Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-11 / 300. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! nap Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az életmód forradalma A hányon vagyunk, annyifé­le az életmódunk. Még­is, ami lényeges, jellemző benne, az közös. A társadalom haladása nem öncél, minden józan cselekedet egyén és kö­zösség azonos útját szilárdítja, s mély árkok, tág szakadékok fölött ver hidat. Marx azt írta: egy társadalom „természetes fejlődési szakaszokat sem át nem ugorhat, sem parancsszó­val el nem tüntethet. De meg­rövidítheti és enyhítheti a szü­lési fájdalmakat." Ez életmód- váltásunk esetében is így igaz. Bonyolult rajzolatú térkép kel­lene ahhoz, hogy feltüntethes­sük rajta, leolvashassuk róla mindazt, ami életmód változá­sunkban végbement, végbe­megy. Nézzünk a „messzi” — csupán négy évtizednyi — múlt­ba? 1930-ban ötszáz család földjén 400 000 cseléd és nap­számos dolgozott, családtagja­ikkal együtt 1;5 millió ember. Ezer élveszületettből 131,4 halt meg egyéves kora előtt — ma 33 —, 75 000 munkás nem talált kenyéradóra, azaz tartáson munkanélküli volt... Adatok. Kapaszkodók, hogy e sötétség­be, feledésbe süllyedt világ áb­rázatát az egyéni sorsok töme­gén is fölfedezhessük, fölidéz­hessük. Mert hisz’ akik átélték, nem szívesen emlékeznek rá; a kiszolgáltatottsáq, a megalá- zottság fájó, mély sebeket sza­kított. S akik nem' élték át a ke­serű évekét, azoknak annyi, mint bármi más a tankönyvek­ben. Lecke. ' Mindig a múlt? Életmódunk meghatározott társadalmi viszo­nyok terméke. Ahhoz, hogy élet­módunk forradalma bekövetkez- hessék, a gazdasági, társadal­mi berendezkedés alapvető for­radalmi folyamatainak kellett lezajlania. Ezek nyitottak kapu­kat, döntöttek le áthághatatlan­nak tűnő falakat. Romboltak, hogy építhessenek. S ez az épí­tés átformálta, átformálja vala­mennyiünk életmódját. Egy-egy adatba örömök, szen- »edélyek, sikerek, kudarcok lé­giója fér. Jellemzi életmódun­kat, hogy a húszas években a férfiak átlag életkora 41 év volt, s ma 66,3, a nőké 43,1, ma 72,1? Vagy inkább az, hogy 1930-ban száz keresőből 51-nek a mezőgazdasáaban szelték, ha szelték a kenyeret, mert hetven százalékuk föld nélküli cseléd, napszámos, egy katasztrális holdnál többet nem birtokló szegényparaszt volt. Esetleg ar­ról szóljunk, hogy míg 1965-ben a termelőszövetkezetekben ezer hektár kukoricásból átlagoSon csak kilencen takarították be a termést gépek, idén már 730 hektáron teszik ezt? Talán az győzné meg jobban az olvasót, amit életmódunk fontos jellem­zőjéről, a fogyasztásról soro­lunk? 1960-ban 339 millióért vá­sároltak kárpitozott bútort az országban, tavaly kétmilliárdért; egy ember ma kétszer annyi húst, háromszor annyi cukrot, 93 helyett 260 tojást fogyaszt, print 1938-ban ... Ne ragadjunk meg az anyagiaknál, inkább hivat- ' kozzunk a középiskolások 342 ezres sereaére — 1938: 52 000, — a felsőfokú tanintézetek 91 000 - 1938: 12 000 - hallga­tójára? Sokminden keveredik a fenti bekezdésben. Mert életmódunk is ezerféle doloq keveréke, ösz- szeaezése munkánk jelleqének, (akásviszonvainknak, a települé­sek közművesítésének, o fo­gyasztásnak, tanulásnak, a szó­rakozás lehefőséaeinek, a csa­lád belső állapotának. S mert nemcsak mennyiségüket nézve, hanem minőséaüket tekintve is gyökeresen meaváltoztak élet­módunk fő meghatározói, a for­radalom kifejezés nem túlzás. Nem, mert gyorsuló tempó ban tökéletesítjük környezetün­ket, s bár messzebb még, mint karnyújtásnyira a szellemi, anyagi bőség kosara, de vessző- fonatá már erős; magunk csi­náljuk, magunknak csináljuk. Ma nem különleges, megcso­dálni való „jótétlélek” a közös­ségért fáradozó ember. Min­denütt fellelhető típusa az ön­magát és környezetét újjáte­remtő társadalmunknak. Má nincs abban semmi rendkívüli, hogy felbomlik a családban a régi, hagyományos munkameg­osztás, s hogy szülő—gyermek életpályája egészen más. Ahogy sajnos az életmód-váltás árny­oldalainak sincs különlegessé­ge; a több válásnak, bizonyos, elsősorban ér- és idegrendszeri betegségek terjedésének, a na­gyobb városok peremén kiala­kuló, a bevándorlók benépesí­tette övezetekben tapasztalható állapotoknak, a közlekedési bal­esetek gyakoriságának, a tár­sadalmi méretű túltópláltság- nak, a víz, a levegő szennyezé­sének .. „- Igaz, ma száz magyar állam­polgár közül 99 igénybe veheti a társadalom szociális és egész­ségügyi gondoskodását, de ar­ra nincs „biztosítása”, hogy az életmód forradalma mindig és mindenben csakis örömet ad számára. Gazdda a munkavál­lalási lehetőség, de nem okvet­lenül helyben, azaz vonatra, buszra kell ülni, utazva órákat tölteni el. Több a kereső a csa­ládban, de nem könnyű beosz­tani, ki megy az óvodás gyere­kért, ki felügyel a kisiskolás há­zi feladatának elkészítésénél; növekszik az ipari foglalkozta­tottak száma, de veiük azoké is, akil^ ingáznak, azaz sietnek, nem törődnek igazán a munka­hely dolgaival, mert indul a vo­nat. Gyarapszik a kocsitulajdo­nosok tábora — 1960-banr 18 499, 1972-ben 314 321 magángépko­csi volt forgalomban —, s vele a turizmus lehetősége, de gya­rapszik a karbantartás, javítás, olykor még a tankolás gondja is... Életmódunk tükör, változó gazdasági, társadalmi állapo­taink, viszonyaink tükre, amely visszaveri a fényeket és nem rej­ti el az árnyakat. V ajon anyagi javakkal dú­sa bban terített élet-asz­talunk körülülése ösztö­kél bennünket? Minden bizony­nyal ez is. Ám köze van-e az anyagiaknak ahhoz, hogy szín­házba megy a szocialista bri­gád, önzetlen vöröskeresztes ak­tívák gondoznak magukra ma­radt öregeket, szakszervezeti bi­zalmiak vitatkoznak társaikért, kommunista szombatot szervez az ifjúsági szövetség? Ahogy az sem csupán az anyagiak közé besorolható gyarapodás, misze­rint száz fölépült lakásból 99- ben ott a villany, s százból mindössze nyolc -- - 1949-ben még 60! - az egyszobás. Ai emberibb, qazdagabb élet tere, eszköze a tágabb lakás, a vil­lannyal táplálkozó, de a vilá­got kitáró rádió, televízió. S mert nincs dolgunk, cselekede­tünk, ami láncszemként ne kap­csolódna, végül is az összege­ződés, az életmód forradalma azt állítja középpontba, ami a legfontosabb: az embert. Ő az, aki egyszerre út és cél, tettek és tervek formálója, aki mind jobban érzi, érti a Marx meg­fogalmazta igazságot: „Radiká­lisnak lenni annyi, mint a dol­got gyökerénél megfogni. Az ember gyökere azonban maga az ember”. M 9« A közel-keleti héketerw Ma aláírják a megállapodást Kairó, Tel Aviv; Szombaton délben egy ENSZ- szóvivő Kairóban bejelentette, hogy az egyiptomi—izraeli 6 pontos, tűzszünetet megerősítő megállapodás aláírását vasár­napra, közép-európai idő sze­rint 14.00 órára halasztották. Az j aláírásra a Kairó—Szuez ország- j út 101. kilométerkövénél, Ensio j Siilasvue, az ENSZ közel-keleti békefenntartó erői parancsnoka jelenlétében kerül sor — mon­dotta a szóvivő a részletek után érdeklődő újságíróknak, és kér­déseikre csupán megismételte: „mindkét fél aló fogja írni a megállapodást”. Izrael egyelőre nem reagált az ENSZ-szóvivő kairói bejelen­tésére. Néhány órával koráb­ban azonban az izraeli rádió bemondta, hogy az eredetileg szombatra tervezett aláírási ce­remóniát aznap valószínűleg nem tartják meg* Az izraeli mi­niszterelnöki hivatal szóvivője pedig kijelentette» Izrael ugyan hajlandó aláírni a megállapo­dást, de előbb tisztázni szeretne bizonyos kérdéseket, s ennek érdekében a kormány állandó kapcsolatban áll Washington­nal. „Szeretnénk biztosak lenni abban, hogy a két fél azonos | módon értelmezi azt, amit alá j fogunk írni” — mondotta a szó- j vivő, de nem tért ki a vitás kér­dések ismertetésére. A kairói sajtó közlése sze­rint Henry Kissinger amerikai külügyminiszternek az egyipto­mi vezetőkkel Kairóban folyta­tott tárgyalásain született meg­állapodás-tervezet az alábbia­kat helyem kilátásba: (T) Egyiptom és Izrael egyet­ért abban, hogy pontoson be­tartja a tűzszüneti megállapo­dást; © A felek egyetértenek ab­ban, hogy haladéktalanul meg­kezdik csapataiknak az október 22-i vonalakra való visszatéré­sével kapcsolatos kérdések megvitatását; © Szuez városo naponta élel­miszer-, víz- és gyógyszerellátást kap. A városban lévő összes polgári sebesültet elszállítják; © Akadálytalanul bonyolód­nak le a Szuezi-csatorna keleti partjára irányuló nem katonai szállítások; © A Kairó—Szuez útvonalon lévő izraeli ellenőrző pontokat ENSZ ellenőrző pontokkal cse­rélik fel. Az útvonal végpontjá­nál izraeli katonatisztek részt vehetnek a csatorna körzetébe irányuló szállítmányok nem ka­tonai jellegének ellenőrzésé­ben; © Az ENSZ ellenőrző pont­jainak a Kairó—Szuez útvona­lon történt felállítása után ki- I cserélik a hadifoglyokat, köztük a sebesülteket is. * A TARTAIOMIŰI Breisnyev-Til© találkozó Kirevben (2. old.) Biztonság a közutakon (3. old.) Ahol a tűz pusztított (3. old.) így kell ennek lennie1 (4. oldal) Dinamikusan fejlődik Baranya mezőgaxdoságo (4. old.) Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke november 11-én, vasárnap Af­rikába utazik. Mint ismeretes, a magyar államfő Yakubu Go- won tábornok nigériai, Ignatius Kuti Acheampong ezredes gha­nai, dr. Siaka Stevens Sierra Leone-i és Habib Burgiba tu­néziai államfő meghívására hi­vatalos látogatást tesz a Nigé­riai Szövetségi Köztársaságban, a Ghánái Köztársaságban, a Sierra Leone-i Köztársaságban és a Tunéziai Köztársaságban. Súlyosbodik az olajválság az Egyesült Államokban A New York-i értéktőzsde pénteken történetének egyik legnagyobb árfolyamzuhanásá­val fejezte ki az; amerikai üzleti körök rádöbbenését az energia- válság súlyosságára. Egyetlen üzletkötési napon a Dow Jones index 24 ponttal esett, a jegy­zett értékpapírok összesen 12 milliárd dollárt vesztettek ér­tékükből. 11 év óta ez volt a legnagyobb árfolyamveszteség, nagyságrendben a hatodik leg­súlyosabb a tőzsde történeté­ben. A rekordot az 1929. októ­ber 29-i 38 pontos árfolyam- veszteséq tartja, amely tőzsde­krachot okozott, jelezve a kapi­talizmus legnagyobb gazdasági világválságának kezdetét. Az árfolyamesést leginkább az amerikai autóipar három „óriá­sát” a (General Motors, Ford és Chrysler), valamint a többi nagy energiaigényes és kőolajfeldol­gozó iparágat, például a mű- anyaq- és vegyipari vállalatokat sújtotta. Üzletsorok, Otthon Áruház, szupermarket líj kereskedelmi létesítmények épülnek Pécsett Több új kereskedelmi létesít- j kerül a tetőt szigetelő Neon»- mény_ épül Pécsett. Közülük né- cid-burkolat elhelyezésére. hány — ezt túlzás nélkül mond­hatjuk — régi adósság törlesz­tése. Szinte felépülése óta nincs, saját, önálló kereskedelmi egy­sége Üjmecsekalján az Építők útjátó! északra lévő ún. H-te- rületnek. A 60-as évek derekán tervezték az ABC-áruházat, amelynek építése egyik évről a másikra halasztódott, most már azonban szinte biztosra ve­hető, hogy az év végéig meg­történik a. műszaki átadás. A 680 négyzetméter eladóterű, szupermarket-jellegű áruház ez idő szerint a város legna­gyobb ABC-áruháza lesz, ahol a vevők kényelmes, kulturált kö­rülmények között végezhetik bevásárlásaikat. Az áruház há­rom oldala üvegfalat kap, az eladótér megfelelő hőmérsékle­tét nagyteljesítményű szellőzte- j tő berendezés biztosítja, a tó- I gas raktárakban pedig gépe­síthető lesz az áru mozgatása. [ Jelenleg az eladótér padozaté- I nak vörös metlahi burkolatát készítik, jövő héten pedig sor I Ugyancsak késéssel — bat az előbbinél lényegesen kisebb késéssel — indult a Szalai And­rás úti ikreket összekötő üzlet­sor építése'. A cölöpalapozás a középmagas házak alapozá­sával egyidőben készült, most a talpgerendákhoz szükséges előkészítő földmunkákon dol­goznak. Az építők bizakodnak az időjárásban: ho kedvező lesz, év végéig álini fog az üz­letsor vasbeton váza. Ettől is függ, hogy tartani lehet-e a jö­vő novemberi átadási határidőt. A pincék „tréfálták meg” az építőket a Szigeti úton az Ott­hon Áruház építésénél. A ter­vezésnél számoltak a korábbon ott állt épületek pincéivel, csak- hogy amikor megkezdték a föld­munkákat, akkor derült ki, hogy van ott még más is. 9 méter mélységig kellett pincéket ki­bontani és tömedékelni, hogy utána biztonságosan alapoz­hassanak. Ezen már túl vannak, a mélyalapozás elkészült — igaz, némi késéssel, ami azon­ban még behozható. Az üteme­zés szerint ebben az évben az első szint födémszerkezetének a helyére kell kerülnie. Épül a Rókus utcai középma­gas házakhoz csatlakozó üzlet­sor is. összesen 1900 négyzet- méter alapterületen, felnőtt és körzeti rendelőn és gyógyszer- táron kívül — ezek kerülnek a középső épülethez — üzleteket és szolgáltató egységeket he­lyeznek el itt. Lesz egyebek kö­zött ruházati bolt, virágbolt, Patyolat-felvevőhely, fotó-műte­rem, üveges, bádogos, háztar­tási gépjavító, fodrászat és köl­csönző. A felső két épülethez kapcsolódó egységek műszaki átadásának határideje ez év december vége, a harmadiké . a jövő év első negyedéve. A Kertváros i/3 ütemében megkezdték egy üzletsor építé­sét, amelyben rövidáru-, ipar­cikk-, zöldség- és virágboltot, valamint Patyolatot és fodrá­szatot Helyeznek el. A II/3 ütem­ben — ugyancsak jövő év de­cemberi átadási határidővel — a tévé-házakhoz kapcsolódóan tej-, kenyér- és húsboltot, GEL- KA-szervizt, még egy zöldsé^­A korári kőbánya bővítési és korszerűsítési munkálatai során készülnek o szállító, osztályozó és ' boltot, valamint fotó-műtermet rakodó berendelések. A vasszerkezeti munkákét a Mecseki Szénbányák gépüzeme végzi. magábafogadó üzletsor építé­Szb Janes felvétele sét kezdték meg. < Ma utazik Afrikába Losonczi Pál

Next

/
Thumbnails
Contents