Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-18 / 337. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt namo A T A R T A l O M 601 XXX. évfolyam, 337. szám 1973. december 18., kedd Ára: 80 fillér Az MS2TIS/P Baranya megye» Bizottságának lapja Pa rfszervezetek a beruházásokért Az év vége felé közeledvén, a •»álla la toknál mindinkább kiala­kul a pontos kép»az idei beru­házások teljesítéséről. Ezt az ér­tékelést a pártszervezetek te számításba vehetik — és számí­tásba is veszik — amikor a be­számoló taggyűléseken a ter- *i,.m fife pártirányításával, más szóval saját gazdaságszervező, irányító, segítő és ellenőrző te­vékenységükkel foglalkoznak. Hiszen a beruházások megvaló­sulásának segítése e tevékeny­ségnek igen fontos eleme, ol­dala. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a Központi Bizott­ság 1972. novemberi határoza­tának megfelelően a pártszerve­zetek az utóbbi időben eredmé­nyesebben foglalkoznak a beru­házásokkal, Ennek is része volt abban, hogy az idén erősödött a beruházási fegyelem, az elő­irányzatok pontosabban, tervsze­rűbben válnak valóra. E tapasz­talatok megerősítik, , hogy a jó beruházási tevékenységnek alapvető feltétele az e területre vonatkozó párt- és állami hatá­rozatok következetes végrehaj­tása. E munka tartalmát és módsze­reit több lényeges tényező ha­tározass meg. így mindenekelőtt ez, hogy a pártszervezetek poli­tikai jellegű tevékenységet foly­tatnak, tehát e területen is poli­tikai eszközöket alkalmaznak. Ugyanilyen fontos elv, hogy ál­láspontjuk kialakításakor mindig « népgazdaság érdekeit rang­sorolják az első helyre. Ez az elv a munka módszereit is be­folyásolja. Ezért nem marasztal­hatok el azok a pártszervezetek, amelyek az idén esetenként operatív n ódon is beavatkoztak a beruházási tevékenységbe, Ha ez hosszabb távon nem is állandósítható, de most több helyen szükségessé vált mert egyes esetekben csak így lehe­tett módosítani a túlméretezett költséges tervcélokat koncent­rálni az anyagi eszközöket meg­gyorsítani az őj létesítmények elkészülését A beruházás jellege, a konk­rét munkaterület sajátosságai ugyancsak nagymértékben be­folyásolják a pártmunka tartal­mát és formáit Ezért helyes — ég természetes —, hogy a beru­házási tevékenység kérdéseit másként közelíti meg például a tervezőintézet pártszervezete, mint a kivitelező építésvezető­ségé, vagy másként foglalkoz­nak az állami nagyberuházások­kal és megint másként a vál­lalati eszközökből létesülőkkel A konkrét helyzet konkrét elem­zésnek lenini követelménye itt te fontos feltétele a munka ered­ményességének. Különösen fontos ez olyankor, amikor eltérő érdekeket kell egyeztetni, illetve rangsorolni. A több gyáregységre, telephely­re kiterjedő vállalatok üzemei között a fejlesztés konkrét cél­jainak meghatározásakor gya­korta támadnak nézeteltérések. Érthető, ha az egyes üzemek csak a saját gondjaikkal törőd­ve szeretnének a beruházások- Ifeáá megfelelően részesedni Mégsem érthetünk egyet azok­kal a pártszervezetekkel, ame­lyek ilyenkor — szem elöl té­vesztve az összvállalati, népgaz­dasági érdekeket — csupán a saját üzemük korszerűsítéséért hadakoznak. Joggal várható el, hogy képesek legyenek felül­emelkedni a valóságos vagy vélt helyi érdekeken és az összesség szemszögéből is mérlegeljék a helyzetet. Például, kezdeményez­hetik annak felmérését, hogy egy adott cél elérhető-e beru­házás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit tegyenek ezért a kommunisták. Nem ritka az sem, hogy a ter­vezők, a beruházók és a kivite­lezők érdekei ütköznek össze egy-egy beruházás megvalósító sakor. Olyan te előfordul, hogy az egyik vaqy másik fél megsze­gi a közös megállapodást, s ezzel veszélyezteti a partnerek érdekeit, esetleg a népgazda­sági célokat is. Némelykor a helyzet egészen elmérgesedik. Ilyenkor az érintett pártszervek akkor járnak el helyesen, ha nem a „részkérdésekben" akar­nak minden áron igazságot ten­ni, nem bonyolódnak bele a vitatkozó partnerek pro és kont­ra érveinek vizsgálatába, nem hagyják magukat eszközként felhasználni a részigazságok bi­zonyítására, hanem az érintett vezetőket a megfelelő kapcsola­tok visszaállítására, « szocialis­ta vállalatvezetőkhöz méltó ma­gatartásra intik. A beruházásokkal kapcsola­tos pártmunka eredményei vég­ső soron a beruházásokban öl­tenek testet, azok megvalósulá­sán mérhetők. Tehát nem azon, hogy hányszor tűzték e témát napirendre, hány értekezletet tartottak e tárgyban, hanem, hogy milyen hatékonysággal fo­lyik a munka. Ezért az érintett pártszervek politika! felelősség­gel tartoznak. Talán nem teljesen felesleges ugyanakkor arra is utalni, hogy a pártszervek felelőssége nem azonos jellegű és mértékű a gazdasági vezetőkével. A párt- szervezetek feladata elsősorban az ellenőrzés, valamint az en­nek alapján leszúrt következte­tések elfogadtatása az illetékes vezetőkkel. Ennek során megkü­lönböztetett figyelmet érdemel a tervszerűség, a takarékosság, a beruházásokon dolgozó szervek, vállalatok munkájának koordi­nációja, az együttműködési készség fejlesztése, az őszinte, kölcsönös, megértő tájékozta­tás, a dolgozók folyamatos mun­ka- és anyagellátása, a korsze­rű szervezési módszerek alkal­mazása. A pártsaervek tevékenysége természetesen nem helyettesít­heti és nem te nélkülözheti a többi társadalmi és állami szerv irányító, segítő, ellenőrző mun­káját A jól összehangolt, terv­szerű politikai és gazdasági munka, a komplex intézkedések, a megfelelő irányítási, szerve­zési és gazdálkodási módok együttesen növelhetik tovább beruházásaink hatékonyságát Koszorús Ferenc, sec MSZMP KB racntkatázss! Megbízás —15© 000 ifjú kommunistának Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Hétfőn ülést tartott a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága. A tanácskozá­son — amelyen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként dr, Maróthy László, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a testü­let tagjait az 1970 februári if­júságpolitikai párthatározat vég. rehajtásáról, különös tekintettel az ifjúsáq körében végzett eszmei, politikai nevelőmunká­ra. Ezt követően Föcze Lajos, a KISZ KB titkára számolt be az idei KISZ vezetőség választások tapasztalatairól. Megállapította, hogy a vezetőségújító taggyű­lések, küldöttértekezletek szer­vezetten, zökkenőmentesen zaj­lottak le, a gyűlések tartalmas ifjúsági fórumok voltak, ame­lyeken 150 000 ifjú kommunista kapott vezetői megbízást — Az 1973 évi KISZ választá­sok jelentős segítse.vfeRdtak a KISZ-élet előrehaladásába’’ — mondta rőcze Lajos, aki a to­vábbiakban arról beszélt, hogy kedvezően alakult az alapszer­vezeti vezetőségek, a felsőbb testületek összetétele, mert a most megválasztott vezető tes­tületek a korábbinál jobban tükrözik az adott terület KISZ tagságának összetételét. A tiszt­ségviselők között növekedett a munkások és a fiatal nők szá­ma, s a korábbinál lényegesen több olyan vezetőségi tagot választottak, aki már elsajátí­totta valamilyen tanfolyamon, iskolán a posztjához elengedhe­tetlenül szükséges ismereteket Az alapszervezeti taggyűléseken, küldöttértekezleteken — folytat­ta Főcze Lajos — számtalan helyi kezdeményezést, indít­ványt, javaslatot rögzítettek a jegyzőkönyvek. A főváros XVII. kerületének fiataljai például sportpálya és játszótér felépí­tésével köszöntik majd a felsza­badulás 30, évfordulóját, Haj­dúszoboszló kiszesei egy száz­személyes óvoda tető alá hoza­talából kémek részt, Baranya megye egyetemistái pedig úgy döntöttek, hogy szervezetten segítik a munkájuk mellett to­vább tanuló dolgozó fiatalokat — Ezt az alkalmat is felhasz­náljuk arra, hogy kifejezzük kö- szönetünket a párt szerveinek és szervezeteinek azért a mun­káért, elvtársi segítőkészségért, amit a KISZ választások jobb, tartalmasabb lebonyolítása ér­dekében tanúsítottak. Ami a számokat illeti: 1973 tavaszán és őszén 8741 taninté­zeti, 16 893 dolgozói, lakóterü­leti KISZ alapszervezet 881 tan­intézeti és 1997 üzemi, szövet­kezeti, intézményi, községi KISZ csúcsvezetőség és KlSZ-bizott- ság, továbbá 222 járási, városi és kerületi KISZ-bizottság szá­molt be kétéves munkájáról. A korábbi évekhez mérten csök­kent a formális, csak az ered­ményeket felsoroló, vagy indo­kolatlanul követelőző, mindent mástól váró felszólalások száma. A hozzászólók túlnyomó többsé­ge kritikusan és önkritikusan, nemegyszer egymással is vitat­kozva egészítette ki a beszámo­lókat, vette számba a tennivaló­kat. .Fokozódott ezeknek a fó­rumoknak a munkaértekezlet jel­lege, s a választásokon általá­nos tapasztalat volt, hogy mind erőteljesebben érzékelhető • a párt ifjúságpolitikájának gya­korlattá válása, az ifjúság ered­ményes neveléséhez szükséges feltételek javulása. A választási tapasztalatok is megerősítették, hogy az új nemzedék igényli a helyi és az országos politika ki­alakításában való részvételt, többségüket nem elégíti ki pusz­tán a készen kapott feladatok végrehajtása. A KISZ Központi Bizottsága a vezetőség választásokról szóló jelentést elfogadta, majd — Szabó Ferencnek, az Úttörő Szö­vetség főtitkárának előterjesz­tése alapján — jóváhagyta a Magyar Úttörők Szövetségének új működési szabályzatát, Á j Központi Bizottság végül jóvá­hagyta a KISZ KB és a réteg­tanácsok 1974 első félévi ülés­tervét. Gazöasaposso kell fenni r 07 á »attenyész*- telepeket Tanult: a Szovjetunióba' Benzinnel felgyű itatta lakását Tovább javul a tartós fogyasztás cikk-ef átás Szerdán kezdd# az országgyűlés téli ülésszaka Az olvasó véleménye KS/D. NAPLÓ TEIEFOTO Le Due Tho, a Vietnam? Dolgozók pártja Politikai Bizottságának tagja Párizsba érkezett, hogy a súlyos dél-vietnami helyzetről tár­gyaljon a később érkező Kissinger amerikai külügymfniszterreL _________________________ __________i--------" i. - --------V t Z Hem kedvez az időjárás s mezőgazdaságnak <Q 3­i Negyedik napja jégpáncél borítja a ve n, A búza IS-20 százaléka ki sem kelt — Lefagytak a szántó traktorok o Több műtrágya, jobb vetőmag, mégis gyengén telelt a búza A szeszélyei korán jött tál nemcsak a városi közműveknek okoz gondot, de a mezőgazda- sági üzemeknek is. Évek óta nem teleltek ilyen gyengén a vetések, mint ezúttal. Az elve­tett búza a terület 15—20 szá­zalékán egyszerűen ki sem kelt, s remény sincs rá, hogy rövi­desen kikelhetne, hisz a talaj 10—15 centi mélységben le van fagyva. A kikelt vetések Is gyengék, fejletlenek, az egye­netlen kelést a szárazság és a rögös magágy okozza. A ke­mény rögöket még többszöri tolajmunkával sem lehetett el- munkálnl, így a vetés elhúzó­dott, s a később vetett búzákra még mielőtt kikelhettek volna — a csírázás kezdetén — tört rá a korán jött kemény novem­beri téL Az elolvadt hő és az utóbbi napokban lehullott 20—22 mil­liméter csapadék, az enyhülést követő hétvégi lehűlés követ­keztében 1—1,5 centiméteres Gierek Moszkvába érkezett Leórryid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtit­kárának meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A vnukovói repülőtéren — ameéyec feldíszítettek a Lengyel Népköztársaság és a Szovjet­unió lobogóival — Leonyid Brezsnyev, Pjotr Gyemlcsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztqntyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta Edward GieretosA jégpáncéllá fagyott, amely négy napon át összefüggő ré­tegben borította be a baranyai földeket. Ez inkább ijesztő, mint veszélyes, hisz a búza ilyenkor két hétig is kibírja a levegőtlen viszonyokat, s addigra remél­hetőleg elolvad a jégpáncél. A jövő évi terméskilátásokra eb­ből még messzemenő következ­tetést nem lehet levonni. Az el­múlt napokban végzett állapot­becslésből sokkal inkább. Bár­mily furcsán hangzik, az első termésbecslést nem tavasszal, hanem ilyenkor, kelés után, no­vember végén, december elején végzik el a szakemberek, s jut­tatják el a járásokon, illetve a megyei tanácson keresztül a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumba. Nos, a Baranya megyei ter­mésprognózis gyengébb a tava­lyinál. A termelőszövetkezetek ezen az őszön összesen 54 860 hektár — ez 2500 hektárral több a tavalyinál — búzát ve­tettek. A hivatalos becslés sze­rint ennek a területnek a 33 százalékán jó, 36 százalékán közepes és 31 százalékán gyen­ge termés várható. Természete­sen a jelenlegi állapotot ala­pul véve. Ezzel szemben tavaly ilyenkor a terület 50 százaléka mutatott jó termést, 33 százalé­ka közepest és csak 17 száza­léka gyengét. Nagyjából hason­ló a helyzet a megye állami gazdaságainál is. Vannak ellensúlyozó tényezők is. Például az, hogy a terme­lőszövetkezetek a tavalyinál át­lag 10 százalékkal több műtró- gjrós szórtak ki « búzák aid. Továbbá, hogy az üdén lénye­gesen jobb volt a búza vető­mag-minősége is, mint tavaly, ezúttal valóban kiváló minősé­gű fémzárolt vetőmagot adtak köztermesztésre a vetőmag-elő­állító üzemek. A harmadik biz­tató körülmény, a búza fajta- összetétel javulása. Tovább nőtt a potenciálisan nagyobb ter­mőképességű búzafajták — az Auróra, a Kavkáz, a Jubilejnaja — területe a megyében. Ezek a tényezők jövő aratásig még sokat javíthatnak a termés- kilátásokon. Bármily keményen köszöntött is ránk a tél mínusz 15—16 fok alá nem süllyedt még a hőmérséklet, és ezt a hideget a termesztett búzafaj­táink még jól bírják. Kifagyás eddig nem volt Egyedül az olasz Libellula fajtában okoz­hat komolyabb kórokat a tél. A kukorica mindenütt fedél alá került a tavalyinál lényege­sen kisebb veszteséggel és jobb minőségben. Ami a hozamot il­leti, megtermett a tervezett mennyiség, ami bőven fedezi a megye megnövekedett állat- állományának szükségletét. Nagy gond ellenben az, hogy a mélyszántással nem tudtak végezni a termelőszövetkezetek — az állami gazdaságok ezt a munkát is 100 százalékban be­fejezték. December 1-én a tsz- ek közös tábláin a mélyszántás 74 százalékra állt A traktorok egyszerűen kifagytak a földből, a 10—15 centi mélyen megfa­gyott talajba nem megy bele az eke. Most, december köze­pén még mindig vissza van a mélyszántás 20 százaléka. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents