették a még alapjaiban a XI1T. században épült, és 1670. november 7. óta a kincstár tulajdonában levő Zólyomlipcse várát, amely haj­danában a „murányi Vénusé", Széchy Máriáé volt. A vár az árvaház elhelyezésekor már év­tizedek óta lakatlanul állt. Az árvaház megnyitásakor az átalakítás alá vett várba 30 ár­vát helyeztek el, és ugyanak­kor még ideig'enesen 15 kincs­tári árvát az árvaház vezetese alatt Balatonfüreden neveltek. 1883-ban aztán valamennyi nö­vendék Zólyomlipcsére került. A növendékek első csoportja 1873. december 5-én érkezett a várba, és így ezt a napot te­kinthetjük az első állami mun­kásárvaház megnyitása napjá­nak. Az árvcházat egyébként ekkor Ferenc József lányáról Gi­zella munkásárvaháznak nevez­ték el. Megalakulásától az első vi­lágháborúig az árvaházban 570 árvát neveltek. Ezek legtöbbje a kincstári gyárakban, illetve bányákban folytatta életét mint munkás, altiszt, hivatalnok. De több tanító, sőt gimnáziumi ta­nár is került ki az árvák közül. Valamennyit igyekeztek életük folyamán is figyelemmel kísérni, és így az első világháború ki­töréséig elég sok adat állt a tanulók, növendékekek sorsáról rendelkezésre. Az intézet anyagi vezetését egy felügyelő bizottság ló'.ta el. A pedagógiai vezetés a tan­testület támogatásával az igaz­gató feladata volt. Az igazgató mellett rendszeresen 5 tanító működött akik a tanítás mel­lett a gyermekek egész nevelé­sét irányították. Elnevezésük is „családfő-tanító" volt. Az árvaház nevelési utasítása szerint ,a családi tűzhely mele­gét kell adni az intézetben. son gyakran lendültek magasba a kezek: Büki Tiboré, Merk Már­táé, Gulik Magdáé, Köberling Mónikáé, Schraub Zsuzsáé és még sorolhatnám a sort. Két kis­lány, Pázmándy Anna és Hu­bert Ildikó Zenaővárkonyból jár l .. be — ahogy ók nevezik —- a j Ezért a gyermekek nyelvi és kor- ,,matinékra". A legtöbb koron- j különbség nélkül családokba got Link Ibolya gyűjtötte össze. í voltak oszva. Egy-egy családba Ö kapta a fődijat, de szép juta- 20—21 gyerek tartozott egy csa­lómban részesültek a zenei totó ládfő-tan:tó vezetésével. A csa- győztesei és a kevesebb pont- ; ládfő állandóan a gyermekek számúak is. j között volt, egy családi helyi­Kígyós Sándor, a műv, ház j ségben. A gyermekek általában igazgatója és Nékám Paulette, j 6 éves korban kerülték az irité- a zeneiskola vezetője méltán zetbe, és nevelésükről általában elégedett a k'ub munkájával. I 16 éves korig gondoskodtak, il- Nagyszerű módja, formája ez I íetve akkor vagy elhelyezték a zenei nevelésnek. Bárcsak j őket, vagy továbbtaníttatásuk- töb helyen követnék a pécsvá- i ról rendelkeztek . . . radi szép példát! j Minden csalódnak volt afel­Várna! Fm&m | ső várban — gyönyörű helyen. a Garam völgyére néző abla­kokkal — egy nappali és mel­lette egy hálószobája. A nap­pali szobában volt egy hosszú asztal, mely mellett minden nö­vendéknek külön heJye, az asz­talfőn a családfő helye. Ezen az asztalon étkeztek is. Ilyenkor fe­hér viaszkos vászonnal terítették le. A falak mellett szekrények álltak. Minden növendéknek kü­lön rekesze, melyben könyveiket és köznapi ruhájukat tartották. Egy kisebb szekrényben a csa­lád részére egy napra szóló kenyér, edények, evőeszközök voltak elhelyezve, egy másikban a helyiség tisztán tartására szol­gáló eszközök. A családvezető­nek volt még ugyanebben a he­lyiségben egy kis asztalkája, könyvespolca, két széke, ruha­szekrénye és az ágya. A nap­pali szobával szomszédos .volt a gyermekek, hálószobája' vas­ágy, szalmazsák, lepedőd «tószőr. párna és pokróc-takaróval fel­szerelve. Ezenkívül egy lóca, 10 mosdótóllal és egy mécses, mely egész éjjel égett. A növendékek ruházata egy­forma volt. Mindegyik kapóit 3 rend téli és 3 rend nyári öltö­zetet. Fehérneműből 3 ing, 3 lábra való, 3 zsebkendő, 3 pór kapca, 3 kötény, 2 törülköző, 2 ágynemű járt. A növendékek ápolásában és gondozásában az igazgató neje, mint a „ház anyja” segédkezett -a családfő nevelőnek, és a ház anyja, il­letve egy idősebb nőalkalma­zott látta el az esetleges beteg­ápolást is. A növendékek élel­mezése megállapított étrend szerint történt. Naponként álta­lában háromszor étkeztek, a hosszabb nyári napokory négy­szer. A konyhából a csaladokba a nagyobb gyerekek hordták az ételt, azt a családfő osztotta ki (aki a gyermekekkel együtt ét­kezett, és feladata volt a kultu­rált étkezésre is nevelni a gyer­mekeket). Étkezés után a gyer­mekek maguk mosogatták- az edényeket. Az intézet iskolája a vár alsó részében volt elhelyezve, öt tan­teremben és igen jól felszerelt szertárakkal. Ugyanebben az épületben volt két ipari műheN, szalmanádfonó, agyag-, és pa­pírmunkára műhely, könyvkö’ő, eszterga-, asztalosműhely. Ugyanitt jó! felszerelt tornacsar­nok is volt Az intézetnek a vár közvetlen környékén megfelelő gazdasá­ga állt, és ebbe' tehenek is tar­toztak. A növendékek ezekben a munkákban is segítettek, sőt méhészetet is tartottak fenn. 1913-ban 7 tehén 2 pár ökör 2 borjú, 7 sertés, sok baromfi és 30 család méh volt az intézet gazdaságában. A tanulók tehát az ipar és a mezőgazdaság minden ágában foglalatoskodtak, dé a nevelési utasítás szigorúan leszögezi: „a munka nem cél, hanem csak eszköze a nevelésnek.” Egyéb- kér*t~o~y0’TÍ*ás és 'O'neveléí egv- Öntetűségére nagyon ügyeltek. A'“cs5TaőfS7név51S ' éTJCt-ticp- paj. gyermekei között élt, am nt említettem — a lakószobája is a gyermekek nappali szobáía volt. A gyermekek télen nyolc­kor, nyáron este kilenckor fe­küdtek le. A tanító 10-ig, illet­ve 11 -ig 'maradhatott fenn ek­kor a kaszinószobában, ahol bliliárdasztal szolgált szórako­zásukra. Ez az élet valódi ne­velőket igényelt, és nagyon ke­vesen bírták ki a nevelők közül huzamosabb ideig, hisz szerze­tesi életet kellett élniök. Heten­te egyszer mehetett ki délután, és ez vált a szabad ideje. És amikor a mai fiatalok élet­igényét nézem, a szórakozás le­hetőségét hiányoló fiatalokat, a gyermeknevelés nehézségeit hangoztatókat látom, lehajtott fejjel gondolok arra a „család­fő-tanítóra”, aki Tolna megyé­ből került fel a Garam ment“n- re, Zólyom!ipcsére; és ott 13 éven keresztül élte ennek a va­lóban elhivatottságot követelő nevelőnek az életét, és tanítot­ta, nevelte a munkásárvákat. Mert ez a lelkes, és a szegény, elesett emberek nevelését, élet­hivatásnak tekintő tanító az Édesapám .volt. Dr. Rajczí Péter szatban, az egészségügyi szer­vezésben, a biológiában. A Szegedi Orvostudományi Egyetem — az ország hasonló intézményei közül elsőként — ugyancsak az idén kapott elekt­ronikus számítógépet. Az orvosegyetemi számítógép felszerelésének és használatba vételének fontos feltétele volt egyebek között, hogy a már több mint egy évtizede működő kibernetikai laboratórium segít­séget nyújtott az orvosi számító­gép kezelő személyzetének ki­képzéséhez. A szegedi szakem­berek beszámoltak arról, hogy a több mint hatmillió forintos költséggel beszerzett számító­gépet az orvosi diagnosztiká­ban, az eqészséqügyi statiszti­kában, a Szegeden ugyancsak jelentős gyógyszerkutatásokban és több más területen kívánják különöskéopen alkalmazni. A diagnosztikai, alkalmazásnál a hatalmas „memóriával” rendel­kező aéD szinte összesűríti a legkiválóbb orvosok egész sere­gének taoasztalatait, s mindez azt eredményezi majd, hogy szinte pillanatok alatt, s a ko- • rabbinál jóval naqyobb bizton­sággal ismerik fel a különféle betegségeket, Ahhoz, hogy az orvosok, il­letve az orvostudományi kutatók felismerjék a számítástechniká­ban rejlő lehetőségeket, feltét­lenül fontos tehát a különböző tudományágak még szorosabb együttműködése. Ezt — amint a tanácskozáson elhangzott — már az egyetemi hallgatók kö­rében el kell kezdeni. Ezt szol­gálja a József Attila Tudomány- egyetem matematikai tanszéké­nek kezdeményezése, amely sze­rint az idei tanévtől kezdve a harmadéves hallgatók részvéte­lével speciálkollégiumokon igye­keznek megtalálni a közös ,n». vezőt,_ az együttműködés lehető­ségeit az orvostudománnyal. Közlekedési morál f73 „Közlekedési morál ’73" cím­mel hétfőn kiállítás nyílt a Bel­ügyminisztérium Népköztársaság út 55. szám alatti kiállítótermé­ben. A megnyitón — részt vett Baranyai György rendőrvezér­őrnagy, a Budapesti Rendőrfő­kapitányság vezetője is. Az 1974. április elejéig tartó kiállításon 88 tablón több mint 500 fénykép, több elgondolkoz­tató statisztikai adat figyelmez­teti a látogatókat a fegyelme­zetlen, szabálytalan közlekedés veszélyeire. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy az országban közúti bal­eset következtében 1972-ben 26 861-en sérültek meg, 1973. első felében pedig csaknem 11 000-en. A közúti balesetek a múlt évben 1508, az idei eszten­dő első felében 597 ember ha­lálát okozták. Zolyomlípcseí árvához! csoportkép í f

Next

/
Thumbnails
Contents