Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-14 / 333. szám

t 1973. december 14. DUN AN TOLI NAPLÓ Napirenden Öt megye szakemberei és az ALFA LAVAL cég képviselői tanácskoztak Pécsett Országosan ötven komplett telepet, az érintett öt megyében 22 nagyüzemi szakosított tele­pet szerelt fel istálló és fejőbe- rendezésekkel eddig a világhírű svéd ALFA-LAVAL TUMBA-cjg, amelynek képviselői tegnap dél­előtt szakmai tájékoztatót tar­tottak Pécsett, a Technika há­zában, s egyidejűleg bemutat­ták legújabb gyártmányaikat is. A tanácskozásra, melyet az INDUSTRIA RT — az ALFA LA­VAL cég magyarországi képvi­selete — az Agrártudományi Egyesület, a GTE Mezőgép Cso­portja és a Baranya megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség közösen rendezett meg öt me­gye: Baranya, Bács, Somogy, Tolna és Zala szarvasmarhate­nyésztő nagyüzemei küldték el szakembereiket. Megnyitójában Pék János, az ÁTEF igazgatóia a napirend fontosságát méltatva .hangsú­lyozta, „a szarvasmarhatartás és a tejtermelés korszerű gépesíté­se a szarvasmarha program megvalósításának egyik fontos feltétele". A korszerűsítés célja ma már a teljes automatizáció, s automata fejőberendezések tekintetében Magyarországon ma elég nagy a választék, mu­tatott rá előadásában dr. Tóth László, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője. Nem az ő előadásából Idézzük, hanem az e téren szer­zett tapasztalatainkra hivatkoz­va állítjuk, hogy a különféle vi­lágcégek legkülönfélébb fejő- berendezéseinek erős hazai kí­nálata meglehetősen nagy anarchiát idézett elő a felhasz­nálóknál. A típuskiválasztás elég ötletszerűen ment, s nem biztos, hogy minden gazdaság a szamára legelőnyösebb típust választotta ki. Nem is beszélve a sokféle gyártmány — csak Baranyában hat külföldi cég „versenyez” — alkatrész- és szérvizproblémáinak megoldat­lanságáról. Ezért hangzott reménykeltőén dr, Tóth László előadásának az a kitétele, amely szerint a Gep- : kísérleti Intézet ma már bárki­nek tanácsot tud adni az auto­matizált fejőberendezések típu­sának kiválasztásában. Aki az ALFA-LAVALT választotta — Ba­ranyában az újpetrei, a sombe- reki, a szabadszentkirályi és a rózsafai tsz, valamint a Pécsi Állami Gazdaság szerelt fel ed­dig komplett ALFA LAVAL tele­pet — vagy aki a most bein­dult fejlesztések és korszerűsí­tések során dönt mellette, az a tegnapi tanácskozáson valóben sok hasznos tudnivalót kapott. De a többi érdeklődő sem tért . haza üres kézzel, bepillantha­tott a cég fejlesztési terveibe, megismerkedett a ma és a hol­nap automatizált berendezései­vel. Kurt Srnka mérnök bemutatá­sában megismerhettük a hatal­mas, évi 2000 millió forgalmat bonyolító ALFA LAVAL kon­szernnel, amelyet Gusztáv Laval találmánya, a tejcentrifuga ala­pozott meg 1883-ban, s amely­nek ma a világ 60 országában 84 üzeme és 15 ezer dolgozója van, és 120 országba szállít be­rendezéseket. Az ALFA LAVAL három lábon áll, vagyis három fő profilja van: a szeparációs, vagyis szétválasztásos berende­zések, a hőcsere, a hevítő és hűtőberendezések, és a tehené­szeti berendezések. Ezúttal ez utóbbiak keltettek különös érdeklődést Winfried Cordes mérnök előadásában, aki ismertette, milyen új fejőbe­rendezéseket kínál az ALFA LA­VAL cég a nagyüzemi tejgazda­ságoknak. Három új automati­kus fejőrendszert mutatott be, két mozgót és egy stabilt: a mozgó Unilactor-t, a halszálkrs elrendezésű karusszel fejőállóst, mindhármat többféle változat­ban. A berendezések különböző teljesítményűek, óránként 75— 200 tehenet fejnék ki. lényegé­ben egyetlen gondozó irányítá­sával. Kérdésünkre Georg Krix, az ALFA LAVAL cég magyarországi képviseletének vezetője — aki egyébként kitűnően beszéli a magyart — elmondotta, hogy a bemutatott három típus közül Unilactor már van az ország­ban, a Szombathelyi Állami Gazdaság nemrég átadott ezer férőhelyes tehenészeti telepén szerelték fel, ott megtekinthető. A másgdikat az Enyingi Állami Gazdaságban szerelik, fel rövi­desen. Ára — a 17 kocsis típus esetében — 2 millió forint, 1 év garanciával. Eddig 25 Unilac- tort szereltek fel Európában — többek közt az NSZK-ban, Olaszországban, Hollandiábcn, Csehszlovákiában — élettarta­mukra nézve gyakorlati .tapasz- [ tálát még nincs, elméletileg i nyolc év. A szervizhálózat kiépítésével és az alkatrész ellátással kap­csolatban feltett kérdésre vála­szolva Georg Krix elmondotta, hogy az ALFA LAVAL cég meg­állapodást kötött a MEZŐGÉP Tröszttel, ha a szerződést alá­írják — ami még nem történt meg — akkor 1974-ben nsgy ALFA LAVAL szervizüzem kezdi meg működését az országben, egy Borsod, egy Szolnok, egy Zala, egy pedig Somogy me­gyében. A tegnapi tanácskozáson még további három előadás hang­zott el az ALFA LAVAL cég há­rom fiatal mérnökének tolmá­csolásában, dr. Darovin Sobar a tőgyulladások megelőzésé-ől, Emerich Valinger a takarmányo­zás és kitrágyázás gépesítésé­ről. Adalbert Probst a szálasta­karmányok gépi betakarításáról és kezeléséről tartott előadást. éves tárolási tervét a BARAHYaMÉK A tárházak ajtajai bezárultak. Pécs téli zöldség- és gyümölcs­ellátása biztosítva van. A BA- RANYAMÉK 578 vagonos táro­lási tervét 695 vagonnal jócskán túlteljesítette. A felhalmozott készletből jut még a fővárosnak is. Burgonyából 300 vagon tá­rolását tervezték. Ezze| szem­ben jelenleg 412 vagon ál1 a pécsi fogyasztók rendelkezésére. Ebből 65 vagont Budapestre szállítanak majd. Túlteljesítették a tervet káposztafélékből is. Sárgarépából és gyökérből mu­tatkozik némi hiány a tervezett­hez képest, de ezt a BARANYA- I MEK folyamatosan pótolni tud- j ja. összességét tekintve a reá­lis igények alapján tervezett burgonya, zöldség és gyümölcs­mennyiségnél több mint száz j vagon az a többlet, amely a i télen a boltokba kerül. Híg a jelentés odaért, kimúlott a liba! Néhány megjegyzés a felvásárlás bürokratizmusáról Karácsonyfa vásár a Bajcsy-Zsilinszky úti piacon Fotó: Kóródi Gábor Hit , hoztak" a bőripari szakemberek külföldről? Csábítóan hangzik, hogy „kül­földi kiküldetés.” Világot látni az állam pénzén, nem is rossz mulatság — így vélekedik a közvéleménynek nem is elhanya­golható része. A Pécsi Bőrgyár párt-végrehajtóbizottságónak legutóbbi ülésén -— gondos vizsgálat után — egész más vé­lemény alakult ki. Már évek óta szerveznek a bőr- és vegyipari külkereskedelmi vállalatok a bőrgyárakkal közö­IRODAGÉPTECHISIIKA VÁLLALAT a megrendelő kívánságára még ebben az évben vállalja HUNOR 157—158-as elektronikus asztali számológépek, ETR 220-as elektronikus asztali számológépek, CELLATRON R 44-es elektromos automata számológépek SZÁLLÍTÁSÁT Budapest, V., Bécsi utca 8—10. Telefon: 182-980. Telex: 22-4381. Levélcím: 1369 Budapest. Pf. 314 sen külföldi tanulmányútokat. Ezeknek a látogatásoknak a cél­ja az. hogy a hazai szakembe­rek megismerjék a fejlettebb technológiákat, a korszerűbb vegyi- és alapanyagokat, mű­ködés közben lássák a modern, nagyobb teljesítményű gépeket. Az ott szerzett tapasztalatokat pedig itthon hasznosítsák. Ebben az évben, a Pécsi Bőr­gyárból kilencen jártak a fejlett bőriparral rendelkező nyugati országokban. Hosszú lenne fel­sorolni azokat a tapasztalatokat, amelyek már a pécsi gyárat is gazdagították, csak néhány ezek közül: a világpiacon már ismert és közkedvelt ruházati alap­anyag a foltosított sertésbőr. A tapasztalatok alapján itt is meg­kezdték és sikerrel be is fejez­ték a kísérleteket. A piaci igé- ' nyéknek megfelelően megkez­dődhet ennek a hazai tömeg­gyártása is. A külföldön járt pécsi szak­emberek fontos információkat kaptak a nálunk eddig ismeret­len kikészítő anyagokról, to­vábbá olyan eljárásokról, ame­lyek nálunk is hasznosíthatók, például a lakkbőr üzem fejlesz­tésénél. Nem elhanyagolható az a piackutató tevékenység sem, amelyet az ipar szakemberei a BIVIMPEX külkereskedelmi vál­lalattal közösen végeztek. Három éve, ősszel és tavasz- szal g végrehajtó bizottság elé kerül a külföldi kiküldetések kérdése. Az év végén értékelek az eredményességet, március­ban pedig döntenék a gazdasá­gi vezetés által javasolt kikül­detési tervről. Mint Bálint Ká­roly, a Bőrgyár párt-vb titkára elmondta, az eredményesség mellett a legfontosabb cél az, hogy minél több fiatal szakem­ber ismerkedhessen meg a leg­korszerűbb technológiákkal. Idén ez a törekvés már sikerrel járt, a tanulmányúton résztvevők nyolcvan százaléka harminc év körüli mérnök, illetve technikus. A további tervek között szerepei annak felmérése, hogy milyen gazdasági előnyöket jelent a gyárnak a tapasztalatok hasz­nosítása. Egy konkrét eredmény: a marhabox gyórrésrleg fejlesz­téséhez sikerült olyan gépeket beszerezni, hogy minden építé­si rekonstrukció nélkül egy év alatt 360 ezer négyzetméterrel több kész bőrt gyártottak. A tanulmányútról visszatérők beszámoló jelentést adnak ta­pasztalataikról, egyben javasol­ják is a hasznosításukat. Ezen kívül szervezett előadásokon is­mertetik a külhonban látottakat a gyár fiatal mérnökei, közgaz­dászai előtt, az MTESZ Bőripari Tudományos Egyesületében. A kiküldetéshez legalább egy nyu­gati ország nyelvének ismerete szükséges. Ezért évek óta rend­szeresen indítanak a gyárban két német nyelvtanfolyamot is, többen olaszul és franciául ta­nulnak. A végrehajtó bizottság egyön­tetű állásfoglalása végül is az volt, hogy „helyes és a gyár egészének hasznos a Szakembe­rek külföldi tanulmányútja. A jövőben is tovább kell törekedni arra, hogy ezeken minél több fiatal szakember vehessen részt." "■ K. ÖT-' Hol van már az az idő, cmj- kor ezerszám tartották a leg­nagyobb háziszárnyast Baranya falvaiban. Amikor a falvakon áthaladva lépten-nyomon ki- sebb-nagyobb liba csapatokba botlott az ember. A falusi élet­forma is megváltozott, a terme­lőszövetkezeti tagok gyermekei ma már nem szegődnek el liba­pásztornak, s egyre kevesebb falusi asszony vállalkozik a libahizlalásra, tömésre, mert mind kevesebb az olyan idős falusi asszony, aki erre még hajlandó. így aztán évről, évre csökken a libatartók száma. 1974-re a Kaposvári Húskombi­nát pécsi gyáregysége már csak 400—500 hízott libát tudott le­szerződni eqész Baranyában. Holott a kövér libát jobban ke­resik a piacon, mint eddig bár­mikor, a libamáj pediq változat­lanul egyik legjobb dollárkiter- flielő exportcikkünk. A baromfi­ipar éveken át jelentős kedvez­ményekkel igyekezett a libatar­tókat megnyerni, a libamájra magas felárat adtak a terme­lőknek, a leqjobb libatartók között pedig évről évre magas jutalmakat osztottak ki. Épp ezért érthetetlen, hogy vannak esetek, amikor éppen azok veszik el a libatartók ked­vét, akiknek serkentenie kéne ezt oz amúgy is lankadóban lé­vő tartási kedvet. A sellyei ÁFÉSZ-hez tartozó Sósvertike méq libatartó községnek mond­ható. — Mi régóta foglalkozunk li­batöméssel — írja panaszos le­velében István Jánosné Sósver- tikéről — és azelőtt, ha a kö­vér libát november 15-ig le tud­tuk adni, akkor méq felárat is kaptunk érte. Most meg egy par esztendeje, — pediq azóta köves utat is kapott a falu — csak naqy utánjárással, pörle­kedéssel lehet értékesíteni a ■-.libát. Tavaly is már reggel oda rendeltek az átvevőhelyre' és •'e'gésk' nap ‘étien, szomjan vár­tunk, és csak késő este jött meg _ g. járat. Sokan már haza. fe-vlts. ték a tömött libát, ami amúgy is kényes és villanynál mériek, ami bizony sok zúgolódásra meq reklamálásra adott okot. Az idén október 6-án szóltak, hogy elkezdhetjük a tömést, le­adás előtt két héttel be is je­lentettük, s nem vitték el. Mikor o. sellyei ÁFÉSZ-nél reklamál­tunk, november 6-án, közölték velünk, hogy Kaposvár nem fo­gadja áz árút, frvért az új gé­pek elromlottak, s a régieket kell visszaszerelni. Egy hét múl­va újra sürgettük, ugyanazt a választ kaptuk. Nekem közben égy kövér libám meqfüllödt, le kellett vágni, 97 dekás mája és 3,5. liter zsírja volt, ez az én károm, A levél végén a panaszos ezt írja: — Nemcsak én jártam így, de a szomszédaimét sem vitték el időben, 45 hízott libáról volt szó. A libával, ha elkészült, nem lehet várni, megfullad. Nekünk akik minden nap a tsz-be já­runk dolgozni, nagy gond és fáradság ez. Reggel négykor el Ajándékozzon ajándékutalványt! üzleteiből! „BELVÁROSI” ÁRUHÁZ, „SZTAR", „TÜNDE", „ELEGANCIA”, „ARANYPILLE" „CSONGOR”, „ADAM", „CIPÖSZALON”, „CSILLE” ÁRUHÁZ KOMLÓ A 100,— Ft-os címletekben vásárolható ajándékutalványok a MERUKER bármely üzletében beválthatók Pécsett és a megyében! kell kezdeni a tömést, hogy odaérjünk a közösbe, és este ha megjövünk fáradtan, újra nekiállhatunk libát tömni. Ha ilyen nehéz értékesíteni, akkor mondják azt. hogy ne vesződ­jünk vele. Most a második tur­nust már be sem merjük állíta­ni, mert tavaly decemberben sem vették át a kövér libát. Mit tegyünk? Kérjük sürgős vála­szukat. Az ügyben elsőként a Kapos­vári Húskombinát igazgotóját Ostoros Istvánt kérdeztük meg, aki kijelentette: — szó sem volt semmiféle géphibáról, sőt az a problémánk, hogy kevés a liba, s így a vonalat csak napi 1—2 óráig tudjuk üzemeltetni. Min­den libát átveszünk, az ÁFÉSZ, szel egy éves megállapodásunk van, s nekik is érdekük a fel­vásárlás, hisz jutalékot kapnák a liba után. A pécsi gyáregy­ségnél közölték, hogy a sós- vertikei libákat nekik egyetlen egyszer jelentették be novem­ber 13-án és 19-én már ki is ment a járat, 29 libát hóztak el, a többi valószínűleg nem érte e| a kívánt minőséget. A Sellye! ÁFÉSZ-nél az ügyintéző némi ellentmondásba keveredett, elő­ször kijelentette, hogy Sósvertí- ke későn jelentette be náluk a libákat. Majd közölte, hogy az ottani boltos nem hibás, mert igen precíz ember, ő mindig jelent, ha a gazdák kérik. Vé­gül még hozzáfűzte, hogy egy elhullott kövér liba még nem a világ, különben is a panaszos parlagi libát tart, ami korábban készül el, és a túrajáratot nem lehet csak úgy ráncigálni. Ha a kárvallottak ezt nem veszik tudomásul, akkor vessenek ma­gukra. Különben is, ők soha­sem mondtak olyant, hogy el­romlottak Kaposváron a gé­pek. (!??) Egy elhullott libából valóban : nem kellene ekkora ügyet csi­nálni. De a mögötte meghúzódó — vessed magára a termelő'—- szemléletből már igen. Mert va­jon mihez kell igazodnia a tú­rajáratnak, hó nem a termelők igényéhez? Az eset másik ta­nulsága, hogy ennek kapcsán bepillanthattunk a felvásárló kereskedelem egész bürokrati­kus 'mechanizmusába. Mert hány jelentést is kejl leadni ahhoz, hogy egy kövér liba ki- múJjon az árnyékvilágból? A termelő jelent a helyi boltos­nak, a boltos az AFESZ-nek, az ÁFÉSZ a pécsi gyáregység­nek, a pécsi gyáregyséq a Ka­posvári Húskombinátnak, ha mindenki pontosan jelent, ak­kor is beletelik egy; másfél hétbe, míg a túra járat a számos egyeztetés meg miegymás után megjelenik a helyszínen. Ha valahol aztán elakad, vagy ké­sik ez a jelentés, ami emberi .dolog, akkor a szegény .liba ta­lán soha nem ér el Kaposvár­ra, mert ha a kövér liba már nem tud emészteni, akkor in­kább megfullad a saiát zsírjá­ban-. • Pedig ezen a libán min­denki . keresni akar. méq az.is aki csak egy jelentést ad .,. — Rné — PÁLYÁZATI FELHÍVÁSI Szekszárdi Város Tanácsa pályázatot hirdet A VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT FŐMÉRNÖKI ÁLLASÁNAK 1974. január 1-vel való betöltésére. Kívánalom: Építész- vagy gépészmérnöki végzett­ség, vezetői gyakorlat. Feddhetetlen előélet Részletes, a korábbi mű­ködést is bemutató ön­életrajzzal ellátott pályá­zatokat a Várost Tanács V. B. személyzeti csoport­jánál lehet benyújtani. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents