Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-18 / 337. szám

6 DUN ANTOll NAPIG 1973. december 18, Szemünk fénye a kiskert Az olvasó véleménye Téli madárvédelem a kertben I. Miért a Szigeti úton ? A iól funkcionáló tágas kert velejárója az állatvilág, ezen belül a madárvilág is, Feledhe­tetlen élmény az énekes mada­rak nyári vidám hajnali dale a szépet sze-e'ő ember számára. A madarak érze'emke'tő hatá­sukon felül nagy szeredet iát szánok a káros rovarok irtásá­ban is. Nevethetné'.k ő':e‘ a nö­vényvilág természetes őrzőinek. Szerepük abban domboradik ki, hogy éles szemmel a kártevő gócokat észreveszik és azokat idejében pusztítják. A rovarevő madarak egész napjukat a táo- lálékkereséssel töltik, éhes fió­káik számára. A széncinke 300— 500-szor eteti fiókáit, de őnma ga is 5—6-szor tölti meg gyom­rát. Egy széncinkeoár kétszeri költéséből származó szaporulat egy évben kb. 80—120 kn rovart fogyaszt. Ha nem is mérhe'ő a madármunka számszerű gyakor­lati értéke, az említett példák mégis utalnak rá. A ház körifi vagy a kertben a gyümölcsfák tisztításában is szá­mottevő a madarak segítségé. Kísérletek igazolták, honv gyü­mölcsösökben, ahol a téli ara- szo'ó'eoke hernyóra évrői évre tönkretette a termést, a kihelye­zett madárodúkban a madarak megtelepedtek, és a következő évben a termés ötszörösére eme'kedett. Az említett előnyö­kön felül a család, főleg a gyer­mekek számára a madárvéde­lem kedves elfoglaltságot birto- sít. Az odú-, vagy madáretető­készítés a gyermek kézügyessé­gét növeli és eavben sikerél­ményt nyúlt. Későbbiekben az etetés, a madarak megfigyelése kedves, nemes elfoglaltság. A madárvilág legtöbbet a tél­től szenved. Az e'eség megcsap­pan, a hó miatt egy része el­takart. A madarak az eleség után kóborolni kényszerülnek, és a nagy hideg, ólmoseső, hófú­vás, az é'szakai búvóhely hiánya lenvöngíti őket és sok e'ousztul be'őlük. A cineaék, bár két-há- rom alkalommal költenek, csak ott szaoorodnak, ahol téli ete­tésük biztosítva van. 1 konkurrencia ne jelentkezzék. 1 (Nagy odúnyílás esetén, az erő­szakosabb nagytestű madár k'- szoríba a kisebbeket.) Az odú készülhet fából, vagy eternitcső­ből. A fa előnye hogy me'eqebb, de nagyobb madarak, pl. har­kály, a kisebb madaraknak szánt odú nyílását ki tudra bővíteni. [ Az eternitodú előnye, hogy köny- nyen tisztán tartható, és a macs­ka sem tud rajta felkapaszkod­I A mesterséges fészekodú tu- . lajdonképpen a természetes har­kályodú utánzata. APRÓBB MADARAK FÉSZEKODÚJA: Belső nyílás 6—10 cm széles, 15 cm mély. Az apróbb termetű madarak megtelepítésére szol­gál. Röonyílósa 25 mm. Kékcin­ke, ba átcinke, fakusz megtele­pítésére alkalmas. (Csak erdők közelében alkalmazható.) KÖZEPES NAGYSÁGÚ MADARAK FÉSZEKODÜJA: 10-—12 cm legnagyobb belső szélességgel, 23—25 cm mély­I seggel készüljön. Legelterjed- j tebb típusa a 32 mm röpnyílású [ (cinkeodú). Főleg széncinke, csuszka, nyaktekercs, mezei ve­réb té:v észik benne. 46 mm röp- nyílás ese'én a seregély, örvös, légykaoó, harkály telepszik belé. Ha a hgziveréb megtelepedése nem kívánatos, a cinkeodú röp- nyílása 29—30 mm legyen. Van­nak más típusú odúk >s, de a házikertben nem jöhetnek szá- mí'rásba. Az odú készítésére a puha vagy keményig a legalkalma­sabb. (Könnyebben megmunkál­ható.) A röpnyílás kissé felfelé ! álljon, hogy az esővíz be ne csurogjon. Belül az üreg oldalá­ba rovátkákat vághatunk, ami a kaoaszkodást segíti elő. A két kiváit féloldali enywel erősítjük össze. Leemo'hető deszkatefőt készítünk, amit bádoggá', vagy kátránypapírral fedünk. A dssz- katető röpnyílása felett 10 cm-t, oldalt Dedig 4—5 cm-t álljon ki esővádelem cápából. A deszkate‘őt fadugóval rög­zítjük. vigyázva arra, hogy ne szorul ion, mert átázás esetén megdagad és repeszt. Kalla Gábor Szluka Emil cikke késztetett e sorok megírására, noha a gon­dolat már régebben foglalkoz­tatott. A cikk azon soraira hi­vatkozom, ahol a 6-os út vona­lát említi. Köztudott, hogy meg­változik a vonal. Csak akkor rögtön kérdeztem, miért tervez­nek mégis benzinkutat a Szigeti úti új lakótelep közepébe,, még akkor is — ha a főútvonal majd úgy sem erre fog húzódni. Ta­nácstagunknál is érdeklődtem ebben az ügyben, megnyugtató választ sajnos nem. tudott adni. A környéken lakóknak fűtőolajra nincs szükségük, az autótulaj­donosok predig inkább lemonda­nak róla gyermekeik érdekében. Takács Gézáné Szigeti út 10/a lárműmentes belváros A pécsi belváros rekonstruk­ciójáról szóló november 4-i írá­sukhoz kívánok hozzászólni. Évekig vezettem magam is, mint hivatalos idegenvezető más városból, vidékről, sőt or­szágból érkező érdeklődőket Pécsett. Nyáron egy külföldi csoportot kalauzoló túravezető kiábrándult szavait hallottam: „Amilven örömmel készültem is­mét Pécsre, oly kiábrándultán távozom." Miért? „Ti nem érzi- tek, miként fojtja meg a zaj, az autókból áradó mérgező gá­zok tömege, a por és füst a legszebb városrészt, a műemlé­kekben gazdag belvárost?” Londontól, Münchenen át To­kióig már megvalósították a járműmentes belvárosokat. Pé­csett különösen időszerű lenne a szűk belvárosból kellemes, egészséges és tiszta levegőjű centrumot kiképezni. Több ezer gyermek, diák, sok száz felnőtt jária naponta a belváros utca-, it és ez a több ezer ember kénytelen a járművek egészsé­get romboló hatását elviselni. Ugyanis az egészség őrei, szak­emberek megállapították, hogy a zaj az idegrendszert súlyosan Rokon nyel veinkről A hideg idők beálltával folya­matosan etetni kell madarain­kat, hogy odaszokjanak az etető­re és ez által az életveszedel­met jelentő téli éhezéstől, kó­borlástól megóvíuk, és a követ­kező költési idényre átsegítsük őket A madarak megtelepítése er­dők, parkok, vágy nagy össze­függő zöldfelületekhez közel, könnyen megoldható, míg sűrű beépítésű telkeken sokkal nehe­zebb, kitartóbb munkát igényel. Néhány évtizeddel ezelőtt még csak a gerlék, galambok és verebek éltek a városban, ma már a feketerigó mindennapos, de a széncinke is gyakori, tehát erdei madarainknál is domesrti- kációs folyamat indult meg. FATONKODÜ KÉSZÍTÉSE; Az erdőkben az odúlakó ma­darak természetes körülmények között megtalálják az odvas fák­ban fészkelő helyüket. Mivel la­kóhelyünk körül természetes odú nincs, vagy igen kevés, ezt kell mesterségesen megteremtenünk. Fontos szabály, hogy olvan odú­kat készítsünk, hogy a külön­böző madarak között a fészek­Vitathatatlanul nehéz kérdése volt valamikor az egész ma­gyarságnak, hogy honnan szár­mazunk, merről jöttünk, kikhez tartozunk. A válaszok, ha nem is minden apró részletükben, ma már ismertek. Az uráli nyelvek egy többezer éve megszakadt nyelvi közös­ségnek szétszóródott, napjaink­ban is állandóan fejlődő részei. Sok közülük már kihalt. Ilyen sorsra jutott a Szibériában egy­kor jelentős népnek, a kamassz- | nak a nyelve is. A Száján hegy- j i ségben élő többi szamojéd nép \ j nagyobbrészt a török, kisebb- ; részt pedig az orosz vagy a mongol nyelvvel cserélte fel sa- j játját. Napjainkban négy élő sza­mojéd nyelvet tartanak számon: a nyenyecet, enyecet, ngana- szánt és a szelkupot. Minden­féle tekintetben ők kerültek a magyartól a legmesszebbre. i Mai lakóhelyük az Ural és a Je- } nyiszej közti hatalmas terület Legközelebbi rokonainktól is óriási távolság választ el ben­nünket: a vogulok és az osztjá- kok az Ob folyó vidékét lakják. Egy fokkal távolabbi rokonain­kat, a mordvint, a cseremiszt, a zürjént és a votjákot már a Szovjetunió európai részén, a Volga, Kóma és a Pecsora ha­tárolta területen találhatjuk Még távolabbi rokonsági fokot képviselnek a Balti-tenger part­ján élők: a finn, az észt, vep- szevót, izsór, valamint a karja- lai. Svédország, Norvégia, Finn­ország és a Szovjetunió egy­máshoz közeleső északi részein élnek a lappok, kiknek nyelvé­ről már 1770-ben bebizonyoso­dott, hogy rokon a magyarral. A fent említett, ősi nyelvi kö­zösségből elsőnek a szamojé­dok ősei váltak ki. Érthető hát, hogy a magyarral, illetve a töb­bi uráli nyelvvel egyező réteg itt a legsoványabb. Jóval ez­után keltek útra a balti-finnek ősei, s legkésőbb a magyar, a vogul, osztják mondott egymás­nak búcsút Különélete során valamennyi nyelv sokat fejlődött, változott. Egészen' más hatások érték a I magyart, mint mondjuk a finnt | A mi nyelvünket elsősorban a török, a német, a szláv és la­tin, a finnt pedig főként a svéd, a balti meg a szláv befolyás alakította. Az eltérő fejlődés okozta, hogy az uráli nyelvek ! közt elég nagyok a különbsé­gek, s a nyelvrokonság ténye a gyakorlatban nem éppen szem­beötlő. Fontos dolog, hogy a nyelvek változásai szabályszerű- j ségeket árulnak el, s ezek fel­tárásával sikerülhet azt a falat áttörni, ami eltakarja szemünk elől a közös eredetű rétegeket. Ilyen a közös szavak rétege. Első pillantásra is észrevehető a magyar mély, a vogul mii, az osztják mel, vagy a szarv, vaj, él és a finn sarvi, voi, elő ha- | Sonlósága. Mai ismereteink j szerint már több mint ezer tő- j szóról állíthatjuk, hogy ősi Örök- ' sége nyelvünknek. Ilyenek a hó, j hal, ház, tél, víz. lát megy, | eszik, ad, öt, hat, nyolc stb. Ha elgondoljuk, mennyi származé­ka van a szavaknak, megérez- zük, hogy nyelvünk szókészleté­nek uráli alapja elég izmos. A közös eredetű szavak mel­lett nagy jelentőségű a rokon­ság megítélésében a nyelvek szerkezeti elemeinek egyezése í is. Túlnyomó többségben közös . tőről fakadtak birtokos személy­ragjaink, az igei és a névszói ragok, a mód- és időjelek stb. A közös szemlélet érvényesül abban is, hogy egy szótőhöz egy vagy több toldalék járul, el­térve az ismert indoeurópai j nyelvektől, ahol a toldalékok | szerepében önálló viszonyszók ; állnak. A sort folytathatnánk. Végezetül még egy megjegy­zés: mint láttuk, következetesen csak nyelvi rokonságról volt szó az eddigiekben. Nem szabad azt hinnünk, hogy e nyelvek be­szélői fizikai értelemben is az ' uráli ősök folytatói. Az átfor­máló erők hatása nem kerüli el a népcsoportokat sem: így áll elő az a helyzet, hogy a rokon­nyelveket beszélő népek ember­tani (antropológiai), néprajzi (etnikai) stb. szempontból nem szükségszerűen rokonai egymás­nak. Ez így van az uráli nyelveket beszélő népek eseté­ben is! Dr. Márk Tamás Fényképészeti múzeum A litván fotóművészeti társa- i ság fényképészeti múzeumot j hozott létre Sjaulajbon, ebber, a kis litván városban. A múze­um öt részlegében több mint 2000 képet gyűjtöttek össze a helyi fotósok alkotásaiból. Je­lentős anyaggal szerepelnek a különféle fényképészeti beren­dezések, hazai és külföldi fény­képezőgépek, optikák, a fotó- történeti szakirodalom ritka pél­dányai. A múzeum gazdaq ne­gatív-gyűjteménnyel is rendel­kezik. I ! UTÖSOKNAK utös JANDÉKOT Z AUTŐKER-TÖL Karácsonyi ajándék vásár Pécsett, a Bojcsy-Zs. út 23. sz. alatti szaküzletünkhen megkárosítja. Az idegrendsze- ' ren keresztül a szív, a vérkerin­gés, az emésztés és végül az egész szervezet kárát vallja. Most, hogy a városköpont -e- konstrukciójáról tervek készül­nek, Időszerűnek látiuk, hogy a várost szerető, az eaészséq hi­vatásos védői és a jövőt tudo­mányosán tervező szakemberek eme'iék fel szavukat az illeté­kesek előtt. De bizonyára a ..várasatvák” is látták ezt a tarthatatlan helyzetet, melv a helváras. de különösen a Szé­chenyi téren uralkodik naoon- ta. Bábeli hanazavar. közleke­dés' dunók. a oarkoló személy­autók. a bömbö'ő buszok, füst­felhőt okádó teherautók sűrű rajban váltják egymást. Boros János Kériének választ! Lapjuk rendszeres olvasója vagyok réqtől fogva, s mindig megelégedéssel olvastam azo­kat a cikkeket, melyek városunk közérdekű problémáit vetették fel, őszintén felfedve a hibákat s azok felelőseit. Az utóbbi időben megjelent cikkeik a hőszolgáltatással kap­csolatban — úgy érzem — nem ezt a szellemet tükrözik. Egyál­talán nem jelent meg olyan írás, amely a kertvárosi új lakó­telep súlyos fűtési problémáival foglalkozott volna tárgyilagosan és átfogóan. Márpedig ió- néhány ember várja kíváncsian Önöktől, hogy választ kapjunk: a jelenlegi áldatlan állagot megoldása várható-e egyálta­lán az idei fűtési szezonban, mert az illetékes vezetők kér­déseinkre csak kitérő válaszo­kat adtak ezídeig. Egyáltalán nem elfogadható az indoklás, melyet az üzemve­zető adott az újságon keresz­tül, hogy azért hidegek a laká­sok, mert a felsőbb emeleten lakók elállítiák a fűtőtestet zá­ró csapot. De kérem, — a fel­ső emeleten sem megfelelő a fűtés, csak akkor, ha a külső hőmérséklet 0 fok felett van. Az sem elfogadható, amikor a Hőszolgáltató főmérnöke nyi­latkozott nemrégen egyik cik­kükben, mely szerint 20 °C-os meleg (ennyi van az irodájá­ban) az egészséges, ezt java­solja. A lakók általában nem irodának használják a lakást, hanem kényelmes otthonnak, ahol nagy többségében gyer­mekeiket szeretnék felnevelni egészséges körülmények között — márpedig az eqy méter ma­gasságban mért 20 °C — ami padlószinten 18 °C-nak felel meg — vajon egészséges-e a kisgyermekek részére? Kényel­mes-e naavkabátban televíziót nézni? Dlőmunkában is az ÁBEO szabályai szerint 20—22 Celsiust kell biztosítani. Kérem, kérjenek választ az egész új kertvárosi lakótelepet érintő kérdésekre: 1. Várható-e az idei fűtési szezonban lényeges javulás a hőszolgáltatásban? — értve ezalatt 22—23 Celsius egyenle­tes hőmérsékletet? 2. Hány fokosra tervezték a lakásokat a kritikus két utcá­ban? Hol készültek a tervek? 3. A Hőszolgáltató biztosít­ja-e a tervező által előírt para­métereket a fűtéshez? Ha nem, miért? 4. Igaz-e, hogy 20 Celsiusra tervezték a lakások hőmérsék­letét? Ha igaz, miért ennél a lakótelepnél kezdték az ener­gia-takarékosságot? 5. Hogy veszik figyelembe a fűtési díj megállapításánál az elégtelen fűtést? Suvák Lajos Pécs, Júiia u. 1. A gyermekek helyén Napjainkban fénykorát éli a gyermekkultusz. Ennek csak örül­ni lehet Úgylátszik ma már nem -eléq az anyai kötelesség­re hivatkozni, ma már pénzt és nem is keveset kell adni azért hogy szaporodjunk. Ez szintén érthető, mert sok pénzbe kerül a gyermeknevelés, nem beszél­ve arról, hogy ezalatt sok ké­nyelemről le kell mondani. Most ezekután felvetődik a kérdés, milyen forrásból fog származni e célra fordított — mondhatjuk hatalmas összeg? Véleményem szerint fel kell tárni a rejtett forrásokat, ha úgy tetszik be kell vezetni az agglegény-adót, a gyermekte- lenségi adót, az egyke-adót. A pénz, a vagyon őnáluk halmo­zódik fel. Napjainkban kiala­kult egy réteg, amely gyermek helyett kutyát, sokszor kutya­csordát vezet az utcán, máskor pedig a meseautóból néz ki a kutya a gyermkek helyett. Boda Rudolf Szigetvár Kétforintos áron „Miért kevés, drága a to­jás?” — című cikkhez szeret­nék hozzászólni. Sajnos a kezdő pici jérce- tojásokat is 2 Ft-os áron adják, ami 1,70-es áru. A közelmúlt­ban a ledinai ÁBC-ben is ilyen tojást adtak 2 Ft-ért. Mikor szóltam az eladónak, azt mond­ja, ő nem tehet róla, ők is így kapják. De az üzletvezetőnek kell látni, mikor átveszik az árut, hogy az 3 dekás tojás, én le­mértem egyet. A múlt héten egyik szomszédasszony is mél­tatlankodott, hogy az Engels úti zöldségesben vett 10 tojást, be- tette papírzacskóba, kifizeti a 20 forintot, otthon kirakja, hát ilyen pici tojások, mint az 1,70-es. Tehát nem véletlen az ilyen eset. Persze, mint háziasszony az ember nekikeseredik és mit le­het itt tenni: az ember vár, hogy majd az illetékesek is odafi­gyeljenek. Trászer Antalné Béla u. 6. AUTÓ- ÉS MOTORKERÉKPÁR-TULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 1974. ÉVI, JANUÁR 1 -ÉN ESEDÉKES DÍJA A HÓ VÉGÉIG PÓTLÉKMENTESEN FIZETHETŐ. A DlJNAK E HATÁRIDŐN BELÜL TÖRTÉNŐ BEFIZETÉSE A GÉPJÁRMŰ-TULAJDONOSOK ÉRDEKE. AZ AUTÓSOK KÉT RÉSZLETBEN, JANUÁRBAN ÉS JÚLIUSBAN FIZETHETIK A DÍJAT. AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ NÉVRE SZÓLÓAN MEGKÜLD! A GÉPJÁRMŰ-TULAJDONOSOKNAK-A DÍJ BEFIZETÉSÉHEZ SZÜI SÉGES POSTAUTALVÁNYOKAT,-A TÁJÉKOZTATÓT,-A GÉPJÁRMŰ KÁRBEJELENTŐ LAPOT,-A VÁLTOZÁSJELENTŐ NYOMTATVÁNYT. HA A KÜLDEMÉNY TULAJDONVÁLTOZÁS, VAGY EGYÉB OK MIATT NEM VOLNA KÉZBESÍTHETŐ, AZ AUTÓS, A MOTOROS A LAKÓHELYE SZERINT ILLETÉKES IGAZ­GATÓSÁGNÁL, ILLETVE ÁB-FIÓKNÁL - A MÚLT ÉVI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK IGAZOLÁSÁVAL - VEHETI ÁT A POSTAUTALVÁNYOKAT ÉS A TÖBBI. FELSOROLT NYOMTATVÁNYT. 1 y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents