Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-23 / 342. szám
1973, december 23, DUNANTOll NAPI© Az 197A. évi népgazdasági terv Szövetségi ösztöndíjak (Folytatás az f. oldalról) szerű megvalósítás feltételei. A vállalatok elsősorban a hatékonyság növekedését segítő fej- ; lesztésekre fordítsanak gondot. Fenn kell tartani tőkés viszony- J latban az áruforgalom egyensú- j lyát, szocialista viszonylatban a behozatalnak a kivitelnél gyor- ; sabb növelésével törekedni kell ! a forgalom eavensúlyára. A terv 1974-ben — a gazdaságpolitikai célokkal és a ter- méiési lehetőségekkel összhangban - a nemzeti jövedelem 5 százalékos emelkedését irányozza elő. Ez a növekedés nagyobb lehet, ha a termelés hatékonysága az előirányzottnál gyorsabban javul és a többlettermelés a belföldi kereslet jobb kieléaí- j tése mellett a kivitel gazdaságos és kívánatos irányú növelésére fordítható. A lakosság ösz- szes fogyasztása 5,2—5,6 százalékkal haladja meg az 1973. évit, míg a felhalmozás az előző évek igen lassú növekedése után 7-8 százalékkal emelkedjen. Az 1974. évi terv a termelés és a felhasználás főbb területein a következő fejlődéssel számol: Ipar, építőipar Az ipari termelés 1974-ben 5,5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Az ioar átlagánál qyorsabban nő a villamosenergicípar, a vegy- j ipar, a könnyűipar és az élelmi- j szeripar termelése. A gépipari I termelés emelkedése, némileg j mérséklődik. Az iparban foglalkoztatottak száma 1974-ben is csak mérsékelten bővíthető, ezért a munka termelékenységét legalább 5— 5,5 százalékkal szükséges növelni. Ennek érdekében tovább kell javítani a munka- és üzemszervezést, fokozni az üzemen belüli munkaerőtartalékok feltárását és hasznosítását. A belföldi kereslet jobb kielégítése és az export növelése megköveteli a termelés szerke- j zetépek, gyártmányösszetételé- j nek gyorsabb változtatását. Ezt elősegítik a folyamatban lévő központi fejlesztési programok és rekonstrukciók, a korszerű termelési módszerek bevezetése és elterjesztése. Versenyképességünk fokozása mindenekelőtt a feldolgozó ipar, ezen belül is elsősorban a gépipar termékeinek minőségével, műszaki színvonalával szemben támaszt nagyobb követelményeket. Az építési-szerelési teljesítmények az ez évinél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 4 százalékkal emelkednek. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5 százalékkal nő. A terv célul tűzi ki, hogy a kivitelező kapacitásokat a folyamatban lévő beruházások befejezésére összpontosítsák. Az állami vállalatok teljesítőképességének növekedése biztosítja a folyamatban lévő, közel 40 egyedi nagyberuházás tervezett ütemű, határidőre történő megvalósítását. Mezőgazdaság A terv az 1973. évi jó eredmények után a mezőgazdasági termelés kisebb mértékű, 2—2,5 százalékos növekedését irányoz- j za elő. Ennek megalapozására j tovább bővül a mezőgazdaság I anyagi-műszaki bázisa. Az egy | hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva 171 kg- ró I 192 kg-ra növekszik. Jelentősen fokozódik a mezőgazdaság gépellátása. Folytatódik a termő- képesebb vetőmagvak és nö- í vényfajták, a komplex termelési rendszerek alkalmazásának el- terjesztsée. A növénytermelés az 1973. évihez hasonló magas színvonalon alakul. Gabonából a terv az ez évi terméseredmény megközelítését tűzi ki célul. Növekszik a legfontosabb ipari növények, valamint a zöldségfélék vetésterülete, megkezdődik a szója nagyobbá rá nyú termesztése, és e növényeknél is a termelés komplex gépesítése. Az állattenyésztés termelése az ez évinél gyorsabb ütemben, mintegy 6—7 százalékkal emelkedik. A szarvasmarha-tenyésztésben várhatóan folytatódik az ez évben megindult fejlődés. A vágósertés-termelés közel 20 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés 1974-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosít. A húsellátás 5—6 százalékkal emelkedik és meghaladja az ötéves terv végére előirányzott szintet. Biztosított lesz a lakosság friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Tovább emelkedik a feldolgozott, csomagolt élelmiszerek aránya. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei 3—4 százalékkal növekednek. Jelentősen bővül a vasúti mozdony-, a tehervagon-, valamint a tehergépkocsi-állomány. Befejeződik a Szajol—Lö- kösháza közötti vasútvonal villamosítása. A légiközlekedés elsősorban az 1973-ban beszerzett TU—154-es repülőgépek üzembeállításával fejlődik. Foly- I tatódik az M—3-as és M—7-es j autópályák építése. A távolsági tömegközlekedésben tovább növekszik az autóbuszok közlekedés-részaránya. Az autóbuszál- | lomány növekedésével, a villamosvágányok korszerűsítésével, a fővárosban a milléniumi földalatti vasút ez év végi forgalomba lépésével javul a helyi közlekedés. A távbeszélő főközponErtesitjük kedves vásárlóinkat, hogy 1973. DECEMBER 27-TÖL ÖSSZES TELEPEINKNÉL év végi vagyonmegállapító leltározást tartunk, EZERT AZ ÁRUKIADA5 AZ ALABBIAK SZERINT SZÜNETEL: Pécsi telep; dec. 27-től január 5-ig. * Mohácsi telep; dec. 27-től január 5-ig. Szigetvári telep: dec. 27-től dec, 30-ig Siklósi telep: dec. 27-től dec. 30-ig. Villányi telep: dec. 27-től dec. 30-ig. Sellyéi telep: dec. 27-től dec. 30-ig. Sásdi telep: dec. 27-töl dec. 30-ig. Pécsváradi telep: dec. 27-től dec. 30-ig Komlói telep: dec. 27-töl dec. 30-ig. Borkócsbolt, Pécs, Citrom utca 6/B.; dec. 28-tól 30-ig. PECS-SZEKSZARD! TÜZEP VALL. tok kapacitása az év folyamár mintegy 20 ezerrel nő. Megkezdődik az új, 2000 kW-os Kossuth adó építése. a szakközépiskolákban 28—29 ezer, a szakmunkásképző iskolákban 62 ezer elsőéves tanuló felvételére kerülhet sor. A felA lakosság életkörülményei 1974-ben központi feladat a negyedik ötéves terv társadalompolitikai célkitűzéseinek és az ezekhez kapcsolódó párt- és állami határozatoknak a végrehajtása. Ennek érdekében számos, az életszínvonalat növelő intézkedés történik. Ezek közé tartozik a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos juttatások növelése, az automatikus nyugdíjnövekedés alsó határának 30 forintban történő megállapítása, az iparon és építőiparon kívüli ágazatokban dolgozó munkások, valamint az ipari és építőipari kisegítő állománycsoportba tartozók, továbbá egyes költségvetési szervek dolgozóinak béremelése, a minimális bérek 1000 forintban történő megállapítása, a sorka- i tonák ellátmányának és családi pótlékának növelése. A kereskedelemben és hírközlésben meg- 1 kezdődik a 44 órás munkahétre való áttérés. Az intézkedések együttesen közel 3,5 milliárd forinttal emelik a lakosság nominál jövedel- ; meit. A lakosság pénzbevételei j 1974-ben mintegy 9 százalékkal j emelkednek. A terv 1974-ben a fogyasztói j árszínvonal ez évinél kisebb, 2 százalékos növekedését engedi meg. Figyelembevéve a jövede- ! lem növekedését és az árszín- I vonal változását, a lakosság eay j főre iutó reáljövedelme 5—5,5 ! százalékkal, az eqy keresőre jutó reálbér pedig 3,7 százalékkal j emelkedik. A kiskereskedelmi óruforga- : lom folyóóron 7—8 százalékkal ! nő. A szolqóltatások további I kedvező fejlődését szervezeti és pénzügyi intézkedésekkel is elő- | segítik. 1974-ben összesen mintegy 86 ezer. állami erőből 35—36 ezer lakás épül fel. A terv a ■ .lakásépítésre és az "ehhez kapcsolódó közműfejlesztésekre a I negyedik ötéves tervben elő- I irányzottnál jóval nagyobb ösz- j szeget biztosít. Az egészségügyi ellátás fej- J lesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1600-zal emelkedik. A lakosság járóbeteg-ellátása 50 új általá- : nos orvosi körzet és napi 650 ! szakorvosi óra szervezésével to- j vább fejlődik. A bölcsődei ellátás mintegy ■ 2400 új férőhellyel gyarapodik. Az új bölcsődék legnagyobb része a lakótelepeken létesül. A szociális otthonok hálózata közel ezer férőhellyel bővül. Tovább javul 1974-ben a kul- : turális ellátás. Az" óvodai férő- | helyek száma 20 ezerrel növek- ! szik. (gy 1974 végén az óvodáskorúak 68—70 százaléka helyezhető el óvodában. Az ál- j talános iskolai tantermek szó- j ma közel 200-zal emelkedik, az : i általános iskolások 86—87 szá- ' zaléka tanul tovább. A gimná- j ziumban megközelítőleg 25 ezer, ■' sőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára 15 300 elsőéves hallgatót vesznek fel. Felhalmozás A terv az 1974. évi beruházások értékét mintegy 117—118 milliárd forintban határozza meg. Ez — a további fejlődés megalapozása érdekében — : az 1972:—73. évinél gyorsabb, j lehetőségeinkkel összhangban álló növekedést jelent. A terv a beruházási folyamat tervszerű szabályozásával mindenekelőtt a megvalósítás gyorsítását, a gépi állóalapok korszerűsítésének fokozását, a hatékonyság növelését szolgáló fejlesztéseket segíti elő. Biztosítja a beruházási kereslet és a rendelkezésre álló anyagi eszkö-, zök javuló összhangját. 1974-ben a terv szerint 8 eayedi nagyberuházás befejeződik, 9 új megkezdődik, amennyiben előkészítésük a követelményeknek megfelelően, rendben megtörténik. A vállalati beruházások színvonala az ideinél előreláthatólag 6—7 százalékkal magasabb lesz. A vállalatok saját forrósaikat és a hiteleket növekvő mértékben felhasználják gépek cseréjére, a termelőberendezések korszerűsítésére. Külkereskedelmi helyzetünk lehetővé teszi a szocialista országokból történő gépimport jelentős növelését. A készletek az 1973. évinél valamivel gyorsabban nőnek, | mivel sor kerül egyes termékekből a készletek feltöltésére. Külkereskedelem Az 1974: évi terv a külkereskedelmi forgalom1 továbbra ' is dinamikus növekedését irányozza elő. Szocialista viszonylatban a terv a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésével, elsősorban gépipari termékek, valamint fogyasztási cikkek importjával számol. A kivitel tervezett emelkedése módot nyújt hosszúlejáratú kötelezettségeink teljesítésére. Tőkés viszonylatban a kivitel és a behozatal közel azonos ütemben nő, A kivitel előirányzott növekedése megköveteli a termékek export- képességének, a kereskedelmi munkának erőteljes javítását. A forgalom megfelelő alakulása mellett nemzetközi pénzügyi helyzetünk tovább erősödik. * Az 1974. évi népgazdasagi terv .előirányzatai reálisak, egyenletes fejlődést biztosítanak és kiegyensúlyozott gazdasági helyzetet eredményeznek. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, a társadalmi szerveket, hazánk minden polgárát, hogy munkájukkal segítsék elő az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését. Minden kedves vevőnknek kellemes karácsonyi ünnepeket és ered tu én y ekhen yazday á{ eszletdelidéi kívánnak a Dél-dunántúli ROVIKÖT Pécsi Lerakatának dolgozói Együttműködési szerződés a tsz-szövetségek és a szakmunkásképző intézetek között I Végre nem mostohagyerekek I többé a mezőgazdasági szak- j munkásképző intézetek sem, A Duna- és Karasica-menti, valamint a Mecsek- és Dráva-menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége együttműködési szerződést kötött a megye három mezőgazdasági szakmun- , kásképző intézetével és a Két szakközépiskolával. A szükség már régóta sürget- i te ezt a szerződést. A mező- gazdaság egyre inkább szak- ! munkáshiánnyal küzd. Nem'is ! annyira a létszámmal, mint inkább a képzettséggel volt baj. r A fokozódó gépesítés, a korsze- I rű termelési módszerek ugyan | egyre kevesebb munkáskezet, vi- : szont annál több szakképzett j dolgozót igényelnek. | A megvalósítandó cél tehát j egyrészt az, hogy biztosítsák a ! megfelelően képzett szakember- i utánpótlást, ennek érdekében j közelebb kell hozni egymáshoz az elméleti oktatást és gyakorlati termelő munkát. A szerződésben mindkét fél, a tsz-szövetségek és az iskolák is vállalnak kötelezettségeket. Ez természetesen kétoldalú előnyöket tartogat. A munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében az Iskolák tervszerűen irányítják beiskolázási munkájukat. Fontos feladatnak tartják a termelőszövetkezeti tagok gyermekeinek I továbbtanulási segítését. Ezzel j párhuzamosan a tsz-szövetsé- ! gek segítik az iskolák pályová- j lasztósi propagandamunkáját, | biztosítják a végzett szakmunkások elhelyezkedését. Ebben | igen nagy szerepe lehet a tór- ! sadalmi ösztöndíjnak. A szerző- ' désben erről is szá esik. Különösen az állami gondozottaí'.at és a fizikai dolgozók gyermex it kívánják ilymódon segíteni tanulmányaik során. Az oktatási és a termeli sí színvonal emelése szintén kétoldalú, Nemcsak úgy, hogy három év után jobban képz tt szakemberek kerülnek ki az iskolából. A mindennapi gyakorlatban jól hasznosíthatók az elmélet eredményei, ezenkívül az iskolák vállalják a termelőszövetkezeti dolgozók szakmai továbbképzését is. A termelőszövetkezetek kiemelkedő eredményeit, módszereit pedig a szak- folyóiratokban népszerűsítik. A szövetségek pénzügyi alapot létesítenek arra, hogy a jó tanulmányi eredményt elért tanulókat megjutalmazzák. Ugyancsak jutalomban részesítik a Szakma kiváló tanulója és az egyéb tanulmányi, kulturális és sportversenyben jó eredményt elért tanulókat. A kapcsolatok azonban nem- • csak egy-egy eseményhez, kampányszerű megmozduláshoz kapcsolódnak. A szövetségek vezetői alkalmanként tájékoztatást tartanak az iskolákban, részt vesznek a szakmai munka- közösségi üléseken és az osztályfői órákon. A KlSZ-szerveze- tek is együttműködnek a tsz-ek szocialista brigádjaival, kulturális, szakmai és politikai ren. dezvényeken aktív részt vállalnak. Az együttműködési szerződés csak a legáltalánosabb tennivalókat rögzíti. Ezért a termelő- szövetkezetek szövetségei és a mezőgazdasági iskolák évente pontosan meghatározott programot dolgoznak ki. Januárban már megszületnek a jövő évre vonatkozó konkrét elképzelések. r Uj ingatlan-nyilvántartás Sok még a „zsebszerződés” Bejelentés illetékfizetés nélkül A sok évtizedes, öreg térképek, telekkönyvi bejegyzések nem mindig egyeznek a valós j helyzettel. Egy-egy ingatlan, földterület lehet, hogy többször cserélt már gazdát, a telekkönyvben pedig még mindig a régi tulajdonos neve szerepel. I A kormány rendelete ezért egy nyolcéves program keretében j egységes nyilvántartás elkészi- j tését határozta meg. Eddig külön vezették a telekkönyvet és külön az állami föte- nyilvántartást. Az új ingatlan- nyilvántartás szerkesztése során e kettőben szereplő adatokat, jogviszonyokat egyeztetik, majd ! ezt összevetik a valós helyzettel, i A végső cél az, hogy Magyar- I ország egész területéről egységes, hiteles nyilvántartást ké- i szítsenek. Az új nyilvántartási rendszer , nemcsak a közigazgatási szerveknek hasznos, hanem azoknak is, akiknek tulajdonában I ingatlan van, hiszen a PTK jog- ! szabálya úgy rendelkezik, hogy tulajdonjog csak akkor jön létre, ha az adásvétellel kapcsolatos dokumentumok adatait a telekkönyvbe is bejegyeztették. A tulajdonjog híján a birtokló nem kaphat építési engedélyt, vagy- pedig az ingatlant a telekkönyv- ; ben szereplő tulajdonos vissza- i követelheti. Sok az úgynevezett j „zsebszerződés”, vagyis az olyan ' adás-vétel, amely a telekkönyv- | ben nem szerepel. A földhivatal kéri, hogy ezeket, a jelenlegi birtoklók feltétlenül, és mielőbb jelentsék be. Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során bejelentett — bizonyítékokkal alátámasztott — birtoklás után nem kell eljárási illetéket fizetni, (Természetesen a vagyonátruházási illetéket ilyenkor is fizetni kell.) Az új ingatlánnyilvóotartós főbb jellemzői közül az egyik a teljesség, vagyis az ország egész területét magában foglalja. Az egyezőség azt jelenti, hogy mindig a valós helyzetet tükrözi. Ezért minden változást, (akár tulajdonosi, építési, vagy művelési) harminc napon belül be kell jelenteni a területileg illetékes tanácsnál. Harminc napon túli bejelentésnél az eljárási illeték kétszeresét, kilencven napon túl a háromszorosát kell fizetni. A hitelesség többek között azt jelenti, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett adatok, jogok, tények az irányadók és érvényesek minden jogi, vagy egyéb kérdésben. Nem csekély feladat ez a földhivataloknak és a térképészeknek. A teljes, tényleges állapot felmérése mintegy 750 millió forintba kerül. Csak Baranya megyében 400—450 ezer ingatlan kerül az új nyilvántartásba. Ezek felmérését a Baranya megyei Földhivatal szerkesztési brigádjai végzik. Ha valakinek bármilyen problémája merül fel a jelenleg bejegyzett adatokkal kapcsolatban, akkor a szerkesztési brigádnál tisztázhatja a vitás kérdéseket. Baranyában idén júliusban kezdték a munkát, mintegy 4—5 százalékos volt az előrehaladás. Ez a következő években 10—15 százalékra emelkedik, 1974-ben 24 községet és Mohács városát mérik fel. Teljesítette tervét Csepel A Csepel Vas- és Fémművek tíz nappal az év vége előtt teljesítette idei termelési, export-, termelékenységi és nyereség- tervét — erről az eredményről szombat reggel Csotó László, a tröszt vezérigazgatója számolt be azon a rövid ünnepségen, amelyen a legjobban dolgozókat megjutalmazta a tröszt. A tavolyinál kisebb létszámmal or idén — a várható túlteljesítéssel együtt — 14,1 mii- liárd forint értékű árut termelnek a Csepel Művek vállalatai, 300 millió forinttal többet, mint 1972-ben. Exportjuk mintegy 170 millió forinttal nagyobb a tavalyinál, megközelíti q 3,9 milliárd forintot, ezen beiül a tőkés országokba 1,8 milliárd forint értékű árut szállítottak. 4 S
