Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-21 / 340. szám

1973, december 21.

CB

DUNANfOll NAPLÓ

Befejezie munkáját az országgyűlés téli ülésszaka

Több figyelmet © szenes uránbányászatra

(Folytatás az 1 oldalról)

betegedéseket, a szívinfarktust, s ■ általában a túltápláltság ká ros következményeit. Ahhoz azonban, hogy korszerűbben táplálkozzunk, korszerűbb élelmiszerekre van szükségünk — jelenteje ki. Ebb“n az összefüggésben tért ' át az állat- tenyésztés ’'érdeseire az úi, naavüzemi állattartó-telepek ‘é- tesítésére. ami Somcavban is napirenden van E feüe'zrés azonban megköveteli ' a héh'ri yplamo'an'r"»ia-hálára* - m?r. fe'-tö bcv-'ésé* Hekö*"u;ak * ."v- tés-f. K. Papa Já-c-'f Tóira megyei képviselő szintén elsősorban az áüattem'észíés. f?!,ődé- sére fordította figvelmét íelsz6- lalásában hanasújvozva, hogy a jó eredményeket úgy lehet megszilárdítani, és továbbfei- leszteni, ha a hús szálk'tását, tárolását és feldolgozását is megnyuqtatóan meooidjuk. Selyem Zsigmond Bács megyei téeszelnöknek is volt mondanivalója e kérdésről. Elmondta, hogy a korszerű, naqy állattartótelepek energiaellátása többnyire a reqionális elektromos hálózat felújítását is megköveteli, amire már semmi esetre sem futia a qazdálkodó egységek büdzséjéből.

Egyébként dr. Guba Sándoron kívül, más képviselők is foglalkoztak eqészségügyi problémákkal és kitértek a népesedéspolitika fontos cébaira. Dr. Lakatos Pál József Komárom megyei képviselő a régi eaészséqüavi Intézmények felújítását, bővítését például meaqondolandónak tárttá, miután túl sokat kellene róiuk költeni és még ezt követően is költséges lenne a fenntartásuk. Ehelyett inkább nagy Irefoqadókéoesséaű új intézmények létesítését javasolta, egyszersmind a régiek egy részének áralakítását szociális otthonná, elfekvő intézetté. Méltatta a kormány népesedéspolitikai intézkedéseit, annál is inkább, hiszen, mint mondotta, a nyugdíjasok száma 10 év múlva már eléd körülbelül a 2 milliót. Itt említiük meq, hoqy Bálint Istvánná Békés meqyeí képviselő nz első naoi vitában, uavancsalt <a népesedéspolitikai kérdéseket ; érintve szóvátette a bedolgozó munkakörben foglalkoztatott nők jgosultságát gyermekaondozési go élvre. Mint mondotta, sok j • salad számára hátrányos ennek megoldatlansáqa.

A népesedéspolitikából kiindulva a lakáshelyzettel és a la- 1 ásépítés eredményeivel foqlal- I ozott Kárpáti Márta budapesti képviselő. Eredeti módon össze- í •-■yűitött adatai ékesen bizonví- 1 . fták, mii-en nagymérvű e té- en a feilődés, különösen 1950 > ta. Felhívta azonban a flavel- rhet a továbbra is jogos lakás- iaénvlőkre, a főváros néhánv i munkáskérületének ez irányú j ond'aira, hangoztatva, hoay továbbra is a mennyiséai fej- j lesrtés az elsőrendű. Közben ózonban, a helyi népesedési | 'elvzetet flayelembe véve, megkülönböztetett módon kellene meghatározni az építendő lakások átlagos naavságát, szobái- ! nak számát, s ez egvben lépés ; lenne a minőségi fejlesztés Irányába.

Még néhány kérdésről szóltak J nvomo*ékkal a képviselők. Fodor Isrvánné Heves megyei képviselő a községfejlesztési hozzájárulás arénytglansáaait tette szóvá. A mezőgazdaságban foalal- koztarottok, méq az Idős téesj- trmok, iáradékosok is fizetnek elvkor jövedelmükhöz képest élén ma-ms hoT7Ó;árulást, míg a közsé~ben élő ipari foglalkozó ".’ak iával maaasabb iövedel- m'"'k ellenére mentesülnek e kö- telezettséq teljesítése alól. A községi és tanácsi gazdálkodás néhánv problémája más felszó- lo'ésokban is szóbaiött. Dr. Mondok Pál Pest meovei képviselő oá'dául meqnverő adatokkal' bizonyította, milyen jelentős i fejlődést lehet elindítani a böl- ! csődé-, óvodakérdés, a vízálló tás és a többi feladat megoldó sóban helyi kezdeményezéssel, j a saját erőforrások jobb fel- [ használásával. Kovács Lajos sza- 1

Felszólalt az országgyűlés téli ülésszakának vitájában dr Dob- rónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke is.

bolcsi képviselő hasonlóan, sike I rés erőfeszítésről tett említést a nyírbátori fürdő építésével kapcsolatban.

Nagy figyelemmel hallgatta meg az országgyűlés dr. Dabró- naki Gyula államtitkár, a KNFB elnöke felszólalását, az ellenőrzés időszerű kérdéseiről. Hang-z súlyozta, -hogy a -visszaélés, néha J magasabb érdekek j/édelmének j álarcában jelentkezik és leleple- ! zése következetesebb ellenőrző I munkát, nagyobb fegyelmet, határozottabb vezetési módszereket követel. Véleménye szerint az igazságszolgáltatásban is nagyobb szigorúság szükséges, j mert a felfüggesztett büntetések, ha nem járnak együtt a jogtalan anyagi előnyökből származó jövedelem, illetve vagyontárgyak | elkobzásával, nem vezetnek kel- i lő eredményre. Egyébként más képviselők is kitértek az ellenőrzés fontosságára, például Kovács Károly budapesti képviselő, j aki különösen a vezetők kötelességeit hangoztatta ezzel kapcso- ! latosan.

A vita lezárultával Faluvégí pénzügyminiszter rövid felszóla- I lásban válaszolt az elhangzót- j takra. Megelégedéssel állapította meg, hogy a képviselők méltányolták a jövő évi költségvetésben és tervben rejlő nagy munkát és egyetértenek az előterjesztéssel, Néhány konkrét bejelentést is tett, illetőleg személy szerint válaszolt egyes felszólalásokra.

A lakossági szolgáltatások javítása érdekében januártól változtatnak az, érdekelt . tanácsi vállalatok jövedelemszabályozási előírásain és jobban segítik fejlődésüket. Figyelemmel kísérik a sokszáz nagy, szakosított állattenyésztő telep boldogulását, többszáznak az ügyét megnyugtatóan rendezték, mindössze 15 telep ügyének megoldását ha- Jasztoiták a zácszáznadást- követő időszakra. A telepek út-, energia- és vízhálózatának további fejlesztésére ISO millió forintot biztosít pótlólag a költségvetés. A Veszprém megyei vízellátási, csatornázási problémákat január végéig megvizsgálják. A bedolgozói munkát végző kismamák igényét jogosnak tartja, sürgősen foglalkoznak a kérdéssel. A szénbányászat alakulását figyelemmel kíséri a kormány, egyébként az idén az 1972. évinél egymillió tonna szénnel többet termelünk. Az egészségügyi intézmények, iskolák felújítását széles méretekben csak a következő tervidőszakban lehet megoldani. Eayetért a községfejlesztési alap aránytalanságait bíráló képviselővel, s a kormány, mint mondotta, megfontolja, miként és mikor lehet a jelenlegi módszeren változtatni. Befejezésül köszönetét mondott a képviselők értékes javaslataiért, észrevételeiért, majd sor került a szavazásra. Az országgyűlés a jövő évi költségvetés tervezetét egyhangúlag elfogadta. Ezután következtek az interpellációk, majd az elnök az ülésszakot berekesztette.

Kapható

a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél

KINCSES

KALENDÁRIUM

1974

W KÉPREGÉNY. HUMOR. SPORT

W ORSZÁGOS táSÁROK JEGYZEKE

KÉRDÉS-FELELET Á HÁZASSÁGRÓL ■■r *

KERT- ÉS TELEKTULAJDONOSOK 1 x

Aí oiszággyúlés tegnapi vitájában felszólalt Palkó Sándoi, Baranya képviselője is. Az alábbiakban közöljük Palkó elvtárs beszédét

Tisztelt Országgyűlés

Megszoktuk, hogy haza ;k kö^s^nvetése me^o'apo7ott, <ö- rül^e’intő. qondos előkészítő rrvm'-a eredménye. Az 1974. - vi 1 '’l;c~cve*ést is ilyennek- tartom. Eleve kijelentem, hoav a törvén''! avas lattal és a hozzá benyújtott módosításokkal eqyetMé-Jj *nw észrevé+e

Mégis engedtessék meg néhány észrevételt tennem. Ba*á- nya megye — melynek képviselője vagyok — két fontos energiahordozónak: a 'ekete- szénnek és az uránércnek lelőhelye. A bányósíkodás tehát meghatározója a megye ipari struktúrájának, hiszen az ipari termelés több mint 50 százalékát teszi ki. A szenet azonban gyakran halljuk úgy emlegetni, mint a múlt energiaforrását. Az uránércé a jövő, ha nem is tisztázódtak még teljes eaészében a rentábilis, a szénből nyert villamos energiánál olcsóbban termelhető energianyerési módszerek.

A jelen fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. Ezekben a hetekben látnunk kell ugyan, hogy at ásványolaj ezenkívül fontos stratégiai' nyersanyaggá lett, sőt világméietekben terjedő tőkés spekulációs eszközzé is. Mi — szerencsére — alig érezzük a mesterségesen keltett kőolajválság hátrányos következményeit, ugyanakkor, amikor magukat sebezhetetlennek hirdető tőkés nagyhatalmak fogyasztási korlátozásokra kényszerülnek.

Pártunk és kormányunk őszin- j te, testvéri kapcsolatokat épített ki és ápol szüntelenül a Szovjetunióval. S íme, a Barátsáq nevet viselő olajvezeték is a testvériséq megbízható kapcsolatának bizonyul. Ennek köszönhető, hogy szinte teljesen mentesülünk az olajgondoktól. De csak szinte. . . Az olajtüzelés például a háztartásokban közkedveltté vált. A jó kereskedelmi propaganda következtében is országszerte gyorsabban nö- í | vekszik a fűrőolajigény, mint az í igények, kielégítésének lehető- ! j sége. A külkereskedelemre vár í I tehát ismét a többletigények ; más országokból történő kieié- : j gítesének feladata. Igaz, hogy | ez nem jelentős mennyiség. A 1 rohamosan emelkedő világpiaci kőolajárak mellett azonban ez sem túlságosan kívánatos. Hiszen maholnap ott tartunk, hogy a tőkéspiac olajárai kalóriában számolva is meghaladják a szénárakat.

fő lenne több feketeszén

Azt hiszem, most jó lenne, ha eladatlan feketeszén-felesleggel rendekeznénk, biztosan akadná ró külföldi piac. Akkor viszont miért ne törekednénk a széntü- j zelésre, legalább is a vártnál j nagyobb iqények kielégítése során. 10—15 évvel ezelőtt példa- ' ul a falusi lakossáa köréből még olyan kívánságok érkeztek, hogy lássa el a kereskedelem a falut is szénnel, mert már korszerűtlenné vált a csutaszárral, rőzséve! való tüzelés. Ma már — o jó propaganda hatására is — az olaiárusító kutak há'ó- zatának bővítését és a gázpalack cseretelepek szaporítását sürgéíik inkább, mert helyenként nagy távolságokról, vi- szonvlaq kis tételekben kell a tüfelőolajat beszerezniük. De a meglévő olajkutak is csak akadozva győzik kielégíteni a szükségletet, nem is szólva a szállításnak csúcsforgalmi időben — tehát télen — való túlterheltségéről.. A fűtőolajtárolás a kis háztartásokban — de sok üzemben is — még megoldatlan. Sőt, sok helyen tűzrendészed okokból meq sem oldható.

A szénről, tehát, mint tüze’ö- ] onyagról, azt hiszem, még jóidéig nem mondhatunk le. Ez | tűnik ki az ilyen váratlanul ki- j robbanó olajválság idején is.

Véíeménvem szerint nem |e- , lent a fejlődésben visszalépést, ha meglassítjuk az olaitüzelés- : re való áttérés további ütemét, és hazai szénnel elégítjük ki ez i igények egy jelentős részét Azt

K5/D. NAPLÓ, TEIEFÖTO

hiszem, örülne néhány tőkés ország, amely fűtőolaj-korlátozásra kényszerült, ha olyan még meglévő lehetőségei volnának, mint nekünk vannak.

Száz évre elegendő vagyon

A széntermelés azonban bizonyos okok miatt akadozik. A szénnel kapcsolatban — sajnos — hangzottak el időnként félreérthető, nyilatkozatok. A vasúti közlekedés dieselesítése, korszerűsítése is csökkentette a szénigényeket. Az üzemek, háztartások ielentős része is olai- és földgáztüzelésre állt át. A bányászok és más iparágak bérei közötti különbség lassan kiegyenlítődött. A veszélyes, és az eoészséqre ártalmas bányamunkát honoráló magasabb bérek úgy alakultak, hogy elvesztették vonzerő hatásukat. A bá- nvászdlnasztíák láncolata — többek között ezért is — megszakadt, bizonytalannak látják a széntermelés lövőiét. A kedvezőbbnek látszó ércbányászat is vonzó hatással van a szénbányászokra. Űj bányászok toborozása mind nehezebbé válik mindkét bányavállalat számára, hiszen a tervszerű ipartelepítés felszívja az egyes vidékeken jelentkező munkaeró- felesleqet.

A távo'abbi vidékekről mégis jelentkező új munkások letelepítéséhez viszont nem tudunk elegendő lakást biztosítani, annak ellenére, hoqv qz Ismert okok miatt meqépült kevesebb lakásból is arányosan juttat a tanács a bányavállalatoknak. Es bár a Mecsekben több mint 100 évre elegendő megkutatott feketeszénvagyonról tudunk, ezek feltárása, művelhetővé tétele szinte teljesen szünetel. A bányászkodás korszerű eszközökkel való ellátása — enyhén szólva — akadozik.

Ezek, és az egyéb, fel nem sorolt ökok miatt is, a szénbányászat a tervét aliq tudja hoz- zi. A most tárgyalt költségvetésből is ismeretes, hogy ráfizetéses a széntermelés. Pedig az energiab.elyzet alakulását figyelve, legalább a mai termelés szintentartása lenne kívánatos. Erre ma még meavan a lehetőség. Ezt garantálja a nagy tradíciókkal rendelkező szénbányász- és műszaki gárda, amely annyiszor kisegítette népgazdaságunkat szorult tüzelő- anvaq-helyzetéből.

Miniszterelnökünk. Fock Jenő elv'árs is közelebbről megismerkedett a mecseki bányászat helyzetévél. Tétt is nagyon fontos intézkedéseket, amelyeket mind az ércbányász, mind a szénbányász közvélemény igen hálásan fogadott.

Szükséges azonban, hogy az arra illetékesek vegyenek fontolóra további teendőket. Nem az energiaellátás új koncepciójának helyességét vonom két- séqbe. Ehhez nem Is értek. De azt hiszem, naplóinkban is és a közeljövőben is előadódhat olyan helyzet, amelyben a biztos tartalékot ielentő szénbányászat seaíthet népaazdasá- qunknak bizonytalan tényezők kiküszöbölésében. A szokottnál hidegebb tél most is követelményeket támaszt bányászatunk felé. A váratlanul fellépő nagyobb igények kielégítésére azonban mér kevés lehet a bányászok annyiszor igénybevett

hősiessége.

Szükséges lenne tehát megvizsgálni:

— a bányászvárosok (Pécs, Komló) többletlakás-juttató- sának lehetőségét;

— a bánvászbérek rendezésének lehetőségeit;

— a törvényszerűen előadódó létszámcsökkenésből adódó eredményromlás elkerülése érdekében, valamint a bányászok egészségének, biztonságának megvédése érdekében erőteljesebb műszaki intézkedések meghozatalát;

; — új -széntelepek feltárására beruházási hitel nyújtásának

lehetőségét.

Úgy gondolom, hogy egy korszerűsített, a legjobb technikával ellátott feketeszén-bányászat nemcsak gondot nem okozhat, de egyenesen szükséges is energiabiztonságunk, rugalmas gazdálkodásunk érdekében.

Ezen kívül nemcsak a gazdag szénvagyon, de az évtizedek alatt sokmilliárdos befektetéssel épült bányák amortizálódása se lehet közömbös számunkra. .

S mindezeken felül és elsősorban: a jól képzett, nagv tapasztalatokkal rendelkező több mint tízezer bányász szaktudásának hasznosítása.

Kérem tehát javaslataimnak, amelyek — jóllehet — a szakemberek előtt egyáltalán nem újak, kedvező elbírálását.

Több munkalehetőségre

’enne szükség

Tisztelt Országgyűlés!

Az előbbiekhez szorosan tartozó kérdés még Baranya megye ipari struktúrájának ügye. Mint említettem, az összés ipari termelés értékének több mint 50 százalékát a bányászat hozza. Mindkét bányászati ágban elkerülhetetlen az új murtkae,S szüntelen beállítása. Az egészségi okokból kiálló munkások számára, valamint a bányászok hozzátartozói Számára is nehéz elegendő munkalehetőséget biztosítani.

Választókerületemben, a 37 000 lakosú sásdi járásban — amely a két bányavállalat körül terül el — egy-két manufaktúra szinten működő kicsike üzem létezik. A gépesedé, jó! fejlődő termelőszövetkezetekben a nyugdíjazások mellett is felszabaduló munkaerő Pécsre, Komlóra, Dombóvárra — sokszor rnég messzebbre — utazik naponta, nehezítve Pécs és Komló amúgy sem körmyű helyzetét.

Pécs egyetemei, főiskolát, szakközépiskolái és iparitanulá intézetei évente szépszámmal adják az új szakembereket, akiknek jórésze sajátos helyzeténél fogva nem helyezkedhet el más vidékeken, s akik mind nehezebben találnak lakóhelyükön, vagy annak közelében képességüknek, szaktudásuknak megfelelő munkát.

Úqy érzem, sürgőssé vált Pécs és Bgranya megye egészségesnek nem mondható ipari termelési struktúrájának, belső arányinak tervszerű megváltoztatása, átalakítása.

Arra kérem az illetékes tervező szerveket, legyenek figyelemmel erre a jövő év folyamán, az ötödik ötéves terv készítése során.

Köszönöm a figyelmüket