Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-23 / 342. szám
6 DUN ANTOLI NAPLÓ 1973. december 23. Pécsi mwM a cári iitiVdiuifi. 1953. december 23. Húszéves a tiszatöki duzzasztémü I Pécs mindig is zene-váios I voit. Faicii közül olyan mu- I zsikusok kerültek ki, akik nemcsak szőkébb pairiájuk- • ban, hanem az ország határúin túl is hírnevet szereztek. Ezek közé tartozott Gungl János. Hétéves korában enekes fiú lett a pécsi Székesegyház énekkarában. Mestere, Lick György, olyan muzsikus volt, aki Bécsben J. Haydn-tó! ta- . pult zenét. Gungl Jánost, a Pécsvára- I dón született neves művészt, a pesti Német Színház ze- • nekarának hangverseny- I mestere tanította hegedülni. I Néhány évig a Német Szín- ■ ház zenekarában is játszott, ■ majd a grazi 4. tüzérezred zenekarához ment unoka- bátyja, Gungi József mellé, ] I aki ott karmester volt. Graz- j í ben azután a 23. gyaiogez- i I red zenekarába került mint j ; másod-karmester. Zeneelmé- ! leti tudását itt tökéletesítet- i te. Berlinben saját zenekara j f.voft. Abban az időben a muzsikusok — éppen úgy, mint ma —, szerettek világot járni. Gungl János is megfordult nemcsak Németországban, hanem Francia- országban is. Útja során elkerült Szentpétervárra, ahol a cári udvar zenekari karmestere lelt. A nyughatatlan vérű muzsikus megunta a cári udvar I pompáját, európai körútra indult. De a dániai, angliai, j skóciai, hollandiai, valarmnt [ belgiumi hangverseny-kőrút- [ ja után a szíve mégis visszo- j húzta Pétervárra. Ez nem volt i véletlen, mert a muzsikusnak j dalból volt a lelke, és ekkor I már szerelmi szálak is fűzték ; egy cári hercegnőhöz. Hogy i a botrányt elkerülje, 1860- \ ban Pécsre menekült. De az orosz hercegnő ide is utána jött. Egy ideig itt, Pécsett éltek együtt, egy gyermekük is született. Gungl János 1860- tól a pécsi Városi Zeneiskola tanára lett. Ugyanakkor j a székesegyházi zenekarban is működött, és a tanítóképzőben is tanított. Egy cári parancs azonban hazarendelte a hercegnőt. Ez Gungl Jánost lelkileg any- nyira megrázta, hogy önmaga árnyéka lett. Egészségi állapota napról napra romlott. És a cári udvar Pécsett élt egykori muzsikusa, aki | nemcsak karmester volt — j hanem főleg népszerű tánc- j zenét is komponált, keringő- I két, Európa-szerte ismert muzsikát — 90 évvel ezelőtt, 1883. november 23-án nagy szegénységben halt meg. Pusztai József Húsz évvel ezelőtt, 1953. december 23-án engedték át először a Tisza vizét a tiszalöki duzzasztómű zsilipjein. Ezzel befejeződött a tiszalöki öntözőrendszer legfontosabb részének kiépítése: a rázonv-usztai 3,2 kilométeres kanyar átvágásával teljesen új mederben felépült a duzzasztómű. A következő év tavaszára elkészült a Keleti főcsatorna első 65 kilométeres szakasza, 45 kilométeren telies, 20 kilométeren fél szélességben. M!'l árdos létesítmény A létesítmény ünnepélyes avatására 1954. május 9-én került son Az ezt követő két-évben é'ü't meg a Keleti főcsatorna tr''"s ho'szí sápában Pa- konszecíq, ahol a Kék Kálién keresztül te ' olsk a Berettyóba. Tíz évvel később készült el a 42,8 kilométer hosszú Nyugati főcsatorna Tiszcvasváritól Új- szentmargi óig. Eközben egyenként üzembe helyezték a vízierőmű turbináit. Az első ötéves terv egyik kiemelt beruházásának méreteire jellemző, hogy az építkezéseknél több mint 5 millió köbméter földet mozgattak meg, 87 000 köbméter vasbetont építettek be, a vassre-kezeíek súlya 3200 tonna. Az építés költsége a csatornákkal eayürt 1147 millió forint volt. (Ez nem tartalmazza a meíiékcsatornák és az öntözőberendezések költségeit.) A vízi létesítmény három fő részből: a duzzasztóból, a vízierőműből és a hajózsilioből áll. Ehhez kapcsplódik a Keleti és a Nyugati Főcsatorna. A Keleti főcsatorna a duzzasztó felett 700 méterre ágazik ki a Tiszából, s másodpercenként 64 köbméter vizet szállít. A duzzasztómű szélessége 135 métér, három nyílású. A duzzasztás az egyenként 37 méter széles, 155 tonna súlyú mozgatható tábla szabályozósával történik. Az; erőmű három turbinával működik. A turbinák a felduzzasztott vízből másodpercenként együttesen 300 köbmétert hasznosítanak. Az átlagos évi energia- termelés 54 millió kilowattóra körüli. A hajózsilip 17 méter széles, 85 méter hosszú, 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas, s ezzel a Tisza hajózhatóságát — a vízszint állandósításával Dombrádig hosz- szabbították meg. Évszázados álmok A Tisza I. vízlépcső felépítése fontos állomás a hazai vízhasznosítás történetében. Ezzel évszázados álmok váltak valóra. A Tisza vizének hasznosítása régóta foglalkoztatta hazánk legjobbjait. Az 1863-as nagy alföldi aszály után terv is készült 150 000 hektárnyi föld öntözésére. Ez a program azonban még nem gondoskodott a Tisza állandó vízszintjéről, majd pénzügyi akadályok miatt feledesbe ment. A vízlépcső az elmúlt két évtizedben szinte minden vonatkozásban eleget tett azoknak a funkcióknak, amelyeket a tervezők szántak a létesítménynek, Az építkezés költségei töboszörösen megtérültek a sokoldalú hasznosítás révén. A Tiszalöki Vízierőmű az átadás óta 850 millió kilowattóra villo- mosenergiát termelt. Ennyi villamosenergia előállításához 2300 kalóriás értékű szénből 113 000 vagonra lett volna szükség. Ha a vagonokat egy sorba állítanák, a sor valamivel többször, mint kétszer érne végig hazánkon. A Tisza vize Debrecenben A Keleti főcsatorná és a Nyugati főcsatorna hazánk legaszályosabb vidékére, a Horto- bágyra és környékére viszi el az éltető vizet. Ugyanakkor esős évszakokban összegyűjti e térségből a káros belvizeket, részben gravitációsan, részben nagyteljesítményű szivattyúkkal a főcsatornákba emelve. Az első években a vizet a méiyfek- vésű, szikes földeken hasznosították. Az addig terméketlen területeken megkezdték a rizs termesztését, másodlagos hasznosításként pedig a haltenyésztést. Kisebb mértékben öntözték a kertészeti növényeket is. A Hortobágyon, Püspökladány és Tiszavasvári határában, többezer holdas rizstelepek alakultak ki. Az 1960-as évek elejétől kezdve az öntözést mindjobban kiterjesztették a magasabb fekvésű, jobb minőségű talajokra is. Jelenleg a Keleti és Nyugati főcsatorna mentén 45 600 hektár öntözésre van lehetőség. Az idén a berendezéseket csaknem száz százalékban kihasználták. Ebből a legnagyobb öntözhető terület, 41 000 hektár Hajdú megyére, a többi a szomszédos ( Szabolcs megyei tiszalöki és j tiszavasvári térségére, Békés és j Szolnok megyékre jut. Az elkö- vetkező években tovább növek- 1 szik az öntözhető terület Épül \ és részben már üzemel a haj- j dúszováti 1350 hektáros esőzte- ; tő mintaöntözőfürt és még a j negyedik ötéves tervben elkészül a hajdúnánási 2500 hektó- j ros öntözőfürt. Távlatokban, körülbelül 1985- ig, további 20 000 hektár öntözését. tervezik és a Kéíetí főcsatornából való kivétellel a közeli években a Tisza vizét használják fel Debrecen város vízellátásának javítására is. A csatornák párt án A vízhasznosítás másik módja a haltenyésztés. 6500 hektárt kitevő halastavat alakítottak ki olyan területeken, amelyek még rétként vagy legelőként sem hasznosíthatók. A halastavakban igen eredményes halgazdálkodóst folytatnak. A csatornáknak, öntözőrend- i szereknek igen nagy szerepük j van a térség mikroklímájának alakításában. A csatornák part- j jain ültetett erdősávok, ligetek, j gazdagítják, szépítik a környe- j zetet. A Keleti főcsatorna tor- j kolatában hétvégi víkendtelep, 1 a csatorna mentén több hor- gásztanya épült . I Húsz éve, 1953. december 23-án adták ót rendeltetésének a Tiszalöki Duzzasztógátat. Komolytalan rojjaí Vízvezetékszerelői legenda Tetszenek tudni, hogy mi az a csaptelep? Amikor látogatóba mentem a még át nem vett lakásba, már meggyűlt vele a bajom. Megnyitottam o vízcsapot és a kézizuhanyozó fülig lefröcskölt. Ferdére volt állítva. Egyik nap aztán a konyhai bedobta a törölközőt. Hosszú ideig gyanúsan viselkedett, aztán a csapnak a csavarja nem állt meg, hanem pörgött, a víz meq lelkesen folyt. Ez a hideg vízé volt. Zseniális család vagyunk, rájöttünk, hogy . két megoldás van: vagy hagyjuk loíyni, vagy alul a konyha szel; tényben .lecsóváru nk egy ihr es kúpalakú miskulan- ciú és o t al :f elzárjuk. Minek a liidep víz, lehel azt hozni a fürdőszobából is! Több i'-en apró hibát összegyűjt. :'bnk és akkor megjavítottunk minden. Egyet nem, a konyhai me* légvir-csapot! Az jó volt! Mellesleg alamuszi disznó volt, mert ennek a tekerője is egy nap váratlanul viselkedett. Vasárnap délután, természetesen. A melegvíz ömlött becsületesen, elzárni nem lehetett Rutinos szakemberek lévén, benyúltunk a konyhaszekrénybe, levettük a kupalakú bigyulát és neki mentünk azzal a harci felkiáltással: minek a melegvíz, van az a fürdőszobában is! A bigyula alatti elzárandó izé azonban jellemtelenül viselkedett, meglepő elvi szilárdságról tett tanúbizonyságot és nem mozdult, — Majd adunk mi neked! — mondtuk. Adtunk is neki! Én különösen ügyes vagyok és a bal markomon a vérálá- futás is valamelyik makacs, alattomos szerszám fogdosása miatt keletkezett Alul tehát nem lehetett elzárni, felülről meg pörgött a nyavalya és folyt a víz. Ravasz cselekbe bonyolódtunk, próbálgattuk elállítani, beállítani, hátha valahogy elérjük, hogy kevésbé folyik.. Valamelyest, ryieg is fogtuk, csak nem volt szabad hangosan köhögni, dobogni, mert okkor újra megindult. Hidegvízről sem lehetett szó, annak megcsavarása extázisba hozta a melegvízét is. Másnap elmentem olyan belevalót venni, amin rajta van a tömítés is és az egész kicserélése által a melegvíz' is visz- szatérhetett volna régi, szabályozható medrébe. Mondanom sem kell, hogy csak olyat kaptam, amelyiken a bakelit is rajta volt és ezért drágább is volt. Pofára sem egészen úgy nézett ki, mint a régi, de megnyugtattak, hogy ugyanaz. Ez sajnos rögtön nem derült ki. Az a forgó micsoda, amelyik nem zárta el e vizet, megkapta a konyhaszekrényben levő elzáró csaptól a betegséget, beragadt. Pörgött, de kifelé nem mozdult. Most kezdtem szerelő után szaladgálni! Maszekkal kísérleteztem. Hogy mennyi rossz vízcsap lehet ebben a városban. Azt a szót senkisém ismeri, hoqy azonnal, most Közben a feleségem élelmes találmányt eszelt ki. Bonyolult madzagrendszer segítségével sikerült elérnie azt, hogy csak egész gyéren csordogált a víz. Aztán elmentünk hazulról Amikor délután visszatértem, a víz ismét zubogva ömlött. A ravasz madzaq hasznavehetetlennek bizonyult — Na, én rendet teremtek! — mondtam dühödt magányomba és nekirontottam a telefonnak. — Ha víz, akkor Vízmű I A Vízművek jelentkeztek és Búvárok keresték Mohácson a T 34-est Hullámsírban... Dermesztőén hideg a Duna vize, görcsbe rándulnak az izmok még a jól szigeteit búvárruha alatt is. Mohácsnál, a folyó balparti kompkikötőjétől nem messze ereszkedtek a vízbe a kutatók. Azt a T—34-es szovjet tankot keresik, amely 1944 decemberében zuhant a ponton- hídról a hullámokba, magával víve négy főnyi legénységét is. A Magyar Néphadsereg egyik búvár alakulata és a Magyar Televízió forgatócsoportja vállalkozott, hogy felkutatják, illetve a kiemelést megörökítik, amire ez idáig még nem kerülhetett sor. * A búvárok csak az esti órákban merülhettek le, mert attól tartottak, hogy a közlekedő komp eltépi a légcsövet. A minden pillanatban jéggé dermedhető hullámokba hangtalanul gördült a csörlőről a „köldök- zsinór”. A hajóról kíváncsi szemek kutatták a mélységet. Itt csaknem tizenkét méter a kavargó víztömeg. A pontos helyet ma már szinte lehetetlen megállapítani, csupán sejthető. Megérkezik az első jelzés lentről. Nemsokára felbukkan a búvár is... Lekerült a sisak:- Szinte reménytelen ... — ezek az első szavak — a hatalmas teljesítményű búvárlámpa is csak centiméterekre világítja meg o környezetet. A víz szeny- nyezettsége és a felkavart horr daiék tökéletesen takar. Kezdődik minden előlrőll. Ezúttal hosszú, kereső kötelekkel pásztázzák végig a jelzett százötven-kétszáz méteres körzetet. Hirtelen elakad a kötél. Hátha .. . Sajnos, csak egy rozsda- marta horgony és kövek, mindenütt kövek. Hajnal felé abbahagyták a keresést. Talán tévednek a szemtanúk, nem jegyezték meg pontosan a helyet. Váratlanul fordulat következik be. Kiss Béla, a mohácsi honismereti szakkör vezetője a lelkes ségítőivéí • együtt" újabb, eddig még nem jelentkezett szemtanút talál Bubreg János mohácsi lei- kos személyében, talán ő lehetne a „koronatanú". Alig negyed óra múltán, már az új helymeghatározás szerint kutatnak a búvárok. Bubreg Janos pedig emlékezik: — Egészen bizonyos, hogy ..itt történt — mutat az örvénylő vízr re — tálán csak méterekkel lehet arrébb, biztos, hogy nem tévedek. Szemben álltam o híddal. Határozottan emlékszem, hogy amint a harckocsi ráhajtott a hídra, csodálkoztam is, hogy miért megy annyira a szélén. Alig haladhatott pár métert, amikor a pontonhíd egyik tagja megbillent. Valószínű, ekkor téphette le a horgonykötelet, majd á harckocsi féloldalason a vízbe zuhant. Ekkor vettem észre, hogy a teteje nyitva van. Arra már sajnos nem emlékszem, hogy a nyílásból emberfejek látszottak-e ki, avagy a két gépfegyver. Iszonyú bugyborékolással süllyedt el. Uiabb merülések, várakozás.« eredménytelenül. A készenlétben álló operatőr kamerájával sóvárogva mered a mélységbe. Az utolsó merülés után is széttárt karok jelzik, h.ogy tanácstalanok. A műszaki szakemberek azt is elmondták, hogy jelenleg nem ■ rendelkeznék olyan érzéken^ műszerekkel, amellyel megállapítható a harckocsi elhelyezkedése. Az acélkolosszus pedig ott rejtőzik valahol. A Duna azonban féltve őrzi titkát. A búvár, és a rendelkezésre álló technika tehetetlen. * Hiába volt minden erőfeszítés, a T—34-es harckocsit nem talál* ták meg. A magyarázatot a véletlen adta meg: a mohács'qk jól emlékeznek rá, hogy évekkel ezelőtt part- és árvízvédelmi okokból több uszálynyi termés-, követ öntöttek a folyónak ebbe a szakaszába. így valószínűtlen, hogy a sokszáz tonna kő alól kiemelhető lenne.a Jrarckpcsi. , Füzes János Fejér Lipél .. a Hagy Lajosban Eddig tizennégyszer rendezte meg a Fejér Lipót metematiko- versenyt a pécsi Nagy Lajos Gimnázium. A versenyen Baranya megye középiskolás tanulói vettek részt. A közelmúltban fejeződött be az idei matematika- verseny eredményeinek értékelése. Csapatversenyben a középiskolák közül legjobbnak bizonyult a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola. Második helyre a Zipernovszky Károly Gépipiari Szakközépiskola, harmadik helyre a Nagy Lajos Gimnázium csapata került. Egyéni versenyben a harmadik osztályosok közül első Niadmegnyugtattak, hogy ő hozzájuk csak az tartozik, ami házon kívül van. — Mindent fizetek! Jöjjön valaki, mert folyik az állam drága melegvize! — Még közvetíteni sem közvetíthetnek — mondták és figyelmeztettek arra, hogy ez igy nem is lenne jogos, — Tehát a jogos az, hogy folyik? — Forduljon kérem a PIK- HEZ! Fordultam. Nagyon melegszívű beszélgetést folytattunk egy hölggyel, asszonytárssal, kar- társnővel, nem tudom pontosan az állapotát. Ö arra a megállapításra jutott, hogy a vizet el kell zárni. — Asszonyom, mi is erre a megállapításra jutottunk. Nincs köztünk véleménykülönbség. A baj ott van, hogy nem lehet! — Ha szombat lenne, vagy vasárnap, akkor ki tudna küldeni valakit, de így nem! A hétköznapok ellenszenvesek voltak számára, a PIK számára is, ügyeletet csak ezeken a napokon tartanak munkaidő utón, más napokon nem, ting Gyula, a Komarov Gimnázium, második Mérei Emil, a. komlói Kun Béla Gimnázium, harmadik Szurcsik Zoltán, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója lett. A negyedik osztályosok egyéni versenyét Orosz Árpád, a Széchenyi Gimnázium tanulója nyerte meg. A második, harmadik és a negyedik helyezést sorrendben Glöckner György, a Széchenyi Gimnázium. Bóna Péter, a komlói Kun Béla Gimnázium és Kalmár Sándor, a Zipernovszky Károly Gépipari Szaközépiskola tanulója érte el. Ott álltunk ketten, a piszok melegvíz-csap, amint Niagarát játszott, meq én. Hogy mégis segítettem magamon? Kérem nem mondom el őszintén, eléq annyi, hogy a barátom barátjának a barátja tudott valakit, valahol, valamikor, most és munkaidőn túl, maszekba, de megcsinálja. Hosszú telefonálások után egy óra múlva megjelent. Törölközőt kért a születendő Kis- Balaton számára, de nem csinált. Elővett különféle herkentyűket és ami bele való volt, azt beletette. Most minden szép és minden nagyon jó. Amikor megkérdeztem, hogy mit fizetek, azt tökéletesen ram- fa izta. Nem rossz trükk! A címét három helyre felírtam és megegyeztünk, hogy hívásra házhoz jön. 'gérem, hogy nem hívom a Vízügyi Igazgatóságot, a Haditengerészetet, a Csatornázó Vállalatot, a PIKET, hanem megőrzőm ezt az egy címet, mint valami kincset. Kérem ne tessék kérdezni a címet, kedves Olvasóim, úgysem árulom el, mert okkor Ö sem lesz odahozo többet! Szőllösy Kálmán 00320102010231
