Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-30 / 347. szám
1973 december 30, DUNANTOll NAPIO Kilátás a napfényben fürdő Mecsek-oldaira Tavasszal a pécsi m&gasbáz építését 4 feszített vázszerkezet hazai főpróbája lesz az építkezés Nem elhatározás, hanem társadalmi, gazdasági kényszer Középpontban az ember Legutóbb a próbacölöpőzes kapcsán került a nyilvánosság elé a pécsi magashoz ügye. Ebből is láthatta mindenki, hogy az épület — sokéves huzavona után — végre csakugyan a megvalósulás szakaszába jutott Hol is tart hát a magasház? A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat magyar honosításra megvásárolta a jugoszláv IMS—Zezelj építési módszer li- cencét, A nagy teherbírású feszített vázszerkezettel Ausztriában és Olaszországban is építkeznek, az első hazai kísérleti házak Mohácson épülnek már, az igazi nagy kísérlet a 25 szintes pécsi magasház lesz, amelyet a Megyeri út Szigeti úti torkolatában építenek, s amelynek a közelmúltban elvégzett próbacölöpözése eredményes »olt Pince nélkül A vállalat tervezői már a kiviteli terveken dolgoznak. Ezekből fogalmat alkothatunk magunknak arról, milyen is lesz Pécs legmagasabb lakóépülete. Az új technológia számtalan előnnyel rendelkezik, ezek egyi-' ke, hogy nincs szükség a költséges mélyalapozásra és a fogadószintre, Nem lesz sem pince, sem alagsor, a cölöpalapok a felszínig nyúlnak, s ezekhez közvetlenül csatlakoznak az épület tartópillérei, amelyek a 25 szint .terheit viselik. Egyes pillérekre 320 tonnányi súly nehezedik, A magashoz legalsó szintje egyben g földszint, ahol « lakó-bejárati előcsarnokokon kívül postahivatal és előreláthatóan egyéb üzlethelyiség lesz. Az alsó két emeleten a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága - helyezkedik el. Ez az elrendezés iránymutató lehet a később hasonló technológiával épülő há. rak tervezésénél, hogy nemcsak *i földszintet, hanem az épület alsóbb szintjeit is fel lehet használni közületi célra, A tulajdonképpeni lakóépö'- fet a harmadik, úgynevezett sze- relőszintrré! kezdődik, s efölött helyezkedik el a középfolyosós húsz lakószint, s a huszonötödik, vegyes rendeltetésű színt. 24é lakás Pécs legmagasabb lakóépülete egyben a város legnagyobb lakóépülete is lesz, hiszen 246 lakásában az átlagos családnagysággal számolva, mintegy 800-an laknak majd. Az említett húsz lakószint mindegyikén 12 lakás lesz, ezek közül nyolc 39 négyzetméter alapterületű egyszobás, négy pedig 56—58 négyzetméter alapterületű kétszobás lesz, A 25. emeletre hat műteremlakást terveznek és olyan közösségi helyiségeket, amelyekben a ház lakói társas életet élhetnek, vendégeket fogadhatnak. E heA technikai fejlődés, a termelés hatékonyságának növelése egyre inkább előtérbe állította az embert. Számos intézményben tudományos kutatómunka folyik a vezetés emberi és társadalmi tényezőivel kapcsolatban. A nemrégiben • Pécsett megrendezett szervezési és vezetési konferencián az egyik előadó így vélekedett: „Az előrehaladás kulcsát, annak feltételeit, hogy a különböző gazdasági szervezetekben a szervezettség javuljon, elsősorban az emberi tényezőkben kell keresni," Az emberi tényezők szerepének fontossága a Központi Bizottság 1972. novemberi ható- rozatábon is hangot kapott. Milyen előrelépések történtek azóta? Meitner Tamás, az SZVT szer vezési szakosztályának elnöke; — Az egyetemi képzésben nagyobb helyet kaptak az emberekkel foglalkozó tudományok. Különösen jelentős például az, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen munkatudományi tanszék létesült, ezzel megindult a munkaügyi szakközgazdász-képzés. Az emberi, társadalmi kérdésekkel egyre 'nagyobb mértékben foglalkoznak a vezetőképző intézményekben, főleg az Országos Vezetőképző Központban. Széles körben folyik a felsőfokú munkaügyi, szakképzés. Nemrég alakult a Munkaügyi Kutatóintézet, ahol ilyen irányú kutatások folynak. A tudományos társadalmi szerveknél is nagyobb súlyt kaptak az emberi tényezők, például az SZVT-nél is. — Oktatási, vezetőképzési tevékenységben tehát nincs hiány. Az egyetemeken, tanfolyamokon, vagy a különböző előadásokon hallottak miként valósulnak meg a gyakorlatban? — Egyet mindenképpen tudomásul kell venni. Az, hogy egyre több szó esik az emberi tényezőkről, ma már nem szentbeszéd, jótanács, vagy a vezetéshez mellékelt használati utasítás, amit vagy megfogadnak, vagy nem. Az élet kényszeríti rá a vezetőkre, üzemszervezőkre annak figyelembevételét, hogy egy gazdasági egység szerves és egyik legfontosabb része az ember. A kényszer egyik objektív oka az, hogy kimerültek a nyílt munkaerőtartolyiségek az északi oldalon lesz- nek, ahonnan pompás kilátás nyílik majd az‘egész Mecsek- oldalra. A magashoz ilyen szempontból mintegy ellenpontja lesz a tévé-toronynak. A ki- Jótóból ugygnis_ míadig. az. ór-_ nyas oldalakat lehet látni, a magasházból éppen ellenkezőleg, a napfényben fürdő, a hegyoldalra kúszó városban lehet gyönyörködni. A lakók kényelmét egyébként négy felvonó szolgálja majd. ICéf és fél év alatt készül @1 A BÉV úgy tervezi, hogy tavasszal kezdik a cölöpalapozást. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb márciusig végérvényesen lezárják a forgalom elő! a Megyeri út északi részét Júniusban indulnának a feszített vázszerkezet szerelésével, s 1974 végéig hat szint el is készülne. 1975- ben felépítik az egész vázat, s 1976 végére át is adják rendeltetésének az épületet, ami ezek szerint két és fél év alatt készül el. Ez soknak tűnik, de mégsem sok, ha arra gondolunk, hogy gz újmecsekaljai 17 emeletes csúszózsalus módszerrel három és fél évig épült Végeztek mór előzetes költségbecslést Is. A magasház teljes költsége mintegy 95 millió A VILLAM05IPARI ÉS GÉPJAVÍTÓ SZÖVETKEZET értesíti Tisztelt Megrendelőit, hogy SURÄNY! MIKLÓS ÚT 21. SZÁM ALATT 1974. január 2-án megnyitja mir elektroakusztikai és háztartási gépjavító SZERVIZÉT Nyitvatartás: délelőtt 7.30—12.00, délután 12.30—16,00 óráig Telefon: 12-963. Napirenden: a szakmunkások érettségije Az állami oktatás helyzetérő! és továbbfejlesztéséről hozott elmúlt évi központi bizottsági határozat kimondja, hogy „munka mellett tovább tanulni szándékozó fiatal szakmunkások részé, re érettségivel záruló esti-levelező tagozatokat kell szervezni”. Mi indokolja, hogy a szakmunkások középiskolai továbbtanulásának ezt az útját jelöli meg a Határozat, hiszen a közvetlen továbbtanulásra napjainkban több lehetőség is nyílik? A szakmunkások jelenleg a dolgozók gimnáziumát különbözeti vizsgával, három év alatt végezhetik el. A dolgozók négyéves szakközépiskolájában a hagyományos „A” tagozatú szakmunkásképzőben végzettek különbözeti vizsgával a második osztályban, az emelt szintű „B” tagozatokon végzettek különbözeti vizsga nélkül a harmadik osztályban tanulhatnak tovább. A „B”-tagozaton végzők számára az elmúlt években lehetővé vált, hogy különbözeti vizsga nélkül a számukra szervezett dolgozók kétéves szakközépiskolájában szerezhessenek érettségit. A reális helyzethez azonban az is hozzátartozik, hogy a szakmunkásképző iskolák „B"-tago- zatán tanulók alapismeretei nem eléggé szilárdak ahhoz, hogy az ifjú szakmunkások akár a gimnáziumban, akár a szakközéoís- kolában töpieqesen megállják helyüket A kétéves tanulmányi idő kevésnek bizonyult arra, hogy a dolgozók szakközépiskolájának tananyagát ténylegesen elsajátítsák. Mindez túlterhelést eredményezett és oda vezetett, hogy a szakközépiskolába beiratkozó szakmunkások 50—60 százaléka nem jut el az érettségiig. Az oktatáspolitikai határozat figyelembe vette ezeket a tapasztalatokat, ezért született meg a döntés a szakmunkások középiskolájának életre hívására. Ezzel a szakmunkások középiskolai továbbtanulását az eddigieknél reálisabb célkitűzésekkel és jobb feltételekkel kívgnják elősegíteni, de ezzel a lépéssel egyben a középiskola általánossá tételének egyik útját is kijelölték. A szakmunkások hároméves középiskolájának esti-levelező tagozatait az 1974—75. tanévtől indítják a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek felhasználásával, majd az 1977—78. tanévtől kezdve új alapdokumentumokkal az egységes tagozat nélküli szakmunkásképzés új tanterveinek és tankönyveinek figyelembe vételével folytatják a munkát. Ettől kezdve a szakmunkások középiskolai továbbtanulásának feltehetően ez lesz a tömegesen járható útja. Addig természetesen az ipari és mezőgazdasági jellegű szakközépiskolák éppúgy mint az emelt szintű „B’’-tagozatú szakmunkás- képzőre épülő dolqozók kétéves szakközépiskolái változatlan képzési céllal működnek. A jövőben is megmaradnak a dolgozók gimnáziumai, ahol a szakmunkások különbözeti vizsgával a második, illetve a harmadik osztályban folytathatják tanulmányaikat Továbbra is fenntartják a nem szakmunkásképzési céllal működő négyéves szakközépiskolák (közgazdasági, közlekedési stb.) esti-levelező tagozatait lékok. A prognózisok szerint, társadalmi összmunkaidő alapja 1985-ben nem haladja meg az 1970. évit. Változik a munkaerő-összetétel is. Jelentős ütemben növekszik a. szellemi munkakörben foglalkoztatottak aránya. További objektív tényező, a gazdasági kényszer felülről és a szociális kényszer alulról. — Egy emberközpontú társa-' dalomban, a vezetőkkel szem ben társadalmi igényként jelentkezik a humánum. Az üzemekben, vállalatoknál mit követel meg a humanitás, és hol vannak a határai? — Valóban, társadalmunknak legfőbb sajátja a humanizmus. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne az a formája jelenjen meg, amit nemrég, egy felmérés során tapasztaltunk: egy vállalat csak azért gyártott néhány régi gép^n, számára kevéssé gazdaságos terméket, hogy ne kelljen az évtizedek óta ott dolgozó idősebb munkásokat megmozdítani. Számos más módja van annak, hogy megvédjük a dolgozóinkat. Le kell küzdeni azt a tévhitet, amely szerint az emberi stabilitást a változatlanság, a konzervativizmus biztosítja. A változásokra — amelyekre az állandó fejlődés kényszerít — tudatosan fel kell készíteni a dolgozókat. Ennek érdekében tudatossá, szervezetté kell tenni e fovábbképzést. Ebben még nagyon sok a tennivaló. Egy felmérés szerint a vezetőknek alig egyötöde várja el beosztottaitól a továbbtanulást. — A humánum másik összetevője az is, hogy a dolgozó tudja, hogy mit, miért kell csinálnia. Egy utasításnál ne az utasító személye legyen elöl, hanem a cél, az elvégzendő munka értelme. Azzal a szemlélettel feltétlenül szakítani kell, hogy a főnöknek mindig igaza von, de ha nem, akkor is ó a főnök. — A vezetői magatartáson keresztül el is jutottunk a munkahelyi légkör kérdéséhez. — A jó munkahelyi légkör kialakítása már nemcsak a vezető és a beosztott viszonyán múlik. Sok függ attól is, hogy milyen körülmények vannak másutt. Ha például egy adott iparágon belül oz egyik üzem magas nyereséget fizet, a másik pedig veszteséges, teljesen mindegy, hogy milyen hangulatos színűre festik a falakat, lehet bármilyen meghitt kapcsolat a vezető és beosztott között. Ugyanígy a fordítottja is; ha rossz körülmények között kénytelenek dolgozni, ha az alapvető. szociális körülményeket sem biztosítja ,a munkahely, akkor sem számíthatnak tartós eredményre, ha egyébként a bérezéssel elégedettek a dolgozók. — Döntő a végzett munka elbírálása is. Egy 1971-ben végzett felmérés tanúsága szerint egy tervezőintézet munkatársai közül a megkérdezetteknek csak . a fele tartja igazságosnak erkölcsi, és csupán egy- harmaduk az anyagi elismerést Hasonló felmérés 2000 munkás esetében azt mutatta, hogy az erkölcsi megbecsülést a munkások harminc százaléka, az anyagit 3ó százaléka tartotta nem kielégítőnek. Ezek az eredmények akkor is figyelemreméltóak, ha számításba vesszük az öumegítélésnél jelentkező szubjektív tényezőket. — Az emberek termelési szerepéhez nemcsak az egyéni érdek, hanem d csoport-, illetve a társadalmi érdek védelme is hozzátartozik. így például a munkafegyelem megtartása — Ügy vélem, téved az, aki a fegyelem alapkérdésének a fegyelmezést tartja. A munka- fegyelmet, a munkamorált számos alapvető tényező meghatározza. így például a szervezettség, a feladatok és a felelősség világos megfogalmazása, az érdekek, a kulturális szint, a szükséges és a valóságos képzettség viszonya, és így tovább. Ha nem világosak a szabályok, akkor nem világos az sem, hogy mikor és hogyan sértették meg azokat. Sajnos a jól elhatárolt döntési és felelősségi körök megfogalmazása még nem általános. — Az emberi, társadalmi tényezők vizsgálatánál milyen szerepük van az üzemi pszichológusoknak? — Ma már egyre gyakoribb, hogy egy-egy gazdasági egységnél nemcsak divatból alkalmazzák a pszichológusokat, a gyakorlati eredmények azonban még nem kielégítőek. Meg kell találni a módját annak, hogy a kiválasztásnál, vagyis az alkalmasság meghatározásánál, az esetleges fluktuáció okainak felkutatásánál, az új dolgozó beilleszkedésénél, a munkahelyi légkör elemzésénél az eddiginél jóval nagyobb teret kapjanak ezek a szakemberek. A szakintézeteknek,! egyetemi tanszékeknek egyértelműbben kellene az üzemi szakemberek mögött állni. — Sok tekintetben még a kezdeti lépéseknél tartunk, egy azonban bizonyos. Az ember szerepét, a munkahely, az azon kívüli élet és az emberi kapcsolatok kölcsönhatásait nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Kurucz Gyula EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KIVAN KISIPAROSAINAK KIOSZ PÉCSI CSOPORT TITKÁRA ÉS VEZETŐSÉGE. Gépjárműüzemeltetők figyelmébe! \Z A FIT XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT VÁLLALJA minden típusú személy- és tehergépkocsi műszaki vizsgára való előkészítését és levizsgáztatását előzetes bejelentés alapján. Vegye igénybe szolgáltatásainkat Cím: AF1T XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT, P É C S, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33. SZÁM. forint lesz, a lakások egy négyzetméterére jutó költség 8,3 ezer forintra tehető. A BÉV a korábban ugyanide tervezett magasház költségeivel számolt, tehát fix áron — a kísérlettel járó kockázattal együtt — vállalta az építést. A pécsi, magasház sikerétől függ, hogy az új technológia polgárjogot nyer-e a magyar építőiparban. L
