Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-31 / 348. szám

1973. december 31. DUNÁITOK NAPIO Bizakodva tekinthetünk jövünk Dr= Földvári János: Wieder Bélái Jelentősen fejlesztjük Baranya Biztosítjuk a munkás-iakásépiiésí élelmiszergazdasága t £ * »égé — a számadások, ez előre tekintés ideje. Hagyó- • Hiányainkhoz hűen megkerestük a Baranya megyei Tanács ««élőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. A válaszokat — Horváth Lajos tanácselnök távollétében — dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese adta meg. Kérdéseink a követ­kezők soltak: . <T) Baranya megye legntj- gyobb gondja a települési szer­kezet megváltoztatása. A IV. öt­éves terv idején mit tett a Ta­nács ezért és a jövő esztendő­ben milyen intézkedések várha­tók? <D 1974-ben hová és milyen Ipar települ a megyébe, s ho­gyan alakítja ez a foglalkozta­tottak arányát? ® Milyen beruházások vár­hatók jövőre a közlekedés, egészségügy és közművelődés területén? (?) Az ÚJ tanácstörvény ha­tályba lépése után és óta meg­felel-e ennek minden területen — szakigazgatási ágakra gon­dolok — Pécs és a megye kap­csolata? (D Milyen Irányban fejlődik Baranya élelmiszergazdasága, * a jövő esztendőben milyen je­lentős lépések várhatók? — Tíz évvel ezelőtt 323 köz­sége volt Baranyának, jelenleg 316. A települési szerkezet vál­tozásait csak több év eltelte után tudjuk lemérni, s megél- lapíthatjuk, hogy pozitív válto­zások mentek végbe, még ta­valy b. Valamennyi kis telepö- íésünkcet csökkent a lakosság száma, ma már a megye lakói­nak több, mint 30 százaléka vá­rosban, s csaknem 30 százaléka központi községeinkben él. Ez, persze nagy erőfeszítéseket tesz szükségessé, mert a városokban élő lakosságnak Igényeit, mind- emow Igényeket, amelyekkel a «W ember® felléphet, ki kell elégíteni. Legalább tíz éve tu­datosam formálják ezt a válto­zást, amelyet nagyon nehéz ®gy-két komponensébe« vizs­gálni hiszem rengeteg összete­vője waw. Gazdasági háttere ennek a pozitív változásnak az, hogy a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek nem maradtok vaim« életben, ha külön-külön alakultak volna meg, vagy mű­ködnek. Kétmilliárd forint érté­kű beruházás aprózódott volna fel oly mértékben, amely egyél- talán nem lett volna gazdasá­géra. A centrollzólódés tehát először a gazdasági életben imént végbe, ehhez aztán iga­zodott a munkaerő... Mert hol lakik szívesen az ember? Közel ni munkahelyéhez, s ott ahol több a kényelem. Alakítja a te­lepülési szerkezetet a felszaba­duló munkaerő vándorlása is. Az urbanizáció erős, a városok­ba áramlás szintén, a visszafelé áramlás kevésbé számottevő. Ez a folyamat a jövő évben min­den bizonnyal erősödni fog, mert elősegítik új Ipari üzemek létesítései, a közműhálózat bő­vülése. és Számos más Intézke­dés, amelyre számíthatunk. — A megyénkben foglalkoz­tatottak közül még csaknem negyven százalék a bányákban dolgozik. Ismeretes, hogy az utóbbi években a szénbányá­szat súlyos gondokkal küzd, ter­melése erősen visszaesett... Az ipari termeié? mégis nőtt, más­fél százalékkal, az elmúlt évhez viszonyítva. Oka? Egyetlen pél­da dég: a Carbon Könnyűipa­ri Vállalat közben kétezerötszáz főt foglalkoztató üzemmé nőtt. Már évekkel ezelőtt hangoztat­tuk, hogy megyénk ipari struk­túráját meg kell változtatni, s ezt már a központi szervek is erősen támogatják. Az eddigi­nél is több támogatást kapunk a következő ötéves tervben, amelyhek előkészítése sorén már nagyon sok mindent figye­lembe vettünk. Munkaerőnk — más véleményekkel szemben ál­lítom — van. mind a. képzett, mind a képzetlen munkaerő ren­delkezésünkre áll, a "'további iparosításhoz. Két iparágban va­gyunk nagyon szegények: a vegyiparban és a gépiparban. Az előbbi már megvetette a lá­bát BaranyÓDan, nemrégen ad­ták át a hidasi vegyigyárat, ez természetesen bővülni fog, nem­csak enyvet, hanem növényvé­dőszereket is gyártanak majd. Folytatódik a Mechanikai La­boratórium beruházása is, vé­leményem szerint a jövő év döntő jelentőségű lesz, hogy a tárcákkal mindent egyeztessünk, ami az ipartelepítésekre vonat­kozik. — Hogy hová és milyen ipar települ? Szentlőrincre jön a Bu­dapesti Kézműipari Vállalat, mintegy kétszáz főt foglalkoz­tató középüzemet létesít Textil és bőrdíszmű tárgyakat termel­nek. Véménden is létesül egy középüzem, még kérdéses, hogy textil- vagy cipőipar települ meg a községben? Megkezdődik a pécsi Baromfifeldolgozó 260 millió forintos beruházása, szin­tén Pécsett a mintegy 80 milliós költséggel épülő tejporgyár. Nem szabad elhallgatni a válla­lati rekonstrukciókat sem, hiszen ezek nemcsak egyszerű tataro­zásokat jelentenek, hanem ko­moly technológiai változásokat, korszerűsödést és bővülést is. Néhányat hadd soroljak fel ezek közül: a Pécsi Porcelángyár, a Bőrgyár, a Mohácsi Selyem­gyár, a Pécsi Faipari Ktsz,-A jövőben további lehetőséget rejt magában Mohács, hiszen itt megtelepülhet e vfzigényes vegy-_és faipar, jók a szállítási lehetőségek is. Ezek figyelembe vételével elmondhatjuk tehát hogy a foglalkoztatottak aránya kedvezően alakul: egyre többen dolgoznak az iparban, s ez azt Jelenti, hogy gyarapodik a jö­vedelem, nő az életszínvonal... — Tovább épülnek a be­kötőutak. A jövő évben Kishór- sógy, Bosta—Szilvás, Peterd, Er­dősmárok és Kispeterd kap be­kötőutat Befejeződik a Har­kány és Drávaszaboles közötti útszakasz korszerűsítése, ugyan­csak készen lesz a Mohács és Udvar község közötti út Is. Át­adják a drávaszaboles! hidat ennek jelentőségéről már sok­szor beszéltünk, nem kisebb je­lentőségű a pécsi felüljáró el­készülte >s. ez is a jövő nyárra tehető. Aszfaltszőnyeget teríte­nek a kaposvári műút Sásd és a megyehatár közötti szakaszá­ra, befejezik a Pécsvánad és Pe­reked között húzódó összekötő út építését s elkészítik a Sellye és Óarany közötti út Sellyétől a megyehatárig húzódó szaka­szát kiszélesítik a Szigetvár és Drávátok közötti műutat is. To­vább javul | a tömegközlekedés, tízmillió forintért vásárolhat Pécs autóbuszokat saját anyagi ere­jén felül. A megnövekedett for­galomhoz szükséges fettételeket útjavításokat karbantartósokat csomópontokat elvégzik, illetve kialakítják. A legnagyobb fel­adat Pécsett és a megye váro­saiban természetesen továbbra is a lakásépítés. A városokban jövőre 720 állami és 402 OTP lakással számolunk. Jelentősek lesznek a közműellátással kap­csolatos beruházásaink is. Pécs további fejlődésének ez például kulcskérdése. Tovább folytatják a kertvárosi közművesítést, ja­vítják a meszesi ivóvízellátást A helyi tanácsok a korábbi program alapján folytatják a törpevízművek építését. Mi a vízmutársúlásokat jelentős ősz- szeggel segítjük, hogy a falvak lakói mielőbb egészséges ivó­vízhez jussanak. Egészségügy? Jövőre kezdik építeni a sziget­vári kórházat, és a harkányi kór­ház új pavilonját. Javítjuk a kór­házak műszerezettségét, gyógy­szerellátását. Jelentős fejleszté­sek várhatók p művelődésügy területén is. Új Gyermek- és If­júságvédő Intézet épül Pécsett, a Tiborc utcában. Mohácson épül a megye legnagyobb gyógypedagógiai intézete. Boly­ban német nemzetiségi diák­otthon épül. Siklóson általános iskolai kollégium épül. Megszű­nik az áldatlan állapot, amely a kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakmunkásképzést eddig jellemezte: új iskolát építenek számukra. Bővül <j pécsj délszláv kollégium, Meszesen 12 tanter­mes szakközépiskola épül. A megye területéről érkező tanu­lók elhelyezését segíti a Pécsett épülő 400 férőhelyes diákotthon. Halaszthatatlan feladatunknak tartjuk, hogy p falusi Iskolákat újítsuk fel, eszközeiket jobban biztosítsuk. — Összességében megállapít, ható, hogy Pécs megyei város ta­nácsszerveinek munkája kezd beépülni Baranya tanácsszervei* nek össztevékenységébe. Pécs egyre inkább a megye szerves részévé válik. A városi tanács végrehajtó bizottságának tevé­kenysége színvonalas, fejlődő. Általában megfelelő arányban és differenciáltan foglalkozik a helyi kérdésekkel. A város re­gionális szerepköréből adódó társadalmi igényekhez mért munkája még erősítést Igényel. A tisztségviselők ismerik a tár­sadalmi igényeket, a legfőbb gondokat s a városigazgatással többnyire eredményesen foglal­koznak. '— Néhány számadattal sze­retném az óévi eredményeket elmondani. A kenyérgabona ter­mésátlaga 39,7 'mázsa volt, az országos átlagnál 14 százalék­kal nagyobb. Több kukoricánk is termett teljesítettük a cukor­répa, lucerna és vöröshere ter­veinket Nem tudtuk megva­lósítani elképzeléseinket a ker­tészetben, a burgonyaföldeken, persze, ellátási zavaraink azért nem voltak. A megye fennállása ótb még nem tartottak annyi sertést, mint 1973-ban. Számuk meghaladja a félmilliót! A szarvasmarha létszám is csak­nem eléri a százezret Fellen­dült a kisállattenyésztés! kedv, befejeződtek a megyében a szakosított állattenyésztő tele­pek építkezései. Ezek nyomán 5—6 százalékkal nőtt a mező- gazdasági üzemek termelési ér­téke. Jövőre feltétlenül javítani kell a zöldségellátást, a falvak önellátását szeretnénk szorgal­mazni, mert az javítaná a váro­sok ellátását, több húst adunk a közellátásba és exportra is. Az állattenyésztés minőségi ter­melési mutatóit szeretnénk ja­vítani. 1974-ben két nagy be­ruházás kezdődik Baranyában. Egyik a már említett ezervaoo- nos baromfifeldolgozó üzem Pé­csett, a másik pedig a Tenkes- hegyi jégelhárítósi rendszer ki­építése. Nagyrészt befejeződik a napi 48 tonna kapacitású pé­csi kenyérgyár építése is. Mind­ezek arra mutatnak, hogy szé­pen fejlődünk, üzemeink kor­szerűsödnek, eavre több és na­gyobb geo áll gazdaságaink rendelkezésére. S ez javít'o a mezőgazdaságban dolgozó em­berek életkörülményeit is. Kampfs Péter akció sikerét A szokásos év végi in­terjú előtt az újság­író végiggondolja: mik is jellemezték Pécs életét 1973-ban j mik voltak azok g gondok, nehézségek, amelyeken 1974-ben —• és az utána következő évek­ben — javítani kell; mit kell tenni, hogy a pécsi polgárok még jobban érez­zék magukat városuk falai között? Ilyen és hasonló kérdésekre kértünk választ Wieder Bélától, Pécs me­gyei Város Tanácsának el­nökétől az újévi interjúban.- Milyen esztendőt zárt Pécs? — A harmadik tervévre vonat­kozó célkitűzéseinket teljesítet­tük. s pénzügyileg ez volt a legjobb a három közül — álla­pította meg a Városi Tanács elnöke. - Naturális mutatók te­kintetében. főleg a lakásépítés­ben, kisebb számot sikerült el­érni (mindössze 813 lakást épí­tettünk), ennek okai azonban ismertek. Eredményeink közül első helyen említem, hogy elké­szült a tévétorony, ami a 73-as esztendő maradandó jelképe lesz. Nagy előrelépés történt a gyermekintézmények létesítésé­ben. A terv a lakásokhoz kap­csolódó beruházásként 330 óvo­dai helyet határozott meg öt esztendőre; ez évben pénzügyi átcsoportosításokkal 425-öt lé­tesítettünk! Kőzegészégügyi, közoktatási Intézményeinknél némi szinvonalemelkedés követ­kezett be. A Tolbuhln út közvi­lágításának korszerűsítése utón megtettük az előkészületeket a város egyéb pontjai jó közvilá­gításának megteremtésére. A dunai vezeték megtisztítása le­hetőséget adott, hogy valame­lyest enyhítsünk a vízellátás nyomasztó problémáin. Annak ellenére, hogy alapvetően jó évet zártunk, megemlíteném, hogy a kereskedelmi létesítmé­nyek építése, beléptetése to­vábbra is vontatottan halad. — Egy fontos, 1973-ban Indul! mozgalomról kérjük a vélemé­nyét. A pécsiek körében nagy visszhangra talált az MSZMP városi végrehajtó bizottságának felhívása az óvodaépítésre. Ez is mutatja, hogy a lakosság fontosnak tartja az óvodai hely­zet megoldását. Milyennek ér­tékeli ön az akció eddigi ered­ményét, milyen segítséget jelent ez a fejlesztési tervek megvaló­sításában és hogyan kívánják hasznosítani a felajánlott tár­sadalmi munkátt — Az akciót és annak vissz­hangját kedvezően ítéljük meg. Nemcsak azt tartjuk pozitívnak, hogy eddig csaknem hárommil­lió forint felajánlás történt, bár ez is nagyon fontos, hanem azt is, hogy a kivitelező vállalatck tevékenysége Is aktívabb lett az óvodaépítésben. A felhívás megmozgatta őket Is és átérzik a dolog fontosságát. Most ad­tuk át a Szabadság úti óvodát, az akció elsőszülöttét, holnap a Stoek-házi bővítést adjuk át rendeltetésének. Ezeknél már felhasználtuk a társadalmi fel­ajánlások egy jelentős részét. A további terveket illetően: mintegy 750 új óvodai helyet akarunk létesíteni, ebben janu­ár 11-én foglal állást a tanács végrehajtó bizottsága. Az az elképzelésünk, hogy ezeknél realizáljuk az eddigi társadalmi munkafelajánlásokat és megál­lapodásokat akarunk kötni a pécsi nagyvállalatokkal, hogv a Bőrgyárhoz hasonlóan vállalják egy-egy óvoda építését, bővíté­sét, s ehhez kapcsoljuk a szak­ipari vállalatok társadalmi mun- kafelajánlásót. Terveink között szerepel egy 150 személyes óvoda a Zsdánov utcában, az újmecsekaliai, Acsádv utcai óvoda bővítése, a Sorház utcai óvoda teljes felújítása, tárgya­lásokat folytatunk a dohány­gyári üzemi óvoda bővítésére, ezenkívül a tanács saját költ­ségvetéséből a Szigeti úton egy ÚJ, 150 személyes óvoda létesí­tését határozta el, s megvizs­gáljuk egy újabb kertvárosi óvoda mielőbbi megépítésének lehetőségeit, — Mindez bizonyára jó érzést kelt a pécsiekben, nem úgy, mint vízellátásunk helyzete. 1973- ban ismét súlyos és gya­kori gondot okozott a vízellátás egyenetlensége. Az esetenként megnyugtatónak szánt nyilatko­zatok azonban a vízhiánnyal küszködő lakosságot nem nyug­tatták meg. Milyen lépéseket tervez a város 1974-ben a víz­ellátás javítására? — Az ötödik ötéves tervben napi 18 ezer köbméteres vízbe­szerzési növekedés szerepel az Országos Vízügyi Hivatal beru­házásában. A kutak fúrása be­fejeződött, a víz bekötése a vá­rosba 1974-es feladat. Ezzel gyakorlatilag teljesítjük a terv­időszak feladatát Sokkal ag­gasztóbbak azonban a további évek kilátásai. Ezért a Városi Pártbizottsággal együtt úgy döntöttünk, hogy az év első hó­napjaiban megtárgyaljuk az Országos Vízügyi Hivatal elnö­kével Pécs távlati vízellátásá­nak problémáit. Fel akarjuk vetni a vízszükséglet következő ötéves tervi biztosításának, s el­sősorban a tározókapacitás bő­vítésének szükségességét. A legtöbb gondot ugyanis ez je­lenti. — A föviI gondjai, tervei kö­zül elsősorban arról kérem tá­jékoztatását, hogy várhatá-e 1974- ben előrehaladás Pécsett az iparosítás, az ipartelepítés terént . — Mint Ismert, ebben a terv­időszakban Pécs iporának fej­lesztését alapvetően a Mecha­nikai Laboratórium gyáregysé­gének telepítése jelentette, más nem szerepelt a terveinkben. A továbbiakban mindenekelőtt a következő tervidőszak nagyobb- arányú Iparfejlesztésének elő­készítését tervezzük a város kedvezőtlen ipari szerkezetének megváltoztatására. Napirenden van a Mechanikai Laboratóri­um továbbfejlesztése, új gyár­egységet hoz létre Pécseit a Szerszámipari Művek és az Egyesült Izzó. Most folynak a tárgyalások egy 800 millió fo­rintos költséggel épülő haris­nyagyár telepítésére Újmecsek- olja mellé, a Szigeti-tanya kör­nyékére. Ezzel elsősorban a nők foglalkoztatását akarjuk meg­könnyíteni, mint ahogy ezt cé­lozza a József Attila utcai kon- fekcióüzem bővítése is. Ebben az évben kezdjük meg a ba­romfifeldolgozó építését, foly­tatjuk a kenyérgyár és a Szikra Nyomda építkezését, amelyek várhatóan 1975 végére fejeződ­nek be, s idén realizálódik az AFIT-szerviz építésére létrejött megállapodás is. Mindezek mellett számolunk azzal Is, hogy a hagyományosnak számító pé­csi ipar — pl. Húsüzem, Po'-:e- lángyár — rekonstrukciója to­vábbfolyik, s bővül a Sörgyár, új telephelyet alakít ki a Fa­ipari Szövetkezet — Továbbra Is a lakásépítés jelenti elsőszámú gondunkat. Hogyan alakul 1974-ben Pé­csett a lakásépítés és mit vár­hatunk a munkás-lakásépítési akciótól? — Pénzeszközeink ebben az esztendőben 526 állami lakás építését teszik lehetővé, ez alat­ta marad az 1973-ban épített­nek, s egyben a tervidőszak legalacsonyabb lakásépítési száma, amivel nem vagyunk megelégedve. Ezt jeleztük a kormánynál Is. kérve az ennél nagyobb lakásmennyiség meg­építésének támogatását, ami az építőkapacitás kihasználását Is lehetővé tenné. Nem tudjuk, mi lesz a válasz, de bízunk a kor­mányzati szervek kedvező dön­tésében. A lakásépítés előkészí­tésében jól állunk, jelenleg több az előkészített területünk, mint aminek a beépítésére le­hetőségünk van. A munkás-la­kásépítési akcióban 611 lakás építésére érkezett igény, s en­nek megépítését minden körül­mények között biztosítjuk. Eddig 45 lakás épült meg a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói részére, 1974-ben kezdődik a MÉV dolgozói ré­szére 200 lakás építése Újme- csekalján. 135 lakást kívánunk építeni a Kertvárosban a BÉV kivitelezésében, ezen kívül tár­gyalásokat folytatunk az Orszá­gos Tervhivatallal, hogy továb­bi területet engedhessünk át mintegy 180 lakás megépítésé­re. Kértük, hoqy az újabb terü­letek előkészítésében pénzügyi fedezettel segítsenek bennün­ket Az Építőipari Szövetkezet kivitelezésében 200 kertvárosi lakás építése folyik, amiből hat­vanöt a munkás-lakásépítésre adunk át. Sajnálatosnak tart­juk, hogy a szövetkezet vonta­tottan tesz eleget szerződésben vállalt kötelezettségének, s nem olyan ütemben adja át a laká­sokat. mint ahogy számítunk nő. — 1974 az ötödik ötéves "terv előkészítésének éve. A főbb cél­kitűzéseket illetően mik a város elgondolásai? — Az előzetes koncepciók alakítgatásával már 1973-bar» elkezdtük előkészületeinket, a végleges koncepciókat ez év végére dolgozzuk ki. Ezért ma még igen előzetes elképzelé­sekről lehet nyilatkozni, s in- kább az igények megfogalma­zásáról lehet szó. Legfőbb cél­kitűzésünk a lakásépítés növe­lése. Az elvégzett szükséglet­számítások, az igények felméré­se és az avultsági tényezők fi­gyelembevételével több mint 20 ezer lakás megépítésére lenne szükség, mi 10—12 ezerrel szá­molunk a következő tervidő­szakban. Szeretnénk megnyug­tatóan rendezni a város vízel­látását. Ez mintegy 25—30 ezer köbméteres napi termelésbőví­téssel járó minimális szükséglet. Programba vesszük a megyei feladatokat is ellátó központi művelődési ház létesítését, a sportcsarnok építésének befe­jezése utón számolunk a fedett uszoda megépítésével. Bölcső­dék, óvodák terén a teljes ellá­tottságra törekszünk. Ez mint- eqy 1200 — jórészt normán fe­lüli — óvodai helyet jelent, te­hát a társadalmi erőkre szük­ség lesz még. Nagy szükség van az I. kerületi rendelőinté­zetre (ezt szeretnénk mihama­rabb elkezdeni). A közlekedés­ben tervezzük az új 6-os út át­kelési szakaszának megépítését, a felüljáró építésének befeje­zését teljes egészében, a vas­útállomás rekonstrukcióját, az autóbuszpályaudvar megépíté­sét. — Mindaz, amit elmondtam. egyetlen célt szolgál: a még jobb közérzet megteremtését. Minden tervünk, minden elgon­dolásunk erre Irányul, s ezek sokoldalú, eredményes munká­val valósíthatók meq 1974-ben is. Terveink valóraváltása váro­sunk minden polqárának fel­adata és — remélem, szívüqve is. Az új esztendőben véazendő közös munkánkhoz sok sikert kí­vánok Pécs minden polgárának — fejezte be nyilatkozatát Wie­der Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke. Hársfai isfeátt

Next

/
Thumbnails
Contents