Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-13 / 332. szám

1973. december 13. DUNANTOlt NAPIO A XI. kongresszusra készülés jegyében „Legiöbli elaltatunk a pátíbafároia.ok végrehajtása Beszélgetés Koós Lászlón ?val, a Baranya megye Tanács lárási jogú pártbizottságának ,t árával Rendelet a kőműves és az ácsmesteri képesítésről A Megyei Tonacs appaiatusa és a köivetlenül irányított hiva­talainak, intézményeinek párttagsága a csúcsvezetöségi pJr.irányí­tásról november 26-án áttért a járási jogú pártbizottsági irányí­tásra. Ekkor alakult meg a Megyei Tanács járási jogú pártbizott­sága, — titkárul Koós Lászlónét választották. Koós Lászlcné 1S54-töl dolgozik a megyében. Az MNDSZ-nél volt agitációs és propaganda titkár, majd a Megyei N "tanács titkári teendőit látta el. A pártfőickola kétéves tagozat' nak el­végzése után 1961-ben a p irtiskela tonszi'x'ns'ő t'n ra igo»- gc ;ja, majd igazgató-helyettese let*. A * -gyei T n ,-n 1'úS éta vezeti a személyzeti osztályt. Tagja volt a í::n esi n :szerre e k csúcsvezctötégének, — most pedig a pár1, haitiig iit. rr. jj funkciójában munkájáról, a pártbizottság előtt álló feladatokról beszélgettünk. Miért volt szükség és mi tette lehetővé a járási jogú pártbi­zottság megalakítását? — Az új Tanácstörvényben is megfogalmazott nagyobb önál­lóságot kaptak a Megyei Taná­csok — kezdte válaszát. — Bő­vült jogkörük a fejlesztést, szak- irányítási és hatósági munká­ban. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1973 júliusi határoza­tának megfelelően, és, a Megyei Pártbizottság november 13-1 döntése alapján vált lehetővé a magasabb osztályba lépés. így most közvetlenül a Megyei Párt- bizottság irányítása alá került pártbizottságunk. Korábban bi­zonyos kettősség állt fennt: egyrészt a Városi Pártbizottság volt csúcsvezetőségünk irányító szerve, de mint tanácsapparátus természetszerűen az egész me­gyére terjedt ki a tevékenysé­günk és így közvetlen a Megyei Pártbizottsáqhoz tartozott. A já­rási jogú pártbizottság megala­kulásával a kettősség megszűnt: felsőbb szervünk a Megyei Párt- bizottság. A járási jogú pártbizottsághoz tíz oártalapszervezet tartozik. Milyen feladatok állnak munká­tok középpontjában? — Pártbizottságunk tevékeny­ségét a Megyei Tanács appará­tusa előtt álló feladatok segíté­se határozza meg. Héttagú vég­rehajtó bizottágunk tanácskozá­sai, határozatai konkretizálják majd pártbizottságunk és alap­szervezeteinek tennivalóit, de addig is folyamatosan végezzük munkánkat. Például az állami élet demokratizmusa „téma” széleskörű munkát igényel, az ügyintézést a lakosság érdeké­ben tovább kell egyszerűsíteni, gyorsítani. Előttünk állnak az 1974. évi feladatok, amelyekben a X. kongresszus határozatainak további végrehajtását szorgal­mazzuk, — a XI. kongresszusra készülés jegyében. Különös fi­gyelmet fordítunk többek között arra is, hogy például a szak­igazgatási szerveink mit tettek :és tesznek a novemberi hatá­rozatok végrehajtásáért? Mert ebben és más párthatározatok­ban mindegyik szakigazgatási szerv megtalálhatja és meg is találja tennivalóinak főirányát. Az ügyintézés korszerűsítése valóban sokat jelent a lakos­sággal való további jó kapcso­lat kialakításában, erősítésében, a tanácsokhoz forduló „ügyfe­lek" kéréseinek szakszerű, gyors elintézésében. Milyen feladatot lát ennek további javításáért? — Elsősorban a Tanácstör­vényből is . fakadó község- centrikus szemléletet szeretnénk erősíteni.' Ez pedig csak úgy válhat valóra, ha például szak- igazgatási szervezeteink nem­csak „kiragadott” részterületeit ismerik egy-egy községnek, ha­nem megismerik a község egész életét. A községi testületi ülése­ken — például tanácsüléseken — a rendszeres részvétel nagy­mértékben hozzájárulhat ehhez. A pártirányítás egyik fontos eszköze a káder és személyzeti munka, ennek további erősítése, a tanácsapparátus dolgozóinak marxista-leninista műveltségé­nek fokozása is... — Kétségtelen: marxista-le­ninista műveltség nélkül való­ban nem lehet megfelelő mun­kát végezni nemcsak itt, hanem az élet más területein sem. El­mondhatom, hogy az elmúlt években javult az apparátusban dolgozók politikai képzettsége, például jelenleg is működik marxista középiskolánk. De mű­ködnek a társadalmi és állam- elmélet, a világnézeti, etikai kérdéseket tárgyaló szeminá­riumaink is. A pártoktatás szer­vezésénél figyelembe' vettük a szakmai munka sajátosságait, így kulturális, nemzetközi, mun­kásmozgalmi, gazdaságpolitikai szemináriumokat is indítottunk. Az alapszervezeti pártmunka színvonalának növelése érdeké­ben minden párttag részt vett a pártélet és a pártirányítás kérdéseit tárgyaló szeminá­riumokon. A marxista—leninista esti egyetemen, a szakosítókon is szépszámmal tanulnak. Sze­retnénk, ha a közeljövőben már a csoportvezetők és a főelőadók is mindjobban bekapcsolódná­nak és mind magasabb szinten szereznének marxista műveltsé­get. A járási jogú pártbizottság megalakítása úgy vélem semmi­képpen sem csökkenti a szak- igazgatási szervek önállóságát. — Szó sincs erről. Mind a pártbizottságunknak, mind alap­szervezeteinknek elő kell segíte­ni az egyszemélyi felelősség ér­vényesülését. Szakigazgatási szerveink önállóak, munkájukért felelősek, — a pártbizottság ter­mészetesen minden segítséget megad. Az a véleményem, hogy a párt irányító szerepe a ta­nácsok hivatali apparátusában az ott dolgozó párttagok és a hivatali pártszervezetek útján valósul meg. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy emeljük a pártmunka színvonalát. Meggyő­ződésem : a színvonalnövekedés következményeként az egész ta­nácsapparátusi munka is to­vábbfejlődik, — ez pedig jó ha­tással lesz az ügyintézés ala­posságára, gyorsaságára is, — fejezte be nyilatkozatát Koós Lászlóné. 0. F. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter a könnyűipari mi­niszterre! egyetértésben új ren­deletet adott ki a kőműves mesteri és az ácsmesteri képe­sítésről. Az új intézkedés szerint a mestervizsga-bizottság elnö­két és elnökhelyettesét, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter bízza meg e teendők ellátásával. A területi mester- vizsga bizottságok székhelyei a budapesti, a debreceni, a győri, a pécsi és a szegedi épíiőipcri szakközépiskola. A jelentkezők­nek a lakóhelyük szerinti illeté­kes KIOSZ titkárság útján kell j elju.tatniok . kérelmüket a mes- j tervizsga bizottság elnökének, I aki 15' napon belül dánt a vizs- j gára bocsátásról. A kérelem el- j fogadása esetén a ielentkező- l nek 1000 forint vizsgadíjat kell j fizetnie a KIOSZ titkársáq pénz- ! tárának, a vizsga eqyik tárgyá- | nak ismétlésekor 500, 0 vizsga j teljes megismétlésekor pedig I ugyancsak 1000 forintot kell be- I fizetni. A régi gyaKoriatn-j* megfe­lelően az új jogszabályon sze­rint is írásbeli, szóbeli,.gyilkol'ö- ti szakmai ismeretekből :eil ta­núbizonyságot -enni a mester­vizsgán. amely 3. napnál hosz- szabb ideig nem tarthat. A vizs­ga nyilvános, bár a bizottság szükséq esetén korlátozhatja a nyilvánossáqot. A vizsga befe­jezése után ki kell hirdetni az eredményt, s a sikeresen -<izsgá- zókat a bizottsáq mesterré nyilvánítja. A kőműves, és az ácsmesteri képeshes nemcsak a mesteri cím viselésére, s ipar- igazolvány esetén önálló kisipari tevékenységre nyújt lehetősé­get. hanem , a szakmunkások e körében magasabb szakmar minősítést is jelent. Az új. ren­delet ugyan:s számolt arai a lehetőséage’. hogy az állami állglatokná! és egyéb építő­ipari szervezeteknél később kü­lön ionszabálv intézkedik maid olyan munkakörök megdőlésé­ről, amelyeknek betöltéséhez a kőműves- és az ácsmeytérj ké­pesítés szükséges. Az új rendelet 1974, január 1-én lép hatályba. TŰZIFA UTÁN ÉRDEKLŐDŐK, FIGYELEM! A HOSSZOHETENYI ZENGŐ GYÖNGYE MG. TSZ EGYSÉGES tűztát ad el kis és nagy teleiben (bükk, cser, gyertyán, tölgy) 60 km-es körzetben a házhoz szállítás 30 mázsán túli rendelés esetén díjtalan. EGYSÉGÁR 30—33,— forint/q. Érdeklődni és megrendelni Zengő Gyöngye Mg. Tsz, Hosszúhetény. Telefon: 19, A ko n unktúra végeztével szervezés Üjabb jó példa Az egyetem szellemi tőkéjévé*, a Sellyéi Agrokémia gyakorlati tapasztaltaival alakítják ki a modellt Mór a külső jelek is árulkodnak: óriási a felfordulás a sellyei AGROKÉMIA szövetkezet irodaépületében, s más létesítményekben is. Falakat bontanak és építenek; készül az új üzemi szervezet színtere. Fejlesztés saját erőből A tíz esztendős szövetkezet 100 millió forint termelési érté­ket állít elő, éppen tízszereset, mint a megalakulás évében. A szövetkezet 180—190 dolgozójá­nak munkája nyomán mintegy 200 ezer dollár értékű növény­védőszer importtól mentesül az -ország. Az idei várható ered­mény mintegy 12 millió forint lesz- A szövetkezet hatékonysá­gi mutatói évi 10—15 százalék­kal növekednek, a dolgozók évi bére 1964-től 17 600 forintról 25 000 forintra emelkedett A sellyei AGROKÉMIA szö­vetkezetnek a negyedik ötéves terv szerint 1975-re középüzem­mé kellett volna fejlődnie — a vezetők azonban hamar átérté­kelték a célkitűzéseket, és eb­ben a tervidőszakban inkább a szövetkezet anyagi megszilárdí­tását tekintették elsődleges fel­adatukként. Várhatóan 1975-re hitel nélkül is képesek lesznek a termeléshez szükséges forgó­alapot előállítani. Miért kell hát szervezni? A szövetkezet, mint azt a számok is bizonyítják, kitűnően dolgozik, gazdasági eredménye jó, fejlő­dése töretlen. A „sellyeiek” azonban reáli­san értékelik munkájuk eredmé­nyeit, s a számok bűvöletében sem feledkeznek meg a kon­junkturális lehetőségekről, ame­lyek nélkül nem érhették volna el a mostani szintet. A követ­kező esztendőkben előfordulhat egy olyan helyzet, amikor el­vesznek a piacok, egyik napról a másikra új vásárlókat kell ke­resni, új termékekkel kell elő­állniuk. A mostani szervezetben ez nincs biztosítva, termékeik­ben 80—85 százalék az anyag költsége, eddig könnyen előfor­dulhatott olyan helyzet, amikor 100 forint értékű termelést 1 fil­léres anyaghiány akadályozott meg. Demokratikus alapon A szervezés tehát elsősorban az anyagvonalon vált szükség- szerűvé, mint említettük, 80—85 százalékban a megfelelő anyag- ellátás határozza meg eredmé­nyeiket. A szervezést a szövetkezeti demokrácia maximális kihasz­nálásával kezdték el. Egy nyolc­tagú, műszaki, számviteli, gaz­dasági szakemberekből és a szövetkezet törzsgárda tagjai­ból álló bizottság (a szövetkezet elnöké, főkönyvelője és főmér­nöke nem volt tagja a csoport­nak) felülvizsgálták a szövetke­zet gazdasági munkáját, s azo­kat a területeket, aho| a régi módszereken változtatni kell. A felmérés során nem volt „szent és sérthetetlen ember", kímélet­len őszinteséggel tárták fel a hiányosságokat, a termelési és gazdasági folyamatok ellent­mondásait. Ezzel egyídőben megbízták a Marx Károly Közgazdasági Egyetem pécsi tagozatának vállalatszervezési tanszékét az Agrokémiában bevezethető üzem- és munkaszervezési mo­dellek készítésére, az egyetem rendelkezésére bocsátották sa­ját felmérésük és elképzeléseik információs anyagát. A szövet­kezet vezetői nem azt szeretnék, hogy az egyetem helyesei le, megerősítse a sellyei terveket, hanem azt, hogy olyan modellt dolgozzanak ki, amely beruhá­zás nélkül 10 százalékos haté­konysági javulást eredményez. A menetrend A társadalmi bizottság szep­tember közepén végzett a fel­méréssel, a szövetkezet főköny­velője november utolsó napjai­ban beszámolt a vezetőségnek a szükséges tennivalókról- De­cember 1-én megalakult a mar­keting főosztály, amely az eddi­gi levélváltósos kereskedelmi kapcsolatok helyett élő, szemé­lyes kapcsolatokat tart fenn a partnerekkel. A lehető legol­csóbb, a lehető leggyorsabb át­futási idővel biztosítja az anya­gokat, és szállítja a megrende­lők által kért határidőre az árut. Ugyanis sokszor előfordult, hogy megrendelték az anyagot, megjött a visszaigazolás is. A termelés viszont leállt, mert az anyag nem érkezett meg. Most olyan jelzőrendszert dolgoznak ki, amely biztosítja az ellátás zavartalanságát Ha például a visszaigazolás szerint 15-én kell érkezni az anyagszállítmánynak, akkor egy héttel korábban megnézik — feladták-e. Ha nem, még van idő a sürgetésre, esetleg egy későbbre tervezett termék gyártására készülnek gyorsan fel. A raktárakban kialakítanak egy minimum-maximum készle­tet. Két raktárt működtetnek. Egyik az anyaggazdálkodási osztály irányítása alatt, a má­sik, a. fő raktár a marketing fő­osztály közvetlen irányításán kí­vül. Tíz napos termelési prog­nózisokat dolgoznak ki, erre az anyaggazdálkodás az utolsó címkéig köteles az .anyagokat biztosítani, a munkapadra ké­szítene Amikor, a tíz napos ter­vet kiadják, máris ‘megtervezik a következő dekádprogramot, majd kiértékelik az elmúlt cik­lus gazdasági eredményeit. így nemcsak a mérleq készítésekor tudják majd a szövetkezet gaz­dasági helyzetét értékelni, ha­nem szinte minden órában. A marketing főosztály, s az anvoggazdálkodási, valamint értékesítési osztályok szerves egységben, egymással koope­rálva dolgoznak, a vezető maxi­mális döntési logokkal, 100 szá­zalékos felelősséggel és ma­gasfokú érdekeltséggel, irányit- jók a termelést­Egy kissé eltértünk ö menet­rendtől — pedig fontos, mert az elmondottak, bár nagyon el­méletinek tűnnek, de már a legközelebbi jövőben a gyakor­latban is alkalmazzák. Az egyetem december végéi% végez a felméréssel, melyet ja­nuár első napjaiban értékelnek. Június 30-ra dolgozzák ki a leg­megfelelőbb modellt, de a me­netközben megvalósítható ész- szerűsítéseket már előbb is a szövetkezet rendelkezésére bo­csátják. Közben az Aarokém'á- ban megvalósítják saját elkép­zeléseiket, majd az egyetem szellemi értékeiből, saját gya­korlati tapasztalataikból ötvö­zött szervezeti modell szerint dolgoznak. Nem járnak a fellegekben Az egyértelmű, hogy az áj szervezetben csak jól felkészült dolgozók lesznek képesek az el­képzeléseket megvalósítani, de az is nyilvánvaló, hogy a szö­vetkezet Sellyén működik, eleve nem gondolhatnak olyan szer­vezésre, amelyhez kellett volna mondjuk öt közgazdász, tíz rendszerszervező, komputer s más is .,. Ugyanakkor széles­körű oktatási programot dol­goztak ki, többeket máris beis­koláztak ügyvitelgépesitési, rek­lám-propaganda, kereskedelmi, felsőfokú munkavédelmi és más tanfolyamokra. Jövőre megkez­dődnek a szakmai minimum tanfolyamok, a szakmunkás tan­folyam, kihelyezett német nyelv­tanfolyamot szerveznek, hoqy a külföldi szakirodalmat olvashas­sák, az információigény maxi­málisan kielégítést nyerjen. Lombos) Jené JEGYZET t *cr*0 SZÓ. a o }vq$z óé ,A pénzemért azt veszem, ami nekem tetszik I” — vallja a vásárló és szerencsére mind gyakrabban megteheti, mert a „kegyeiért” egyre több vállalat verseng, s rek­lámok licitálnak egymásra csakhogy egy-egy termékre felhívják a figyelmet, örven­detesen távolodunk az „eszi. nem eszi, nem kap mást" gyakorlatától ... Ha, nem is mindenben, de a ruházati te miket: és a tartós fogyasz­tási sikk;!: termelőinek mind ir.’ább iigyelembe kell ven- niök a vásárló kívánságait Ez természetesen azzal is együtt jár, hagy — főleg ezekben az iparágakban — a vállalatok nem alapozhat­ják o jövőjüket egy-két fajta termék gyártására. A fo- igyasztási igények, szokások változnak, $ ezzel a terme­lőknek mindenképpen szá­molniuk kell, ha holnap, holnapután is élni, boldogul­ni akarnak. Ezerszer ismételt igazság: ha jó és keresett termékkei jelenik meg egy vállalat a piacon, akkor an­nak a hasznát látja nem csu­pán a vásárló, hanem a gyártó cég is. Nyilván a köz­kedvelt áru és a magasabb nyereség között szoros az összefüggés. Mégis, a távia­tokban gondolkodó vállala­toknak legalábbis ez kevés. A megújhodást, a holnapi si­ker-terméket is keresni keli, | hogy a könyökünkön kijövő I igazságot ismételgessük meg kell felelni újra és újra j a piac változó követeimé*;: nyeinek. A gazdasági életben -a rendíthetetlen bizonyosság, az öntelt biztonság — bár- ! milyen furcsán is hangzik — a holnapi eredmények biz­tos „sírásója”. Tudomásul keli venni a külföldi hatást, a d’vatot, az igények válto­zását és soha nem érezheti egyetlen vállalat sem „pá­holyban” magát, Nehogy bárki is azt gon­dolja, hogy mindez a „futu­rológia", a jövőkutatás té­maköréhez tartozik. A gaz­dasági életben mindig jobb valamire felkészülni, mint valamihez — külső kényszer hatására — utólag igazod­ni. Az egyik kóiyhacsempe gyárnak hónapok alatt kel­lett döntenie, hogy képes-e olyan új terméket készíteni, amit gazdaságosan értéke­síthet, vagy szélnek ereszt több száz embert. Másutt meg — több ok miatt — egyszerűen nem igényelte azokat a tűzhelyeket a piac — a pénzéért azt vesz a ve­vő, amire szüksége van! — amit a vállalati tervezők el- kéozeltek. Azonnal kellett változtatni!... Arra is akad példa — a hazai magneto- fongyártas — amikor a kül­földi áruk konkurren-üája ösztökélte a hazai vállaló- I tokát az igényekkel szinkron- ■ ban lévő változtatásra ... A { példák, szerencsére, soka» • sódnak, és amelyik gyár | eredményesen akar termel- 1 ni és élni, annak vállalnia i kell a változtatás, az alkal­mazkodás minden követel­ményét. Akik a versenyben nem tudnak, nem akarnak lépést tartani, a létüket kér- dő’elezik meg. Azt is tudomásul kell ven­ni, hoav a piac nem mindig úav ítéli meg egy-egy ter­mék értékét, hasznosságát; mint ahogy azt a vállalat el- kéazelte. Márpedig a végső szó: a fogyasztóé. Egyre több vállalatnak, iparágnak tudomásul kell venni ezt az igazságot, mert különben a raktáraikban fel­halmozódott, eladhatatlan termékek sok „főfájást”, ér­zékeny anyagi és p-esztizs veszteséget okozhatnak szá­mukra, B. J. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents