Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-13 / 332. szám

é

DUNANYOll NAPlö

1973. december 13.

A közrend és vagyonbiztonság

önkéntes őrei

Szocialista államunk szervezetének és intézményeinek rendszeré* Tevékenységé útján, á marxizmus—feminizmus tanításai alapján meghatározott funkciót tölt be. Államunk közhatalmi funkciójának lényeges feladatát jelenti a közrend és közbiztonság, az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságának rendszeres és hatékony védelme.

Szocialista demokráciánk kiteljesedésinek lényeges biztosítéka, s a közhatalmi feladatok társadalmi feladatokká szervezésének vívmánya,

I.

A törvényes rend biztosításával, a bűnüldözéssel feladatuk- • nál fogva kötelességszerűen -foglalkozó .állami szerveink, ezen- bel ül-is elsősorban á rend-' őrség munkájához, feladatának maradéktalan ellátásához a legtöbb segítséget azok az állampolgárok nyújtották és nyújtják, akik a mindennppi munka fáradsága mellett vállalták, hogy a társadalom iránti tiszteletükből, a szocialista építő munka zavartalanságának biztosítása érdekében önzetlenül segítséget adnak a közrend és közbiztonság fenntartásához, további megszilárdításához.

Igen, ők azok, a társadalom önzetlen segítői az önkéntes rendőrök, ök azok, akik kék karszalaggal a karjukon láthatók az ünnepi felvonulásokon. Ök azok, akik ha kell éjszaka, ha kell nappal, csikorgó hidegben, nyári hőségben, hűséggel szolgálják népüket, hazájukat.

Kik ezek az emberek, ak!k időt, fáradságot nem kímélve vállalják a nehéz szolgálatot és tevékenységükért, áldozatvállalásukért semmit sem kérnek, semmit sem várnak?

A megyében szolgálatot teljesítő önkéntes rendőrök foglalkozás szerinti megoszlása rendkívül széleskörű. Megtalálható közöttük a termelőszövetkezeti tag, a gépkocsivezető, a segédmunkás, a pedagógus, az orvos, a mérnök, a jogász és a. nyugdíjas egyaránt. A foglalkozás szerinti különbségek mellett közös tulajdonscfguk,'"hbgy politikai elkötelezettségük' egyértelmű a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép -érdekei mellett. ,E politikai elkötelezettségnek ' megfelelően tevékenykednek mindennapi munkájuk és önként vállalt kötelezettségeik teljesítése során.

Megyénkben csaknem háromezer önkéntes rendőr segíti a belügyi szervek munkáját. Tevékenységük igazodik a belügyi szervek feladataihoz és így az önkéntes rendőri állomány is bizonyos mértékig specializáló— dott. Legnagyobb részük a közrend és'‘közbiztonság, ezen belül a bűnüldözés, a bűncselekmények meqelőzése, felderítése vonatkozásában ad elévülhetetlen segítséget, míg más részük a közúti közlekedés biztonságának ’ megszilárdításában, á közlekedési fegyelem növelése, isnyét más részük a gyermek- és ifiúságvédelem területén fejti ki' e!i«merésre méltó tevékenységét.

Kialakult — az önkéntes rendőri testület megalakulása óta — az önkéntes rendőri állomány törzsgárdája is. A megyében funkcionáló önkéntes rendőröknek közel háromnegyed részé több mint 5 évé teljesíti ön ként vállalt kötelezettségét. Ezen belül jelentős azoknak a száma is, akik 10, vagy 15 éve működnek közre, nyújtanak segítséget belügyi hatóságaink munkájához.

Meayénkben számtalan olvan esettél találkozhatunk, amikor Oz önkéntes rendőreink önállóan, feladatukat helyesen fe’is- merve intézkedtek. 1972-ben a meavében szo'nálatot teljesítő önkéntes rendőrök például 17 esetben érték tetten a bűncselekmény elkövetőiét, közel 70 esetben a bűncselekményt elkövető személy elfogásához nyújtottak segítséget. .Elfogtak 6 körözött személyt és többezer' olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek a bűncselekmények elkövetését megkönnyítő,.’ lehetővé tévő okokat szüntették mse- A társadalom szocialista, együttélési szabályainak megtartása érdekében tett intézkedések envre ’inkább kivá'trák az óllampolnárok elismerését,

megbecsülését ' önkéntes- ■ rend-- őréinkkel szemben. Alrámporáá- rrünk envre inkább felismerik, hogy—ön-kéntes- -rendőreink- a- társadalom érdekében tevékenykednek, hógy az önkéntes rendőri szolgálatot vállaló emberek munkahelyükön és lakó- környezetükben is megbecsült, kiváió munkát végző, erkölcsi és társadalmi megbecsülést kiérdemlő magatartást tanúsító személyek.

Ezt a felismerést tükrözi az is, hagy az állampolgárok közül egyre többen fordulnak bizalommal az önkéntes rendőrökhöz és kérnek seqítséget egyeni vagy családi problémáik megoldásához. A társadalmi megbecsülést, az erkölcsi, politikai elhogy állami szerveink közhatalmi feladataik gyakorlásában, a lakosság széles rétegeire támaszkodnak, s igyekeznek a lakosság egyre nagyobb csoportjait bevonni munkájukba.

A társadalom támogatását, a dolgozó nép bevonását a közhatalom gyakorlásába jól példázza önkéntes rendőreink és tűzoltóink eredményes, s széles társadalmi-politikai tapasztalatokra visszatekintő munkája.

ismerést fejezi ki a Belügyminisztérium által alapított 10 és 15 éves szolgálat után adományozható kitüntető jelvény, valamint az a törődés, amelyet állami, társadalmi szerveink tanúsítanak az önkéntes rendőri munkával, szolgálattal szemben. A megyében számtalan olyan esettel találkozhatunk, hogy az egyes állami, gazdasági vezetők, felismerve az önkéntes rendőri munka jelentőségét, társadalmi hasznát, igyekeznek lehetőségeikhez képest az önkéntes rendőri szolgálat el látó sőt úgy megkönnyíteni, hogy különböző felszerelési tárgyat biztosítanak a területükön működő önkéntes rendőri csoportnak.

II.

A községi önkéntes tűzoltóságok tevékenysége országunkban, s így megyénkben js évszázados múltra tekint vissza. Száz éve -kapcsolódik az. önkéntes tűzoltóság a tűz elleni védekezés, a tűzoltás és egyéb elemi ká-ok elhárításának munkájához, s miután alapvető feladatát a bajbajutottak segítése képezi, igen népszerű és megbecsült szervezet a lakosság körében.

Az önkéntes tűzoltóság új|á- szerveződése a felszabadulás utpn, 1949-ig a helyi kezdeményezések alapján, 1949 után központi intézkedésekkel történt. 1957-ig a Belügyminisztérium irányításával, szervezésével és fejlesztésével, 1957 óta a helyi tanácsok segítésével, támogatásával működnek az önkéntes tűzoltótestületek. "

L972--január 1, óta az önkéntes tűzoltóságok a helyi tanácsok tűzvédelmi szervei, jellegüket tekintve egyesületek. Működésük törvényességi felügyeletén kívül a tanácsok biztosítják számukra a - működésükhöz szükséges feltételeket és többségben eredményesen szervezik támogatásukat. Megyénkben minden lakott településen legalább egy tűzoltóegységet fenntartanak* s a községi tanácsok többsége ió[ foglalkozik a tűzoltóegyesületek munkájának irányításával.

A tűzoltóegyesületek előtt álló feladat: ma is az élet és a vagyon tűzvédelme, a megelőző és mentő tűzrendészet ellátása. Munkáiuk célja és értelme azonban máig annyiban változott, hogy a vagyon, amit őrizni, védeni kel! a tűz pusztítása elől — ma mór többségében nem magán — hanem társadalmi tulajdon.

Az önkéntes tűzoltóságok fel- készültsége, harckészültsége sokat fejlődött az utóbbi években. A tűzoltóegyesületek döntő hányada kivívta munkájával, helytállásával a lakosság és a társadalmi szervek elismerését.

Megyénkben 1973-ban 142

tűzoltóegyesületben több mint hat és félezer önkéntes tűzoltó végzett elismerésre méltó, szakértelemmel is párosuló, társadalmi tevékenységet. Az önkéntes tűzoltók összetétele és gondolkodása előnyösen formárá- dott, a közösség ügyeiért való áldozatvállalás, a közösség mozgatói munkaterületükön és lakóterületükön egyaránt.

A testületek tagjai sok községben a helyi k.özé'et első soraiban vannak. Többen, amellett hogy a tűzoltóság munkájában rendszeresen részt vesznek, egyben önkéntes rendőrök, tanácstagok, vagy társadalmi aktivisták is.

Tevékenységük ma is nélkülözhetetlen, az állami tűzoltóság jó támaszai a tűzmegelőzési, mentési és kárelhárítási munkákban. 1972-ben a területükön bekövetkezett tűz- és káresetek 80 százalékában — 162 esetben — hatásosan működtek közre az oltási, mentési munkálatoknál. Területükön a lakóházak és létesítmények 70—80 százalékát minden évben felülvizsgálják, és - ezzel igen jelentős feladatot vállalnak

át a megelőzésből, a szabálytalanságok megszüntetéséből.

A tanácsok és a Belügyminisztérium rendszeresen támo- ! gatják anyagi eszközökkel az önkéntes tűzoltóegyesületek munkáját. Szertárak építésére, felújítására, a tűzoltófelszereié- sek, gépkocsik számának növelésére, minőségi fejlesztésere évente mintegy 3—3,5 miliő forintot költenek. Jelenleg minden fontosabb tűzoltóegyesület rendelkezik a megfelelő felszereléssel, s qzok elhelyezéséhez szükséges szertárral. Az önkéntes tűzoltók 90,4 százalékát megfelelő ruházattal szerelték fel. Mindez jelentős fejlődést jelent a régebbi, főként a fel- szabadulás efótti időszakhoz képest. __Mpgyon fontos, az. önkéntes

tű

zoltóságok felkészültségének növelése és az állomány harckészültségének rendszeres áttekintése. Ezt célozzák a tanácsok és az állami tűzoltóság áttal rendszeresen szervezett gyakorlatok és tűzoltóversenyek. A versenyeken kiváló teljesítményt nyújtó testületeket, s azok tagjait a tanácsok és a munkáltató vállalótok erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. A jól dolgozó testületek, a példás munkát végző tagok megbecsülésének kifejezésére a Belügyminisztérium, a tanácsok rendszeresen jutalmazzák a gyakorlatokon és versenyekén elért kivaló teljesítményeket, dicséretben, kitüntetésben és előléptetésben részesülnek az erre érdemes önkéntes tűzoltók. Az önkéntes tűzoltóeqyesületek megyei versenyének győzteseként 1972- ben például Dencsháza, 1973- ban Sásd csapata nyerte el a megyei vándorzászlót.

Ügy érezzük azonban, hogy az irányító szervek anyagi és erkölcsi támogatásán, s elismerésén túl a megye közvéleményének elismerését is kiérdemelték az önkéntes tűzoltók, akik immár egy évszázada, s önkéntes rendőreink, akik a fel- szabadulás óta a szocialista államunk érdekeit, a társadalmi tuló'dont védve munkálkodnak a köz érdekében, s munkájuk ritkán került a közéleti érdeklődés reflektorfényébe. A szürke, de nyugalmas munkáshétköznapok és a qondtalanul vidám ünnepek békéjének biztosítói ők.

Áldozatkész, fáradtsáqot nem ismerő munkájukat értékelte az MSZMP Baranya megyei Párt- Vénrehajtó Bizottsáqa, amikor 1973. november 13-i ülésén megállapította: „Szorgalmas

munkájuk nagyban hozzájárult meayénk közrendiének és közbiztonságának szilárdításához, a társadalom lovai és a személyi tulajdon védelméhez..."

„Ezért a munkáért a meqvei Párt-Véqrehajl > Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki.”

Dr. Sasvári László,

Megyei Pártbizottság munkatársé

Dr. Lajos László: Havaseső

Az oktatásügy története Baranyában (3.)

A magyar középkor történetének egyik legvirágzóbb területe Pécs. Valóban alkalmas „a tudományok magvainak fejlesztésére" — ahogy a pécsi egyetem alapítási okmánya mondja. A sűrű lakosságú megyében a plébániai iskolák mellett a káptalani iskola és a kolostori iskolák is terjesztették a műveltséget. Érthetően ezen a művelt talajon nőtt ki a reneszánsz gondolkodásnak a nagy alakja: Janus Pannonius, és innen indul el , a huma.nizmus hulláma. UgyanVkkor'fazonban- az embér rátteéltHrázpontbáálfítása együtt jár a széles tömegek kizsákmá- 'nyöTősánaK főkozóda sa vaT És~ egyoldalon a fényes paloták, művészi kelyhek, másoldalon a parasztok illetve a velük azonosuló elemek nyomora kiélezi a társadalmi ellentéteket is. Ezekkel az elvilágiasodott „újpo- gány” főpapokkal, egyházi személyekkel szemben ott találjuk a megyénk korabeli értelmiségét is. a paraszti sorba süllyesztett mezővárosi polgárokat, és a néppel együtt élő és együtt gondolkodó „barátokat”, ferences szerzeteseket.

A mohácsi csata után hazánk iskolaügye is a végső felbomlás veszélyébe került. Mohácson maradt a magyar főpapok jelentős része, és így a vezető nélkül maradt magyar egyház is pusztulásnak indul. A különböző eretnekségek, az alsópapságnak qyakori tanulatlansága, méginkább erkölcsi lazasága, a püspökök közéleti tevékenysége és távolléíe az egyházmegyéjétől igen jó alapot nyújtott ahhoz, hogy az ország vallási képét a rohamosan terjedő reformáció teljesen megváltoztassa, Aj uralkodó osztályhoz tartozó gazdagabb papsáq kincseivel együtt nyugat felé menekül, az itthon maradottak pedig iqen könnyen átadják helyüket a nyugati egyetemekről hazatérő, nagyfelkészültségű új hithi-rdetőknek. Eleinte a lutheri irányzat bontakozik ki megyénkben. később pedia — főleq az 1576-os hercegszöllősi zsinattól kezdve a kálvini irányzat lesz uralkodóvá. Ugyanakkor igen megerősödik,' megyénkben a Szerémséqbő! kisuqárzó, Erdélyben eqyházzá szerveződő unita- rizmus, melyet itt nálunk arianizmusnak. később törökösséq- nek neveznek. Ez utóbbi a török részről is pártfogásban részesül, mert hisz ez áll legközelebb a török monoteizmusához.

1543-ban menekül el az utolsó pécsi püspök — Vá rally! Szaniszló —, amikor Athinay Simon kénytelen a várat a töröknek feladni. Ettől kezdve Radanay Má*vásiq (1637-iq) az általában Pozsonyban vaay Becsben székelő pécsi püspök az egyházmeqve területére nem lépett. Ugyanakkor azonban a cím adományozása mellett igyekeztek joghatóságukat gyakorolni ezen a területen, ha másképp nem, az egyházi szolgáltatásokat a török területről is általában megkövetelték, és azt végvári katonákkal általában be is hajtatták.

Mindez arra lett volna jó, hogy a lakosságban másfél évszázad alatt a magyarság gondolatát is kiirtsák. Azonban nem ez történt. Ebben igen nagy jelentősége és szerepe van a reformációnak, amely a török uralom alatt is erősítette a kereszténységet (könnyebbért, mint a katolikusok, mert 'ä' Vä- tolikus papokban a török álta- MftSSri’ BéTr~enTBe‘re1t iátfö~ és ígv működésüket akadályozta, míq a reformáció emberei általában a Béccsel szembeni politikát is szolgálták.) A „két pogány” közti ellentét nálunk így vallási köntösben is jelentkezett. Közben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy felnő egy török korosztály, amelynek megyénk vagy éppen Pécs a szülőhazája, amely korosztály a maga törökségével ragaszkodik épp úgy ehhez a földhöz, mint a meghódított rája gyermeke. Ebben a kettősségben kell látnunk szűkebb hazánk iskolázási kérdéseit ís,

Tudjuk, hogy a törökök is tartottak fenn iskolákat, ahonnan fqészen tudós férfiak is kikerültek. így itt tanult a török irodalom eayik korabeli nagy alakja — Pecsevi Ibrahim — de itt tanult valószínűleg az Erdélyben a szombatos vallásfelekezetet szervező Pécsi Simon is. És Pécsett tanult a mai Rózsafa határában volt és elpusztult Tinód községből származó Sebestyén diák is. aki a magyar irodalomba Tinódi Lantos Sebestyén néven írta be a nevét.

lentős mértékben a latin volt, Iqy tehát a társadalmi igény is megkövetelte ennek oktatását.

1554-ben kelt adóösszeírás szerint Pécsett (Pecsuj) a következő diákokat találjuk: „Szent Ferenc mahelle: János diák. Tamás diák. Kis. ucca mahelle János diák, Máté diák.. Szent Tamás mahelle Pál diák. Nagy ucca mahelle Pál diák, Német ucca mahelle István diák, Piac ucca Benedik diák. Szent Mária ucca György diák".

Az elmúlt évtizedben Káldy- Naqy Gyula által közzétett Baranya megyei XVI. századi török adóösszeírást tanulmányozva azt látjuk, hogy igen sokan vannak méq kisebb falvakban is, akik neve mellé a „diák” szó van illesztve. Ebből arra következtethetünk, hogy q török előtti idők plébániai iskolázása a török alatt sem szűnt meg, és az tovább élt. A vörösmarti, laskái és tolnai református iskola —■ sőt esetleg főiskola — mellett ezek a diákök voltak azok, akik a magyar népmű- veltséget itt fenntartották. Sőt arra is következtethetünk — ami a későbbi évszázadra már bizonyítottnak is látszik —, hagv a magvar mellett a latin nyelvet is több iskolában tanították. Érdekes az is. hogy a töröknek hazánk területén a „dio'omá- ciai” nyelve a maqyar volt. Valamennyi török pasa tartott magyar íródeákot, és a bécsi követségekről tudjuk, hoqy általában maavar tolmácsot is vittek magukkal. A törökön kívüli érintkezés nyelvében pedig jeDe deákot, drákói ’találunk Mólomban, Szabolcsom Bicsér- 3en," Aranyoson" st'b.' helységek*' ben is, hogy csak Pécs közvetlen környékét említsem. Lehetséges. hogy ezek a diákok kisebb rangú joapi tisztséget is betöltenek, mert'az sem‘“véletlen, hogy a toiök kiűzése után éppen Baranyában szinte általános lesz a kisebb papi funkciót végző, de nem-- felszentelt értelmiségi, ún. licentiatus.

Ezek mellett'az állandó letelepedésben élő — és talán innen is származó — diákokon kívül a rtépoktatás célját is szolgálták a boszniai ferences rendtartományhoz tartozó barátok, akik sanyarú körülmények között faluról falura járva, gyakran életveszélyben igyekeztek fenntartani a kereszténységet, amely adott esetben egyet jelentett a magyarsáq fennmaradásával is. A munkásságuk so- rón még egyes* pusztulásnak indult templomot is sikerült rendbehozni; 1620-körül Pécsett legalább 700 katolikus hívő lakott. De nagyobb ünnepekről a környékről is sokan jöttek be oz egyetlen keresztény templomba: a Mindenszentek templomába. (A templomhoz vezető dűlőt már akkor, sőt azt megelőzően: a XIII. században is Mindszentnek nevezték, és meggondolandó, helyes volt-e az utca nevét pár évvel ezelőtt megváltoztatni? Vagy annyi a műemlékünk??) Ez a templom egyébként a török rendelkezés értelmében a törökösöké, az unitáriusoké volt, és azt megosztva használták a katolikusokkal, A templom egyik művelődéstörténeti érdekessége, hogy benne zajlott le az ún. „pécsi disputa" 1588 augusztusában Válaszúd György pécsi unitárius és Skaricza Máté ráckevei református lelkész között.

Amikor Pécs 1686-ban felszabadult a török uralom alól, ez a terület nem „tabula rasa” hanem 150 év alatt nagyon meggyengült, elhanyagolt — de alap’ában maqyar műveltségű terület. És ebben —, hogy ez a terület műveltségében megmaradt magyarnak — nagy szerepe van a sok névtelen diáknak, licentiatusnak. barátnak, akik itt a legnehezebb körülmények között tartották a magyarságban a lelket és a magyarság tudorát,.

Dr. Rajczi Pétét