Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-29 / 346. szám

— 1973. december 29. OUNí NtOll NAPtö Napirenden a haltermelés gondjai A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken tartotta ez évi utolsó ülését. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a rögzített áras gyermekruházati ■ cikkekből való ellátás helyzeté­nek utóvizsgálatára készült proarnmot, Ez év márciusában c KNEB vizsgálati meaállapítá- sai és javaslatai alapján a Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium olyan intézkedést adott ki, amely szerint az erre kijelölt gvárak és üzletek változaton áron és minőségben kötelesek forgalomba Hozni mintegy 30 fontos gyermekruházati cikket. A KNEB a iövő év.elején a fő­városban és hat megyében megvizsgálja, hogy elérte-e cél­ját ez a szülők tervének és gondiainak könnyítésére irányu­ló intézkedés. A halhústermelés és -forgal­mazás időszerű problémáit nyolc megyében vizsgálta a né­pi ellenőrzés. A KNEB elé ter- . jesztett összefoglaló jeleníts i megállapítja, hogy a halterme- | lés iái beleilleszkedik a mező­gazdaság termelési szerkezeté­be, egyéb művelésre nem alkal­mas területeken gyorsabb meg­térülést biztosít, mint például az erdőtelepítés. Import-takar­mányt nem igényel, kedvező a takarmány hasznosítása és ;gy gazdaságos is a haltermelés. Ennek ellenére a haltermelés és a fogyasztás időarányosan nem érte el a IV. ötéves tervben elő­irányzott szintet. Az elmaradás okait részletesen elemzi a je- ientés. Üj halastavakra, a ré­giek korszerűsítésére, megfele­lőbb korbantartására, gépesí­tésre, szakemberképzésre, az in­tenzív fejlesztéshez szükséges alapképzésre, anyagi ösztönzés- J re van szükség. Mindehhez részletes koncep­ció kidolgozása és annak meg­valósítása szükséges. A KNEB a jelentést elfogadta és meg­küldi az intézkedésre jogosult tárcák és főhatóságok vezetői­nek. A KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot a Duna Kertészeti Mg. Tsz. csomagoló részlegénél, majd a réyríeggel kapcsolatban álló hat vállalatnál végzett vizs­gálót megállapításairól. A KNEB elnöke tiltott munkaerő­átengedés miatt gazdasági bír­ság eljárást kezdeményez a ter­melőszövetkezettel és az érintett állami vállalatokkal szemben a több mint 16 millió forint jog­talan haszon elvonására és az okozott kárral arányban állá büntetés kiszabására. A felelős j ügyintézőkkel és vezetőkkel szemben eljárás indult. Községi népfront vezetők továbbképzése Epul a* U1 nYomda Elhelyezték t esz alapitő levelet Dr. Adóm Antal megnyitó beszédét mondja. — Szokolai felv. — A községi népfront vezetők továbbképzésére, informálására, az időszerű mozgalmi feladatoK megbeszélésére háromnapos tanfolyamot rendez Pécsett, az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán, a HNF Baranya megyéi Bi­zottsága. A megnyitót tegnap tartották. Dr. Adám Antal, a HNF megyei elnöke köszöntötte a 300 részt­vevőt, továbbá Kádár Német Bélánét, az MSZMP Baranya megvei Bizottsága képviselőjét Az első előadást dr. Komano- v/cs József, a Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára tartotta: A szocialista nemzeti egység további erősítésének feladatai címmel. Ezt követően konzultá­ció következett, melyet Sztergár János, a HNF megyei titkára ve­zetett. Délután dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottságának titkára tar­tott tájékoztatót a Hazafics Népfront és a tanácsok együtt­működéséről, különös tekintettel a város- és községpolitikai fel- aaatokra. Az előadások ma — szómba- I ton — folytatódnak. A községi j népfront vezetők — program l szerint — este megtekintik a ! Pécsi Nemzeti Színház műsorát. Kiosztották a virágositósi verseny díjait Miért zsúfoltak, rendezetlenek az üdülőtelepek? Ülést tartott a Mecsekridéki Intéző Bizottság Építsünk óvodát! Csatlakoztak az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságá­nak felhívásához a BARANYA- MÉK dolgozói is, akik egyhavi | bérük 2,2 százalékának felaján- j lásával akarják segíteni a Pé- \ esett indult óvodaépítési moz­galmat. A dolgozók felajánlása j 16 350 forintot tett ki, a vállalat J vezetősége ezt a részesedési i alap terhére 20 000 forintra | egészítette ki. A felajánlott ősz- j szeget befizették a Városi Ta- ; nács fejlesztési olap számlá-j jára. A Szövetkezeti Szállítási Vál­lalat pécsi telephelyének dol­gozói novemberi fizetésük 2 százalékával segítették a moz­galmat. A felajánlások követ­keztében összesen 4269 forintot fizettek be. Szigetváron az Építsünk óvo­dát mozgalomhoz az év utolsó hetében hét üzem. illetve intéz­mény mintegy 25 000 forintot ajánlott fel. A felajánlók: a vá­rosi Vöröskereszt, az Ipari Szak­munkásképző Intézet, az OTP járási fiókja, a Mecsek Turist szigetvári kirendeltsége, az 1-es számú bölcsőde, a Sörgyár ki- rendeltsége és a Faipari KTSZ dolaozói. A jó levegő, a nyugalom, a pihenés, a sportolás, a szórako­zás utáni vágy fokozottan- meg­nőtt az utóbbi évtizedekben. Az urbanizálódott emberiség hét­végeken a természetbe mene­kül, s erre ma már ideje is van: egyre több munkahelyen vezet­ték be a szabad szombatot, rö- videbb lett a munkahét, E tényezők segítették az üdü­lőkörzetek, víkendtelepek, hor- gásztanyók, nyaralók, s más, ha­sonló, a pihenést, kikapcsoló­dást szolgáló létesítmények ro­hamos terjedését. A megnöve­kedett szabadidőt követően gomba módra nőttek az üdü­lők, víkendházak. A hajdan volt kukoricások helyén bungalók se­ra emelkedik Orfűn, Mohácsnál, a Duna mellett, Harkányban s még jó néhány helyen a me­gyében. A helyes politikai dön­tést, a több szabadidő biztosí­tását azonban nem követték az üdülőtelepek létesítésének fel­tételei. Az igény viszont oly ug­rásszerűen megnőtt, hogy mire az építészek, tanácsi szakembe­rek foglalkozni kezdtek az üdü­lőtelepek létesítésének problé­máival, már nem lehetett segí­teni a rendezetlenségen, a zsú­foltságon, a településrendezési elveket felrúgó beépítési tormá­kon. Ezekkel a gondolatokkal kezd- • te Bálint János megyei főépí­tész azt az előadását, melyet a Mecsekvidéki Intéző Bizottság tegnapi ülésén tartott a megye üdülőkörzeteinek problémáinál. A gondok egyik forrása, hogy a hétvégi házakat — érthető okokból — funkciójuk és a ki­sebb építési költség miatt kis telekre építik. A kis telkek pe­dig önmagukban is a zsúfoltság érzetét keltik, nem beszélve ar­ról, ha a házak emellett rende­zetlenek, nincs egységes stílu­suk. Ezt a törekvést „segítette” ráadásul néhány tsz, melyek fé- lig-meddig szabálytalanul par­celláztak. Bárban például a sző­lőkben is épültek házacskák, amelyeket a legnagyobb jóin­dulattal sem lehet pincének ne­vezni .. . Továbbra is takarékosan, de nyugalmat, viszonylagos zárt­ságot biztosítva kell építeni. Az viszont korántsem bizonyos, hogy a nyugalmat és a zártsá­got csak több ezer forintos cif­ra kerítések jelentik. Nem szé­pek a „várfallal" körülvett ap­rócska házak, s a terület kihasz­náltsága is a legrosszabb így. A korszerű, több szabad teret biztosító beépítési forma a cso­portház, a sorház nagy, belső, kerítés nélküli közös, szabad te­rületekkel. Az ilyen víkendtelep a pihenést, szórakozást, sporto­lást is jobban s'zolgálja. Ennek érdekében viszont sürgős tenni­valókra van szükség. A Mohács környéki üdülőkörzetnek például máig sem készült el az általá­nos rendezési terve, enélkül pe­dig nem lehet átgondoltan, esz­tétikusán, egyszóval jól építkez­ni. A Mecsekvidéki Intéző Bizott­ság idei utolsó ülésének napi­rendjén szerepelt még Tolna es Baranya megye természetvédel­mi területeinek helyzete, majd Jakabos Zoltánná, az Intéző Bi­zottság titkára számolt be me­gyénk 1973. évi idegenforgal­máról. Az ülés befejeztével Patkó Sándor, a Mecsekvidéki Intéző Bizottság elnöke átnyúj­totta az idei virágositósi ver­seny dijait. Az első díjat és a vándorserleget Fadd, a máso­dik díjat Dombóvár, a harma­dikat pedig Pécsvárad nyerte el. Serleggel jutalmazták még Meszest, Egyházaskozárt, Hosz- szúhetényt, Sellyét, öcsényt, Szederkényt, Dunaszekcsőt és Szentlászlót. (Folytatás az I. oldalról.) megkapja a királyi privilégiumot és nagy igyekezettel berende­zett nyomdájában meg is kezdi működését. Bemutatkozásul el­készíti díszes kivitelű betűmintc- könyvét, majd egyre-másra ie- lennek meg nyomdájában az ü tatos és tudós könyvek. Kétszáz év távlatából elmondhatjuk, hogy Engel János nyomdai te­vékenységén keresztül Pécs vá­rosa is részese, gyakorlati mű­velője lett az egyetemes mag/or kultúrának. Engel János óta megszakítás nélkül készült Pé­csett könyv, sok-sok ezer, me­lyek közül nem egy nemcsak Ha­zánkban, de messze földön hí­ressé vált. Az első pécsi nyomdát a két évszázad alatt még számos más, kisebb-nagyobb vállalkozás kö­vette. Az 1860-as évek vége felé egyre gyarapodott a nyomdák és a nyomdászok száma, s az utóbbiak hamarosan rájöttek arra, hogy az összefogás, tár­sulás megvalósítása nélkül nem is remélhetik nagyon sanyarú sorsuk megjavítását. így került sor előbb a Pest—Budai nyom­dászok egyletbe tömörülésére, majd példájuk nyomán Pécsett elsőként 1869-ben a Pécsi Nyomdász Egylet megalakításá­ra. A századik évfordulóról an­nak idején méltó ünnepséggel emlékeztünk meg, idézve az előttikik járó és nagyon küzdel­mes, harcos életet élő nyomdá­szok emlékét, A pécsi nyomdászmúltnok szép számmal voltak kiemelkedő egyéniségei, akik részben szak­mai kiválóságukkal, részben pe­dig a közösségért még üldöz­tetést is vállaló mozgalmi éle­tükkel írták be nevüket a pécsi nyomdásrmúlt aranykönyvébe. A felszabadulást követően szinte már az első órákban megindult a munka a legna­gyobb üzemekben. A volt Pécsi Napló nyomdáját a Magyar Kommunista Párt üzemeltette es nagyon hamarosan innen kerül­tek ki a párt első és legfonto­sabb ideológiai kiadványai. 1949 végén bekövetkezett a nyomdák államosítása, majd ezt kővetően a szétaprózott nyom­dák összevonása. E folyamat évekig tartott, míg végül is ki­alakult a mai Pécsi Szikra Nyomda. Pécs város lakossága o pécsi nyomdászat megindulása idején mindössze 8000 volt, a felsza­baduláskor 88 ezer, napjaink­ban pedig már meghaladja a 150 ezret. Ennek során új lakó­telepek, városrészek jöttek létre, kapcsolódóan új oktatási intéz­mények és kulturális szervek. A megnövekedett lakosság kultu­rális igényeit különféle utakon lehet és kell kielégíteni. Ugyan­így azonban nem érdektelen az sem, hogy a fejlődő város ré­szére igényesebb kivitelben, kor­szerűbb eszközökkel tudjuk biz­tosítani a napi sajtót, amely mór mindannyiunk életének nél­külözhetetlen eleme. A műve­lődésügyi szervek számos új igé­nyét könyvekkel, folyóiratokkal és egyéb színvonalas kiadvá­A VIILAMOSIPARI ES GÉPJAVÍTÓ SZÖVETKEZET értesíti Tisztelt Megrendelőit, hogy SURANYI MIKLÓS ÚT 21. SZÁM ALATT 1974. január 2-án megnyitja elektroakusrtikoi es háztartási gépjavító SZERVIZÉT Nyitvatartási délelőtt 7.30—12.00, délután 12.30—16.00 óráig Telefon: 12-963. Értesítjük a kedves ügyfeleinket és a T. lakosságot, hogy a Fürst Sándor utcai üzemanyag töltőállomá­sunkat 197«. JANUAR 2-TOL — ÁTÉPÍTÉS MIATT — ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZ7UK. Kizárólag o lakosság részére o töltőállomás területén háztartási tüzelőolajat továbbra is forgalmazunk hétköznaponként reggel 6 órától este 21 óráig. Vasár- és ünnepnapokon a háztartási tüzelőolaj kiszolgálása ezen töltőállomásnál szünetel. Egyéb a város területén levő töltőállomásainknál az eddigi nyitvatartási időpontokban üzemanyag, illetve háztartási tüzelőolaj vételezhető. „A FOR" ASVANYOLAJFORGALMI VALLALAT, III. SZ. TÁJEGYSÉGI TELEPE, KAPOSVÁR. nyakkal kell szolgálni. A vá'os egyre jelentékenyebb politikai, kulturális, tudományos, és . ta - sadalmi élete mind nagyobb feladatokat o a kulturális élet műszaki bázisára: a nyomdára. A magyar népgazdaság dina- 'mikus fejlődése, a szocializmus alap:ainak lerakása, a kultúr- forradalom lehetővé és szüksé­gessé tette, hogy a párt és a kormány illetékes szervei napi­rendre tűzzék a magyar nyom­daipar általános fejlesztésének kérdését. Ennek keretében ke- -üIt sor arra, hogy a létesítendő pécsi nyomda alapkövét el­helyezhettük. Befejezésül álljon itt még né­hány számadat az új üzemről. 1975 év végéig megvalósítan­dó új üzemünk beruházási költ­sége 93,5 millió Ft. Ebből 56.5 milliót emésztenek tel az építés munkálatai, gépi beruházásra 18,5 milliót tudunk fordítani. A fennmaradó összeg az egyéb költségeket foglalja magába. Új üzemünk területe 2,1 hektár, amelyhez keleti irányban még további 2 hektár területünk "an fejlődés céljára. Új rotációs géptermünkbe két offset rotációs gépet állítunk. Mindkét gép 32 oldalas NDK gyártmányú, az első két nyomó­művel, a második „sattelit” nyo­móművel, mely 4 szín benyomá­sára lesz alkalmas. A formaelő­készítő részben megtaláljuk a hagyományos formaelőkészítési eljárást, de ugyanakkor lesz hely a „hideg" szedési eljárás fejlesztésére is, nemkülönben nagy súlyt helyezünk a fotó­eljárás tökéletesítésére. A gép­terem és a kötészet főleg a zaj­ártalom csökkentése érdekében egy. közös csarnokba kerül. Itt tovább fejlesztjük a magas- és offset nyomó eljárást, korszerű­sítjük a különböző könyvköté­szet, munkaműveleteket. A jövőben még fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a mindig újabb és mod^cpg^b technológiai eljárások beveze­tésére és megvalósítására. Kü­lönös gondot viselünk arra, hogy fiataljainkat ilyen irányban to­vábbképezzük, hogy az új nyom­da új körülményei között meg­állhassák helyüket, magas szín- vonalon sajátítsák el a nyomda, ipari szakismereteket, kellően ismerkedjenek meg az új tech­nológiai eljárásokkal, képesek legyenek azt <befogadni, alkal­mazni, továbbfejleszteni és az úiabb generációknak tudásukat átadni. Tisztelt ünneplő közönség! A XX. század nagyobbik ré­szét mór mögöttünk hagytuk. Távlatból ugyan, de nyomasztó teherként villan fel a múlt, a két pusztító imperialista és fa­siszta rablóhóború, amelyek a kapitalista rendszert alapjaiban rázták meg. Mégis azt mond­hatjuk, hogy a XX. század ge­nerációja boldog lehet, hogy oly korban él és alkot, amely kor győzelemre vitte a szocialis­ta forradalmat, s létrehozta a béke legfőbb letéteményesét, a szocialista világrendszert. Parányi része van ebben a nyomdászatnak is, a nyomtatott betűkön keresztül, hisz ezáltal munkások, parasztok, s haladó értelmiségiek tíz- és százmilliói­hoz jutottak el a munkásosztály halhatatlan teoretikusainak, for­radalmi vezéreinek tanításai, amelyek hivatva vannak az el­lentmondásos, kizsákmányoló tőkés rendet megdönteni és fel­váltani a szocialista, kommunis­ta, a világ arculatát megszépítő és iaazabbá tevő társadalmi renddel. A múlt és jövő képei után a mai ünnepélyes alkalomból szí­vesen és tisztelettel emlékezünk meg azokról a munkatársaink­ról, akik a mozgalomban és kö­rünkben hosszú évtizedeket töl­töttek el, segítettek a mához és még tovább segítenek építeni az előttünk álló jövőt — fejezte be ünnepi beszédét Melles Re­zső, a nyomda igazgatója. Az ünnepség befejező aktu­saként Melles elvfárs Borsy Ká­roly könwtermelési vezetőnek, Soárer Ödön üzemeoyséa-veze- tőnek, Ka/di Istvánná szocialista brigádvezetőnek átnyújtotta az Engel János József nevét viseip nívódíjat. Törzsgárda-tagoknak plakettet, oklevelet adott át. M !, \

Next

/
Thumbnails
Contents