Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-02 / 321. szám

1973. december 4, DUNÁMTÓL! NAPI© 3 Sajtótájékoztató a DN szerkesztőségében Korszerű ipart kell Pécsre hozni Nagyobb lelkesedést a munkáslakások építésében Összpontosítani kell az erőket Nagy jelentőségű áj energetikai, vegyipari, éem szeripari létesítmények A Dunántúl! Napló szerkesz­tőségének megfelelő informált­sága szükségessé teszi, hogy az újságírók rendszeresen találkoz­zanak a megye életét irányító párt, állami és társadalmi szer­vek vezetőivel, akik átfogó tájé­koztatást adnak munkaterületük időszerű kérdéseiről. Csütörtö­kön szerkesztőségünkben láttuk vendégül Ambrus Jenőt, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkárát és dr. Németh Lajost, Pécs megyei Város Ta­nácsának elnökhelyettesét, akik az előre összeállított kérdések alapján tájékoztatták a Dunán­túli Napló munkatársait a leg­fontosabb várospolitikai kérdé­sekről, majd az újságírók kérdé­seire válaszoltak. A csaknem ötórás tájékoztatón elhangzot­tak közül az alábbiakban né­hány olyan kérdést emelünk ki, amelyek a sajtó napi munkájá­ban viszonylag ritkán kerülnek feldolgozásra, jellegüknél fogva viszont közelről érintik a pécsie­ket. Lakásépítési gondjaink A negyedik ötéves terv elő­készítése során a város vezetői a korábbiakhoz hasonlóan első helyen szerepeltették a lakás­építést, a végleges tervbe mégis a számítottnál kevesebb lakás került. Országos célkitűzés volt ugyanis, hogy a tervidőszak vé­géig a megyei városokban 100 lakásra 110 család jusson. Mis­kolcon 128, Debrecenben 126, Szegeden 122 volt az arany, Pé­csett viszont 113. A statisztika tehát kedvező képet mutatott. Csakhogy más volt a valódi helyzet. Pécs lakásállományának mintegy fele komfortnélküli és elavult, emiatt elismerten magas a szanálási arány. A hivatalosan számítottnál erőteljesebb ütem­ben gyarapodott a város lakos­sága, az árváltozások következ­tében pedig a szűkén tervezett lakásmennyiség megépítése is kérdésessé vált. Ezek együttesen feszítőén jelentkeznek Pécs mai lakáshelyzetében. Ebben csak némileg segít, hogy a vá­ros további 350 lakás megépí­tésére kapott támogatást a kor­mánytól. Lemaradásunk a terv­időszak végéig így is 6—700 la­kásra tehető. Szó esett lakáspolitikánk egyik legidőszerűbb kérdéséről, <j párt által kezdeményezett, államilag támogatott munkás-lakásépítési akcióról. Pécsett előzetes felmé­rés alapján 600—620 lakás fel­építésére jelentettek be igényt, ami jelentősen emelheti a la­káselosztásoknál a munkások arányát. Sajnos, a megválás?­ÉJJEL-NAPPAL DOLGOZNAK Megkezdték a Rákóczi úti pincerendszer letöltését Az elmúlt héten kezdték meg a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat dolgozói a Rákóczi út 70. számú ház előtti pincerendszer tömedékelését, vagyis az út megerősítését. Az úttestet a za- varta'an munkavégzés érdeké­ben félszélességben le kellett zárni. A lezárást a KPM 1974. február 25-iq engedélyezte, de a műn’át ennél előbb be akar­ják fojazni. Az ide beosztott m i-' 's k sz* '’-bokori, vasár- ncr ’ -> ős é: zc'-a is dolgoz­nak Az s?a-z* 490 köbmé­ter 'ön-e lékkel erősítik meg és 150 köbméter földet mozgatnak esseg. tásnál nem tapasztalni azt a nagy lelkesedést, ami elvárható volna. Amikor le kellene tenni a pénzt, előkerülnek a nehézsé­gek, amikor ki kell jelölni a te­rületet, akkor mindenki arról be­szél, hol és miért nem lehet... „Törvénysértés nélkül is meg le­het találni a módját — hangoz­tatta Ambrus elvtárs —, hogy helyes útra terelődjék nálunk is az akció”. Megállapította azt is, hogy a közművesítés költségeit nem szabad a munkás-építte- tőkre terhelni, s kijelentette: „A párt Központi Bizottságától kezdve minden szerv azon van, hogy ezek a munkáslakások megépüljenek, s ebben a szel­lemben kell nekünk is munkál­kodnunk”. Iparfejlesztés Pécs távlati fejlesztése kap­csán a város iparának helyzete és az iparfejlesztés is szóba ke­rült. Dr. Németh Lajos mondta el, hogy a negyedik ötéves terv előkészítésekor Pécs és Bara­nya nem kapott az iparfejlesz­tési alapból, végül mégis adtak 20 milliót, amiből a város támo­gatta a híradástechnikai gyár­egység letelepülését, a Kesztyű­gyár fejlesztését... Mindez azonban alapvető változást nem hozhatott. „Nem- öncélú dolog, ha azt mondjuk, hogy korszerű ipart kell Pécsre hozni. Ma Pé­csett az ipar korszerűtlen, sok­szor manufaktúra-szinten van, a nemzeti jövedelemhez való hoz­zájárulása pedig csekély” — mondta és utalt a Szerszámipari Művek 1976-ban induló pécsi beruházására, amely mintegy 500 munkással olyan termelési értéket fog előállítani, mint ma pégy és fél ezer munkás a helyi iparban. „Ez is mutatja, hogy messze vagyunk a korszerű ter­melékenység szintjétől, a ndm- zeti jövedelemhez való érdemi hozzájárulástól. A termelésen múlik minden. Ha az jó és a nemzeti jövedelemhez is úgy já­rulunk hozzá, ahogy mi akar­juk, s ahogy a központi szervek is elvárják tőlünk, akkor többet költhetünk a kommunális és egyéb létesítmények megvalósí­tására is,” Gyakran hasonlítják össze a pécsiek városuk fejlődését más városokéval, s ebben — okkal, vagy ok nélkül — Pécs húzza a rövidebbet. Ambrus elvtárs ele­mezte ezt a kérdést, s arra a következtetésre jutott, ho.gy az összehasonlításnál mérlegelni kéll és saját eredményeinkről sem lehet megfeledkezni. Ne csak azt nézzük, hogy másutt mi van, hanem azt is, hogy mit építettünk mi. Példákkal igazolta, hogy a város vezetőinek nagyon meg kell íontolniok, mielőtt valamire igent, vagy nemet mondanak, mert ha gyorsan kimondják, nagy bajok történhetnek, ami­nek hatásával évekig kell bir­kózni. A házgyár polgára utalt: annakidején Pécs elutasította, mert mindent a panelüzemre tett fel. Ma már világos, hogy a következő évek lakásépítési programja házgyár nélkül nem valósítható meg, ezért „minden országos vezetőt azzal várunk, hogy segítsen hozzá bennünket a házgyárhoz — mondta. — De az elmulasztott lehetőség nem ismétlődik meg, ha a kapu előtt á'lunk, be kell rúgni a labdát... így voltunk a kenyérgyárral is. 20 éve lemondtunk róla, most végre megvalósul. Reméljük, hogy a házgyárért indult máso­dik menet hamarabb hoz ered­ményt". Lemaradásaink? — Erről mondta Ambrus elvtárs: „A vá­rosiasodást illetően van előre­haladás, de az is igaz, hogy sok olyan dolog hiányzik, ami­re egy városban szükség vol­na', hogy azt mondják: ez egy .klassz", minden szempontból el”kolö város . .Példának hoz­ta fel, hogy Dunaújváros még 20 ezrés város sem volt, amikor Pécsett felvetődött a műjégpálya gondolata, ami másfél millión bukott «!• Dunaújvárosban nem­rég avatták a műjégpályát, Pé­cseit a gondolat maradt csak. Majdnem így jártunk a sport- csarnokkal is. Nem volt még az országban vidéki sportcsar­nok, amikor Pécs megmozdult. Itt tervezgetés közben megjött az étvágy, másutt — pl. Szom­bathelyen, Miskolcon — meg­épült. „És lehetne még sorolni — jegyezte meg. — A sok ered­mény mellett a növekedés gond­jai elvették a város vezetőinek az erejét és nem eléggé fordult a figyelem azokra a kiegészítő dolgokra, amik nélkülözhetetle­nek”. Pécs a megye része Volt egy kérdés, amely úgy szólt: milyen is legyen a város arculata? Ezzel kapcsolatban mondta Ambrus elvtárs, hogy „mi itt lakunk, másképp látjuk tehát a dolgokat, mint a turis­ta, akiknek pl. a Tettye kanyar­gós utcái romantikusak lehet­nek, de ott élni..." Más az idegen és más az itt lakó szem­lélete, a város fejlesztésében pedig éppen az utóbbira kel! fi­gyelemmel lenni. Amit csiná­lunk, azt nem az idegenforga­lomért, hanem magunkért kell csinálni, de úgy, hogy az idegen is jól érezze magát. Mindenek­előtt azonban a város lakosai érezzék jó magukat otthon. Megfogalmazódott az is, hogy a megye és a megyei jogú város korábbi közigazgatási fo­galma mesterséges falat emelt 0 megye és székhelye közé. A megye falucentrikus lett, ami most is érezteti még a hatását. Koncentrálni kell az erőket, s megfelelő átcsoportosításokat végrehajtani, ha ki akarjuk emelni a mostani szegényesnek tűnő külsőből a várost. Erre jő, hogy ma már a megye része Pécs és nem külön közigazga­tási terület. A Megyei Pártbizott­ság és a Megyei Tanács veze­tőinek az a törekvése, hogy a figyelem mind jobban a város­ra irányuljon, meghozza gyü­mölcsét. Kilenc állami nagyberuházás indul 1974-ben Mint az Országos Tervhivatal­ban elmondták, 1974-re kilenc nagy állami beruházás indítását tervezik, valamennyi kapcsoló­dik az ötödik ötéves terv nagy- jelentőségű feladatainak végre­hajtásához. Az új létesítmények tervezése előrehaladott stádi­umban van, folyamatban van a műszaki előkészítés is, mind­ez rendkívül gondos munkát, nagy körültekintést igényel, mert csak megfelelő előkészítés ese­tén kaphatják meg a vállalatok a kivitelezési engedélyt. Fontos követelmény ugyanis, hogy az új létesítmények működése, technológiája, s riem kevésbé termékeik, szolgáltatásaik mi­nősége megfeleljen a nemzet­közi színvonalnak. Rendkívül naqyértékű beruházásokról van szó, a tervezett 9 nagy beruhá­zásra több mint 36 milliárd fo­rintot kiltenek. (Az idén indult öt állami nagy beruházás, költ­sége mintegy 14 milliárd forint.) A jövőre induló beruházások közül két nagy létesítmény is energiabázisunk jelentős fejlesz­tését szolgálja. AZ ADRIA KŐOLAJVEZETÉK lehetővé teszi, hogy az energia- hordozók iránt növekvő igénye­ket jobban kielégítsük. Hazánk nyersolajellátását természetesen továbbra is a Barátság vezeté­ken a Szovjetunióból érkező olajra alapozzuk. Szükséges azonban, hogy növekvő mérték­ben vásároljunk közel-keleti ola­jat is. A Közel-Keletről tank­hajókon szállítják majd az ola­jat az adriai kikötőbe, $ a ki­kötőből a hazánk területét Csur­gónál elérő Adria vezetéken áramlik majd az olaj Százha­lombattára, illetve tovább Cseh­szlovákiába. Nymodon Magyar- ország, Jugoszlávia és Csehszlo­vákia együttműködik a vezeték építésében. A jugoszláv határ és Százhalombatta között 210 kilométeres vezeték építését ter­vezik, amely évente tízmillió ton­na olaj szállítására alkalmas. Ennek a mennyiségnek egy ré­sze Magyarországon marad, más része Csehszlovákiáé lesz. A vezeték helyét már kijelölték, a munkálatok jövőre indulnak, s a vezeték építését a tervek szerint 1976-ban fejezik be. A jövő évben induló beruhá­zások közül a legnagyobb A PAKSI ATOMERŐMŰ ELSŐ ÜTEME amely a számítások szerint több mint 14 milliárd forintba kerül. Ez a beruházás rendkívül jelen­tős. mert távlatilag hazánkban a villamosenergia ellátás fő irá­nya az atomerőműhöz kapcsoló­dik. Az első szakaszban 880 megawatt teljesítményű atom­erőmű épül Pakson, amely, 1980- ban kezdi meg működését. Ezzel azonban nem fejeződik be, hanem a hatodik ötéves tervben tovább folytatódik az atomerő­mű bővítése, amelynek teljesítő- képessége eléri majd a kétezer megawattot E fontos fejlesztés­hez rendkívül nagy segítséget nyújt a Szovjetunió, amely ren­delkezésre bocsátja az erőmű terveit, közreműködik a szak­emberek képzésében. A Szovjet­unió szállítja az atomerőmű főbb berendezéseit, szakembe­rei részt vesznek az erőmű lét­rehozásában, üzembehelyezésé­ben. Az atomerőmű létrehozá­sával Tolna megye legnagyobb ipari létesítménye, a megye szel­lemi központja, tudományos centruma alakul ki. A jövőre induló nagy beru­házások közé tartozik a BÉLAPATFALVI CEMENTGYÁR is. amely a már működő DCM- mel, az idén átadott beremendi és az 1975-ben befejeződő he- jőcsabai gyárral együtt immár a negyedik új cementipari léte­sítmény lesz. A bélapátfalvi új gyár 1978-ban kezdi meg ter­melését. s korszerű szovjet gyárt­mányú berendezései segítségé­vel évente egymillió 150 ezer tonna cementet állít elő. Ez igen jelentős mennyiség, hiszen Magyarország teljes cementter­melése 1975-ben négy és fél­millió tonna lesz, az új gyár te­hát eáymaqa több mint 20 szá­zalékkal emeli majd az ország cementtermelését, s így az im­port lényegesen csökkenthető. A BORSODI VEGYiKOMBINAT 'ÚJ PVC GYÄRÄNAK építése a petrolkémiai prog­ramhoz kapcsolódik. Leninvá- rosból szállítják majd a pvc­A „gépezet“ beindult Mér lovában dolgoznak az etSillk Már az ötödik ötös? De hiszen még azt sem tudjuk, mit végez­tünk és végzünk el 1976-ig, nem jövőkergetés 1976—80-ról beszél­ni? Nem. Akik a szakmai sajtót forgatják, jól tudják, beindult a „gépezet”. Az Országos Tervhivatal már a múlt év derekán hozzá­kezdett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészí­téséhez, a Figyelő című lap ez év április végi számában megjelent a kidolgozás programja, majd szeptemberben újabb cikk, a válla­latok középtávú tervező munkájáról. Hol tartunk most? Röviden a menetrend: a jövő év köze'péig kidolgozzák a nép- gazdasági terv koncepcióját, a következő lépcsőben pedig for­mába öntik a végleges népgaz­dasági tervet, amelyet aztán 1975 második felében terjeszte­nek az országgyűlés elé. A ter­vezés három síkon folyik: nép­gazdasági, tanácsi és vállalati síkon. Maradjunk mi most az utóbbiaknál. Mi újság a Megyei Tanácson? Mindenekelőtt kiin­dulási alap kell, az pedig: ho­gyan realizálódnak a negyedik ötéves terv célkitűzései? Hol lesz túlteljesítés, hol lemaradás? Ez a felmérés már javában fo­lyik a Megyei Tanács különböző osztályain. Ezeket az ágazati értékeléseket a tervosztály a jö­vő év elején összedolgozza. Egyes témákat külön is kimun­kálnak, például külön elemzik azokat a területe'-et, ahol struk­turális változások szükségesek. Ezek az dlapnk a tanács tervja­vaslatának elkészítéséhez, ame­lyet aztán az OT beilleszt a népgazdasági tervbe. A népgazdasági terv megaia­j pozásában csak a népgazdaság fejlődésében jelentős szerepet betöltő trösztök és nagyvállala­tok vesznek részt, összesen 81 vállalat, közöttük az a bizonyos 50 kijelölt ipari vállalat. A töb­biek csak majd a jövő év köze­pén kezdenek középtávú terveik kidolgozásának elő-, majd el­készítéséhez. De már korábban pillantást kell, hogy vessenek a jövőbe: a Megyei Tanács terv­osztálya a jövő év első felében megkeresi a vállalatokat, hogy képet kap'fon elképzeléseikről, terveikről. Nem felesleges adat­kérés akar ez lenni, a tervkészí­tés megalapozását szolgálja. A vállalati tervezés sorén a feladat hármas; ki kell'dolgozni a tervezési módszereket, megte­remteni a szükséges informá­ciós bázist és megszervezni a tervező munkát. Vannak alapvető információk, amelyek nélkül mozdulni sem lehet. A népesség statisztika előrevetített adataiból például kiderül, hogy Baranyában 1977­től 1981-ig csökken a munkába lépők száma, a mélypont 1981 lesz; 1976—77-től kezdődően viszont növekszik a termelésből kilépők száma, meg kell nézni tehát, milyen a kilépők szakmai összetétele, milyen legyen az új belépők szakmai összetétele. Csak néhány példa még, meny­nyi minden részletre oda kell figyelni a megyében is. Ha az ötödik ötösben például Mohács gyorsabban fejlődik, akkor ez Pécs szívóhatását csökkenti, a pécsi üzemek tehát kevesebb bejáróra számíthatnak. A vállalatoknak tehát óriási információ halmazt kell össze- gyűjteniük, hogy reálisan lássa­nak előre, ne érjék később őket esetleg kellemetlen meglepeté­sek. A vállalati tervek megala­pozásához szükséges adatokat már most el kell kezdeni gyűjte­ni. Kérdés azonban, biztosított-e az információk szakadatlan áramlása? Az eddigi tapaszta­latok szerint sem a tanácsok fentről, sem pedig a tanácsok­tól a vállalatok nem kapnák elegendő és mindenre kiterjedő információt. Most tehát, amikor érdemben is nekilátunk, olyan készséggel álljunk neki, hogy ki-' ki egymás rendelkezésére álljon, mindenki hozzájusson minden információhoz, amire szükséqe van. gyárba alapanyagul szolgáló etilént, amelynek felhasználá­sával évente 150 000 tonna pvc, ezenkívül 240 000 tonna, a timföldiparban nélkülözhetet­len marónátron készül. Az új üzem létrehozása egy­ben azt is jelenti, hogy az épí­tőipar, a gépipar, a járműipar, s nem utolsósorban a háztar­tások megfelelő mennyiségű pvc-termékhez juthatnak. Mivel az új pvc-üzem ka pacitó-.a eléri a nemzetközileg is optima- lis színvonalat, működése igera termelékeny lesz. összehasonlí­tásul a szakemberek rámutat­nak, hogy az új üzem 150 000 tgnnás termeléséhez körülbelül ugyanannyi, vagy alig több em­berre lesz szükség, mint a Ka­zincbarcikán' jelenleg működő 30 000 tonna teljesítményű pvc- üzemheZ. A MAGYAR VISCOSAGYARBAN a poliakrilnitril-szálak termelé­sét megkétszerezi a jövőre In­duló új beruházás. Az 1977-ben elkészülő üzemben évente- öt­ezer tonna műszálat állítanak elő, ami nemcsak a hazai igé­nyek kielégítésére fesz alkjl- más, hanem a kooperáció je­gyében Lengyelországnak is szállítunk belőle, cserébe poli­észterért. Nagyrészt a Magyar Viscosa- gyár termelésére alapozzák <s KISKUNHALASI KÖTÖTT­ÁRUGYÁR új beruházásét is, amely a Vis- casaban készülő políakrilnitrilt és a Lengyelországból koope­ráció alapján importált poliész­tert használja majd fel. A kis­kunhalasi gyárnak legkésőbb 1978-ban, de ha lehet, előbb meg kell kezdeni a termelést, Teljes . kapacitásának elérés» után évente 550 000 tonna, vagyis jnintegy két és fél millió darab felső kötöttárut bocsát ki, lényegesen javítva a hazai ellátást, a ruházati termékek struktúrájának korszerűsítését. A GYULAI HÚSKOMBINÁT módosított terv alapján épül fel. Korábban kisebb gyulai húsüzem építését tervezték, mi­vel azonban a sertéstenyésztés várhatóan lényegesen növek­szik, a tervet is bővíteni kellett. Az eredetitől eltérően nemcsak a gyulai kolbász gyártására hoznak létre üzemet, hanem teljes húskombinát létesül, nagykapacitású vágóhíddal és húsfeldolgozó üzemmel. A je­lenlegi gyulai vágóhíd 130 000, az új 550 000 sertés levágására lesz alkalmas évente. így a me­gyében felvásárolt teljes sertés­mennyiséget a gyulai üzem kor­szerű vágóvonalaira irányíthat­ják majd. Az új gyár évente 330 vagon húskészítményt, ezen felül 280 vagon szárazkolbászt készít, s így a keresett gyulai kolbászból megszűnik a hiány, sőt jelentős mennyiség jut belőle exportra is. Népgazdasőgilag az is igen fontos, hogy a gyulai kombiná­tot húsüszt-üzemmel is kiegé­szítik, amely a mellékterméke­ket takarmányozási célokra •dolgozza fel. A kombinát egyéb­ként teljes kapacitással 1979- ben, részlegesen azonban már előbb megkezdi működését. A vasipar állami nagyberu­házásaként AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK acélgyártását fejlesztik. Mint is­meretes, az acél feldolgozásá­nak korszerűsítésére már az idén átadták a folyamatos ön­tőművet. A jövőre kezdődő új beruházás az acélgyártás kor­szerűsítését szolqálja. Hírközlő rendszerünk lénye­ges fejlesztését segíti A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ KOSSUTH-ADÓ építése. Már létrejött az a meg­állapodás amelynek alapján a Szovjetunió szállítja a kétezer kilowattos adóberendezést, amely a jelenlegi 300 kilpwat- tost váltja majd fel 1976-ban. Az új adó üzembehel "zésével lényegében az ország teljes te­rületén, sőt Közép-Európa más országaiban is jól lehet majd venni a Kossuth rádió műsorát, f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents