Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-12 / 331. szám

1973. december 14. DUN ANTOll NAPIO 3 Megvédtek a ách-kupát a pécsi amatőr színjátszók Balassagyarmat felszabadu­lásának évfordulóján rendez'k meg minden évben a Madách Imre Irodalmi Színpadi Napo­kat. Ezúttal, december 7—9. között kilencedszer, találkoztak a „palóc fővárosban” azok az irodalmi színpadok, amelyeket a szövegkönyv pályázatra be­érkezett forgatókönyvek alapján a zsűri meghívott, A fesztivál színvonalát biztosítják a rende­ző szervek azzal, hogy már a felkészülést megelőzően elbí­rálják a szövegkönyveket, Huszonöt forgatókönyvből, ti­zenkét produkciót választottak ki és hívtak meg. Ezek értéke­lésekor a Pécsi Amatőr Színpad rendezőjének, dr. Sződy Szilárd­nak Cédulák c. — Vámos. Mik­lós novellájából készült — adaptációját harmadik díjjal jutalmazták, míg Nemes György Csendes beszélgetés c. novellá­jából készült szövegkönyv be­mutatási jogot nyert. Érdekes módon az utóbbi alapján készült produkció nyer­te el a fesztivál fődíját, amely a Nógrád megyei Tanács vándor­kupáját és a KISZ KB ötezer forintját jelenti. (Az elmúlt év­ben a látsszunk novellát c. da­rabjukkal nyerték el ugyanezt a díjat.) A Csendes beszélgetés —- Nemes György írásában — két dühöngő fasiszta párbeszéde, akikre a novella végén négy ápoló kényszerzubbonyt húz. A feldolgozott színpadi változat sokat színesített az alaphelyze­ten, Nem vulgarizálták egyértel­műen elmegyógyintézetre a helyszínt. Kórházat, esetleg ma­gánlakást, bizarr hivatali helyi­séget egyaránt jelenthetett a szín. A figurák félelmetességét nagyban növelte, hogy a Ve­zért játszó Stenczer Béla a sza- dizmustól átitatott mondatokat derűs kéjjel közölte, s ábrázo­lásában a Vezér úgy beszelt milliók kiirtásáról, mint ínyenc ember a vasárnapi ebédről. Fel­fogását kitűnően ellenpontozta Pintér Tamás, aki az Ezredest katonás, racionális játékokkal manipuláló figuraként hozta, A zsűri, külön kiemelte, a .két fő­szereplő intellektuális játékát. Az új koncepciónak megfele­lően a darab végén nem kell a beszélgetés résztvevőit kény- . szerzubbonyba dugni, elég ha egy ember — ápoló (?), börtön­őr (?) — bejön s a lefekvés előtti nyugtátokat kiosztja. A vele való beszélgetés és viszony érzékelteti, hogy a két „tiszt” 'alamely zárt intézmény lakója, ám a harmadik szereplő meg­jelenéséig, szinte a darab vé­géig, ez nem derül ki. A groteszk lehetőségeket, a figurák gyilkos humorát jól adagolták a szereplők, s így nem csak a zsűri, hanem a Kö­zönség tetszését is megnyerték, összesen négy alkalommal mu­tatták be a három nap során produkcióikat, s igen nagy nép­szerűségre tettek szert. A má­sik novellafeldolgozás előadá­sát is pozitívan értékelte a zsűri, csupán néhány fenntartása volt a rendezői koncepció kapcsán. A Magyar Rádió mindkét pro­dukcióról hangfelvételt készített, s valószínűleg januárban kerül­nek adásra. A balassagyarmati fesztivá­j tokon a hazai csoportok mel- I lett rendszeresen .megjelenik l egy-egy csehszlovákiai magyar I irodalmi színpad is. Figyelemre­méltó tapasztalata a zsűrinek, hogy a legszebben és legkultu- ráltabban beszélő csoport min­dig Csehszlovákiából érkezik. Ezúttal a dunaszérdáhelyi FÓ­KUSZ színpad nyerte Miroslav Válek szlovák költő poémajánok magyar változatával a legszebb magyar beszéd díját. Két éven keresztül mai ma­gyar művek bemutatása volt a fesztiválra való jelentkezés kö­vetelménye. A tervek szerint a jövőben egy-egy szocialista or­szág irodalmának népszerűsíté­se lesz a célkitűzés. Tekintettel arra, hogy a jövő évben Balas­sagyarmat s a Lengyel Népköz- társaság egyaránt felszabadu­lásának 30 éves évfordulóját ünnepli, a fesztivált a lengyel irodalom népszerűsítésének ie- í gyében hirdetik meg, s vendég­ként egy lengyel színpadot hív­nak, amely viszont magyar mű­vet mutat be lengyelül. A jövő évi fesztivál díjaira a budapesti Lengyel Kultúra Intézete har­mincezer forintot ajánlott föl A jövő évi- balassagvarmoti fesztiválon a Doktor Sándor Mü- velödé'u Központ színjátszó; 'S- mét kupavédőként vesznek részt. Ha harmadszor is elnyer­nék a fődíjat, a kiírás értelmé­ben véglegesen megszerzik az ezüst serleget B. L Ui kezdeményezés: A tanterv és a mozi Az egész magyar iá ék- és doh unit ntumfilm ái'omcnyt az oktatási iái or szolgálatába állít,ák Uttörőmoz', pedagógus filmklub HOLNAP Kamarabaletfek IRQQAOÉtPTTECHIMIKA VÁLLAL AT a megrendelő kívánságára még ebben az évben vállalja HUNOR 15?—158-as elektronikus asztali számológépek, ETR 220-as elektronikus asztali számológépek, CELLATRON R 44-es elektromos automata számológépek SZÁLLÍTÁSÁT Budapest, V., Bécsi utca 8—10. Telefon: 182-980. Telex: 22-4381. Leveleim; 1369 Budapest Pf, 314 Tegnap délelőtt figyelemre | . méltó kezdeményezést indítót- | tak útnak Pécsett, a Baranya i megyei Moziüzemi Vállalat köz- j pontjában. Valamennyi pécsi | általános és középiskola és a megye 25 . legnagyobb általá­nos iskolájának igazgatója tár­gyalt a Moziüzemi Vállalat ve­zetőivel az iskolai oktatás és a mozihálózat együttműködé­séről. A Művelődésügyi Minisztéri­um Filmfőigazgatósága ugyanis idén szeptemberben irányelve­ket adott ki A film és a mozi szerepe az ifjúság nevelésében, művelődésében és szórakozásá­ban címmel. Ezeket az irányel­veket váltotta tegnap készpénz­zé — az iskolaigazgatókkal egyetértésben. — a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. Az irányelvek ugyanis egyebek között foglalkoznak az úgyne­vezett iskolamozival. Ennek az a célja, hogy az iskolai oktatást és nevelést mozifilmekkel se­gítse. Eddiq gz ország csak­nem minden megyéjében és a fővárosban is bevált az Iskola­mozi. A vállalatok a tananyag­hoz kapcsolódó filmek jeqyzékét bocsátották ki, amelyekből a pedagógusok kiválaszthatják a tantervet leginkább segítő alko­tásokat. Az iskolamozik rend­szere azonban — olvashatjuk az irányelvekben — további le­hetőségeket rejt magában, ezért azt fejleszteni kell. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat most az országban egyedülálló mó­don kívánja ezt továbbfejlesz­teni. — Az lenne az igazi Iskola­mozi, — mondotta tegnap dél­előtt Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója — ha a Magyar- országon rendelkezésre álló ha­talmas játék- és dokumentum­film anyagot olyan rendszerbe állítanánk össze, amely szorosan követi az iskolai tantervet Ez a fiimanyaq olyan nagy és olyan gazdag, hogy az általános is­kola felső és a középiskolák valamennyi osztályának -tanter­vét nagymértékben elő tudja segíteni. Ezért azt kérjük a pedagógusoktól, hogy segítse­nek 8 osztályba válogatni, illet­ve sorolni a játék- és dokumen­tumfilmeket. Vagyis az általá­nos iskola felső 4, és a közép­iskolák 4 osztályának megfele­lően. Az egyes osztályokon be­lül is tantárgyak szerint lehet­ne különválasztani a filmeket, hiszen olyan nagy a filmanyag, hogy még e szerint is csopor­tosítható. így nagyon sok tan- tárqy szemléltetése az eddigi­eknél jobb lenne. Történelem­hez például 'történelmi, filmeket adhatunk, biológiához, kémiá­hoz, fizikához könnyen érthető rövid tudományos filmeket, a földrajzhoz pedig útirajzfilme­ket. A javaslattal az iskolaigazga­tók és a művelődésügyi vezetők egyetértettek. így a mostani tanév második felében már megkezdik majd a vetítéseket. Ezt azonban meg kell előznie egy nagy munkának: a való­ban hatalmas magyarországi filmanyagot szakértő, az új tan­tervet alaposan ismerő pedagó­gusok segítségével kiválogatni és osztályozni kell. A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalatnak még két kezde­ményezése van. Az egyik: ezen a pénteken összehívják az ille­tékeseket abból a célból, hogy megszervezzék az úttörőmozit. A Pécsett három, Mohácson, Siklóson és Szigetváron pedig egy-egy ilyen úttörőmozi célja: a tanulók egyéni tevékenységre való nevelése. A vetítéseket mindig egy-egy szolgálatban lévő úttörőcsapat szervezi majd meg. A csapat tagjai kezelik a jegyeket, ültetik le a néző­ket, sót, megszervezik az egy- egy vetítésre összegyűlt úttörő- csapatok foglalkozását. Ezeknek a foglalkozásoknak a filmél­mény elmélyítése lesz a céljuk. Egészen pontosan az úttörő­mozival most a „Nem térkép e táj" jelszóval indított akciót kívánják segíteni. A másik kezdeményezés: ne­veléssel kapcsolatos filmek klub­ját akarják létrehozni. Ebbe a klubba pedagógusokat, iskola­igazgatókat. szülői munkáközős- séqi vezetőket, esetleq érdek­lődő szülőket hívnak meg, ösz- szeseri legfeljebb háromszázat. ANYAGBESZERZÉST, anyagot, gépet, berendezést stb. közületek és lakossóq részére, speciális szállító­eszközökkel FUVA?07AST VHLAL a TEMPÓ KSZ anyagbeszerző részlege 1051 Bp., V., Bajcsy-Zs. út 56. Tel.: 310-188, 124-55Ó, 117-428. Összegyűjtik, illetve kiválogat­ják a pedagógiai kérdésekkel foglalkozó filmeket és sorozat­ban levetítik majd a klub tag­jainak. F. D. Budapesten szinte többször játszották Eck Imre: Kamaraba­lettek című koreográfiáit, mint Pécsett. Nálunk a kamaraszín- hózbeli bemutató után csak egyszer láthatta a közönség. Pesten viszont tavaly egyhetes vendégjátékon mutatták be, amelynek olyan sikere volt, hogy most, idén októberben meg kel­lett ismételni Pesten, ugyancsak egy hétig. Most, harmadszor is eljátsszák Pécsett, mégpedig de­cember 13-án este 7 órai kez­dettel. A Kamarabalettek a ki­vetkező három zenemű koreog­ráfiáját tartalmazzák: Liszt: Erő­vonalak, Petrovics Emil: Megc' t ölelések és Kodály: Szonáta, s táncosok: Bretus Mária, Stimc. : Gabriella, Uhrik Dóra, Páron i Magdolna, Hetényi János, Kuli Ferenc és Körmendy László, (Ké - pünkön: Jelenet Liszt: Erővona­lak című alkotásának balettvál- tózatábál. Bálról jobbra; Parc- nai Magdolna, Körmendy Lászi > és Uhrik Dóra). Fontos szellemi központ — mostoha környezetben .. Húszéves a Nevelők Házc A pécsi belváros egyik legsa­játosabb részén, az István tér 6. alatt áll egy ódon erkélyes ház. A kívülről erősen megko­pott épület Nevelők Háza néven lett ismert és tölti be rendkívül fontos küldetését Pécs-Baranya pedagógusainak működésében, immár 20 esztendeje. Az egyházi iskolák államosí­tásáig a hatalmas — két utca szögét befogó — zárdaegyüttes része volt, az egyházi oktatás céljait szolgálta. 1948-tól az Idegenforgalmi Hivatal szállás­helye, különböző hivataloknak adott otthont. A gondolat, hogy teljes egészében a város és a megye pedagógusainak művelő­dési intézménye legyen, hosz- szabb ideig érlelődött. Megva­lósulásában olyan nevekre emlé­keznek a maiak, mint első igaz­gatója, Koltai Ferenc és Achácz Imre országgyűlési képviselő. Először két önálló helyiséghez jutott itt a Pedagógusok Szak- szervezete Városi Bizottsága, majd a következő évtől már tel­jes egészében a nevelőket szol­gálja mindmáig ez az épület. A Nevelők Háza életrehívásá- ban megalapítóit pedagógu­saink szakmai, politikai képzésé­nek, továbbképzésének, szerve­zeti életének, művelődésének és kulturált szórakozásának gondo­lata vezette. A gondolat megva­lósult, a hóz programja ma is e célokat tükrözi. Mohos Antal igazgató a legkülönbözőbb ren­dezvényekről tájékoztatott ben­nünket. Itt tartja üléseit, meg­beszéléseit, tanácskozásait a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógus Továbbképzési Ka­binet, a Pedagógiai Társaság: itt üléseznek a szakfelügyelők, az igazgatók. A fennmaradó időben, program szerint hetente kétszer jönnek össze itt a nyug­díjas nevelők; a bélyeggyűjtő körben mintegy száz nevelő ta­lálkozik meghatározott napokon; itt tartják az igazgatók, a nap­közis nevelők, és a fiatal neve­lők klubösszejöveteleit, ezen túl nvelvi társalnási kör, e'zoerantó klub, dísznövénv avűitő klub működik a Nevelők Házában, és itt lelt otthonra, az úgvancsak most jubiláló neves énekegvüt- tes, a Nevelők Háza K”marakó- rusa is, amely uqvancsak az esti órákban tartia próbái*, és baráti összejöveteleit. Ilyenformán nem meglepő, hogy az épület — egyébként nagyon kevés köz­célokra is kihasználható helyisé­ge — reggeltől késő estig el van foglalva. Mindemellett a . Neve­lők Háza fontos szociális segít­séget is ad a megye pedagógu­sainak. Olcsó, néhány forintos szálláshelyén évente mintegy 4000 éjszakára biztosítanak pi­henést a különböző vizsgákra, konzultációkra, továbbképzések­re ide érkező nevelőknek, A Nevelők Háza a megye és Pécs nevelőinek fontos szellemi központja lett e két évtized alatt. Körülményeire mégis egyetlen jelző illik: mostoha.. Nincs társalgója, klubhelyisége a messziről ideérkezők nem tud­nak meginni egy kávét, vagy üdítő italt, s az igazgatói irodá­ba csak a soronlevő előadást, próbát, foglalkozást megzavar­va, a nagytermen ót juthatunk be. Szó, ami szó, egyetlen el­avult használható helyisége van, mely alkalomszerűen „kinyitha­tó” megpótolható ugyan, de ez a gondokon nem segít. Az épü­let korszerűsítésére voltak és vannak is elképzelések, de ez oillanatnyilag csak a szálláshe­lyek rovására történhetne. Az­zal viszont sok pedagógus egyetlen szálláslehetőségét ver nénk el ... A megoldás sajnos még kést Pécs-Baranya több ezer pedt gógusónak szellemi központ zsúfolt és tartalmas program" val még jó ideig mostoha köri: mények közt marad. Fenntartó 1965-től a Szakszervezetek M gyei Tanácsával közösen a P dagágusok Szakszervezete Ke ponti Vezetősége, a Borán megyei Tanács és Pécs megy Város Tanácsa Művelődésiig Osztálya, működtetője a Szc szervezetek Megyei Tanácsa­$ ahol ennyi gazda érzi ny masztónak, hogy ez a fon: szakmai és politikai funkciót ir már két évtizede betöltő inté mény sorsa egyre kevésbé me nyugtató, ott nem kőtelkedbe tünk abban, hogy előbb-utófc — együttesen — rátalálnak megoldás formai lehetőségei és anyagi forrásaira. Ennek a reményében köször' (ük a húszéves Nevelők Házé bizakodva, hogy negyedszáz.: dós évfordulóját már eredrhé nyeihez, tevékenységéhez mélt környezetében ünnepelhetjü meg. W. I BARANYA MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALAT kővágósxőllős—golgotái pulykatelepére éjjeliőröket, pécsi központba villanyszerelő szakmunkást keres felvételre Jelentkezés; Pécs, Xavér u, 19. számban Kedvezményes vegy tisztítás! On is használja ki ezen kedvezményes alkalmat, és vegye igénybe a 11. SZ. GYORSTISZTÍTÓ SZALONUNKBAN (Üjmecsekalia, Körösi Cs. S. u. 4.) vegy tisztításban a 1C%-os kedvezményt, amely 1973. december 10-től 1974. január 31-ig tart. BARANYA MEGYEI PATYOLAT MOSODA VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents